El�ker�lt J�d�s evang�liuma

A g�r�g bet�kkel �rott, s val�sz�n�leg �g�r�gb�l is ford�tott kopt nyelv� iratra jelenlegi tud�sunk szerint a hetvenes �vekben parasztok bukkanhattak r� egy barlangban az egyiptomi El Minya mellett. Ezut�n az arab m�keresked�-maffia kez�be jutott, amely el�sz�r 1983-ban egy genfi sz�llodaszob�ban k�n�lta elad�sra Stephen Emmel amerikai doktorandusznak, aki azonban elegend� p�nz h�j�n nem tudta megvenni. Ekkor �jra elt�nt a szakma szeme el�l, mint k�s�bb kider�lt, egy New York-i bank sz�fj�ben hevert tizenh�t �vig, m�gnem 2000 �prilis�ban a - sz�fben t�lt�tt id� alatt szinte darabjaira hullott - sokat roml� �llapot�, eredetileg b�rbe k�t�tt papiruszk�tegnek egy sv�jci m�gy�jt� lett a tulajdonosa. Innent�l felgyorsultak az esem�nyek.

A Jud�s evang�lium�t tartalmaz� szakadoz� �s porladoz� pap�ruszk�dex a leletment�si restaur�tori munk�k megkezd�se el�tt K�p: FLORENCE DARBRE - National Geographic Society

K�l�nb�z� szak�rt�k igazolt�k a (26 oldalas, �m a befejez�s�n�l t�red�kes J�d�s-evang�liumon k�v�l h�rom egy�b sz�veget is tartalmaz�) lelet korabeli volt�t, mely egyre nagyobb �sszegek�rt cser�lt ism�t gazd�t. V�g�l egy alap�tv�nyhoz ker�lt, mely eladta az evang�lium ford�t�si �s m�diajogait, a leletet pedig az egyiptomi korm�ny rendelkez�s�re bocs�totta, hogy azt v�g�l a kair�i Kopt M�zeumban helyezz�k el. Az elm�lt k�t �v sor�n a mind nagyobb izgalmat kiv�lt� k�ziratot - melynek egyik, m�g hi�nyz� oldala id�n febru�rban bukkant fel New Yorkban - t�bb alap�tv�ny, kutat�int�zet �s a National Geographic Society t�mogat�s�val a vil�g legjobb szak�rt�i vett�k g�rcs� al�, hogy azt�n egy�rtelm�en autentikusnak, legal�bbis korabelinek �s a r�gebben el�ker�lt evang�liumokhoz hasonl�nak �t�lj�k. A sz�nizot�pos vizsg�lat a mostant�l a vil�g k�zv�lem�nye el� t�rt �r�s (az NG a sz�veg ford�t�s�t az interneten is k�zz�teszi) keletkez�s�t Krisztus ut�n 220 �s 340 k�z� teszi, de vegyelemz�sek is egykor�nak tartj�k a tint�t, ahogy a tartalmi �s a multispektrumos k�palkot�ssal (MSI) v�gzett sz�veganal�zis is ezt er�s�tette meg.

J�d�s evang�lium�r�l eddig csak kora kereszt�ny egyh�zi szem�lyis�gek (�gy a hagyom�nyos J�d�s-k�p kialak�t�s�ban jelent�s m�rt�kben r�szes galliai Lugdunum [Lyon] p�sp�ke, a m�sodik sz�zadban �lt Ir�neusz) utal�sai r�v�n tudtunk, akik ezt - az �j vall�s hajnal�n keletkezett t�bb, az ortodox felfog�st�l elt�r� n�zeteket k�pvisel� irattal, evang�liummal egyetemben - eretneks�gnek b�lyegezt�k. Nem is csoda, hiszen a most leford�tott sz�veg szerint a 12. apostol tulajdonk�ppen J�zus k�v�ns�g�t teljes�ti, amikor feladja �t a katon�knak. Ezzel ugyanis lehet�v� teszi, hogy mestere lelke a kereszthal�l r�v�n megszabadulhasson porh�vely�t�l, amelyb�l felszabadulhat a benne lakoz� isteni l�ny. "Te �ldozod majd fel azt, aki engem fel�lt mag�ra" - sz�l J�zus az evang�lium kulcsjelenet�ben J�d�shoz, aki a t�bbi tan�tv�nyt�l elt�r�en egyed�l �rti meg Krisztus akarat�t.

A lelet �rt�kel�s�t v�gz� bizotts�g, k�zt�k a k�dexet leford�t� sv�jci Rodolphe Kasser, az amerikai bibliakutat� �s korakereszt�nys�g-szak�rt� Marvin Meyer, tov�bb� a papirusszal hajdan di�kk�nt tal�lkoz�, de m�ra a M�nsteri Egyetem professzor�v� �rett koptol�gus Emmel szerint a felfedez�s meger�s�ti, hogy hajdan�n - j�r�szt sz�jhagyom�ny alapj�n - t�bbf�le J�zus-k�p �lt a k�l�nf�le kereszt�ny csoportok k�r�ben, �m az �llamvall�ss� lett egyh�z ezekb�l csak n�gyet kanoniz�lt. Az alternat�v v�ltozatok pedig a negyedik sz�zad ut�n mintegy csat�t vesztettek a hierarchiz�l�d� egyh�z vezet�s�vel szemben. Hogy h�ny a hatalom el�l elrejtett �si k�nyv veszett el, nem tudjuk, a m�lt sz�zad �ta mindenesetre t�bb �gynevezett gnosztikus, apokrif irat ker�lt el� (mint Tam�s �s F�l�p vagy az �gynevezett Igazs�g evang�liuma), melyek szerint, akik meg�rtik Krisztus �zenet�t, �ppolyan isteniv� v�lhatnak, mint maga Krisztus. J�d�s evang�liuma is egy ezek k�z�l - hangs�lyozz�k a tud�sok, akik az�rt j�l tudj�k, felfedez�s�k az el�z�ekn�l j�val nagyobb vit�t, s�t vihart kavar majd.