Yule a Nap visszat�r�s�nek �nnepe. Az �jszak�k most a leghosszabbak. A napfordul�t�l kezdve egyre hosszabbodnak a nappalok. A f�ny �jj�sz�letik, napr�l napra erõs�dik. A f�ny �s a s�t�ts�g k�zti �r�k harcban ism�t a F�ny kerekedik f�l�l. A legt�bb hagyom�ny, a wicca, a pog�nys�g szerint a Nap k�pviseli az istens�g F�rfi-aspektus�t, �s hal�la, �jj�sz�let�se a T�li Napfordul� idej�n a r�gi nap�v hal�l�t �s az �j sz�let�s�t reprezent�lja. Ez az �r�k harc sz�mtalan hagyom�nyban megjelenik, k�l�nb�zõ jelk�pes form�kban: a T�lgykir�ly (a N�vekvõ �v istene vagy az Isteni Gyermek) �s a Magyalkir�ly (a Fogy� �v istene vagy a S�t�ts�g Ura); Yule idej�n a T�lgykir�ly megh�d�tja a Magyalkir�lyt. Litha, vagy a Ny�ri Napfordul� idej�n a Magyalkir�ly gyõz.

Midwinter a Midsummer ellenpontja a s�t�ts�g, hom�ly, titkok gyõzelme, uralma. Midsummer idej�n a Napisten, Sunna teljes erej�ben t�nd�k�l, �s minden titokra r�vil�g�t, semmi sem marad rejtve f�nye elõl. A hossz� s�t�t t�li �jszak�kon azonban minden elrejt a j�g, a h�. S�t�t �s titkos hely�k�n v�rj�k �jj�sz�let�s�k idej�t, a t�li napfordul� �jszak�j�t. Ezen az �jszak�n, az "Anya �jszak�j�n" kezdõdik az �szaki n�pekn�l a Yuletide, ami Tizenk�t �jszak�n �t tart, (dec. 20. - december 31.) �s e Tizenk�t �jjel reperezent�lja az ��v elm�l�s�t, valamint az �j esztendõt t�pl�l� folyamatot.

A sz� jelent�se: "Ker�k." Az õsi kaldeusokn�l a yule sz� "kisded"-et, "kisgyermek"-et jelentett. Az �j mindig a r�gi hely�be l�p, az �let folyton meg�jul� ciklusa v�g n�lk�l folytat�dik.

Az istens�g neve kult�r�nk�nt k�l�nb�zõ; az �szaki n�pekn�l �s az angolsz�szokn�l Balder, a kelt�kn�l Bal, stb.Az elt�rõ nevek ellen�re k�nnyen azonos�that�k. Yule-istens�gnek tekinthetõ minden �jsz�l�tt-isten, Napistenek, Anyaistennõk �s Istennõh�rmass�gok. Legismertebb k�z�l�k Dagda �s Brighid, Dagda l�nya. Brighid tan�totta meg a kov�csokat a tûzzel b�nni �s a f�mmesters�gre. Az õ l�ngja, mint az �j f�ny l�ngja elûzi a l�lek �s az elme s�t�ts�g�t, Dagda �stje pedig biztos�tja, hogy a Term�szet mindig gondoskodhasson gyermekeirõl.

Szimbolik�ja

a Nap �jj�sz�let�se, az �v leghosszabb �jszak�ja, a T�li Napfordul�, Befel� tekint�s, a J�võ tervez�se

Szimb�lumai

Yule-tusk�, �r�kz�ld �gak vagy koszor�, az ajt�ra akasztott magyal, fagy�ngy, aranygyerty�k, szegfûszeggel megszurk�lt gy�m�lcs�kkel teli kos�r, illatos n�v�nyek p�rologtat�sa, kar�csonyi n�v�nyek, (pl. kar�csonyi kaktusz, poinsettias).

N�v�nyei

bab�rbogy�, szentelt bog�ncs, �r�kz�ld, szentelt t�mj�n, bab�r, fagy�ngy, t�lgy, fenyõ, zs�lya, s�rga c�drus

�telei

citrusf�l�kben �ztatott k�m�nyes s�tik, gy�m�lcs�k, di�f�l�k, sert�s�telek, pulyka, toj�slikõr, gy�mb�rtea, fûszeres almabor, wassail, (fûszeres ital s�rbõl �s borb�l) vagy b�r�nybunda (ale, cukor, szerecsendi�, s�lt alma).

F�st�lõi

fenyõ, c�drus, bab�rbogy�, fah�j

Sz�nei

piros, z�ld, arany, feh�r, ez�st, s�rga, narancs

�kk�vei

rubin, v�rkõ, gr�n�t, smaragd, gy�m�nt

�nnepl�se

szent�nekek �nekl�se, mulatoz�s a f�k k�r�l, Yule-tusk� �get�se, Yule-fa d�sz�t�se, aj�nd�kv�lt�s, cs�k a fagy�ngy alatt

Var�zsig�k

b�ke, harm�nia, szeretet �s n�vekvõ boldogs�g

Istens�gei

Brighid, Isis, D�m�t�r, Gaia, Diana, a Nagy Anya; Apoll�n, R�, Odin, Lugh, a T�lgyfakir�ly, az Egyszarv�, a Z�ld Ember, az Isteni Gyermek, Mabon

f�ny �jj�sz�let�s�t ott is meg�nnnepelt�k, ahol tavasszal fordult az �v: A IV. sz�zadban Gyula p�pa rendelte el, hogy december 25.-re essen a kereszt�ny  �nnepe, mivel e nap egybeesett a T�li Napfordul� k�r�li ritu�l�kkal, amikor a pog�ny n�pek a Nap �jj�sz�let�s�t �nnepelt�k. A p�pa c�lja a pog�ny �nnepek kereszt�ny tartalommal val� felt�lt�se volt.

Babil�nia

A Yule-szok�sok egy r�sze babil�niai eredetû: p�ld�ul a gyertyagy�jt�s az olt�ron a babil�niai isteneknek sz�lt.

Brit szigetek

Az �nneps�g alatt legink�bb ale-t vagy almabort fogyasztottak Ehhez k�tõdik a fakup�ban k�r�lhordott s�r, ennek szertart�sa a betlehemez�s szok�sai szerint zajlott le. Az iv�szat sor�n himnuszt �nekeltek a f�hoz, j� eg�szs�get , term�kenys�get �s hossz� �letet k�v�nva neki. Azt�n l�v�ld�z�ssel vagy m�s m�don zajt csaptak, hogy ezzel elriassz�k a gonosz szellemeket. T�sztot mondtak a fa tisztelet�re, majd ittak a fakup�b�l. Mikor mindenki befejezte a t�sztj�t, a marad�k s�rt a f�ldre loccsantott�k a fa t�rzse k�r�, s k�zben kenyeret vagy s�tem�nyeket aggattak az �gaira.
A London Newspaper 1851-es sz�m�ban le�rnak egy tr�f�s hagyom�nyt, az Almaf�k D�rid�j�t. Devonshire-ben a Tizenkettedik �jszak�n (janu�r 7.-�n) a gazd�k fogt�k pusk�ikat, �s kimentek alm�skertj�kbe. Kiv�lasztott�k a leg�regebb f�t, k�rbe�lltak �s �gy �nekeltek:

Here's to thee, old apple tree
Whence thou mayst bud and whence thou mayst blow
And whence thou mayst bear apples enow:
Hats full, caps full,
Bushels, bushels, sacks full,
And my pockets full too!
Huzza! Huzza!

A f�rfiak almabort ittak, mulatoztak, l�v�ld�ztek a f�ra (csak puskaporral), majd visszaindultak a h�zba. Az asszonyok azonban addig nem engedt�k be õket, ak�rmilyen zord idõ is lehetett, m�g valamelyik�k ki nem tal�lta, milyen s�lt v�rja õket odabenn. Aki kital�lta a megfejt�st, az lett az "Est Kir�lya", �s õ vezett a tov�bbi mulats�got az �jszaka sor�n..

Eti�pia

Ganna: A legenda szerint a p�sztorok �gy meg�r�ltek, amikor meghallott�k, hogy megsz�letett a Kisj�zus, hogy �r�m�kben meghajl�tgatt�k kamp�s botjaikat �s t�rgyaikat, �s Gann�t j�tszottak. Ez a j�t�k eredete, amit az eti�p f�rfiak �s fi�k hagyom�nyosan Kar�csony napj�n j�tszanak (a r�gi d�tum szerint, janu�r hetedik�n).

Germ�n n�pek

Yule s�t�t �jszak�i az elm�ly�l�s, az õs�k im�d�s�nak idõszaka. A teuton gondolkod�sm�d szerint megvil�gosod�sunk gy�kereit az õs�kre val� eml�kez�sben tal�lhatjuk meg. Õseink�n kereszt�l kapcsol�dhatunk a m�lthoz, �s ezt a kapcsolatot tiszteln�nk kell, szertart�sokkal, r�tusokkal. A germ�n Yule �s a kelta  k�zt szoros kapcsolat �ll f�nn. Az �j esztendõ �ld�s�t csakis õseink nev�nek �s szellem�nek kij�r� tisztelet megad�sa ut�n v�rhatjuk el.

It�lia

La Befana: a kedves boszork�ny, seprûny�len utazik, a k�m�nyen �t berep�l a h�zba, �s aj�nd�kot visz az it�liai gyerekek harisny�j�ba. A legenda szerint La Befana s�pr�getett otthon�ban, amikor bet�rt hozz� a H�rom B�lcs, �s h�vt�k õt, n�zze meg a Kisj�zust. "Most nem �rek r�", felelte La Befana. K�sõbb meggondolta mag�t, de akkor m�r k�sõ volt. Ez�rt az�ta is minden Kar�csonykor elindul, hogy megkeresse a Szent Gyermeket, �s minden h�zban aj�nd�kot hagy "neki".

Jap�n

Hari-Kuyo: a T�r�tt Tûk Fesztiv�lja. Buddhista szertart�s, minden �v december 8.-�n tartj�k orsz�gszerte. M�r isz. 400-ban is �nnepelt�k. Valamikor csak a szab�k �s ruhak�sz�tõk �nnepe volt, ma m�r mindenki�, aki tût vesz a kez�be.
Speci�lis szent�ly �p�lt a tûk sz�m�ra, ahol fogadalmi �teleket, oll�kat �s gyûszûket helyeznek el. A szent�ly k�zep�re tofut �ll�tanak ki, ebbe sz�rj�k az elg�rb�lt �s t�r�tt tûket. K�zben a varr� k�l�nleges im�t mormol, h�l�t adva a tûnek az elm�lt �vben tett j�szolg�lat�rt. A tûk a tenger m�ly�n lelik meg v�gsõ nyughely�ket, miut�n a h�vek pap�rba csomagolj�k a tofut �s v�zbe dobj�k kinn a tengeren.

Kelt�k

Druida hagyom�ny szerint az �v legr�videbb napj�n szertart�sokat tartottak a kijel�lt szent helyeken. (Sk�ci�ban, �rorsz�gban, Britanni�ban.) Ilyenkor a druid�k a Napistent k�sz�nt�tt�k, �s a tavasz k�zeledt�t jelzõ egyre hosszabbod� napoknak �rvendeztek. A szabadban nagy �r�mt�zet gy�jtottak, a Yule-tusk�val, azt k�rbet�ncolt�k, �nekeltek. Minden zaj �s d�rid� a Nap �bred�s�t seg�tette elõ �s a tavaszt s�rgette.

Mexik�

A Retek �jszak�ja: e szokatlan esem�ny helysz�ne minden �v december 23.-�n Oaxaca. A XIX. sz. k�zep�tõl �l az �nnep, ekkor ismert�k meg a mexik�iak a retket, amit a spanyol telepesek hoztak be elõsz�r. A mexik�i szikl�s talajban csavart, torz form�j� retkek teremnek. Szokatlan form�juk megihlette a helyi mûv�szeket, bibliai, t�rt�nelmi �s azt�k legenda-jeleneteket faragnak belõl�k. A legjobbnak �t�lt alkot�sokat d�jazz�k, majd l�tv�nyos tûzij�t�kkal �r v�get az est.

Mezopot�mia

Marduk vil�graj�tt�t seg�tett�k �nnepi r�tusokkal, �s t�mogatt�k harc�ban a k�osz, a s�t�ts�g erõi ellen.

Pakiszt�n

Chaomos: a t�li napfordul� idej�n egy õsi f�listen �vrõl �vre visszat�r, hogy �sszegyûjtse az im�ds�gokat �s elvigye Deza�nak, a legfõbb istens�gnek. Az �nnep sor�n asszonyok �s l�nyok ritu�lis f�rdõt vesznek. A f�rfiak vizet hintenek fej�kre, k�zben kenyeret tartanak a magasba. Azt�n a f�rfiak �s fi�k megmosakszanak, �s estig nem �lhetnek sz�kre, ekkor kecskev�rrel meghintik arcukat. Ezut�n kezdõdik a nagy fesztiv�l, �nekelnek, t�ncolnak, �r�mt�zeket gy�jtanak, kecskepacalt �s m�s k�l�nlegess�geket lakm�roznak

R�ma

• Saturnus (a termõf�ld) �jj�sz�let�se, Mithr�sz (Sol Invictus, a Legyõzhetetlen Nap �jj�sz�let�se, december 25. Azon a napon a gyõzedelmes isten fa alakj�ban �jra megjelent a f�ld�n.)

Skandin�v n�pek

Julbock, Julbukk, Joulupukki, Yule-bak  A h�t�n viszi a Yule-man�t, amikor k�rbej�r, hogy elvigye a jelent, �s elfogadja zabk�sa-aj�nd�k�t. (A finnek Joulupukkija biciklivel j�r! :-) A Yule-man� neve a sv�dekn�l Jultomten, a norv�gokn�l Julesvenn, D�ni�ban �s Norv�gia egy r�sz�n Jule-nissen. Norv�gi�ban Yule idej�n meg�ll a munka, nem forog a ker�k, nincs vad�szat.

Izland

Yule-macska : megeszi a lusta embereket!

Sv�dorsz�g

Midwinterblot: "t�lk�z�pi v�r": a viking hagyom�nyban l�tezõ �llat-�s ember�ldozatra eml�keztet. Bizonyos kultuszhelyeken v�gezt�k, t�bbnyire e helyeken emelt�k k�sõbb az �kereszt�ny sv�d templomokat is. A pog�ny szok�st a XII. sz�zadi misszion�riusok sz�ntett�k meg. (Na persze, kezdetben õket is fel�ldozt�k a vikingek. ;-) - Az �ldozatokat engesztelõ c�llal mutatt�k be helyi isteneiknek, hogy r�b�rj�k õket, enyh�ts�k a zord telet.

Jul: az elfhez hasonl� sz�rnyecske, r�la kapta a sv�d Kar�csony a nev�t, a man� m�g a Kisj�zusn�l �s a Mikul�sn�l is fontosabb szerepet j�tszott a sv�dek �nnepl�s�ben.

Tibet

Dosmoche: A Meghal� �v �nnepe. �t napig tart� fesztiv�l, melynek sor�n a m�jusf�hoz hasonl� m�gikus f�t �ll�tanak f�l, amit dr�tb�l hajl�tott csillagokkal, keresztekkel �s pentagramm�kkal �kes�tene fel. Ijesztõ maszkokba �lt�z�tt t�ncosok riasztj�k el az �j �v �rt� szellemeit. Eg�sz nap �nnepelnek �s im�dkoznak, v�g�l a v�rosi n�p lerombolja a f�t.

Vajszobr�szfesztiv�l: Az �j �v meg�nnepl�s�re a buddhista szerzetesek minden �vben megrendezik, szobraikat yak-vajb�l k�sz�tik, mintegy 10 m magasra, �s speci�lis vajl�mp�sokkal vil�g�tj�k meg. K�l�nb�zõ jeleneteket, mes�ket �br�zolnak a szobrok. A legjobbnak �t�lt alkot�s�rt d�jat kap a szobr�sz.

Zsid�k

Hanukka -- zsid� t�rt�nelmi esem�nyhez k�tõdik, de a r�gi napfordul�s �nnep adopt�l�sa.

Men�ragy�jt�s ~ a f�ny n�veked�se
Aj�nd�koz�s, t�rsasj�t�k, k�rty�z�s (a Saturnalia idej�n is)

Istv�n napj�t�l, december 26-t�i �j�vig j�rtak a regõs�k. A reg�l�s l�nyeg�ben term�szetvar�zsl� k�sz�nt�s -, bõs�gvar�zsl�, p�rokat �ssze bûvõlõ, adom�nygyûjtõ c�lzat� szok�s volt.

A reg�l�s a t�li napfordul� pog�nykori �nnep�nek eml�ke. A kar�csony t�ji n�pszok�sok egyik leg�rt�kesebb hagyom�nya, egy�ke a Iegrejtelmesebb szok�sainknak, melynek eredete, elemei, c�lzata - sok kutat�s ellen�re sem vil�gos m�g elõtt�nk.

A regõs�k õsi, pog�nygy�kerû, var�zserejû j�k�v�ns�gokat mondtak a h�ziaknak. A szok�s legfontosabb mozzanata ugyanis a j�k�v�ns�gok kifeje z�se. Hiszen a regõs�k eredetileg nem k�z�ns�ges k�sz�ntõk, hanem var�zsl�k voltak, akiknek hatalmukban �llt a szavakkal kifejezett j�k�v�ns�gok val�s�gg� id�z�se is.

A "reg" sz� hev�letet jelent - a s�m�n ext�zisra, rejtekez�sr� utal� ki fejez�s. A zaj�t�sben �s a "reg� rejtem"-f�le szavak ritmikus ism�tl�s�ben a finnugor s�m�nvar�zsl�s cs�kev�nye mutathat� ki. Utal a szok�snak a t�li napfordulat õsi primit�v �nnep�vel val� kapcsolat�ra is.

Az Erd�lyben �s a Dun�nt�lon fennmaradt szok�s fõ r�szei:
- bevezetõ
- szarvas-�nek (t�li �gbolt csillagk�pe)
- gazda-�nek (bõs�get var�zsol a gazd�nak)
- �sszereg�l�s (le�nyt, leg�nyt n�v szerint �ssze�nekelve)
- z�rad�k (adom�nyra felh�v�s vagy elvonul�s)

F�rfiak, leg�nyek "kiford�tott bund�ban, kucsm�ban, kez�kben l�ncos vagy cs�rgõs bottal, k�cs�gdud�val, furuly�val l�ptek be a h�zba, �s �ne kelt�k a regõs�nekeket. Bevezetõj�kben megnyugtatt�k a csal�dot, hogy nem rabl�k, hanem Szent Istv�n szolg�i. A csodaszarvasr�l, tiszta forr�sr�l, p�zsitr�l daloltak, majd term�kenys�get var�zsl� j�k�v�ns�gokat mondtak a gazd�nak �s h�za n�p�nek. Ahol elad� l�ny volt, ott leg�nnyel reg�lt�k �ssze, hogy mielõbb bek�ss�k a fej�t. Befejez�s�l az õsi refr�nt �nekelt�k: hej regõ rejtem." (Timaffy L.)

Egyh�zasfalun (R�bak�z) gyûjt�tt�k az al�bbi v�ltozatot:

"Elj�tt�nk elj�tt�nk Szent Istv�n szolg�i,
R�gi szok�s szerint szabad megtartani.
Hej reg� rejt�m, reg� reg� reg� rejt�m.

Amoda �t folyik egy seb�s foly�v�z
aztat k�r�l follja z�d selyem p�zsitja
z�d selyem p�zsitj�n csodatevõ szarvas
csodatevõ szarvasnak ezer �ga boga
ezer �ga bog�n ez�r mise gyertya
gyulladva gyulladj�k �tadva aludj�k.
Hej reg� rejt�m, reg� reg� reg� rejt�m.

Ide is mondan�nak egy sz�p leg�nyt
Kicsoda volna sz�p leg�ny Varga J�ska sz�p leg�ny.
Amoda �t is mondan�nak egy sz�p le�nyt
Kicsoda volna sz�p le�ny N�met R�zsi sz�p le�ny
hej reg� rejt�m, reg�, reg�, reg� rejt�m.

Reg�ll�k a gazd�t vele az asszony�t
hej reg� rejt�m, reg� reg� reg� rejt�m.
Szegen l�g egy zacsk� tel� van sz�zassal
fel� a gazd��, fel� a reg�s�k�,
hej reg� rejt�m, reg�, reg� reg� rejt�m."

(4 : 108.)

Yule spiritu�lis vonatkoz�sai

(Selena Fox: Winter Solstice Celebrations for Families and Households, 1993.)

Koncentr�l�s: tudatos�tani, mit is akarunk celebr�lni.

• a csal�di k�tel�kek megerõs�t�se
• a m�r megl�võ csal�di szertart�sok kibõv�t�se
• a csal�d hangol�djon a term�szet ciklusaira
• r�hangol�d�s: a F�ld�n minden �lõ k�z�ss�g�nek tagjai vagyunk
• kapcsolat az õs�kkel
• etnikai-kultur�lis �r�ks�g celebr�l�sa
• õsi �s jelenlegi n�pszok�sok tanulm�nyoz�sa, tov�bbad�sa
• a kar�csonyi szertart�s, mint alternat�va, ill. annak kibõv�t�se
• a spiritu�lis meg�jul�s �s szeretet m�lyebb meg�rt�se
• vid�ms�g

Idõpontok: a csal�d �let�be illõ idõpontok kiv�laszt�sa az �nnepl�sre

• napfordul�kor
• a napfordul� asztrol�giai-asztron�miai pillanat�ban
• alkonyatkor
• elõzõ est�n lefekv�s elõtt
• napkeltekor
• d�lben
• napfordul�hoz k�zeli idõpontban
• egy �jszak�val elõtte
• egy h�tv�g�vel elõtte

Idõtartam: az �nnepl�s idõtartam�t csal�dtagjaink �letkora, figyelme szerint hat�rozzuk meg

• nagyon r�vid: 5 perc alatt
• r�vid: 5-20 perc
• k�zepes: 20-90 perc
• hossz�: 90 perc - 3 �ra
• nagyon hossz�: t�bb mint 3 �ra, ak�r 24 �r�s peri�dus

Elõk�sz�letek: a megfelelõ hely kiv�laszt�sa, felk�sz�t�se, bizonyos szempontok figyelembev�tel�vel

• A csal�di otthonban
  • konyh�ban, eb�dlõben
  • tûzhely k�rny�k�n
  • �nnepi fa k�rny�k�n
  • nappaliban
• Az otthonon k�v�l
  • az udvaron
  • a tetõn
  • a k�zeli parkban
  • term�szetv�delmi ter�leten, erdõben

�nnepi hozz�val�k: egy-kettõt kiv�lasztani, ami illik az �nnep k�z�ppontj�ba, idej�be, idõtartam�hoz �s elõk�sz�leteihez.

• Yule-koszor�

  Egy�tt gyûjts�k a hozz�val�kat, egy�tt k�sz�ts�k el, �r�kz�ldekbõl, d�sz�ts�k fel sz�pen. K�r�l�llhatjuk, tudjuk, hogy a Term�szet ciklusainak szimb�luma; jusson esz�nkbe r�la Yule �s Jul (a tiszafa), ami kereket jelent. Helye az ajt�n k�v�l vagy benn a falon vagy a nappali asztal�nak k�zep�n legyen. A koszor�n n�gy gyertya, k�z�pen egy, ez a szellemet vagy a Napgyermeket reprezent�lja. A gyerty�k sz�nei: s�rga - levegõ, piros - tûz, k�k - v�z, z�ld - f�ld -- vagy b�rmelyik n�gy sz�n, amit te magad a n�gyess�g sz�neinek tartasz. A Napgyermek sz�ne lehet feh�r, b�bor vagy arany. A gyertyagy�jt�s sorrendje: 1. �szak ~ F�ld ~ megterm�keny�l�s; 2. Kelet ~ levegõ ~ elme; 3. D�l ~ v�r ~ tûz; 4. Nyugat ~ v�z ~ magzatv�z; 5. Az Istengyermek ~ a L�lek
  Ha v�ge az �nnepi idõszaknak, adjuk vissza a Term�szetnek, vagy tegy�k el a ny�ri napfordul�ig, �s akkor �gess�k el az �r�mtûzben.

• Lakoma

  Kedvenc csal�di �telek, italok elk�sz�t�se. �tkez�s elõtt h�laad�s. �tkez�s v�g�n napszimb�lum-�dess�gek.Amibe sz�linapi gyerty�t sz�rhatunk. Minden csal�dtag meggy�jt egy gyerty�t, �s k�v�n valamit az �nnepre vagy a k�vetkezõ �vre. Amikor minden gyertya �g, a csal�d egy�tt f�jja el, hogy egy�tt k�ldj�k �tj�ra a k�v�ns�gaikat. Egy�tt �nekelhet�nk.

• Gyertyaf�ny-k�r

  A lakom�val egyidõben vagy k�l�n.
  A csal�d k�rbe�li az �nnepi asztalt. Minden csal�dtag elõtt egy piros gyertya, tart�ban. Plusz egy nagy piros, k�z�pen, ami a csal�di �sszetartoz�st, az Eg�szet �s a Napfordul�s Napot reprezent�lja. K�r�l�tte vannak a kicsik.
  A sz�lõk besz�lnek az �nnep h�tter�rõl, majd az �nnepl�s c�lj�r�l, hogy �sszetartsa a csal�dot, �s meghat�rozz�k e gyertyaf�nyk�r jelentõs�g�t, hogy a csal�dtagok egym�sra hangol�djanak, valamint az õs�kre, valamint a Term�szetre.
  Eloltunk minden f�nyt. P�r percig s�t�tben �llunk vagy �l�nk, �s figyelm�nket befel� ford�tjuk, a f�ny cs�kken�s�re az �vnek ebben az idõszak�ban, a Nap jelentõs�g�re bolyg�nk �let�ben, �s a f�ny, mint az �jj�sz�let�s szimbolik�j�ra. Azt�n a sz�lõk egyenk�nt sz�l�tj�k csal�dtagjaikat saj�t gyerty�jukhoz, k�sz�netet mondanak minden�rt, ami volt �s ami lesz, �s meg�ldj�k az elõtt�k �ll� �vet. Amikor minden gyertya �g: k�zenfogj�k egym�st, egy�tt �nekelnek, �gy fejezik be a k�rt. A gyerty�kat hagyjuk le�gni. Vagy, ha az egyik csal�dtag kijelenti, hogy f�ny�k �jj�sz�letve tov�bb�l a sz�v�nkben, akkor egyszerre kiolthat�k.

• Yule-tusk�

  T�lgyfatusk� �s tûzhely kell hozz�. A tusk� legyen nagyon sz�raz. Feld�sz�thetõ: piros textil- vagy pap�rszalagokkal (j�l �ghetõ legyen), sz�raz magyallevelekkel, term�szetes sz�raz anyagokkal.
  Az egyik csal�dtag elmondja a tusk� hagyom�ny�t. Valaki elmes�li a T�lgykir�ly �s Magyalkir�ly mes�j�t. Lehetõleg minden f�nyt oltsunk el.A csal�d kis ideig �ld�g�l a s�t�tben. Csendben elm�lkednek a szol�ris �v v�ltakoz�sain. Mindenki v�giggondolja az elm�lt �vet, a "rosszakat" is, semmi sem "rossz", hanem kih�v�s, amibõl tanulni lehetett. Azt�n megggy�jtj�k a tusk�t. Amikor �gni kezd, minden csal�dtag r�dob egy-egy gallyat, �s elb�cs�zik az ��vtõl. Mindenki eldobja b�natait, a m�lt f�jdalmait, a rossz szok�sokat, �s k�sz�netet is mondunk minden�rt, ami volt. Amikor m�r j�l �g, koncentr�ljunk az �j �vre �s a lehetõs�gek erej�re. Azt�n mindenki t�lgyfagallyakat vagy makkot dob a tûzbe, ez reprezent�lja az elõtt�nk �ll� �vet �s rem�nyt, megold�st id�z probl�m�inkra. Azt�n egy�tt �nekel a csal�d. Hagyjuk le�gni a tusk�t, csak kicsi maradjon belõle. Õsi hagyom�ny szerint õrizz�k meg a hamut �s a marad�k tusk�t, j�võre azzal gy�jtsuk meg az �j Yule-tusk�t.

• Csilingel�s

  �sszek�thetõ m�s szertart�sokkal is, pl. minden egyes �ld�s ut�n cs�nget�s. De �nmag�ban is alkalmazhat�.
  Mindenkinek legyen saj�t csengettyûje. Mindegy, milyen m�retûek, csak �sszhangban legyenek. J� a s�rgar�z, j� a kar�csonyfacsengõ.
  A csal�d k�rbe�ll vagy -�l. Mindenkinek csengõ van a kez�ben. Az egyik csal�dtag vezeti a szertart�st. Elõsz�r n�h�ny sz�t sz�l a napfordul�r�l, ami az �j �v kezdete, �s hogy a napt�rakat vil�gszerte a szol�ris �v v�ltoz�sai alapj�n szerkesztett�k meg. Azt�n a cerem�niamester elmondja, hoygan fogja kics�ngetni az ��vet, �s becs�ngetni az �j �vet. Majd megh�vja a csal�dtagokat, hogy csengõkkel �nnepelj�k a napfordul�t.
  Mind a n�gy �gt�j fel� cs�ngetnek. Majd a t�r n�gy ir�ny�ba (f�l - kozmosz, le - f�ld, k�z�pre - isteni egys�g).
  Azt�n egyenk�nt cs�ngetnek, az egyes csal�dtagok�rt, a csal�d�rt, majd egy�tt, meg�nnepelni a kapcsolatot a Term�szet ciklusaival, majd �jra egy�tt, a F�lddel �s minden �lõl�nnyel val� kapcsolat�rt.
  Idõsebbtõl fiatalabb fel� haladva: minden csal�dtag elmond egy l�tom�st vagy egy k�v�ns�got a F�ld�rt, a j�võ �vre. Azt�n egy�tt cs�ngetnek, hogy megerõs�ts�k ezt a k�v�ns�got. V�g�l h�romszor elmondj�k: "Boldog Napfordul�t", �s cs�ngetnek.

• Yule-fa

  Feld�sz�t�nk egy �r�kz�ld f�t. Lehet �lõ az udvaron, vagy egy tavasszal �ltetett cserepes.Vagy kiv�gott. (Ez esetben k�sz�nj�k meg a f�nak, hogy elj�tt hozz�nk ilyen m�don.) Egy�tt d�sz�ti a csal�d, minden egyes d�szn�l mondhatunk egy j�k�v�ns�got. A d�szek napszimb�lumok legyenek. Csillog� piros vagy arany g�mb�k, napfigur�k, szarvas, sas, b�zakal�sz. Vagy csillagok, mindenf�le f�nyforr�sok, hold, kisded, sz�let�si szimb�lumok. Lehetnek saj�t totem�llataink is. Fagy�ngy, sz�nes (fõleg piros) bogy�k, alma, gr�n�talma, t�li madarak, t�nd�rek, h�pehely, gyertya, koszor�, m�zes- vagy gy�mb�rs�ti-emberke, makk, bab�rbogy� �s �fonyagirland, T�lap�, Mikul�s.
  �nnep ut�n: el�getni a f�t �r�mtûzben, vagy be�sni a talajba, vagy kitenni az erdõbe. egy darabj�t eltenni j�võre, �s majd a Yule-tusk�val el�getni. Pattogatott kukorica- vagy v�r�s �fonyagirlandokkal var�zsolni is lehet: minden 13 szem egy-egy k�v�ns�got reprezent�l. Ezeket m�s bogy�val k�l�n�tsd el egym�st�l. Tedd f�l a f�ra. Amikor elõsz�r gy�jtasz f�nyt a f�n, k�pzeld el a k�v�ns�g beteljes�l�s�t, ahogy a Nap visszat�r a vil�gba, �gy teljes�lnek azok is. Az �nnep ut�n amit csak lehet, õrizz meg a girlandb�l egy kors�ban. Majd a Szent Iv�n-�ji tûzben �gesd el a marad�kot - itt fejezõdik be a var�zslat.

• T�li term�szetrõl val� gondoskod�s

  Madarak etet�se, egy�tt elk�sz�teni. Ezt is egy�tt, a fenti cerem�ni�khoz hasonl�an, koncentr�lva a Term�szet sz�ps�g�re �s hogy minden �sszetartozik. A magok az �let szimb�lumai, �s j�sz�nd�kunkat k�zvet�tik a Term�szet t�bbi r�sze fel�. V�g�l mondjuk egym�snak: "Mindannyian a Term�szet csal�dj�nak tagjai vagyunk". (Mitakuye oyasin). V�g�l �nekelj�nk egy�tt valami sz�p kar�csonyi dalt.

• Mes�l�s

  Saj�t eml�keinkbõl, n�pszok�sok felid�z�se, kar�csonyi mes�k. Napm�toszok, legend�k, F�ny �jj�sz�let�se. Megk�nny�ti a csal�di �r�ks�g tov�bbad�s�t, ha mindezt f�lvessz�k vide�ra, magn�ra.

• Aj�nd�koz�s