Sokak �ltal ismert n�met sz� az Ostern, azaz h�sv�t, a term�kenys�g germ�n istenn�j�nek, Ostar�nak a nev�b�l sz�rmazik. � viszont a keleten (Osten) felkel� �ltet� napt�l, a hossz�, bor�s, rossz kedvet sugall� t�l ut�n az embert a rem�nyes kikelettel megaj�nd�koz� �gitestt�l sz�rmaztatja nev�t.

A germ�nok Ostar�t �nnepelt�k a mai h�sv�t idej�n. Az � szent �llata volt a ny�l, a toj�s pedig az �let keletkez�s�nek jelk�pek�nt ker�lt ebbe a pog�ny vall�si k�rbe. Igaz, sz�zadokkal k�s�bb, 751-ben Zakari�s p�pa m�g a t�ls�gosan buj�nak �s szapor�nak min�s�tett ny�l h�s�nak a fogyaszt�s�t is megtiltotta a katolikusoknak.

     Ostara: a f�k �nnepe, a tavaszi nap�jegyenlõs�g �nnepe. Az igazi tavasz elsõ napja. M�rcius 19. �s 21. k�z� szokott esni. Ekkor egyforma hossz� a nappal �s az �jszaka - ezt m�r az �kori n�pek is megfigyelt�k. Minden term�szetvall�s meg�nnepli ezt a napot, amikor a Term�szet fel�bred hossz� t�li �lm�b�l, a F�ld �jra term�kenny� v�lik - elkezdõdhet a vet�s, az �ltet�s, kihajtanak az õsszel f�ldbe rejtett magok. Ami most �led, annak gy�m�lcs�t �lvezhetj�k k�sõbb. 

A term�kenys�g sz�sz istennõj�t, Eostre-t, valamint a germ�n Ostar�t k�sz�nthetj�k e napon. 

N�melyik wicca-hagyom�ny a Z�ld Istennõt �s a Z�lderdõ Ur�t �nnepli ilyenkor. Az istennõ term�kenny� teszi a F�ldet, fel�breszti Õt m�ly �lm�b�l, az Istens�g pedig seg�t f�lnevelni, �rlelni a term�st. J�rja a z�ld�lõ mezõket, �r�me telik a term�szet bõs�g�ben.

Az �nnep katolikus egyh�zi megfelelõje a  a nap�jegyenlõs�gtõl sz�m�tott elsõ telihold ut�ni elsõ vas�rnap. Ekkor eml�kszik meg a katolikus vil�g Krisztus felt�mad�s�r�l. Idõben ugyanekkorra esik a zsid� Pesz�ch-�nnep is. A t�lv�gi farsangi mulats�gokat �nmegtart�ztat� idõszak k�veti, a negyvennapos nagyb�jt (Spanyolorsz�gban: Cuaresma, a n�metekn�l Lenz, It�li�ban Quaresima, angolsz�sz Lent), valamint a nagyh�t k�l�nleges szertart�sai. A katolikus egyh�z m�sik tavaszi �nnepe, Gy�m�lcsolt� Boldogasszony napja m�g egy�rtelmûbb, f�lre�rthetetlen kapcsolatban �ll az õsi pog�ny �nneppel, amit a Feh�r Istennõ tisztelet�re vil�gszerte meg�ltek.

A szûz Istennõ �s az ifj� Isten elsõ tal�lkoz�sa, szerelemre gyullad�sa �s mindj�rt elsõ egyes�l�s�k ideje is, amikor az Istennõ r�gt�n meg is fogan, sz�moljuk csak ut�na: �ppen kilenc h�nap m�lva sz�letik meg az Istengyermek, idej�n. (Az isteni szerelmesp�r majd csak idej�n �li menyegzõj�t, ennyit a h�zass�g elõtti szexrõl...;-)

Egyiptom

Mielõtt a H�sv�t Krisztus felt�mad�s�nak �nnepe lett, a pog�ny n�pek a tavaszi nap�jegyenlõs�get �nnepelt�k: a f�ny �jj�sz�let�s�t, uralomra ker�l�s�t, amit isteneik szimboliz�ltak. M�r az egyiptomi mitol�gi�ban is megjelenik, Isis �s Osiris m�tosz�ban. Az isteni p�r b�k�ben �s j�l�tben uralkodott birodalm�ban. Seth azonban irigys�gbõl meg�lte testv�rb�tyj�t, Osirist. Test�t feldarabolta �s szertesz�t sz�rta a vil�gban. Isis sz�ve majd meghasadt a gy�szt�l, �sszeszedte Osiris sz�tsz�rt testr�szeit �s elvitte Anubishoz, az alvil�g sak�lfejû isten�hez, aki �j �letre keltette Osirist. Isis �s Osiris �jra egyes�ltek, �gy fogant meg az isteni napgyermek, Horus. �gy t�madt f�ny a s�t�ts�gbõl.

G�r�gorsz�g

   A g�r�g mitol�gia szerint e napon �nnepelhetj�k Perszephon� visszat�r�s�t az alvil�gb�l, H�d�sz birodalm�bol, ahov� az õszi nap�jegyenlõs�g idej�n t�vozott, az istenek egyezs�ge szerint. D�m�t�r, Perszephon� anyja a f�ld term�s�t biztos�tja, õ a gabonaistennõ.

   Aphrodit�, a szerelem �s term�kenys�g istennõje beleszeretett a sz�p Ad�niszba. Elrejtette õt egy szelenc�be, hogy senki m�s ne l�thassa, majd a szelenc�t Perszephon�nak adta, az alvil�g �rnõj�nek, hogy vigy�zzon r�. Õ azonban felnyitotta a dobozk�t, �s amint megpillantotta Ad�niszt, õ is nyomban beleszeretett, s esze �g�ban sem volt visszaadni Aphrodit�nak kedves�t. Aphrodit� b�nat�t�l a f�ldek is kisz�radtak. Atyja, Zeusz sem tudta megvigasztalni le�ny�t. V�g�l Zeusz elrendelte, hogy Ad�nisz az �v egyharmad�t t�ltse Aphrodit�vel, a m�sik harmad�t Perszephon�val, a harmadik harmadban pedig legyen egyed�l. �gy azt�n minden tavasszal visszat�r Aphrodit�hez, s a f�ldek vir�gba borulnak, a term�s sz�rba sz�kken a boldog szerelemtõl, t�len pedig Persephon�val t�lti el az idõt alvil�gi birodalmukban.

    Dion�szosz, a bor istene, Zeusz �s Szemel� gyermeke haland� isten. Zeusz azt �g�rte Szemel�nek, a Hold istennõj�nek, hogy b�rmilyen k�v�ns�g�t teljes�ti. Szemel� ekkor Zeusz magzat�t hordta a sz�ve alatt, �s csak annyit k�rt, hadd l�thassa majd a gyermeket a legf�nyesebb istenek sor�ban. Zeusz tudta, hogy ezt egyetlen haland� sem l�thatja, megtagadta a k�r�st, �m Szemel� hajthatatlan volt. B�nat�ban meghalt. Zeusz kiemeltet est�bõl a magzatot �s saj�t mag�ba rejtette el, am�g meg nem sz�letett. A kisdedet a nimf�k nevelt�k f�l, s amikor f�lcseperedett, messzi f�ldekre v�ndorolt �s dicsõ tetteket vitt v�ghez. S�v�rogva v�gyott arra, hogy megl�thassa anyj�t, ez�rt elindult az alvil�gba, hogy r�tal�ljon. Amikor megtal�lta õt, mag�val vitte az Ol�mposz cs�cs�ra, ahol anyja v�grela legf�nyesebb istenek sor�ban l�thatta fi�t.

    A Dion�szosz-kultusz sz�nhelye nem templomokban van, sem a szabadban, hanem sz�nh�zakban. A kultusz r�sze az istenrõl sz�l� dr�m�k elõad�sa, ami a mai passi�j�t�kok elõfut�r�nak is tekinthetõ. Dion�szoszt meg�lt�k, de �jra felt�madt. A bor istenek�nt is minden �vben meghal, majd �j �letre k�l. Tavasszal tartottak Dion�szosz-�nnepeket, amikor a szõlõ �jra kihajt.

Tavaszi nagytakar�t�s, megtisztul�s

     A tavaszi nap�jegyenlõs�g az �jrakezd�s ideje. Ilyenkor kezdõdik a magvet�s, pal�nt�z�s. Ideje rendbeszedni kert�nket. Ideje nagytakar�t�st rendezni lak�hely�nk, �let�nk minden ter�let�n, hogy megtisztulva fogadjuk a bek�sz�ntõ �j idõszakot. A tavaszi nagytakar�t�s sokkal t�bbet jelent egyszerû fizikai munk�n�l. Szabaduljunk meg minden f�l�slegesen felgyûlt tehertõl, szennyezõd�stõl, az elm�lt h�napok negat�v lerak�d�sait�l. A megtisztul�s ut�n k�pess� v�lunk az �j, a friss, a pozit�v, a term�keny�tõ befogad�s�ra.
     Amikor a tavaszi verõf�ny bes�t az ablakunkon, k�nyelmetlen�l �rezhetj�k magunkat, minden porszem szembetûnõbb� v�lik. elsz�njuk magunkat, hogy felsz�moljuk a t�len �sszegyûlt f�l�sleges lomokat, hogy tisztas�got teremts�nk. Takar�t�s k�zben pl. f�st�lhet�nk t�mj�nt �s a szant�lf�t. Ha m�dunk van r�, legjobb fasz�npar�zson f�st�lni, nyitott ajt�k �s ablakok mellett, hogy a negat�v energi�kat val�ban "kif�st�lhess�k" a h�zb�l. A szemetet soha ne s�p�rj�k ki a h�zb�l, hanem k�z�pre, �s ott szedj�k �ssze lap�ttal.

Amikor a lak�s m�r tiszt�n ragyog, legfõbb ideje hozz�fognunk a spiritu�lis nagytakar�t�shoz, meg�j�tani a h�zunkat �v� energi�kat. Az ehhez alkalmazott f�st�lõ 2 r�sz szant�l, 2 r�sz t�mj�n, 1 r�sz mirrha �s egy csepp rozmaringolaj vagy p�r sz�l rozmaringhajt�s kever�k�bõl �ll. A hozz�val�kat megt�rj�k mozs�rban �s fasz�npar�zson elf�st�lj�k. A szertart�s k�zben ritu�lis sz�veget is mondhatunk, k�l�n�sen minden egyes ajt�-vagy ablaknyit�skor.

Ha ezzel is megvagyunk, ideje megf�r�dn�nk, majd lelk�nk, elm�nk megtiszt�t�sa k�vetkezik.

Ritu�lis f�rdõ

Tegy�l a f�rdõszob�ba min�l t�bb gyerty�t, m�csest, esetleg f�st�lõt. Gy�jtsd meg. Meleg f�rdõvizedbe sz�rj vir�gszirmokat. Mielõtt belel�psz, relax�lj �s medit�lj gondolataid, elm�d megtisztul�s�r�l. A v�zbe mer�lve k�pzeld el, ahogy a v�z megtiszt�tja tested �s kimossa belõled a negat�v erõket. K�zben sz�lhat kedvenc zen�d, �s csukott szemmel �lvezd a f�rd�st, tested megtisztul�s�t. Amikor a v�z hûlni kezd, l�pj ki a f�rdõbõl, �rezd, hogy �jj�sz�lett�l �s felfriss�lt�l. Puha t�r�lk�zõvel t�r�lk�zz meg.

Ritu�lis t�rgyaink megtiszt�t�sa �s �j erõvel felt�lt�se

Miut�n kitakar�tottuk h�zunkat �s elm�nket, a megtiszt�t�s k�vetkezõ fokozata ez legyen. �me, egy r�vid lista a lehets�ges p�ld�kr�l, kiindul�pontnak. Azt�n persze kieg�sz�theted, m�dos�thatod kedved szerint:

Tarot, az olt�rod megszentelt kell�kei, krist�lyok, �sv�nyok.

A magyar h�mestoj�sok mintakincs�nek legfõbb jellegzetess�gei*

A toj�sfel�let m�rtani feloszt�sa

• Oszt�k�r�k

hosszanti	sz�less�gi	kettõ egy�tt

• D�sz�tm�nyek
  1. az oszt�k�r�kre �p�lnek,
  2. vagy azok metsz�spontj�b�l indulnak ki,
  3. vagy az oszt�k�r�k felrajzol�s�b�l ad�d� geometrikus mezõben helyezkednek el.

  Felsõ b�b, als� b�b, oszt�k�r�k	Oszt�k�r�k + seg�dvonalak	"Lapd�s" d�sz�tm�ny	Vari�ci�

1. Nyolcmezõs toj�sfel�let: jellegzetes magyar feloszt�s.

S�m�ja	Baranyai minta	Szimmetriah�l�	"Tõt�tt r�zsa", vagy "csillagos" mot�vum

2. N�gyosztat� toj�sfel�let

S�m�ja	"Gerebly�s" minta

3. Hosszanti kett�oszt�s

Oszt�k�r	"�ll�" minta Somogyb�l	Oszt�k�r	"Fekvõ" minta Barany�b�l

4. Sz�less�gi kett�oszt�s: a magyar mot�vumok k�zt ritka

Oszt�k�r	"B�bvir�gos" erd�lyi minta

5. "�ves" megold�s

Sz�less�gi oszt�k�r�k, "�vek"	Pal�c minta	Sz�less�gi �s hossz�s�gi oszt�k�r�k, "�vek"	Erd�lyi minta

6. Hosszanti oszt�k�r�k

N�gyosztat� d�sz Erd�lybõl	Nyolcosztat�, h�tfalusi cs�ng� d�sz	Karcolt toj�s az Alf�ldrõl

7. K�r�k a metsz�spontok hangs�lyoz�s�ra

K�r�k a metsz�spontok hely�n	K�r�k a seg�dvonalak metsz�spontjaiban	K�r�k a k�pzeletbeli metsz�spontokban

8. Oszt�k�r�kre �p�lt d�sz�tm�ny

9. A felosztott t�rben �n�ll�an elhelyezkedõ minta

10. Metsz�spontb�l kiindul� minta

11. Oszt�k�r�k n�lk�li minta (ritka)

Istenseg�ts (Bukovina), "ty�kszemes" minta: ront�selh�r�t�	"T�vedt utas", "Utavesztett", "Labirint"

12. Meanderes

A meander mot�vum kialakul�sa:

csigavonal	ellent�tes csigavonalak	meander

Meanderes toj�sok:

Erd�lyi minta	Gyimesk�z�ploki

Hogy a nyuszi tojn� a toj�st - ezt a gyermeki t�vhitet rendszerint m�g id�ben elfojtj�k a gondos sz�l�k, azonban a probl�m�t, hogy mi�rt cs�cs�l a felt�mad� J�zuska napj�n nyuszi �s toj�s a f�ben, sok tan�cstalan feln�tt egyszer� husz�rv�g�ssal oldja meg. "Ehhez m�g kicsi vagy - mondj�k -. Majd megtudod, ha nagy leszel." - azzal mint ki j�l v�gezte dolg�t, visszas�ppednek a fotel puha nyugalm�ba: �k sem lettek annak idej�n okosabbak. Val�ban: mit is keres ott nyuszi?

A H�sv�t, meg az � nyuszija

Ak�rcsak a megszentelt helyek, �gy a kereszt�ny liturgia szent napjai is t�bbnyire "r�telepedtek" egy- egy kor�bban pog�nyok �ltal felszentelt �nnepre. Ennek persze megvoltak a maguk praktikus okai, hiszen a pl. a napfordul�k id�pontja, �vszakok kezdete, z�r�sa mindenf�le napt�rban szabott id�h�z k�t�tt, mondhatni: term�szet�b�l fakad�an "fix". M�sr�szr�l: tal�n �gy k�nnyebben meg lehetett jegyezni, hozz� lehetett szokni az �j �nnephez, ha legal�bb az ideje m�r ismert volt. Tov�bbi misztikus magyar�zatokat most mell�z�k.
A , vagyis a felt�mad�s �nnepe �ppen egy pog�ny term�kenys�g �nnep hely�re ker�lt, azonban azt kiszor�tania teljesen nem siker�lt, helyette egyfajta "szimbi�zisban" �ltek egym�ssal: nev�ben �s r�szben tartalm�ban kereszt�ny, de k�ls�s�geiben �s - cs�kev�nyesen - bizonyos szertart�saiban pog�ny �nnepk�nt. �gy m�ris �rthet�bb a locsol�s aktusa is.

Pog�ny m�ltunk teh�t m�ig k�s�rt, az egy �vezred sem tudta teljesen megsemmis�teni. Ott �l a babon�inkban, n�pk�lt�szet�nkben, gyakran a tudatoss�g minden jele n�lk�l id�zz�k fel �ket. Az �llamalap�t�s �s a kereszt�nys�g felv�tele szoros �sszef�gg�sben �lltak egym�ssal, �gy szinte mondhatjuk: fennmarad�sunk �llt vagy bukott a krisztianiz�ci� siker�n. �gy l�tszik m�gis, hogy sokak a lelki �dv�ket tartott�k el�bbre val�nak - m�gha ez a l�lek pog�ny volt is. A kereszt �rny�k�ban gyakran b�jtak meg "pog�ny t�zek", �letben tartva saj�t mitol�gi�jukat, h�dolva a - sz�mukra - egyed�l �dv�z�t� �si hitnek. �ld�z�tt eretnekk�nt, de beleolvadt mindennapjainba �sap�ink hitvil�ga.

Az �letfa, meg az � bimbaja

A szakirodalom kevert tudatform�j�-funkci�j� sz�vegeknek nevezi azokat a kereszt�ny im�kat, melyek f�lre�rthetetlen�l tartalmaznak bizonyos pog�ny elemeket. Gyakoriak k�zt�k a r�olvas�sok, mond�k�k, bajelh�r�t� im�k. Ezek k�z�l szemezgett�nk ki n�h�nyat.

"Elindult Sz�zany�m Jozef�t v�lgy�be, Arra ment Szent Margit, Azt k�rdezte t�le: Mit csin�lsz itt Sz�zany�m? Itt �l�k, itt tartom szerelmes J�zusomat, mert � beteg. Sion v�lgy�ben 7 f�le gy�m�lcsfa �gat �s az �gi harmatokat �s f�r�dj abban kisded J�zusk�m! (...)" "(...) Megny�lott a Jeruzs�lemi kapuja, Onnan j�ve asszonyunk Sz�z M�ria, Karj�n hozza a kisded J�zust, Gyere hamar szeret� Szent J�nos, Kez�ben hozza az arany cs�sz�t, Belemer�ti a Jord�n viz�be, Az �letf�t, Annak az �letf�nak a neve Vegye el err�l a sz�vr�l az ijed�st.(...)" "�g sz�lte F�ldet, F�ld sz�lte f�t, Fa sz�lte �g�t, �ga sz�lte bimbaj�t, Bimbaja sz�lte vir�gj�t,(...) Szent Anna sz�lte M�ri�t, M�ria sz�lte Krisztus Urunkat a vil�g megv�lt�j�t."

Az archaikus im�k - ak�csak n�pmesekincs�nk - �si r�tegek k�pi vil�g�t �rzik. A sz�mmisztika, a  megjelen�se mind-mind pog�ny hagyat�k. Ezekben az alkot�sokban azonban a kereszt�nys�g el�tti elemek �szt�n�sen, szinte �ntudatlanul, (l�lek�v�n) keveredtek az �j vall�s mot�vumaival.

Dante, meg az � pokla

A pog�ny �s�k v�re azonban nemcsak a vad keleten "buzog" fel �jra �s �jra, hanem a kifinomult kult�r�j� pre-renesz�nsz It�li�ban is. A pog�nys�g persze itt nem a s�t�tnek l�ttatott, s�m�ni r�tusokat id�zte, hanem az antikvit�s �donk�nt is friss illat�t. B�r tiltott volt a k�z�pkorban az antik-pog�ny vil�g sz�lesk�r� ismerete �s par�zna m�v�szete, de v�vm�nyait m�gis olyan nagys�gok olvasztott�k a kereszt�ny b�lcselet t�gely�be, mint Aquin�i Szent Tam�s. A skolasztika atyj�nak egyik legnagyobb �rdeme - mai szemmel n�zve - Arisztotel�sz bujtatott form�ban t�rt�n� "legaliz�l�sa"; ahogy nevezt�k: Arisztotel�sz "megkeresztel�se" volt. A pog�ny filoz�fus munk�i ugyanis "list�s" k�nyveknek sz�m�tottak, ahogy azt A r�zsa neve c. film gyakran megd�bbent� k�psoraib�l is kider�lt. Szent Tam�s filoz�fi�j�ban �tv�zte e, Krisztus el�tti tudom�ny esszenci�j�t a saj�t kereszt�ny vil�gk�p�vel: �tmenek�tve ezzel Arisztotel�sz gondolatait.

A firenzei Dante nem tudott g�r�g�l, �gy nem is ismerhette k�zvetlen�l Plat�n vagy Arisztotel�sz munk�it, b�r azok eszmerendszere k�ts�gtelen�l hatott r� (L�sd pl. A lakoma c. m�v�t). Latinul ellenben tudott, nem meglep� h�t, hogy a r�mai jeles f�rfiak munk�i nem voltak ismeretlenek el�tte. �gy Vergilius sem, kit oly nagyra tartott hogy pog�ny l�t�re �t tette meg vezet�j��l a Pokolban. Irgalmas volt azonban a t�bbi nagy pog�ny gondolkod�val is: �ket a Pokol torn�c�ra helyezi, hiszen csup�n az volt a b�n�k, hogy nem keresztelkedtek meg - l�v�n J�zus sz�let�se el�tt �ltek a vil�gban.
Vergilius, a pog�ny szent IV. eklog�ja r�v�n ker�lhetett e kiv�telezett poz�ci�ba. Vers�ben egy gyermek elj�vetel�t j�solja, aki �jra "aranykort" hoz a vil�gra. A kereszt�ny k�z�pkor, mivel J�zust v�lte felfedezni a j�vend�l�s soraiban, pog�ny pr�f�t�nak tartotta Vergiliust, k�m�letesen b�nt vele: megbocs�totta neki, hogy rossz korban �lt a f�ld�n.

Csongor, meg az � T�nd�je

L�thattuk, a n�p ajk�n �s sz�v�ben tov�bbra is �lt a pog�ny mitol�gia sz�mokban, mot�vumokban, tudatosan azonban a romantika ny�lt vissza el�szeretettel pog�ny m�ltunk "erekly�ihez". A kelet-eur�pai romantika ugyanis a nemzeti gy�kerek, egy�ttal e nemzetmegtart� er� felfedez�s�nek kora volt. Legkiemelked�bb k�lt�ink indultak a m�lt m�lys�ges k�tj�nak felt�r�s�ra, hogy hitet, �ntudatot mer�thessen bel�le a magyar.

V�r�smarty Mih�ly korai n�pszer�s�g�t is egy ilyen t�m�j� m�v�nek k�sz�nhette: a Zal�n fut�sa c. eposznak. A m�ben megismerkedhet�nk a honfoglal� magyarok �let�vel, hitvil�g�val - legal�bbis ahogy a a XIX. sz�zad t�rt�n�szei k�pzelt�k. �gy ker�lt bele - t�bbek a k�z�tt - a temetkez�si szok�sok tagalal�sa is. ...Amit pedig nem tudhattak, azokat a l�ncszemeket V�r�smarty term�keny fant�zi�ja helyettes�tette.
�t �vvel k�s�bb, 1830-ban megjelent egy m�g id�t�ll�bb alkot�sa. Sz�npadaink m�ig sz�vesen j�tszott darabja a . A n�pmesei alapokra �p�l� m�ben t�m�nytelen pog�ny elemet fedezhet�nk fel. R�gt�n itt van az almafa, mes�nk alf�ja �s omeg�ja. A fa, mint szimb�lum kedvelt eleme sok m�s �si kult�r�nak, hogy csak a Biblia f�it, vagy a kelt�k fa-kultusz�t eml�tsem meg. V�r�smarty f�ja azonban igazi �gig�r� fa. Gy�kerei az als� vil�gba �rnek, t�rzse a f�ld�n �ll, m�g lombja k�zt csillagok tany�znak.
A fa egyben a "l�tra" is a h�rom vil�g k�z�tt, hiszen itt tal�lkozhat a k�t szerelmes, de itt t�rnek a felsz�nre a d�moni er�k is.
�si elemeket tisztelhet�nk V�r�smarty n�pmesei sz�maira is. Eset�nkben a h�rmas sz�m domin�l: h�rom �g� az �t, h�rom v�ndorral tal�lkozk itt Csongor �rfi �s persze h�rom az �rd�gfi�ka is. R�ad�sul nem el�gszik meg szerz�nk ennyivel, de az �s�kt�l ismert kett�svil�g-szeml�letet is beleolvasztja munk�j�ba. Eszerint a f�ldi vil�g felett/mellett �ll a t�lvil�g, ami a f�ldinek m�sa, de �ppen ford�tottja. A szerepl� p�rok is hasonlatosak ehhez a kett�s feloszt�shoz. Ahogy az �gi vil�gban a sz�p, kecses �s kifinomult p�r �ll, a f�ldi megfelel�j�k �pp ellent�t�k lesz: Balga, a tenyeres-talpas �szt�nl�nyek �s az "any�nyi" Ilma.
A k�t vil�g azonban csak egy�tt teljes: az ide�l �s f�ldi m�sa csak egym�ssal/-ban �lhetnek.