Beltane �nnep�t vil�gszerte meg�nneplik. A kelta �nnep m�sik neve: Cetsamhain - az �nnep ellenpontj�ra samainra utal. Egy�b elnevez�sei: May Day, Walpurgis-�j, maj�lis. A nap pog�ny eredetû szimb�luma a m�jusfa - egyes vid�keken jakabfa. A k�z�pkori egyh�zaty�k ezt pr�b�lt�k a kereszt�ny jelk�ppel, a fesz�lettel behelyettes�teni, innen az egyik elnevez�s, a Fesz�let napja. A g�r�g�k, r�maiak e napon k�sz�nt�tt�k , az �t�dik h�nap v�dõ istennõj�t.

Beltane az �nnep õsi kelta neve, az �r-kelta "Bealtaine" vagy a sk�t kelta "Bealtuinn." angliciz�lt v�ltozata. Mindegyik egyar�nt Bel t�z�t jelenti. Bel (Beli, Belinus) a kelta f�nyisten. A k�zel-keleti Baal istenre vezetik vissza eredet�t.  Beltane eredetileg kelta vagy druida tûzfesztiv�l volt, amit az Istennõ �s a Szarvas istens�g egyes�l�s�nek meg�nnepl�s�re celebr�ltak, a term�kenys�g dicsõ�t�s�re. Az õsidõkben juhokat �ldoztak fel tûzben, a term�kenys�g�rt. Walesben Creiddyladhoz kapcsol�dott az �nnep, �s gyakran M�jus Kir�lynõj�nek h�vt�k.  Beltane az ifj� Isten f�rfiv� serd�l�s�nek �nnepe. Ekkor szeret bele az Istennõbe, �s szerelm�k beteljes�l a mezõk�n, vir�gos r�teken. Az Istennõben megfogan az Istens�g. Az Õ term�kenys�g�nek, megterm�keny�l�s�nek �nnepe ez.  A vir�gok �s a z�ld lombok az Istennõt jelk�pezik, maga a m�jusfa az Istens�get. Beltane jelenti az �leterõ, a szenved�ly visszat�r�s�t, �s a v�gy beteljes�l�s�t.    Az �nnep szimb�lumai M�jusfa Eredetileg fallikus szimb�lum. Fõleg leg�nyek �ll�tott�k a kiszemelt le�nyoknak. Sikeresebb le�nyz�k udvar�ban t�bb f�t is �ll�tottak. Akinek az udvar�ban egyetlen m�jusfa se ker�lt, az elhagyatottnak, �rv�nak �rezhette mag�t. Az egyes fafajt�knak is megvolt a saj�tos jelent�se. Sz�nes kendõkkel, szalagokkal d�sz�tett�k f�l, ezek egy�rtelmû nõszimb�lumok.  M�shol enni-�s innival�kkal d�sz�tett�k, �s a leg�nyeknek kellett lehozni. K�r�lt�ncolt�k.  Egy�b n�pszok�sok:  A h�zakat z�ld lombokkal �kes�tik fel.  M�s n�pszok�sok:  �j�szverseny (v�. Robin Hood, Ivanhoe), lakoma, zene, t�nc,  tivornya.  A le�nyok megmosakodtak a Beltane-hajnali harmatban, hogy sz�pek �s fiatalok maradjanak. Az egyik legszebb szok�s: a falu vagy v�ros fiataljai kimennek a mezõre, erdõbe �prilis 30.-�n �jf�lkor, vir�gokat szedtek, azt hazavitt�k, �s azzal �kes�tett�k magukat, otthonaikat. Minden egyes h�zn�l meg�lltak, lakom�ztak, ettek-ittak, j�l �rezt�k magukat.  Az �nnep hagyom�nyos sz�nei: a piros �s a feh�r, valamint a z�ld lombok. A h�z v�delm�re vir�gszirmokat hintettek sz�t, majd �sszes�p�rt�k egy sarokba, �s a h�z k�r� hordt�k.  A r�maiak Floralia �nnepe szoros �sszef�gg�st mutat a m�jus elsejei pog�ny n�pszok�sokkal. H�rom napig tart�, orgiasztikus jellegû mulatoz�s volt a l�nyege. Term�szetesen term�kenys�gvar�zsl�s volt minden ilyen fesztiv�l �rtelme.  A kereszt�ny egyh�z k�t v�rtan�nak, szent F�l�pnek �s szent Jakabnak adta e napot, �m a pog�ny eredet ezesetben is vitathatatlan.  Manaps�g is megmaradt a nap vid�m, mulatoz�s jellege, az emberek kivonulnak a szabadba, m�jusf�t �ll�tanak, k�r�lt�ncolj�k.  Wicca �s pog�ny k�r�kben is �r�m�nnep, tele vid�ms�ggal, alkalmi n�t�z�ssal, j� idõt�lt�ssel.  �me, egy May Day-dal a Jethro Tullt�l: (1977,  "Songs from the Wood")  "For the May Day is the great day,  Sung along the old straight track.  And those who ancient lines did ley  Will heed this song that calls them back." �st Az Istennõt jelk�pezi - a nõis�g l�nyeg�t, minden v�gy v�gsõ c�lj�t, a m�jusfa m�lt� p�rj�t. Pog�ny n�pszok�s szerint akik �tugorj�k a t�zet (melyet �stben gy�jtottak vagy szabadon) - azoknak teljes�l a k�v�ns�guk, �s boldogok lesznek.    Az �nnep �telei, italai piros gy�m�lcs�k, z�ldsal�t�k, v�r�sbor, ros�, puncs, nagy, kerek zablep�ny vagy �rpas�tem�ny. Tejterm�kek, s�rga vir�gszirmokkal d�sz�tett puding, van�liafagyi.    Illat t�mj�n, orgona, r�zsa    Gyertya s�t�tz�ld    K�vek smaragd, narancssz�nû karneol, zaf�r, r�zsakvarc. Az �nnep hagyom�nyos mesters�gei: a sz�v�s, fon�s - �s minden olyan tev�kenys�g, melynek l�nyege abban �ll, hogy k�t k�l�nb�zõ szubsztanci�b�l l�trej�n egy �j, harmadik minõs�g, Beltane szellem�ben.