AZ ETRUSZK VALL�S �S MITOL�GIA

T�l vagyunk n�h�ny fejezeten az etruszk m�velts�g t�rgyk�r�ben. L�ttuk gy�kereiket, kifejez�sm�djuk j� r�sz�t, szok�saikr�l, hit�kr�l is ker�lt sz� nemegyszer, nyelv�k l�nyeg�t is megfogalmaztuk. �llt�k az �sszehasonl�t�st a keletiekkel (kelt�kkal) is derekasan. A vall�sukat vez�rl� eszm�k �s szem�lyek feltal�l�sa k�l�n�s m�don m�gsem olyan k�nny�, mint amilyen szerencs�nk a kelt�kkal volt. Az indoeur�paiak szerint itt elk�pzelhetetlen mennyis�g� istennel kellene megk�zden�nk, hogy valamik�ppen tiszt�n lehessen l�tni a rengetegben.

 Ebbe az utc�ba most sem megyek be, mert nyilv�nval�an rengeteg f�lre�rt�st �s t�ved�st is fel kellene v�llalni a rendv�g�s m�velet�ben. Az igazi indokom azonban m�s. Ha nem hagyjuk magunkat olyan k�zd�t�rre vezetni, ahol nem a saj�t szab�lyaink szerint v�vhatunk, f�lig gy�zt�nk. A tem�rdek istens�g k�pzete nem a mi tal�lm�nyunk, ez�rt nem tudunk vel�k igaz�n mit kezdeni.

 E tud�sanyagot MacCana kedv�re csoportos�thatta k�l�nf�le szempontok szerint, a b�s�g egyszer�en leny�g�z�. Annak ellen�re, hogy a kelta �s etruszk t�rgyi m�velts�g anyag�t siker�lt alapjaiban egyeztetni, �s igen sok k�z�s pontot r�gz�teni, csak rem�lhetj�k, hogy j� �ton j�runk. Miut�n az etruszk nyelv olvas�sa ma m�g nem megoldott, s a kelt�hoz hasonl� t�meg� irodalom felbukkan�s�ra r�vid id�n bel�l nem sz�m�thatunk, m�s utat kell v�lasszak, ha m�gis k�zelebb szeretn�k ker�lni a megold�shoz.

A b�nbees�s t�rt�net�t a Perugiai K� is tartalmazza, az a k�t�bla, amelyet "Velthina" s�rk�v�nek tartanak. ... A sz�veg azt igazolja, hogy a b�nbees�s etruszk hist�ri�ja nagyon hasonl�t a M�zes I. k�nyve III. r�szben le�rt esem�nyekhez. Hasonl�, de nem azonos. Ugyanezt tapasztaljuk a Halotti besz�dn�l is. A Pray- K�dex tartalmazza a Halotti Besz�d latin forr�s�t, de m�g a magyar sz�veg r�szletesen k�zli a tiltott gy�m�lcs szak�t�s�nak le�r�s�t, a latin forr�s csak utal r�. M�g k�l�n�sebb, hogy a Halotti besz�d nem a M�zes k�nyv�b�l mer�ti a t�rt�netet. Utalok itt a gy�m�lcs keser� �z�re vonatkoz� r�szletre, amelyet j�l �rt�nk ma is �s �gy sz�l:

"�s oz gyimilcsnek ul keser�uuol� vize,
hugy turkukat mig�szokosztya uol�" (517)

E k�t - etruszk �s r�gi magyar - teremt�st�rt�neti szemelv�ny igen sz�p �vet alkot. Egyik�k sincs m�r egyed�l tud�s�t�s�val, �s k�z�s tulajdons�guk, hogy nem egyeznek a Bibli�val. Eg�szen pontosan az � egyez�s�k az a kem�ny t�ny, amellyel nem egyezik a Biblia. A megfogalmaz�s k�l�nbs�ge nem sz�j�t�k, hanem l�nyeges val�s�g. A R�gi Keletr�l elsz�rmaz� n�peink azonosan ismerik a teremt�s t�rt�net�t, m�rpedig ez magukkal hozott �si tulajdonuk. T�rben �s id�ben kor�n elk�l�n�ltek egym�st�l �s szint�n egym�st�l f�ggetlen�l tudt�k �s hitt�k saj�t hagyom�nyuk szerint, �s legf�k�ppen nem v�ltoztatt�k meg egyszer sem menet k�zben a magukkal hozott hagyom�nyt.

�k biztosan nem. Mindez arra mutat, ha a Biblia nem egyezik imm�r k�t egybehangz� forr�ssal a teremt�s kapcs�n, akkor nem a k�t egybehangz�val van valami neh�zs�g. A magyar eredet� forr�sok k�s�i �t�r�sair�l nincsen tudom�sunk, ezzel szemben a Bibli�t igen sokan, sokszor �tdolgozt�k. Az a n�p, amelyet fentebb r�gi magyark�nt neveztem meg, m�s n�ven is ismert, a szabirok szomsz�dai voltak sok�ig, ma is k�l�n�s vonzalmuk van a magyar �sz�vets�gi korhoz, �k a sz�kelyek. Vagyis a Halotti besz�d �s az etruszkok teremt�st�rt�neti hagyom�nyai egy olyan korb�l kell sz�rmazzanak, amikor m�g nem �rt�k �t a Bibli�t m�sok, �s lehet�leg arr�l a k�rny�kr�l, ahol azt el�sz�r megfogalmazt�k.

 Van ilyen kor �s hely ez K�na�n f�ldje, a Paradicsom egy darabja, m�sk�ppen az �si magyar Izrael, B�l isten term�kenys�gi kultusz�nak sz�l�helye, ahogy azt B�r� Lajos nemr�g k�zreadta. (518) Ha pedig van ilyen hely- mint l�tjuk -, akkor a valaha onn�t elsz�rmaz� n�pek teremt�sr�l vallott n�zetei eredetiek. A sz�kelyek �s szabirok Izrael k�zvetlen szomsz�dai voltak a Kr. e. 1000 t�j�n. Mindkett� eljutott a K�rp�t-medenc�be, a sz�kely m�g It�li�ba is.

Itt tal�lhatunk magyar�zatot dr. Szab� K�roly k�rd�s�re is, aki nem �rtette, mi�rt jelenik meg Etr�ri�ban a teremt�st�rt�net �ppen �gy, ahogy. �gy t�nik, ha el�bbre akarunk jutni az etruszkok hit�t vezet� fontos t�nyez�k k�z�tt, olyan n�pi �sszetev�t is fel kell ismerj�nk benn�k, akik �ppen err�l a vid�kr�l sz�rmaztak el. Ezen az �ton most tov�bb sz�nes�thett�k az etruszk etnogenezis palett�j�t, m�gpedig k�zvetlen k�na�ni, Izrael k�rny�ki magyar vonatkoz�sokkal.

Kor�bban sz�t ejtett�nk a 12 etruszk v�ros sz�vets�g�r�l. Etr�ria korai t�rt�net�hez kapcsol�dik e sz�vets�g l�trej�tte, azt is mondhatn�nk, az alap�t�k egyik els� nagyszab�s� elhat�roz�s�t l�thatjuk. "�ltal�nos k�zhit volt az �sid�kben, hogy a sz�mok jelk�pek, jelk�pi jelent�st hordoznak, �s term�szetf�l�tti er�k kifejez�d�sei. ... A tizenkett� jelk�pi �rtelemben a sz�mok, val�s�gok kiteljesed�se, valamint a Napisten teljes �vi F�ld k�r�li k�rforg�sa (a r�gi hit szerint), mivelhogy a Hold k�rforg�s�nak alapj�n tizenk�t h�napra oszlik az esztend�.

A tizenkettes sz�mnak mint jelk�pnek �ri�si szerepe van a r�gi magyarok hagyom�nyvil�g�ban. Ezzel a b�v�s, m�gikus sz�mmal eleink t�rt�nelm�nk sor�n sz�mos alkalommal jelk�pi form�ban azt juttatt�k kifejez�sre, hogy cselekv�s�k a Napisten - a Magyarok Istene - akarat�b�l �s j�v�hagy�s�val t�rt�nik, A K�rp�t-medence �rp�di birtokbav�tele tizenk�t nagy �ldom�st�tel �ltal t�rt�nt. (519)

A fenti k�p tan�s�ga szerint az anyas�g az etruszkokn�l is megbecs�lt volt. A szobor �br�zol�sa �s kompoz�ci�ja szokatlan eur�pai szem sz�m�ra. Egyr�szt a gyermek helyzete t�r el a madonnai �br�zol�sok�t�l- okkal gondolhatunk szoptat�si jelenetre is-, m�sr�szt a jelenetet �rz� sz�rnyas szfinxek mutatj�k, hogy az anya nem h�tk�znapi szem�ly, de legal�bbis kifejez�dik benne a n�, az anyas�g ir�nti elemi etruszk tisztelet. Ebben mi semmi kivetnival�t nem tal�lunk, �s ezt kor�bbi el�deink sem tett�k. A kus�n Nagyboldogasszony, a mezopot�miai eredet� Babba M�ria, a Napba�lt�z�tt Boldogasszony, a Magyarok Nagyasszonya, a kis-�zsiai Kybele, a pantokr�tor isten anyja, mind Inana, Anahita, vagyis a ragoz�k elk�pzel�se szerinti Szent Anya megtestes�t�i k�l�nb�z� korokban.

 A f�nyhit� ragoz� nyelv�ek Anyaistenei e Nagyasszonyok mindannyian. "E magyar Istenanya jelent meg a Jelen�sek Napba�lt�z�tt Asszony�ban is (12,1): Az �gen nagy jel t�nt fel: egy asszony, �lt�zete a Nap, l�ba alatt a Hold, fej�n tizenk�t csillagb�l �ll� korona. Nagyboldogasszonyunk �nnepe augusztus 15-�n, az oroszl�n jegy�ben van, �s az Oroszl�n a Nap otthona. A Napba�lt�z�tt asszony a f�nyhoz� �gi kir�lyn�, aki a Holdon, a s�t�ts�g plan�t�j�n tapos, teh�t � a Hajnal, aki megsz�li a F�nyt �s legy�zi a s�t�ts�get. /521/" M�gsem azt l�tjuk itt, amit szeretn�nk, vagyis a fenti Istenanya szakr�lis be�ll�t�s� �br�zol�s�t. Legal�bb olyat, mint a halcsaj�ni Napba �lt�z�tt Boldogaszszony. /522/

Ha m�gsem � lenne a val�di etr�riai Anyaisten�nk, akit keres�nk, van egy m�sik jel�lt, aki tal�n megfelel elv�r�sainknak. Ez a p�rt�s istenn� Veii-b�l gyerekkel a karj�n, �ll� alak. �, a keletr�l ismert hun p�rt�ban - Magyar Adorj�n �ltal gy�ngy�s harmatcseppekkel d�sz�tett p�rt�ban - gyermek�t tartva szemben �ll a n�z�vel, m�lt�s�gteljesen, m�gis p�ztalanul. El�dje is van Keleten, K�z�p-�zsi�ban.

Fentebb Magyar Adorj�nra hivatkozva �ppen az etruszk Anyaisten, Tur�n nev�nek magyar sz�rmaz�s�ra mutattam r�, de sz�ba ker�l r�videsen Hercle-Herkules, a Feh�rl�fia anyj�val, H�r�val, Feh�rl�val. Hogy ez a szem�ly itt most �ppen Uni, Juno vagy �ppen H�ra, esetleg Turan, Venus vagy Aphrodit� is lehet, vagy esetleg valaki m�s, az most mindegy. Az�rt mindegy, mert nem olyan vad�szaton vagyunk, ahol a g�r�g �s r�mai isteneket akarjuk el�ker�teni a f�ld al�l is, hanem az etruszk l�lek m�ly�re hatolva keress�k azokat a vez�rl� gondolatokat, amelyek k�zelebb seg�tenek az etruszk isteni h�rmass�g megragad�s�hoz.

 A felsorolt istenn�k azonban indoeur�pai tulajdons�gokat is mutatnak. Eliade szerint Jun�t az indoeur�pai ideol�gia h�rom funkci�j�hoz: a szent kir�lys�ghoz, a harci er�h�z �s a term�kenys�ghez t�rs�tott�k. Doum�zil ezt a t�bb�rt�k�s�get a v�dikus India �s Ir�n egy k�z�s eszm�j�hez hasonl�tja, nevezetesen arr�l az istenn�r�l van sz�, aki mindh�rom funkci�t bet�lti �s ezeket kib�k�ti egym�ssal, l�trehozva ek�ppen egyfajta n�i mintak�pet a t�rsadalomban. /524/ L�that�, hogy az indoeur�pai istenn� alakj�ba b�ven sz�remlettek indoeur�pai elemek. Ezek miatt m�r nem a mi Istenany�nk, �talakul�sa az �jonnan kialakul� n�pi tudat k�vetkezm�nye, vagyis az isteneket az emberek "k�sz�tik".

Az indiai hat�sokr�l m�r kor�bban sz�ltam, az puszta er�ltet�s. A vall�sra r�rak�dott indoeur�pai r�tegek leh�nt�s�nak neh�zs�geivel m�r a keletiek (kelt�k) hasonl� �gyeinek t�rgyal�sakor tal�lkoztunk. Itt sem �g�rhetek gyors sikert. Egyel�re megel�gszem azzal is, hogy r�mutatok n�h�ny k�zenfekv� mezopot�miai, kis-�zsiai �s magyar p�rhuzamra. Erre ann�l is ink�bb sz�ks�g van, mert a sz�les k�rben elismert nem indoeur�pai etruszk n�p vall�si �let�t ennek ellen�re �ton-�tf�len indoeur�pai gy�ker�nek igyekeznek be�ll�tani, abb�l magyar�zni.

Voltak�pp itt is tetten �rhet� a grekofil szeml�let, amely minden�ron a g�r�g m�velts�gen kereszt�l, annak �gynevezett k�zvet�t�s�vel magyar�zza a r�mai m�velts�g kialakul�s�t. A k�vetkez� k�pen egyel�re m�g csak rem�lhetj�k, hogy mag�t Tur�n Nagyboldogasszonyt l�thatjuk, amint felmutatja az �jsz�l�tt Pantokr�tort, illetve a gondolat tov�bb �l�s�t l�thatjuk. Mario lbrelli szerint Laterna lenne a n�alak neve, �s a kis Apoll�t tartja kez�ben. /525/

Az egyenrang� t�rsk�nt �l� n�vel az indoeur�paiak nem tudnak megbar�tkozni, nem �rtik mire j�, de ezen t�lmen�en indulatokat is v�lt ki. Az embersz�mba vett n� ott m�ig botr�nyk�, hisz az legink�bb csak a szerint�k elk�pzelt "rendeltet�sszer� haszn�latra" lehet alkalmas, m�sra aligha. Ezzel egy�tt nem �ll�thatjuk, hogy az indoeur�paiak gy�l�ln�k a gyereket. Nem err�l van sz�. �k mindenkit le akarnak gy�zni: n�t, term�szetet, ellens�get. Gy�zelmeik azonban a siv�rs�gba �s pusztul�sba vezetnek, mert t�nyked�seik m�g�l hi�nyzik a teremt� gondolat.

.. Az asszonyok a f�rfiak oldal�n vettek r�szt a lakom�kon. A g�r�g szerz�k meglepetten jegyzik meg, hogy az etruszk feles�gek olyan szabads�got �lveznek, ami g�r�g f�ld�n csak a het�r�knak van megengedve. Csakugyan, f�tyol n�lk�l mutatkoznak a f�rfiak el�tt, �s a halotti fresk�k �ttetsz� ruh�kban �br�zolj�k �ket, amint ki�ltoz�sukkal �s taglejt�sekkel biztatj�k a meztelen atl�t�k k�zdelm�t. /527/

K�l�n�s, ahogy e k�rd�st ma t�rgyalj�k, s�t matriarch�tus�rt ki�ltanak, hisz ez a v�g, maga a n�uralom. Pedig a k�plet igaz�n k�nnyen �rthet� lenne. A k�lcs�n�s tiszteleten alapul� emberi k�z�ss�g megval�sul�sa. A kisiklott, elferd�lt n�i szerep�rt�kel�s gy�kerei val�sz�n�leg az akk�dokig ny�lnak vissza, ahonn�t t�bb szemita �s indoeur�pai n�p mer�tett vall�si elk�pzel�seket.

Ekkor kezd�d�tt meg a n� lealacsony�t�sa, az istenn�k kurtiz�nn� alak�t�sa, k�s�bb m�r t�r is akadt a k�zbe, megszokott� v�lt egy kis �rm�ny, sz�m�t�s, gyilkoss�g is. Ha ezen t�lestek, egyenjog�v� v�ltak a m�r r�gebb �ta �ld�kl� f�rfiakkal. Mindezzel teljess� v�lt az emberis�g lealacsony�t�sa is. Mindenesetre elk�sz�lt az ideol�gia az er�szakkal �l� n�pek sz�m�ra, amely egy�ttal a felment�st is megadta sz�mukra f�l�s sz�mban elk�vetett b�neik�rt.

A dolog am�gy onn�t n�zve �rthet�, galamblelk�ekkel nem lehet vil�gbirodalmakat �sszehozni. Inn�t n�zve nem �rthet�, legink�bb az nem, hogy mindehhez mi sz�ks�g van a ragoz�k isteneit kiforgatni, lemin�s�teni, de legink�bb ennek ellen�re szem�lyeit �tvenni, majd �talak�tani. Van magyar�zat erre is, mert az indoeur�paiak a szellem vil�g�ban semmit sem tal�ltak fel, mindig csak �tvettek. �gy �rthet� meg a ragoz�k valamikori ter�letein manaps�g el�ker�l� fej�br�zol�sok t�mkeleg�nek l�te. Ezek szinte c�merk�nt jelk�pezik a szellemi ragoz� n�pek l�tez�s�nek bizony�t�kait.

Hogy mindezen fentebbi indoeur�pai eszm�k megjelentek Eur�p�ban, ez nyilv�n �gy lehets�ges, hogy az indoeur�paiak, az akk�dok vagy valamilyen lesz�rmaz�ik valamik�ppen eljutottak Eur�p�ba is, �ppen G�r�gorsz�gba, net�n It�li�ba is. Ha a m�velts�g terjed�s�nek vizsg�latakor k�vetkezetesek akarunk maradni, nyilv�n r�juk is �rv�nyes kell legyen a kult�ra�tad�sr�l alkotott t�rv�nyszer�s�g, vagyis k�pvisel�iknek el kellett jutniok Eur�p�ba is. K�l�n�s m�don �ppen Pallottino maga �rul el vall�si, m�velts�gi �gyekben olyan sz�ls�s�ges, szinte elkeseredetten grekofil n�zeteket, amivel igaz�n nem is lehet mit kezdeni.

 E k�l�n�ss�g azon igyekezet�ben rejlik, hogy egyszerre nyilv�n�tja primit�vnek az etruszk vall�si elk�pzel�seket, �s t�rekszik ugyanakkor minden�ron a g�r�gb�l sz�rmaztatni. Ezzel beleesik ugyanabba a hib�ba, mint Julius Caesar, aki Galli�ban tal�lt a saj�t isteneihez hasonl�t, �s emiatt elk�nyvelte a latin istenek galliai jelenl�t�t, holott kor�bban �ppen a ragoz�kt�l vett�k �t mindet. Az indoeur�paiak egyir�ny� utc�j�t mutatja most igen j�l, hogy szerint�k, akinek nincsenek meg ugyanazon istenei, mint a g�r�gnek �s r�mainak, az csak primit�v lehet. Arra nem is gondol, hogy ezzel mellesleg a g�r�g vall�si elk�pzel�sek primit�v volt�t is siker�l igazolnia.

 M�rpedig, ha az primit�v, akkor a r�mai is az. Azt m�r egyik�k sem tudja, hogy- amint e k�nyv elej�n utaltam r� - mindkett� a mediterr�n t�jak kora�kori magyari �sn�peit�l vette isteneit Egyiptomb�l, Kr�t�r�l �s M�k�n�b�l, mint nyersanyagot, ahogy azt Magyar Adorj�n t�bbsz�r�sen is kimutatta. Miut�n azonban a l�nyegi tulajdons�gaikat nem �rtett�k meg, kedv�kre faraghattak isteneinkb�l maguknak �jakat sz�zsz�mra. A k�r itt bez�rul, az �tvev� pedig friss tudom�nya birtok�ban min�s�ti a kor�bbi tulajdonost, majd folytatja:

" ... a g�r�g irodalom �s m�v�szet m�r kor�n - legal�bb a Kr. e. VI. sz�zad eleje �ta - elfogadtatta Etr�ri�ban a nagy isteneknek azt az �br�zol�s�t, amely emberi von�saival �s jellemz� ismertet� jegyeivel a g�r�g vil�g v�rosaiban nyert v�gleges form�t. Ebb�l a folyamatb�l sz�mos olyan etruszk istenalak j�tt l�tre, amely l�nyeg�ben megfelel�je a g�r�gnek, ha nem is azonos vele:

 Tin vagy Tinia (Jupiter), az etruszk Zeusz;

 Uni (Juno), az etruszk H�ra;

 Menerva (Minerva), az etruszk Ath�n�;

 Sethlans (Vulcanus), az etruszk H�phaistos;

 Turms (Mercurius), az etruszk Herm�s;

 Turan (Venus), az etruszk Aphrodit�;

Maris (Mars), az etruszk Ar�s, stb.

 Vannak olyan istenek is, akiket egyenesen a g�r�g�kt�l hoztak be Etr�ri�ba, mint H�rakl�sz, az etruszk Hercle �s r�mai Hercules, Apoll�n, akib�l Etr�ri�ban Apulu vagy Aplu lesz; Artemis, aki Aritimiv� vagyArtumessz� alakul. /529/ Pallottin�val egyet is �rthet�nk abban, hogy pl. H�rakl�szt lehozt�k e f�ldre is. Abban m�r t�volr�l sem, hogy ez a g�r�g�k r�v�n t�rt�nt volna.

N�zz�k most Hercle-H�rakl�sz t�rt�net�t Magyar Adorj�nt�l:
H�rakl�sz, akit a legr�gibb g�r�g�k �s a f�n�ciaiak m�g sz�lt�re Makar �s Magar n�ven is neveztek, �s aki a mi Magyar Napisten�nkkel volt azonos, az er�t megszem�lyes�t� istens�g volt- vagyis h�ms�gi elv� Isten-, azt pedig tudjuk, hogy a f�ldm�ves munka, a kap�l�s, arat�s a testi er�t nemcsak megk�veteli, de igen fejleszti is, �s hogy enn�lfogva a f�ldm�ves ember val�ban nemcsak eg�szs�ges, de rendesen igen izmos �s er�s szokott lenni.

 Eml�tettem, hogy az �smagyarok/530/ a legr�gibb id�kben tiszt�n csak n�v�nyi anyagokkal �s tejjel t�pl�lkoztak, ismeretes pedig ez, hogy az �gy t�pl�lkoz� emberek t�bbnyire szint�n nem csup�n eg�szs�gesek, hanem rendk�v�l er�sek is, mint a h�res veget�ri�nus magyar Bics�rdi is. Valamint a g�r�g hitrege szerint is H�rakl�sz H�ra tej�t�l lett oly csod�s erej�v�, ugyan�gy a magyar n�pmese szerint a H�rakl�sszel azonos�that� Feh�rl�fia is az�rt lett oly emberf�l�tti erej�v�, mert anyja, a Feh�rl�, h�romszor h�t esztendeig szoptatta, ami b�r term�szetesen csak mesebelis�g, de �sszev�g azzal, hogy az eg�szs�ges, fiatal f�rfi val�ban e kor�ban (3 x 7 - 21) �s m�g nem sok �vvel ezut�n szokott a leger�sebb lenni.

 E n�pmes�nkbeli Feh�rl�fia nem m�s, mint a Napisten, a Feh�rl� pedig a Tej�t egyik k�lt�i megszem�lyes�t�se. A g�r�g rege szerint a Tej�t H�ra istenn� kicsurrant tej�b�l keletkezett, de a g�r�g�k ugyane reg�j�b�l az is kit�nik, hogy �k azt m�r nem tudt�k, hogy hiszen H�ra is a Tej�t egyik megszem�lyes�t�se.. De mi, �me tudjuk, hogy H�ra is csak a mi �svall�sunk �gi nagy Anyag- Istenn�je, vagyis a Nagyboldogasszonyunk volt: az Istensz�l� Nagy Asszony Valamint a g�r�g�kn�l, zavaros mitol�gi�jukban, elhom�lyosult m�r az is, hogy H�rakl�sz tulajdonk�ppen a Napnak mint er�forr�snak k�lt�i megszem�lyes�t�se.

De ugyan�gy azt sem tudt�k m�r a g�r�g�k, hogy a Nap a Tej�t egyik Csillaga, hogy �gy teh�t jelk�pesen a Tej�t fi�nak mondhat�. Nem tudt�k m�r azt sem, hogy a n�luk Alkmenenek nevezett kir�lyn� sem m�s, mint a nagy Feh�r Szarvasteh�n (a Feh�rl�), vagyis: H�ra maga a Tej�t; csak arra eml�keztek m�gis, hogy H�rakl�sz apja a nagy �gisten: Zeusz, vagyis az �ser�:/531/ a Csodaszarvas. (A "Fekete M�n", a "Menny".) A g�r�g�k ugyanis �tvett�k az �ltaluk elfoglalt f�lsziget leig�zott �slak�i reg�it, de an�lk�l, hogy e reg�ket igaz�n meg is �rtett�k volna.

Mik�nt pedig a Tej�t azonos a mi Nagy Boldogasszonyunkkal, �gy H�rakl�sz is azonos a mi "Boldog Isten"-�nkkel, akinek eml�k�t napjainkig is f�nntartotta a r�gi, m�g el�r�mes mond�s, hogy "Szeg�ny ember sz�nd�k�t Boldog Isten b�rja", amely mond�s azonban l�that�lag kereszt�ny f�lfog�s szerint, ezen Boldog Istent m�r nem a Napistennel (Fi�-isten: J�zus), hanem a Nagy Istennel azonos�tja, de t�vesen, mivel a mi Boldog Isten�nkkel ink�bb a Napisten�nk, azaz Magor vagy Magyar azonos, vagyis H�rakl�sz. Ez kit�nik abb�l is, hogy H�rakl�sz a Makar, Magar nevet is viselte, holott a g�r�gben makarosz, a sum�rben �s assz�rban pedig makaru - boldog.

 �s val�ban: a b�k�s f�ldm�vel� n�p harcot �s betegs�geket nem ismerve - mik�nt a g�r�g reg�k szerint a hyperboreusok-, �ldott, term�keny munk�ban �s b�k�ben, boldogs�gban �l, term�szetesen csak addig, am�g a j�gkorszak alatt elvadult, h�sev�, �llatteny�szt�, harcias �s rabl� n�pek �ltal le nem ig�zva, kihaszn�lt rabszolgas�gba nem ker�l. /532/ Azok sz�m�ra, akik a teljes g�r�g mitol�gi�r�l szeretn�k megtudni magyar eredetij�t, �s azt is tudni szeretn�k, hogy �tvev�i mit felejtettek el bel�le, mit nem �rtettek meg bel�le a g�r�g�k, azoknak ez�ton is aj�nlom Magyar Adorj�n: Az �sm�velts�g c. m�v�nek alapos tanulm�nyoz�s�t.

A Jupiternek megfelel� isten Atyaisten-szerep�t a kelt�kn�l nem siker�lt kimutatnom, hisz Daghdha-Donn szil�rdan �ll hely�n. Itt az etruszk horizonton kiss� m�s a helyzet, mert Tin neve kapcsolatot mutathat az ISTEN vagy �STEN val�ban �si megjelen�s�vel, Jupiters�ge azonban m�r csak belemagyar�z�s, f�lre�rt�s, a lefokoz�s sz�nd�ka. Mindezt er�s�theti, hogy AISER vagy EISER neve - mint kor�bban l�ttuk a nyelvi fejezetben - megfelel az �S�R, vagyis a (a)Z(�)EUSZ -Az�s - n�vnek. Azt gondolhatjuk most, hogy az etruszk Atyaisten, vagyis a teremt� Isten k�zel�be f�rk�zt�nk egy pillanatra. A Teremt� Isten azonban nem dob�l�zik vill�mokkal, �gy � sem lehet az eredeti.

A h�rakl�szi f�lre�rt�s itt is k�zenfekv�nek l�tszik, hasonlatosan a g�r�g esethez. Pedig etruszkjaink j�l vizsg�znak e k�s�i belemagyar�z�s ellen�re is. Elgondol�sunk mindenesetre megfelel a mezopot�miai �s f�ldk�zi-tengeri magyari hagyom�nyoknak. A magyar hagyom�nynak viszont nem, mert nev�nek kimond�sa, le�r�sa, eml�t�se nem megengedett. Ezek ut�n joggal kereshetj�k t�rgyiasult jelk�pekben elrejtve, mint pl. napkorongot id�z� arcok m�g�tt, az Egy jelk�p�t mutat� �br�zol�sokban. Itt m�r finom rezd�l�sek mutathatj�k a fel�je vezet� utat. Tal�ltak Etr�ri�ban ker�mi�t szarvas�br�zol�ssal. A szarvas eredeti napszimb�lum, �tt�telesen maga az Egy.

Hogy ez mennyire �gy van, arra �jra Pallottino h�vja fel a figyelmet Senec�ra hivatkozva: "Az antik �r�k gyakran zavarosan adva vissza a bennsz�l�tt (�rtsd: etruszk) hagyom�nyok egy-egy mozzanat�t, besz�lnek Fels�bb �s Beburkolt (vagyis titokzatoss�g hom�ly�ba burkolt) Istenekr�l, akik Jupiter tan�csad�i voltak, mikor legsz�rny�bb vill�m�val les�jtott . /533/ Vagyis a megnevezett isteneken k�v�l van m�g valahol Valaki, aki fel�gyel. Az Atya, ez�ttal az igazi, �s biztosak lehet�nk sz�rmaz�s�ban is.

Mindezzel �gy gondolom, siker�l valamelyest k�zelebb jutnunk az etruszk �letet ir�ny�t� fels�bb h�rmass�ghoz. Ind�t�suk, sz�rmaz�suk, hagyom�nyaik ismerete erre k�telez, hiszen r�szei a mezopot�miai sum�r-urartui- hettita- hurri, v�gs� soron magyar lesz�rmaz�soknak. Kis h�ja van m�g kutakod�sunknak, mert a Fi�t, vagyis egy Pantokr�tort, egy Fi�isten-alakot eddig nem siker�lt m�g felismern�nk, Ha abb�l indulunk ki, amit m�r kor�bban is hangs�lyoztam, hogy a mi isteneink nem er�szakos, b�ntet�, k�nyszer�t� istenek, tal�n siker�l a helyes ir�nyba elindulni.

A galliai Carnutumban �vente �sszegy�l� keletiek (kelt�k) tal�lkoz�saira gondolok, amely �gyszint�n megt�rt�nt Etr�ri�ban is Volsiniiben. M�lt�n illik a Pilis, Glastonbury, Carnutum sorba, az �kori magyar Eur�pa szellem�t vezet� szent helyek sor�ba. A szabad t�r jel�letlen, term�szet adta katedr�lisai �llnak a felsorolt helyeken. Az ember l�ba megremeg, ha m�r csak n�h�ny morzsa is felsz�nre vet�l e helyeken vagy siker�l felismerni valamit betemetett t�rt�nelm�b�l. Pap G�bor pilisi felismer�sei, Glastonbury e k�tetben olvashat� adal�kai, Ceasar carnutumi tud�s�t�sa ut�n Volsiniiben is tal�lni v�lek valamit. Ebben Sz�nt� L�via lesz seg�ts�gemre, aki egymaga t�bbet tett az etruszkol�gi��rt

Magyarorsz�gon, mint az el�tte j�r�k egy�tt sem. K�l�nleges antenn�kkal, "finom rezd�l�seket is vev� fog�kony �rz�kel�kkel" felszerelkezve j�rta v�gig eg�sz Etr�ri�t, �s t�bbet tudott meg e t�jr�l, mint el�tte b�rki Magyarorsz�gr�l. B�mulatos �rz�kkel ny�lt nemegyszer vissza a kor�bbi m�velts�gekhez megl�tv�n a gy�kereket, egy-egy gondolat �tjelz� kar�it. Hozz� k�pest sz�mos felkent magyar tud�s csak a nyugatiak tudatlans�got hirdet� eszm�it szajk�zza.

 Hogy k�nyve kiad�sakor 1977-ben ez m�gsem t�nt fel, az csak azt bizony�tja, hogy akkor senki sem keresett rokont az etruszkokban, � maga sem. Ett�l hiteles etr�riai tud�s�t�sa, amelyb�l most az al�bbiakat id�zem �ppen Volsinii kapcs�n. "...N�h�ny l�p�ssel od�bb egyszer� sz�rke k� el�tt �ll meg. K�vetem. Durv�n faragott k�, sarkai alig egy kev�ss� befel� �veltek, tetej�n m�lyed�s. Ha az �ton l�tom, tal�n meg sem �llok. Szemem a r�g�sz ujj�t k�veti... El tudja olvasni? k�rdezi.

Az etruszk rov�s�r�s jobbr�l balfel� halad: TINIA: TINSCVILS: ACIL: SACNI. A Tinia nevet minden neh�zs�g n�lk�l b�rki elolvashatn�. Bet�i azonosak az �ltalunk is haszn�lt bet�kkel, csak az N fordul meg.
Pallottino professzor azt �rja: " ...az etruszk �r�s nagy r�sze k�l�n�sebb neh�zs�g n�lk�l olvashat� �s �rthet�t<. (Etruscologia, Hoepli, 1963.) Utal arra is, hogy a nevek idegenek, "b�beliek". Sajnos folyamatosan �rtelmezhet� sz�veget a mai napig m�g nem tal�ltak. A r�vid, rendszerint a halotti kultuszt szolg�l�, olvashat� �r�sok nem elegend�ek ahhoz, hogy a filol�gusok b�rmilyen nyelvvel rokon�tani tudj�k. A nevek, d�tumok, im�k, melyeket nagyon sok t�rgyon tal�ltak, nem alkalmasak arra, hol ezekb�l esem�nyekre lehessen k�vetkeztetni.

517. Dr. Szab� K�roly: Etruszkok �s magyarok. Design & Quality Budapest, 1997. 18-19. o.
518 B�r� Lajos: A magyar J�zus �s Izrael elveszett t�rzsei. Magyar H�z, Budapest, 1998. 35. o.
519. Kolozsv�ri Grandpierre Endre: Anonymus titkai nyom�ban. Magyar H�z, Budapest, 1998. 107. o.
520. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 54. k�p.
521. B�r� Lajos: A magyar J�zus �s Izrael elveszett t�rzsei. Magyar H�z, Budapest, 1999. 11117. o.
522. Bakay Korn�l: �st�rt�net�nk r�g�szeti forr�sai. Miskolci B�lcs�sz Egyes�let, Miskolc, 1997. 228.0.
523. Uo
524 Mircea Eliade: Vall�si hiedelmek �s eszm�k t�rt�nete. Osiris, Budapest, 1997. 101-102. o.
526 Mario Torelli: Storia degli Etruschi. Laterza & Figli, Roma-Bari, 1997. 165. o.
526. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 3. k�p.
527. Mircea Eliade: Vall�si hiedelmek �s eszm�k t�rt�nete. Osiris, Budapest, 1997. 103. o.
528. M. Pallottino: Az etruszkok. Gondolat, 1980. Budapest. 135. o.
529. M. Pallottino: Az etruszkok. Gondolat, 1980. Budapest. 131-136. o.
530. Magyar Adorj�n helyben kialakult n�pnek tekinti a magyars�got, ez�rt az �smagyar
n�la pontosan meg nem hat�rozott korai id�ben �ltek lesz�rmazottaira vonatkozik.
531. H�ms�gi jelk�pi �rtelemben
532. Magyar Adorj�n: Az �sm�velts�g. Magyar Adorj�n Bar�ti K�r, Budapest, 1995. 39-40. o.
533. M. Pallottino: Az etruszkok. Gondolat, 1980. Budapest. 136. o.
534. Ugo di Martinos Gli Etruschi. Mursia S.p.A., Milano, 1982-86. 140. o.
535. ld, b�vebben: Moln�r V J�zsef V�zlat a term�szetes modellez�shez. �r�ks�g K�nyvm�hely, Budapest,1999. 228. o., Moln�r V J�zsef Vil�g-vir�g. �r�ks�g K�nyvm�hely, Budapest,1996.

Tini�nak, az etruszkok viharisten�nek, Jupiter �s Zeusz el�dj�nek a bolsenai m�zeum udvar�n �ll�, k�zel h�romezer �vvel ezel�tt k�be v�sett neve olyan megillet�d�st v�ltott ki bel�l�nk, hogy mindketten n�m�n �lltunk, mintha �ldozni k�sz�ln�nk. �ldozni egy r�g let�nt n�p hite, keze nyoma el�tt. "Itt tal�lt�k Bolsen�ban?" "Igen." Gondolatokba m�lyedve, egyetlen sz� n�lk�l baktattunk fel a palota torny�ba. A r�g�sz az ablakra mutatott. Naps�t�sben ragyog a Bolsena-t�. Hull�mz� dombok, gy�ny�r� erd�s�g- a megejt� l�tv�ny hihet�v� teszi, hogy az etruszkok ide helyezt�k leg�sibb istens�g�k - Fanum Voltumnae - lak�hely�t.

 Lehet, hogy a francia Blochnak �s az orviet�i Bizarri professzornak is igaza van? Lehet, hogy Bolsen�t�l Orviet�ig az eg�sz t�j megszentelt liget volt? A Tinia-olt�r csak val�sz�n�s�t, nem bizony�t/536/ - mondja Sz�nt� L�via. Meglehet, de hogy most a k�zelben j�rtunk, az biztos. Volsinii elemi erej� szakr�lis hely m�lt� egy Pantokr�tor jelenl�t�hez. (Tinia ugyanakkor a hettita Tesup, a Tell Halaf-i Tesup, az urartui Teseba/537/ azonosa.) Nem tartom kiz�rtnak, hogy Veii, amely k�s�rtetiesen hasonl�t a Pilisre, kor�bban nem vitt-e hasonl� szerepet, a r�maiak �vtizedekig tart� makacs ostroma erre mutathat.

Glastonbury ut�n ide, Volsiniibe is el kell menj�nk, hogy alaposabban �s k�zelebbr�l l�thassuk meg azt, amit ott l�tni kell. Ezt �ppen k�s�i adatok er�s�tik meg, hisz a Kr. u. IV sz�zadban Constantinus r�mai cs�sz�r �jra enged�lyezi Volsinii �venk�nti etruszk �sszej�veteleit. Mondja meg nekem v�gre valaki - hadd �bredjek fel -, hogyan lehets�ges az, hogy egy kipuszt�tottk�nt, beolvadtk�nt, elt�ntetettk�nt nyilv�ntartott n�p, hogyan k�pes n�gysz�z �vvel �ll�t�lagos eltemet�se ut�n szakr�lis k�zpontj�nak vissza�ll�t�sa �rdek�ben olyan nyom�st gyakorolni a r�mai vil�gbirodalom cs�sz�r�ra, hogy az engedjen a k�vetel�snek. S�t, 408-ban, nem sokkal a g�tok r�mai fosztogat�sa el�tt papjaik, t�ltosaik m�jj�sl�si szolg�latukat aj�nlj�k fel.

A hossz� csend, ami ezut�n k�vetkezett majd ezer �vre r� m�g egyszer �jra megszakadt. A fiatal ezerh�romsz�zasok �j csod�t hoznak Eur�p�ba. A renesz�nsz kezdet�t Giorgo Vasari (1511-1574), A legkiv�l�bb fest�k, szobr�szok �s �p�t�szek c�m� munka h�res 16. sz�zadi szerz�je, az it�liai m�v�szet nagy meg�jhod�s�nak kezdet�t a 13. sz�zad v�g�t�l keltezi �s Cimabue (1240/50-1302 ut�n), illetve Giotto (1267-1337) firenzei fest�k munk�ss�g�hoz k�ti. /538/Az orsz�got ez�ttal Toszk�n�nak h�vj�k, �j mec�n�sok is ker�lnek, majd Petrarca, Dante, Boccaccio, �s a kiboml� renesz�nsz lelk�let�ben �jra viszontl�thatjuk k�ls�re megv�ltozott rokonainkat v�ltozatlan szellem k�s�ret�ben.

Firenze, az �j etruszk vil�gv�ros �s a k�r�l�tte l�ktet� t�j �vsz�zados sz�rnyal�sa a szellem m�ve volt. Elemi erej� kiny�l�sa �jra emberiv� v�ltoztatta a halott f�ldr�szt. A f�nyre, tisztas�gra, meg�jhod�sra v�gy�k, az inkviz�ci�k �gett h�st�l b�zl� kor�t�l megundorodottak v�gre friss leveg�h�z jutottak, szellem�k erej�vel felsz�molt�k az int�zm�nyes�tett kereszt�ny terrort. R��rzett erre Hunyadi M�ty�s kir�ly Magyarorsz�ga is, gyorsan elterjesztette a magyar l�lekhez is k�zel�ll� id�tlen, de ott akkor m�gis �jra friss eszm�ket �s gondolatokat.

�ppen Toszk�na, ez etruszk �r�ks�g soha ki nem halt tulajdonosa hirdette meg szellemi szabads�gharc�t a m�r majd ezer �ve s�t�ts�get tan�t�kkal szemben. Igen - h�t persze -, �ppen Toszk�na, Etr�ria szellemi �s v�r szerinti �r�k�se, amely v�g�l Olaszorsz�got is egyes�l�sre vitte der�s szellem�vel