Samhain (�r: sz�-in, sk�t: szaven)

Jelent�se: "ny�r v�ge". A kelta �vkezdõ nap, a t�l kezdete. A kelt�k k�t �vszakra osztott�k f�l az �vet: a t�l Samhain est�j�tõl Beltane (m�jus 1.) est�j�ig tartott, a ny�r kezdet�ig. Az �nnep m�s elnevez�sei: Halloween, Hallowmas, All Hallow's  Eve, Mindenszentek Napja, Hal�l�nnnep. A legjelentõsebb �nnep a kelt�k sz�m�ra.

Az �esztendõ v�g�t, az �j �v kezdet�t jel�li. A kelt�k hite szerint ezen az �jszak�n eg�szen k�nnyen �tj�rhat�v� v�konyodik a t�lvil�g �s evil�g k�zti hat�r, a k�lsõ val�s�gunk �s belsõ vil�guk k�zti f�gg�ny k�nnyed�n fellibbenthetõ. A halottak szellemei elj�nnek hozz�nk. Ez�rt gondoskodnunk kell szeretteink szellem�rõl: megvend�gelj�k õket, õr�juk is gondolunk, k�l�n ter�t�ket szolg�lunk fel sz�mukra a vacsor�nkn�l. K�l�n�sen azoknak, akik az elm�lt �v sor�n t�voztak k�z�l�nk. Az �rek r�gi hite szerint ilyenkor a f�ld al�l is elõb�jnak mindenf�le j�, vid�m, de �rt�, gonosz l�nyek is. Ez ut�bbiakt�l meg�vhatjuk magunkat, ha ijesztõ k�pûre faragott t�kl�mp�st �ll�tunk az ablakunkba, udvarunkba, kert�nkbe, amelynek belsej�be eg�sz �jjel �gõ gyerty�t �ll�tunk. Ugyanezt a c�lt szolg�lja a maskar�s f�lvonul�s is, ez a szok�s most is �l az angolsz�sz orsz�gokban, ahol legink�bb Halloween n�ven �nnepelnek, �s  gyerekek is, felnõttek is ijesztõ maskar�kba �lt�znek, (t�bbnyire az �pp aktu�lis horrorfilm hõs�nek k�pm�s�t �ltve),  �gy ijesztgetve egym�st �s elûzve a rossz szellemeket. - Az eredeti kelta szok�s szerint csak a felnõttek mulattak ily m�don.

Ak�rcsak n�lunk a regõs�k Kar�csony-�j�v k�rny�k�n, az �rek is h�zr�l h�zra j�rtak csoportosan k�nt�lva, hogy elûzz�k a h�zt�l a ront� szellemeket, n�mi kis megvend�gel�s, fizets�g fej�ben.

Samhain �nnep�hez sz�mtalan szertart�s, j�sl�s k�tõdik, hiszen a pog�ny kelta hit szerint ez az �v legm�gikusabb �jszak�ja. Ilyenkor a csal�d k�rbe�li a tûzhelyet, �s a tûz k�r�l k�s�rtethist�ri�kkal sz�rakoztatj�k egym�st. M�sutt sze�nszot �lnek, tarot-k�rty�t vetnek, vagy r�n�b�l j�solnak. Ezen az �jszak�n k�l�n�sen hat�sos, ha t�k�r elõtt elsuttogjuk a k�v�ns�gunkat. A j�sl�sok hasonl�ak a mi szilveszteri szok�sainkhoz: j�vendõbelinkrõl, h�zass�gr�l, a v�rhat� �ves idõj�r�sr�l �s egy�ltal�n, a j�võ �vben v�rhat� szerencs�rõl t�j�koztatj�k a k�v�ncsi k�rdezõt.

A var�zs�jszaka gy�m�lcse az alma. Ami, mint tudjuk, a term�kenys�g, az �let szimb�luma, V�nusz, Aphrodit�, Iduna �s m�s anyaistennõk attrib�tuma. A gr�n�talma pedig az alvil�ggal is kapcsolatban �ll: Perszephon� gr�n�talmamagokat evett, �gy lett az alvil�g kir�lynõje H�d�sz, a holtak birodalm�ban.

N�h�ny almaj�sl�s Samhain �jjel�re: aki elõsz�r alm�ba harap, az lesz az elsõ az �v sor�n, aki h�zass�got k�t. Ha egy sz�p, eg�szs�ges, hib�tlan piros alm�t megh�mozunk �vatosan �gy, hogy a h�ja egyetlen �sszef�ggõ cs�kban maradjon, �s ezt a h�jat bal kez�nkkel �vatosan h�trahaj�tjuk jobb v�llunk f�l�tt, akkor az almah�j-tekerv�nybõl kirajzol�dik igaz szerelm�nk neve.

Sk�ci�ban k�veket tesznek a tûzbe ezen az �jszak�n. Akinek a k�ve m�snapra elhom�lyosodik, az meghal a k�vetkezõ �vben. Ha a tûzhely hamuj�ban m�snap l�bnyomot tal�lunk, valaki meghal a csal�db�l a k�vetkezõ �vben- m�gpedig az, akinek a l�ba �ppen beleillik a nyomba.

A Samhain egyik legjellegzetesebb szimb�luma a t�kl�mpa. Eredet�rõl vita folyik, de vagy �r, vagy sk�t eredetû szok�s. Ezen az est�n tilos volt hossz� �tnak indulni. Aki m�gis erre k�nyszer�lt, a t�kl�mp�ssal v�dte mag�t az �rt�, bajthoz� k�s�rtetektõl, t�nd�rektõl - akik mint tudjuk, igen nagy n�psûrûs�gben fordultak elõ azokon a t�jakon.

A Samhain igazi �rtelme, jelentõs�ge az elt�vozottakkal val� kapcsolat f�lid�z�se, eml�k�k, szeretet�k �pol�sa, majd b�k�s elbocs�t�suk, egy�ttal elõretekint�s, az �rkezõk fogad�sa. "Engedd t�vozni a t�vozni akar�t, engedd �rkezni az �rezni akar�t" - soha enn�l alkalmasabb idõpontot! Lelk�nkben is felid�zhetj�k ilyenkor az elm�lt �v "elt�vozottjait", szem�lyeket, t�rt�n�seket., "vend�g�l l�tjuk" õket, megtisztelj�k, majd b�k�ben elbocs�tjuk, hogy azt�n nyugalomra tal�ljanak �s figyelhess�nk az �j t�rt�n�sekre.