AZ ETRUSZK �SSZEOLVAD�S /ETNOGENEZIS/ ELEMEI

�sszefoglalva az etruszk fejezetekben felhozottakat, megrajzolhatjuk az etruszk n�p �sszeolvad�s�nak ered�it, n�pess�g�nek elsz�rmaz�si helyeit. A v�geredm�ny szembesz�k� �s dr�mai, nem l�tni k�z�tt�k indoeur�pai elsz�rmaz�kat. Emellett az �sszeolvad�st el�id�z� okok felkutat�sa hozta meg a kor�bbiakt�l elt�r� felt�telez�s megfogalmaz�s�t.

Miut�n a kor�bban alkalmazott m�dszerek nem vezettek eredm�nyre a lehets�ges etruszk �sszeforr�s le�r�s�ban, ezekn�l hat�konyabbnak t�n� megold�s le�r�s�ra v�llalkoztam. Szak�tottam az indoeur�pai �zl�s szerint kutat�k �ltal alkalmazott �n. vonul�sos elgondol�ssal, �s olyan okot kerestem, amelynek l�te elegend� magyar�zatot adhat az etruszk gy�lekez�s megindul�s�hoz. Tal�lni v�lek ilyet. A Kr. e. 1000 t�j�n m�r foly� nagym�ret� vasfeldolgoz�s Populonia k�rny�k�n arra mutat, hogy komolyan sz�molnunk kell kr�tai �s keletebbi kis-�zsiai eredet� lakoss�g kor�bbi megjelen�s�vel is. Az etruszk nagy�zemi vasipar a kor�bbi k�rp�t-medencei r�zkori �s m�g nagyobb bronzkori fellend�l�sek p�ld�j�hoz hasonl�an �ri�si sz�v�er�t mutatott. Kr�ta f�mkult�r�ja kor�n magas szintre jutott - gondoljunk csak arra, hogy �k bronzb�l k�sz�tett�k azon ed�nyeiket, amelyeket Eur�p�ban, Magyarorsz�got �s Etr�ri�t kiv�ve, m�shol ker�mi�b�l �ll�tottak el� -, nyersanyagig�nye indokul szolg�lhatott a populoniai koh�szgyarmat megalap�t�s�hoz. Itt persze vasr�l volt sz�, m�gpedig igen nagy mennyis�gben. Tiszt�n gazdas�gi okkal l�tom magyar�zhat�nak az etruszk (rasenna, orr�n stb.) n�v alatti nagy �s spont�n n�pess�ggy�lekez�st. Ennek magyar�zata abban rejlik, hogy szinte a teljes mediterr�n vid�ken �s a hozz� k�zel es� t�jakon ragoz� nyelv� magyari n�pess�get l�thatunk t�lnyom�r�szt. Ugyanakkor az etr�riai �t�p�t�sek a sz�razf�ldi kelt�k jelent�s be�p�l�s�t mutatj�k. A nagy fellend�l�s okozta sz�v�hat�s hatalmas ter�letekr�l vonzotta a v�llalkoz� szellem�eket. A th�rai katasztr�fa, majd a mediterr�n vid�k keleti medenc�j�ben lezajl�, Assz�ria terjeszked�se miatti n�pess�gv�ndorl�sok, a d�r bev�ndorl�s kell� indokkal szolg�lt a nyugtalann� v�l� ter�letek n�pess�ge sz�m�ra �j haza keres�s�hez. A v�geredm�ny pedig, amelyet az etruszk nyelv mutat, egy t�lnyom�an ragoz� nyelv� f�ldr�szt l�ttat vel�nk.

A bizony�t�kot itt �ppen az �sszev�ndorl�s spontaneit�sa szolg�ltatja. Szinte mindegy volt, honn�t j�ttek, alapjaiban mindenki azonos, ragoz� nyelv� m�velts�get hozott mag�val. Etr�ri�ban az akkori Eur�pa �s K�zel-Kelet ragoz� nyelv� n�peinek �sszefon�d�sa zajlott le, nyelv�k is az ered�knek megfelel� ragoz� kever�knyelv lett, emiatt pontos azonosait sehol sem tal�ljuk meg, csak �sszetev�it. Etr�ri�ban az akkori vil�g legfejlettebb technol�gi�t birtokl� t�rsadalma j�tt l�tre. Vegy�k sorra, honn�t �rkeztek a v�llalkoz� szellem� alap�t�k. A felsorol�sb�l kider�l, hogy a vitatott sz�rmaz�s� umbereken k�v�l, akiket indoeur�painak tartanak, kiz�r�lag ragoz� nyelv�ek egyes�l�s�r�l van sz�.

Az etruszk �sszeolvad�s (etnogenezis) lehets�ges elvi id�rendje

Ragoz� nyelv� n�p Bev�ndorl�s lehets�ges ideje
�slakosok - ligurok Kr. e. 3300-3000
Kr�ta - kr�taiak Kr. e. 14. sz.-t�l
M�k�n� - m�k�n�iek Kr. e. 12. sz.-t�l
K�na�n - sz�kelyek Kr. e. 13-12. sz.-t�lTirol, Sv�jc - r�tiek Kr. e. (15?) 12.? sz.-t�l
�-Magyarorsz�gr�l az urnamez�s kelta-magyar n�pess�g (Dun�nt�l �s Erd�ly) - magyarok Kr. e. 9-7. szd-t�l
Kis-�zsia,
Ciprus - ciprusiak Kr. e. 9. sz.-t�l
Urartu, Kauk�zus - lydek, hurrik
- hettit�k, tr�jaiak Kr. e. 12. sz.-t�l
Kis-�zsia - sz�rdok Kr. e. 12-11. sz.-t�l
Ismeretlen helyr�l - umberek* Kr. e. 10. sz.-t�l
* - sz�rmaz�suk ismeretlen, tal�n indoeur�paiak

536. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 109-110, o.
537. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 159. o.
538. Rolf Toman (szerk.): Az it�liai renesz�nsz. Kulturtrade Kiad�, Budapest, 1998. 5. o.
539. Alpha Histoire de fart. Paris, ll�t1975. 166. o.
540. Alpha Histoire de fart. Paris, 118/1975. 185. o.
548. M. Pallottino: Az etruszkok. Gondolat, 1980. Budapest. XLV t�bla
549. Alpha Histoire de fart. Paris, 115/1975. 86. o.
550. Margaret Oliphant; �si vil�gok atlasza. Inkviz�tor Kiad�, Budapest, 1998, 91. o.
551. M. Pallottino: Az etruszkok. Gondolat, 1980. Budapest. XLIV t�bla, 1. k�p.
552. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 79. o.
553. Az Archaikus G�r�gorsz�g. A m�lt sz�let�se. Helikon, Budapest. 100. o.
554. Huszka J�zsef: A magyar tur�ni ornamentika t�rt�nete. Nyers Csaba, Budapest, 1996.
555. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 111. o.
559. Margaret Oliphant: �si vil�gok atlasza. Inkviz�tor Kiad�, Budapest, 1998. 1. o.
560. Szab� Mikl�s: A kelt�k nyom�ban Magyarorsz�gon. Corvina, Budapest, 1971. 55. o.
561 Szab� Mikl�s: A kelt�k nyom�ban Magyarorsz�gon. Corvina, Budapest, 1971. 55. o.
562. Huszka J�zsef: A magyar tur�ni ornamentika t�rt�nete. Nyers Csaba, Budapest, 1996.
563. Huszka J�zsef: A magyar tur�ni ornamentika t�rt�nete. Nyers Csaba, Budapest, 1996.
564. National Geographic Magazine, 1988. j�nius, 722. o.
565. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. bels� fedlapt�rk�pe felhaszn�l�s�val k�sz�tett �sszefoglal� etruszk etnogenezis elvi v�zlata.
566. A t�rk�pet Nemerk�nyi Zsombor (ELTE T�rk�ptudom�nyi Tansz�k) szerkesztette a szerz� kieg�sz�t� adatai alapj�n.