AZ ETRUSZKOK NYELVE

Annak, aki pontos k�pet akar kapni az etruszk nyelv felt�rk�pezetts�g�nek mai �ll�s�r�l, seg�ts�g�re lehet egy, a mai vil�gban is k�nnyen el�fordul� esetb�l vett (�s tal�n �ppen ez�rt hat�sosabb) hasonlat. Tegy�k fel, hogy valakinek kez�be ker�l egy latin bet�kkel nyomtatott, de sz�m�ra ismeretlen �s m�s, ismert nyelvekkel egyenes rokons�gban nem �ll� nyelven: p�ld�ul magyarul (!) vagy t�r�k�l �rt �js�g. Felt�ve, hogy m�velt, �rtelmes �s valamelyes �ltal�nos nyelvi felk�sz�lts�ggel rendelkez� emberr�l van sz�, val�sz�n�, hogy az �js�gban szerepl� t�nyek �s h�rek �ltal�nos ismerete, a szem�ly- �s helynevek, a nemzetk�zileg haszn�lt szakkifejez�sek, valamint okiratokb�l vagy ismert szerz�k m�veib�l vett �s felismerhet� id�zetek, esetleg az illusztr�ci�k seg�ts�ge r�v�n is siker�l majd t�bb-kevesebb f�rads�ggal meg�rtenie a c�meket, leford�tania egy-k�t r�videbb h�rad�st, r�j�nnie nem egy cikk �ltal�nos �rtelm�re. L�nyeg�ben ilyen a modern �rtelmez�k helyzete az etruszk sz�vegekkel kapcsolatban. Pallottino szeml�ltet�se t�k�letes, de ha ezt nevezik nyelv�szeti m�dszertannak az indoeur�paiak, akkor nemcsak azt nem tudj�k, mit csin�ljanak, de azt sem, hogyan kellene. Ha valakinek ez a tudom�nyos m�dszere a kutat�shoz, tal�n azt jelzi, hogy a k�rd�st nem szerencs�s k�zzel fogta meg.

Pallottino is �rzi tal�n, hogy eredm�nyei igen sov�nyak, ez�rt az indoeur�pai nyelv�szked�s m�dszereivel pr�b�l meg etruszk sz�t�rt k�sz�teni, amelyben azonban t�bb a k�rd�jel, mint a pont. Szemmel l�that�an a sz�ve szerint � is indoeur�paiv� nyilv�n�tan� az etruszkokat, az indoeur�pai sz�kincs azonban nem akar engedelmeskedni a fellelt sz�vegek azonos�t�s�ban, s�t kem�nyen ellen�ll. Nyilv�n igen jelent�s akad�lyt k�pez sz�m�ra egy ragoz� nyelv fel nem ismer�se, pedig rengeteg ragot is elk�l�n�t munk�ja sor�n. Esz�be sem jut - pedig vak ty�k m�dj�ra p�ld�l�zik a magyarral is, �s ak�r szerencs�je is lehetne -, hogy �rdemes lenne megpr�b�lni ezt a lehet�s�get is, ez azonban a fent r�szletezett k�nyszerp�lya miatt sz�ba sem j�het, hisz nyugaton sincs magyar nyelv�sz, aki r�j�hetne b�rmire is. Az el�d�k pedig sok mindennel pr�b�lkoztak m�r, hogy az etruszkot sz�ra b�rj�k.

Ismeretes, hogy a m�lt sz�zad utols� negyed�ig az etruszk sz�vegek magyar�zata z�m�ben a m�s nyelvekkel vagy nyelvcsoportokkal val� etimol�giai �sszehasonl�t�sokon alapult. Ennek az elj�r�snak ir�nyelvei a XVIII. sz�zadi etruszkiz�l�sra vagy �ppen a renesz�nszra ny�lnak vissza, Annio di Viterbo �s Pier Francesco Giambullari munk�ss�g�ra. Csak �ppen a h�ber etimol�gi�k keres�s�t - eleinte ugyanis azt hitt�k, hogy minden nyelv a h�berb�l ered - lassank�nt, az �ltal�nos nyelv�szeti ismeretek fejl�d�s�vel p�rhuzamosan, felv�ltotta az etruszk-italicus rokons�g elm�lete (hirdet�i L. Lanzi, A. Fabretti, W. Corssen, E. Lattes voltak) vagy a k�l�nf�le elk�pzel�sek az etruszk rokons�g�r�l a g�r�ggel, az �rm�nnyel (S. Brugge), a baszkkal �s kauk�zusival (V Thomsen), a finnugorral (J. Martha), s�t m�g a dravida nyelvvel is (S. Konow). Nem z�rk�ztak el a sz�vegek bels� vizsg�lata, epigrafikai, hangtani, alaktani, sz�k�szleti saj�ts�gaik kutat�sa el�l- cs�r�j�ban alkalmazva a k�s�bbi "kombinatorikus" m�dszert -, de a kutat�s vez�relve az volt, hogy jelent�stani �s nyelvtani �rt�keket k�v�lr�l kell kik�vetkeztetni, annak a nyelvcsoportnak a nyelvi saj�toss�gaib�l, amelyhez az illet� felt�telez�se szerint az etruszk is tartozott. Az etimol�giai �sszehasonl�t�s ter�n tett egyes pr�b�lkoz�sok cs�dje - ezeket ugyanis term�szet�kn�l fogva a maguk eg�sz�ben kellett vagy elfogadni, vagy elvetni -, �s a tudom�nyos kritika fejl�d�se elker�lhetetlen�l ellenhat�st v�ltott ki. El�k�sz�t�je az a lass�, lelkiismeretes, gyakran �szrev�tlen munka volt, amit els�sorban olasz gy�jt�k �s feliratkutat�k, mint L. Lanzi, G. B, Vermiglioli, M. A. Migliarini, G. C. Conestabile �s Farbetti folytattak. ... De az etimol�giai m�dszer el�gtelens�g�nek csak akkor �bredtek pontosan tudat�ra, mikor a jeles latinista, Corssen megjelentette �ber die Sprache der Etrusker (Az etruszkok nyelv�r�l) (1874) c�m� munk�j�t; ebben lesz�gezte, hogy az etruszk az indoeur�pai nyelvcsoporthoz, k�zelebbr�l az it�liai nyelvek k�z� tartozik, �s bizonyos el�zm�nyekb�l kiindulva l�tsz�lag szigor� m�dszeress�ggel, �ltal�nos alaktani meghat�roz�ssal �s sz�veg�rtelmez�ssel is megpr�b�lkozott. W Deecke harminckilenc oldalas munk�ja: Corssen und die Sprache der Etrusker (Corssen �s az etruszkok nyelve. B�r�lat, 1875) elegend� volt ahhoz, hogy Corssen hatalmas �p�tm�nye k�rtyav�rk�nt �sszeomoljon. A jelent�s kritikai mozzanatnak �j tudom�nyos ir�nyzatban kellett kiteljesednie. Maga Deecke �s m�s kutat�k, �gy C. Pauli, G. Herbig, A. Torp, teljesen felhagytak a k�ls� �sszehasonl�t�sokkal, �s maguknak az etruszk sz�vegeknek �s k�lcs�n�s �sszef�gg�seiknek tanulm�nyoz�s�ra szor�tkoztak.

Az eml�tett tud�sok m�k�d�s�hez csatlakozik m�s etruszkol�gusoknak (A. Rosenberg, G. Sigwart, S. P. Cortsen, Eva Fiesel, E. Wetter, E Slotty �s m�sok) munk�ss�ga. Az etimol�giai m�dszer, amelyet a tudom�ny �gy t�lhaladott, felbukkant m�g egyes "kombinatorista" tud�sok (p�ld�ul Deecke, Pauli, s�t m�g Torp, majd pedig Vetter) kutat�saiban is, �s makacs k�vet�kre tal�lt tov�bbra is Lattes �s E. Goldmann munk�ss�g�ban, de f�leg a m�kedvel� jelleg� r�gt�nz�sek tere maradt; ezek cs�k�ny�s sz�v�ss�ggal vir�goznak m�g mindig az etruszkol�giai kutat�sok perem�n, s meg-meg�jul�, hi�baval� k�s�rleteket tesznek, hogy az etruszkot a g�r�gb�l a hettit�b�l, az �rm�nyb�l a s�mi nyelvekb�l, az egyiptomib�l stb. magyar�zz�k.

A sz�veg�rtelmez�s feladat�t�l f�ggetlen�l folytak k�zben az eredm�nyes kutat�sok az etruszkok rokons�g�r�l; az �ltal�nos nyelv�szet �ltal felvetett �j probl�m�k sz�lesebb k�r� �s biztosabb t�mpontokat ny�jtottak a megold�shoz. A meg�llap�that�, b�r nem m�lyen gy�kerez� hasonl�s�gok az etruszk �s az indoeur�pai, kauk�zusi, �zsiai nyelvek k�z�tt vagy az A. Trombetti �rtelmez�se szerinti preindoeur�pai nyelvcsoportok l�tez�s�vel magyar�zhat�k, vagy egy protoindoeur�pai alapnyelv-r�tegre - vagyis r�szleteiben m�g nem v�glegesen kialakult archaikus indoeur�pai nyelvre vallanak, ahogy Kretschmer elk�pzelte, vagy pedig, ahogy G. Devoto javasolta, az "indoeur�pai k�r�li" fogalma k�r�be tartoznak, amellyel az archaikus f�ldk�zi-tengeri nyelvi szubsztr�tumnak k�s�bbi ism�telt indoeur�pai besziv�rg�sok hat�s�ra t�rt�nt felboml�s�t �s �talakul�s�t jel�lte. /435/ A v�gel�thatatlan indoeur�pai pr�b�lkoz�sok k�zben Bar�th Tibor �j utat v�lasztott. Rov�snak tekintve az etruszk �r�st - igen helyesen - magyarul olvasott el nem egy feliratot, forradalmas�tva az etruszk k�rd�s megold�s�t. Er�fesz�t�sei visszhangtalanok maradtak, mert nem indoeur�pai megold�ssal hozakodott el�.

Fejt�sei tiszt�k �s �rthet�ek, mi pedig azon csod�lkozunk, hogy m�snak ez mi�rt nem jutott esz�be. Ugyanezt bizony�tja N�meth Gyula: A magyar rov�s�r�s /436/ c. munk�j�ban is, �s ugyanezen az �ton haladt Dr. Szab� K�roly is, /437/ aki felismer�seit jobb�ra a magyar-etruszk m�velts�g k�z�s elemeinek felhaszn�l�s�val siker�ti ki. � az �ltala megfejtett etruszk sz�vegeket nem k�zvetlen�l �rtelmezte magyarul, hanem zseni�lisan felismerve az �snyelvi jelleget, el�sz�r egy k�ztes - tal�n a j� 2000-1000 �vvel ezel�tti felt�telezett �llapot� etruszk-magyar - �snyelvre ford�totta �t az etruszk sz�vegeket, majd onn�t tov�bbl�pve mai �rtelm�t adja. L�p�se t�bb haszonnal is j�rt, egyr�szt k�nnyebben meg�rthet� sz�veghez jutott, m�sr�szt bizony�totta a magyar nyelv azon �snyelvi jelleg�t, hogy az igen kev�ss� v�ltozott az �vsz�zadok sor�n, magyarul, meglehet�sen nagy �lland�s�got mutat. Kihangs�lyozta ek�ppen azt is, hogy ezer-k�tezer �vvel ezel�tti el�deinkkel meg�rtett�k volna magunkat jelent�sebb �rtelemzavar� t�nyez�k n�lk�l.

Kis �sszpontos�t�ssal megbesz�lhetn�nk napi �gyeinket ak�r Szent Istv�nnal, vagy jobb�gyaival is, ugyanez viszont egy�ltal�n nem mondhat� el Eur�pa m�s nyelveir�l, n�peir�l. Ha pedig a magyar nyelv alig v�ltozott az elm�lt ezer �vben, ugyanezt kellett tegye az azt megel�z� �vezredekben is. Ezzel dr. Szab� K�roly kijel�lte a k�vetend� utat minden magyar nyelv�sz sz�m�ra, akik ezut�n az etruszk k�rd�shez ny�lnak. Ez�rt teh�t, ha a Kincsest�rban e t�nyt, a korai magyar nyelvalakul�st igen er�sen korl�toz� t�nyk�nt ismertem fel a r�gebbi korok magyar nyelvalakul�s�t illet�en, akkor �ltal�ban is gondolhatunk a ragoz� nyelvek jelent�s �lland�s�g�ra, m�g �vezredeken kereszt�l is. Ha ezt �gy vessz�k, magyar nyelv� �si sz�vegeink �rtelmez�se is k�nnyebb� v�lhat. Ehhez persze el�bb min�l alaposabban helyre kellene �ll�tanunk a Kr, u. 1000 t�j�n besz�lt magyart, mint �sszehasonl�t� nyelvet, egy�tt t�rgyalva azt a sum�rral, mint j�l ismert viv�nyelvvel, s�t m�g ide, az alaposabban megkutatand�k k�z� sz�m�tan�m Kis- �zsia vezet� nyelveit is, a hettit�t, a hunit �s urartuit is.

Gyakorlatias szempont lehet a fellelt etruszk sz�vegeket keltezhet�s�g�k szerint csoportos�tani. Ha a leteleped�s idej�b�l, vagy a kezdeti etruszk m�velts�g idej�b�l vett sz�veggel van dolgunk, az m�s megk�zel�t�st ig�nyelhet, mint a k�s�i, latinnal m�r valamelyest fel�lr�tegzett nyelvi �llapot� sz�vegek eset�ben. A korai sz�vegekn�l tal�n a hossz� id�t�nyez� hat�sainak kisz�r�s�re kell nagyobb gondot ford�tani, m�g a k�s�iekn�l m�g a latin elemek kisz�r�s�vel nehezedik a feladat. Az oszk �s umber nyelvek, mint az ellatinosod�f�lben l�v� etruszk k�s�bbi v�ltozatai, szint�n �rdekl�d�sre tarthatnak sz�mot a kutat�k sz�m�ra.

A tiszt�zatlan k�r�lm�nyek miatt b�s�ggel van lehet�s�g arra is, hogy az etruszkok sz�rmaz�s�val kapcsolatban egym�snak homlokegyenest ellenkez� elm�letek �lhessenek. Val�j�ban azonban fel kell tenn�nk azt a k�rd�st, hogy az indoeur�pai szempontok szerinti kutat�i magatart�son k�v�l m�s megk�zel�t�sben kutattak-e egy�ltal�n e nyelv ut�n? A szok�sos kordivatnak megfelel�en H�rodotoszt, a mai kort�rsak egyszer�en f�lre�ll�tj�k, hogy saj�t okoskod�saikkal p�tolhass�k. Nagy hiba H�rodotoszt mell�zni szinte �rthetetlen ez az indoeur�pai g�g-, mert a vele vitatkoz�knak sokkal t�bb �rv kellene legyen ehhez a bugyraikban. E n�zet jeles k�pvisel�je B. Nogara, /438/ aki �szaki sz�rmaz�s�nak tartja �ket azzal, hogy ami benn�k keleti tulajdons�g, az nem felt�tlen�l keleti sz�rmaz�s� is. /439/ F�b�l vaskarika ez a jav�b�l - gondolhatn�nk e v�leked�sr�l, ha Pallottino k�zeg�ben keresg�lj�k a megold�st. Ha viszont tekintetbe vessz�k a keleti m�velts�gek r�szbeni k�rp�t-medencei ki�raml�s�t, de ugyanakkor ismerj�k a magyar Eur�pa ben�pes�l�s�t, akkor Nogara elgondol�s�r�l megv�ltozik v�lem�ny�nk. Nogara el tudja k�pzelni az etruszkok �szaki (k�z�p-, keleteur�pai, k�rp�t-medencei) sz�rmaz�s�t is, �s ezt az elgondol�st tal�n �rdemes megfontolni �ppen azon nyelv�szeti fejteget�seimre hivatkozva, melyeket a kelt�kkal kapcsolatosan folytattam - nevezetesen a latin nyelv t�lnyom� �snyelvi �tv�teleire gondolok. A latinra n�zve ez igen kem�ny t�ny, ellene hadakozni m�r nem �rdemes, de szellemi ellenfeleink munk�ss�g�ban is b�ven tal�lhatunk haszn�lhat� gondolatokat a megfejt�shez. Elk�pzelhet�, hogy Etr�ria a K�rp�t-medenc�b�l is kapott n�pess�get H�rodotosz lyd-jein, a kis�zsiainkon k�v�l, erre m�r csak ugyanezen nyelvi �gyek miatt is gondolnunk kell, s�t nem kiz�rhat� az sem, hogy mindkett�j�knek is igaza lehet. Ha meggondoljuk a K�rp�t-medence massz�v �s igen r�gi magyar nyelv�s�g�t, ez egy�ltal�n nem megalapozatlan elk�pzel�s, �s r�gt�n tegy�k is hozz�, Nogara mindarr�l semmit sem tudhatott, hogy e t�nyt valaki k�s�bb kimutatja majd.

Ne felejts�k el, a K�rp�t-medence �vezredek �ta n�pess�g kibocs�t� szerepet t�lt�tt be - mik�zben sz�p sz�mmal j�ttek is ide -, b�r e t�nyt ink�bb csak a sokkal kor�bbi �vezredekre szokt�k �rteni. Ha a Kr. e. X. sz�zadt�l fogva tal�lunk olyan k�rp�t-medencei m�velts�geket, amelyek m�velts�g�ket kisug�rozni voltak k�pesek, net�n helyet v�ltoztattak, er�sen meggyeng�ltek vagy �ppen megsz�ntek, gondolhatunk arra, hogy elk�lt�ztek valahov�. Net�n �ppen Etr�ri�ba (is), ha megjelen�s�k �s leleteik erre utal� adatokat mutat(hat)nak. Van olyan adatunk, amely ebbe az ir�nyba tereli gondolatmenet�nket. Az els� egy kunyh� alak� hamvveder Etr�ri�b�l, amely: h�z alak� urna, a "halottak h�za"; amely ... a halott f�ldi �s t�lvil�gi �lete k�z�tti kapcsolat megteremt�s�t szolg�lta.

Bemutatok k�t etruszk bronz-ed�nyt a Kr e. VIII. sz�zadb�l, �s �ppen az etruszk t�rzster�let sz�v�b�l. Egyik sem �ll egyed�l, hamvvedret sokat �stak ki, a Veii lelet pedig egy k�szlet r�sze. N�zz�k meg, hogyan is kellene �rts�k Pallottinonak a fenti k�phez f�z�tt azon meg�llap�t�s�t, hogy az k�rp�t-medencei kapcsolatokat mutathat. Az egyik egy hamvveder, a m�sik egy k�tf�l� bronzed�ny pazar, szemet gy�ny�rk�dtet� darab mindkett�, minket azonban most nem csak a lelet �ltal�nos le�r�sa �rdekel. Van mindkett�n egy mot�vum, valamilyen cs�r�s mad�r rajzolata, b�r els� l�t�sra k�gy�nak is n�zhetn�nk. Meglepet�s �r benn�nket, ha e mot�vum k�p�t elrakt�rozva hazafel� indulunk Magyarorsz�gra, megl�togatjuk a debreceni D�ri M�zeumot, ahol igen nagy kincset �riznek. A hajd�b�sz�rm�nyi bronzkincsb�l el�ker�lt szitula oldal�n hajsz�lra ugyanezt az �br�t l�tjuk k�zel k�t �vsz�zaddal kor�bbra keltezve. Az �br�zol�st tekintve meg�llap�thatjuk, hogy szinte ugyanazon mester keze munk�j�t l�tjuk, csak a t�rgy v�ltozott meg id�k�zben etr�riai divat� bronzed�nyre.

G�r�g�snek �ppen nem nevezhetn�nk, mert j�val sz�lesebben veszi az ed�ny szab�s�t, mint ahogy azt ismerj�k a g�r�g�kt�l. K�rd�sem, ha Pallottino tudja a k�rp�t-medencei kapcsolat mik�ntj�t, mi�rt csak a k�pal��r�sban veti oda?

A fenti k�p forr�s�ul szolg�l� p�csi ki�ll�t�si kiadv�ny /445/ szerkeszt�i tov�bbi aj�nd�kkal lepnek meg, a c�mlapon m�csess� alak�tott �llatunk imm�r saj�t mad�r mivolt�ban l�p el�. Igazi m�remek, kecses vonalvezet�se, b�josan egy�gy�nek hat�, de m�gis ar�nyos, biztos kez� megfogalmaz�sa nyilv�nval�v� teszi mad�rs�g�t. A mad�r nyaka �s feje b�mulatos kifejez�k�szs�ggel id�zi el�nk azt a karcs� nyak�, de helyenk�nt totyog�s madarat, amelyet �br�zol. A l�bak kidolgoz�s�t m�r ne k�rj�k sz�mon alkot�j�n olyan szigor�an, a n�h�ny kil� bronzot szil�rd alapra kellett helyeznie.

Madarunk "kalandja" m�g nem �rt v�get, s�t most kezd�dik igaz�n. Jankovits Katalin /447/ r�g�szn� m�g tov�bbi, ez�ttal �gy t�nik, eredeti p�ld�ny�t ismerteti. A szerz� k�s�-bronzkori magyarorsz�gi l�bv�rtekr�l �rt tanulm�ny�ban egy Tolna-Fej�r-Somogy megyei g�cpont� eur�pai l�bv�rt-elterjed�st elemez. E v�rteket ki�st�k Dun�nt�l m�s helyein is, de jutott bel�l�k Etr�ri�ba, Bajororsz�gba, Lengyelorsz�gba, Franciaorsz�gba is. Eredeti elsz�rmaz�sa feltehet�en d�li, Kr�ta �s M�k�n� j� el�k�peit adja. A sokf�le v�rtrajzolat k�zt ott van madarunk is, ez�ttal eredetiben, stiliz�l�s n�lk�l. E momentum mindenk�ppen figyelemre m�lt�. S�t, a v�rten r�gt�n n�gy mad�r is l�that�, k�zt�k k�t, szem-idolk�nt is tekinthet� ker�k�br�zol�ssal, napszimb�lummal, miut�n a pajzs form�ja k�s�rtetiesen hasonl�t az emberi archoz. Feltehet�en madarunk a k�s�bbiek sor�n, de m�g itthon, a bronzkori �-Magyarorsz�gon ker�lt �ssze a k�rmot�vum �br�zol�s�val, amelynek k�peit �ppen fentebb l�thattuk. Legal�bbis erre kell gondoljunk a hajd�b�sz�rm�nyi szitul�ra tekintve.

"A rinyaszentkir�lyi l�bv�rt v�kony lemezb�l �ll, amely visszahajlik a sz�lei ment�n, �s v�kony bronzhuzal veszi k�r�l. N�gy pontban, minden oldalon, ugyanabban a magass�gban a huzal hurkot alkot, ezeken a lyukakon dugt�k �t a k�t�ket. A l�bv�rt d�sz�t�se lyukakb�l �s kis dombor� d�szveretekb�l �ll.

A l�bv�rt sz�lei ment�n 3 sorban dombor�, pontszer� d�sz�t�s helyezkedik el. A figur�lis mez�t k�t r�szre osztja egy f�gg�legesen elhelyezked�, 3 sorban l�v� pontszer� d�sz�t�s. Fent horizont�lisan elhelyezked� dombor� ponthalmaz hat�rolja a figur�lis mez�t, lent ugyanez csak k�t sorban. A k�t r�sz szimmetrikus, a d�sz�t� mot�vum a l�bv�rt k�zep�n van �s h�rom d�szveretsorb�l �ll� kereket �br�zol, amelynek a k�zep�n egy d�szveret tal�lhat�. A ker�k alatti �s feletti r�szt k�t, a term�szetben is el�fordul� madarak d�sz�tik, melyek egym�ssal szembefordulnak. Ezeket is d�szveretp�ntokb�l alkott�k meg. Ez a fajta mad�r�br�zol�s a l�bv�rteken egyed�l�ll�. ...(Jankovics Katalin r�g�szn� k�s�bb m�s darab vizsg�lat�val folytatja); ... A Nadapr�l sz�rmaz� l�bv�rtt�red�keken stiliz�lt mad�rfej-�br�zol�s van. Olyan �br�zol�sr�l van sz�, amelyen kacsacs�r tal�lhat�, �s ez felfel� hajlik. Ez olyan szimb�lum, amely gyakran megjelenik �s �stotemet �br�zol, melynek az a szerepe, hogy a vesz�lyeket t�vol tartsa. ... T�bb horv�torsz�gi �s �szak-it�liai leleten tal�ltak ilyen er�sen stiliz�lt mad�rfejet. /449/"

Az egyes�tett mot�vum hazai l�trej�tte arra mutat, hogy, gyakorta el�fordul� mad�rral �llunk szemben. Madarunk azonos�t�sa szerencs�re nem t�l viszontags�gos, ugyanis a cs�re felfel� hajlik. E jelens�g a mad�rvil�gban igen ritka, j�szer�vel csak kiv�telk�nt tekinthetj�k ilyen mad�r el�fordul�s�t. A nagy id�t�vols�g ugyanakkor - 3000 �v - arra vezet, hogy nagy ter�leten honos madarat keress�nk magunknak, ne egy kis elterjed�s�, visszavonul�f�lben l�v� reliktumfajt, amely id�k�zben kipusztulhatott. Van ilyen, ez a b�tyk�s �s�l�d, /450/ Afrika, �zsia �s Eur�pa k�z�s �letter� madara, otthon van a Duna-ment�n is r�g�ta, �s el�gg� nagy ter�leten �l ahhoz, hogy ne visszaszorul� fajnak tekints�k, hanem �vezredek tan�j�nak.

424 Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 126. o.
425. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 128. o.
426. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 129. o.
427. Pecz Vilmos dr.: �kori Lexikon. Franklin, Budapest, 1902. I. 328. o.
428. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 129. o.
429. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 128, o.
430. Tank�nyvkiad�, Budapest,1984.
431. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 133. o.
432. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 136, o.
433. M. Pallottino: Az etruszkok. Gondolat, 1980. Budapest. 190. o.
434. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977. 137. o.
435. M. Pallottino: Az etruszkok. Gondolat, 1980. Budapest. 190-191. o.
436. Budapest, 1934.
437. Dr. Szab� K�roly: Etruszkok �s magyarok. Design - Quality, 1997. Budapest. 12. o.
438. B. Nogara: Gli Etrusci e la loro civilit�. Mil�n�. 1933.
439. Dr. Szab� K�roly: Etruszkok �s magyarok. Design- Quality, 1997. Budapest. 5. o.
440. Kov�cs Tibor: A bronzkor Magyarorsz�gon. Hereditas. Corvina, Budapest, 1977. 53. o.
441. M. Pallottino: Az etruszkok. Gondolat, Budapest, 1980. III. t�bla.
442. M. Pallottino: Az etruszkok. Gondolat, Budapest, 1980. III. t�bla.
443. Mario Torelli: Storia degli Etruschi. Gius. Laterza & Figli, Roma-Bari, 1997. 51. o
444. A bronzkor kincsei Magyarorsz�gon. Ki�llit�si katal�gus, P�cs, Janus Pannonius M�zeum, 1995. 80, o. 34. k�p.
445. A bronzkor kincsei Magyarorsz�gon. Ki�ll�t�si katal�gus, P�cs, Janus Pannonius M�zeum, 1995
446. A bronzkor kincsei Magyarorsz�gon. Ki�llit�si katal�gus, P�cs, Janus Pannonius M�zeum, 1995. C�mlapk�p.
447. Jankovits Katalin: La ricostruzione di due nuovi schinieri del tipo a lacci dall'Ungheria. Acta Archeologica, Akad�miai Kiad�, Budapest, 1997.
448. Jankovits Katalin: La ricostruzione di due nuovi schinieri del tipo a lacci dall'Ungheria. Acta Archeologica, Akad�miai Kiad�, Budapest, 1997. 2. o.
449 Jankovits Katalin: La ricostruzione di due nuovi schinieri del tipo a lacci dall'Ungheria. Acta Archeologica, Akad�miai Kiad�, Budapest, 1997. 1. �s 3. o. Olaszb�l ford�totta: Arnoldn� Horv�th Stella
450. Vajai L�szl� FVM oszt�lyvezet� sz�ves k�zl�se
451. Colira Harrison - Alan Greensmith: A vil�g madarai. Hat�roz�k�nyv. Panem Kft., Budapest, 1994. 77. o.

Nem tudom ma m�g megmondani, hogy a b�tyk�s �s�l�d, vagy az ahhoz igen hasonl� �kori-mai mad�r - a fenti totem- szerepen k�v�l m�g - milyen szereppel b�rt az itt �l�k szem�ben: urn�k d�sz�llata volt-e, pajzsok elej�re ill� szellemis�ggel ruh�zt�k-e fel, net�n a halott szellem�t vitte-e mag�val a h�tramarad�k hite szerint, vagy valami m�s, k�l�nleges tulajdons�gokkal rendelkezett-e a n�p sz�m�ra. Szemidol-szer� �br�k, net�n az isteni figyel� szemekre val� utal�s melletti megjelen�se mindenesetre er�sen ebbe az ir�nyba mutat. A rinyaszentkir�lyi lelettel �s a bronzmad�rral Kov�cs Tibor is foglalkozik, �s �gy �r: A korai oszt�lyt�rsadalmak vall�s�ban �s a term�szeti n�pek hiedelemvil�g�ban is a mad�r sok hely�tt a f�ldt�l v�zzel elv�lasztott t�lvil�g szimb�lumak�nt szerepel. T�bb kutat� v�lem�nye szerint hasonl� gondolat megtestes�t�i lehetnek a bronzkori mad�r�br�zol�sok is, legal�bbis azok, amelyek temetkez�sekb�l ker�ltek felsz�nre, vagy halotti kultusszal voltak kapcsolatban, mint pl. a halotti kocsi h�rmas mad�rfejekkel d�sz�tett bronz ker�kagy tartoz�ka. A rinyaszentkir�lyi kincsb�l sz�rmaz� bronz l�bv�rt fel�let�t d�sz�t�, ov�lis mez�be kompon�lt jelenet is ide sorolhat�, m�g akkor is, ha a k�ll�s kerekek form�j�ban megeleven�tett nap �s a rajta, illetve alatta �ll� mad�ralakok tartalmi �sszef�gg�s�t nem ismerj�k.

A K�rp�t-medence magas szint� f�mm�vess�g�nek leg�rt�kesebb k�sz�tm�nyei k�z� tartoznak az eur�pai ritkas�gnak is nevezhet� mad�r alak� bronzed�nyek. ... A hatty�ra eml�keztet�, kecsesen �vel� nyak, a megny�jtott test, a hosszanti �s k�rbefut� bord�k ellenhat�sa olyan bels� dinamik�t k�lcs�n�z az �br�zol�snak, amelyet csak az esetlennek t�n�, sz�t�ll� l�bak t�rnek meg. /452/ Ez ut�bbi mondat fentebb k�zreadott bronzmadarunkr�l sz�l. Tal�n nem is ez a legfontosabb most, mert egy k�vetkeztet�s�nk biztosan van. A b�tyk�s �s�l�d bronzba vert �br�zol�sa okkal feltehet�en inn�t, itteni feldolgoz�sban a K�rp�t-medenc�b�l �radt sz�jjel Eur�p�ba szitul�n, l�bv�rten, hamvvedren, bronzed�nyen szellemet h�d�t� �tj�ra, hiszen az id�rend ezt mutatja. A Fej�r, Tolna �s Somogy ter�let�r�l sz�t�rad� h�romezer �ves bronzv�rtek madara ma is itt pihen meg Magyarorsz�gon, a S�rr�t, net�n a Hortob�gy szikes tanain hossz� v�ndorl�sai k�zben �szak �s d�l k�z�tti �tjain. �vente k�tszer j�n, egyszer oda, egyszer vissza, r�vid id�re. /453/ Vagyis van k�l�nleges ismertet�je, a ritkas�ga. K�zenfekv� a k�vetkeztet�s, hogy itt tal�lt�k fel a mot�vumot, �s ennek azonosait haszn�lt�k azut�n m�shol is. Ugyanakkor ezzel nem bizony�tok m�st, csak amir�l sz� van, hogy a K�rp�t-medenc�b�l egy �br�zol�s teljes azonoss�g�ban eljutott Etr�ri�ig is. A b�tyk�s �s�ludat most �vatosan, de m�gsem f�lve eml�tem fel �rvk�nt, �s jobb id�kre elteszem a h�ts� udvarba, hadd �rjen kicsit a toll�ban.

Nem alapozhatok m�g ilyen kerek adatra sem olyan felt�telez�st, hogy a b�tyk�s �s�l�d nyom�ban �magyarorsz�gi bronzkori n�pess�g is el�z�nl�tte volna It�li�t, vagy hogy nyelv�t k�lcs�nadta volna etruszkjainknak. Ez a k�t t�rs�g kapcsolat�t viszont val�ban alaposan al�t�masztja, r�ad�sul t�l�nk odafel� ir�nyban. Pallottin�nak ezt tudnia kellett, ha utalt r�, �s most m�r igen �rdekel, mi�rt rejtette el el�l�nk sz�pen sejtetni engedett kerek ismereteit k�nyv�ben. Maradjunk abban, hogy nem tudta, mert k�l�nben sz�nd�kos elhallgat�ssal kellene gyan�s�tanunk. Err�l most ennyit, mert amikor Etr�ria n�p�nek elsz�rmaz�s�r�l gondolkodunk hangosan, akkor nyitva kell hagyjuk e lehet�s�get is ahhoz, hogy elegend� adat birtok�ban majd biztosan jelenthess�k ki a k�t ter�let k�zti n�pess�gv�ndorl�s lehet�s�g�t. Ha volt ilyen, annak ok�nak is lennie kellett, �s az okot meg kellene tudnunk tal�lni az eddig ki�sott r�g�szeti anyagban. Az okn�l m�g nem tartunk, csak a "volt ilyen" kifejez�sn�l.

Vegy�k a k�s�bben Gallia Cisalpina r�mai provincia n�ven ismert �szak-Olaszorsz�got, mely a Kr. el�tti sz�zadokban kelta b�j n�pess�get mutatott. A K�rp�t-medence sz�m�t szerintem kelta t�rzster�letnek, de megjelenhettek Etr�ri�ban is. Megjelentek, a fentebbi etruszk id�rendb�l szerzett ismereteink szerint a kelta b�jok bizonyosan, �s ott is �ltek Populonia (Etr�ria k�zepe) �s Telamon (P�-v�lgye) k�rny�k�n, am�g a r�maiak le nem gy�zt�k �ket.

Az olvas� m�r nem is lep�dhet meg, mert van olyan m�s adatunk is, amely �jabb oldalr�l bizony�tja a K�rp�t-medencei �magyarorsz�g �s Etr�ria �gynevezett "kapcsolat�t". A b�tyk�s �s�l�d �s persze a t�k�letesen azonos bronz�br�zol�sok azt bizony�tj�k, hogy valami vagy valamik eljutottak inn�t Etr�ri�ba -, a bronz �s a gondolat mindenk�ppen. Ha kor�bbi elgondol�somhoz tartom magam, akkor �jra r�mutathatok, hogy a gondolat sz�ll�t�s�hoz ember kell, valamennyi biztosan. Felteszem h�t, ez t�rt�nhetett. Forrai S�ndor helyn�velemz�s�vel azt igazolja, hogy valakik is mozogtak a k�t helysz�n k�z�tt. Olyannyira, hogy ma is azonos�that� helyneveket hoz el� a k�t ter�let k�z�tt. �gyszint�n t�l�nk odafel� ir�nyban.

"... Etr�ria

Az a t�ny, hogy a magyar rov�s�r�snak az etruszk�val szoros kapcsolata van, valamint az etruszk-magyar sz�mrov�s teljes azonoss�ga, bels� szerkezete is azt bizony�tja, hogy a k�t n�p valamikor szoros kapcsolatban volt egym�ssal. Ennek egyik bizony�t�ka, hogy Olaszorsz�g etr�riai ter�let�n, teh�t R�m�t�l �szakra sz�mos olyan magyar hangz�s� f�ldrajzi nevet tal�lunk, mely nevek ma is megtal�lhat�k a K�rp�t-medenc�ben. Ezek k�z�tt t�bb az olyan apr�bb telep�l�s, mely csak az igen r�szletes t�rk�peken van felt�ntetve, �gy t�bbek k�z�tt az Imola melletti Buda helys�g is.

Aba	Aba helys�gn�v Fej�r megy�ben.
Dia	Diakov�r a mai Jugoszl�via ter�let�n, Esz�kt�l d�lnyugatra,
Turf	N�lunk a T�r foly� nev�nek egyik v�ltozata;
V�ra	V�rad Baranya megy�ben, Nagyv�rad a Sebes-K�r�s
Futa	Futak �jvid�k mellett.
Fara	Far�d helys�g Gy�r-Sopron megy�ben.
Tar + K�n	Tar helys�g N�gr�d megy�ben, Tarpatak a T�tr�ban,
K�n	helys�g Baranya megy�ben. (Tark�n udvari m�lt�s�g volt.)
Tarquini	tagja volt a 12 etruszk v�ros sz�vets�g�nek! - megjegyz�s t�lem)
Tisza + N�na,	Tiszan�na helys�g Heves megy�ben.
Imola	Imola helys�g a volt G�m�r megye putnoki j�r�sban,
Luka	(olasz �r�sm�dja Luca) Luka helys�g Borsod-Aba�j-Zempl�n
Buda	sz�mos Buda �sszet�tel� helys�gnev�nk ismert,
Sienna	Szenna Somogy megy�ben, Szemna Egyiptomban,
Szenna	egy patak neve Olaszorsz�gban.
Alma	foly� l�sd a palesztinai Alma helys�gn�l.
Baj foly�	Baj helys�g Kom�rom megy�ben,
Baja	v�ros B�cs-Kiskun megy�ben. (Baj�n avar fejedelem nev�b�l.)
Rig�	foly� �s Rig� Rig�mez� Szerbi�ban, a magyar t�rt�nelemben a rig�mezei csata n�ven ismert.
Kara	foly� K�n kisk�zs�g Baranya megy�ben, a palesztinai Galile�ban szint�n
K�na,	melyhez J�zus els� csodat�tele f�z�dik, amikor egy menyegz�n a vizet borr� v�ltoztatta.
Sovata	(olasz helyes�r�ssal) Szov�ta Erd�lyben a Sz�kelyf�ld�n kisk�zs�g a volt Maros-Torda v�rmegy�ben.
Padan	Pad�ny helys�g Pozsony megy�ben a dunaszerdahelyi j�r�sban.
Horka	patak Kraszna-Horka kisk�zs�g a volt �rva megy�ben (ma Szlov�kia); Horka r�gi szem�lynev�nk Anonymus szerint.
Tuhutum	(T�h�t�m) fia, I. Gyula vez�r, valamint Zsombor atyja.
Bana	helys�g Kom�rom megy�ben. /454/

Jellemz�, hogy az elsz�rmaz�k jobb�ra a bronzkori �magyarorsz�g s�r�bben lakott ter�leteir�l �rkeztek �j lak�hely�kre.

Ezen imm�r k�t jelent�s adat, az �s�l�d t�rt�nete �s a helynevek birtok�ban csak arra gondolhatunk - ha figyelembe vessz�k a gondolat terjed�s�nek els�dlegess�g�t, amely nem egyed�l k�zlekedik, hanem emberek viszik magukkal -, hogy itt Etr�ria fel� ir�nyul� K�rp�t-medencei �magyar n�pess�gmozg�ssal kell sz�moljunk igen er�s val�sz�n�s�ggel. Visszafel� az�rt nem lehets�ges elgondolnunk a k�zleked�st, mert a K�rp�t-medence n�luk majd ezer �vvel el�bbre tartott, vagyis onn�t �radt sz�t Eur�pa nagy ter�leteire a technol�gia, a n�pess�g �s a nyelv. M�s oldalr�l, vagyis Kis-�zsia vagy Sz�ria fel�l ugyanezt Etr�ria fel� feltenn�nk akkor lehetne, ha az etr�riai helynevek, vagy egy r�sz�k ott is fellelhet�k lenn�nek. A felhozott p�ld�k k�z�l csak Szenna van meg Egyiptomban �s K�na Palesztin�ban, ugyanakkor itthon is. Forrai S�ndor helyneveinek eloszl�sa k�t ter�letet �rint. Az egyik Etr�ria sz�ve, a m�sik azonban a keletiek (kelt�k) P�-v�lgye, vagyis mindk�t helyre �rkeztek, �s ott leteleped�sre alkalmas helyet tal�ltak. Ez nem is csoda, hisz a P�-v�lgyiek a felvid�ki b�jok voltak jelent�s r�sz�kben, �s amint fentebb az id�rendben l�thattuk, Kr. e. 420-400 t�j�n j�ttek �j lak�hely�kre. Ezek ut�n m�r nem is lep�d�nk meg, hogy Forrai helyneveib�l j� n�h�ny a b�j ter�letekr�l, a Felvid�kr�l val�, �ppen Pozsony �s Kassa k�rny�k�r�l! A Pozsony melletti Pad�ny helyn�v k�l�n�sen izgalmas, mert a mai olasz Padan nev�nek felbukkan�s�t r�gz�thetj�k a k�zelm�lt egyik �szak-olasz f�ggetlens�gi t�rekv�sben, s�t e mozgalom �ppen Pad�nia n�ven nevezte meg �nmag�t �s a leend� �j orsz�g nev�t, mintha az a bizonyos kelta-magyar b�j szabads�geszm�ny sz�letett volna �jra valami k�l�n�s sugallatra. Pad�ny nev�nek felbukkan�sa m�s miatt is �rdekes.

A r�maiak a kelt�k lakta �szak-It�li�t Gallia Cisalpina vagy Citeritor n�ven ismert�k. Az m�r kev�sb� ismert ma, hogy az Alpokb�l ered�, val�sz�n�leg kelta nev� Padus foly� tov�bbi k�t r�szre osztja e t�jat, ezek Gallia Cispadana �s Transpadana. Vagyis a r�maiak a t�jnevekben nemcsak tudj�k az it�liai kelt�k pad�nyi elsz�rmaz�s�t, de azt f�ldrajzi n�vk�nt haszn�lj�k! �ltal�ban n�zve a b�jok jobb�ra a P�-v�lgy�ben telepedtek le, azazhogy oda sz�rmaztatt�k helyneveiket, ezzel szemben a dun�nt�liak �s erd�lyiek jobb�ra a ma ismert etruszk t�rzster�let fel� igyekeztek. Kiv�tel persze akad, ez�rt haszn�lom az �ltal�ban sz�t. Ez az�rt t�nik furcs�nak, mert ezek szerint nem mondhatjuk, hogy a b�jok hat�rozottan a keletiek (kelt�k) �ltal lakott ter�letre �rkeztek volna. Ugyanakkor azt sem, hogy a t�bbi dun�nt�li �s erd�lyi mind Etr�ri�ba ment volna. Eszerint majdnem mindegy volt nekik mit v�lasztanak a k�t ter�let k�z�l, mert ugyanazok a v�reik �ltek mindk�t helyen! Ez azonban m�g nem minden. Jankovits Katalin egyik k�s�i bronzkorb�l val� fentebb t�rgyalt pajzsa �ppen Limone-ba, Pisa k�rny�k�re, vagyis b�ven Etr�ria t�rzster�let�re sz�rmazott el Dun�nt�lr�l, ugyan�gy, ahogy a dun�nt�liak jobb�ra oda is mentek.

E l�bv�rteken l�tni az �s�l�d eredeti, m�g a szemidolokkal (kerekekkel) �ssze nem olvadt �br�zol�s�t, (l�sd fentebb) ez�rt v�lem�nyem szerint m�g a hajd�b�sz�rm�nyi szitul�n l�that� �br�zol�s el� kell keltezz�k mindenk�ppen. Amikor ugyanis egyes�tve jelenik meg a k�r�br�zol�ssal, akkor m�r �sszevont vagy tov�bb fejlesztett �br�zol�snak kell tekints�k. Ennek az id�rend meg�llap�t�sakor lehet m�g jelent�s�ge. Figyelemre m�lt�, hogy a l�bv�rtek elterjed�se m�k�n�i kezdetekre mutat, s�t Dun�nt�lra (is) elsz�rmazott m�k�n�i hat�st enged meg. Mindez �sszev�g a K�rp�t-medence n�pess�g�nek r�szben �gei, ciprusi elsz�rmaz�s�nak kor�bbi t�nyeivel, amint arra Bar�th m�r r�mutatott magyarorsz�gi helyn�velemz�se sor�n. /457/

Ha egy pillant�st vet�nk az id�rendre, tov�bbi elgondol�sok is felvet�dnek. K�zismert, hogy az etruszk n�v alatt �rtett ter�let kor�n, a Kr, e. kb. 1000 �s 500 k�z�tt n�pesedett be a k�s�bb etruszknak nevezett n�ppel, �s itt a kutat�k �ltal�ban val�ban laz�bban kezelik az id�hat�rokat egy�b kapaszkod�k h�j�n. A b�jok k�lt�z�sei r�videbb id� alatt val�sulhattak meg. Ha teh�t meg akarjuk hat�rozni, mennyi id� alatt zajlott le Forrai S�ndor �magyarorsz�gr�l elsz�rmazott it�liai falvainak l�trej�tte, akkor azt legal�bb a dun�nt�li �s hajd�b�sz�rm�nyi b�tyk�s �s�l�d �br�zol�s�nak etr�riai meg�rkez�se �s a b�j n�pmozg�s megt�rt�nte k�z� kellene helyezz�k, vagyis a Kr. e. (800)-750-es �vek �s a 420- 400-as �vek k�z�, megl�v� adataink ugyanis ezt megengedik feltenn�nk. Eszerint legal�bb j� h�romsz�z �vig zajlott a K�rp�t-medenc�b�l It�lia fel� t�rt�n�, a Kincsest�rban megfogalmazott �tezer �ves magyar nyelv�s�g folyt�n kifejezetten magyar nyelv� n�pmozg�s. Ezt nyugodtan nevezhetj�k folyamatosnak. Ha minderr�l m�g t�bbet szeretn�nk megtudni, akkor Forrai S�ndor most azonos�tott olasz helys�geit kellene "fel�ssuk", �s a mai olasz t�jnyelveket, illetve maradv�nyait kellene �sszehasonl�tani a magyar sz�bokrokkal, �s v�g�l minden etruszk helys�gnevet mindennel �ssze kellene hasonl�tani a teljes R�gi Keleten. Mindenekel�tt persze saj�t Magyarorsz�gunkat illene rendesen "fel�sni", mert annak is igencsak itt az ideje. Ha pedig az itteniek m�g 400 t�j�n is �ramlottak It�lia ter�let�re, a k�s�bben h�d�t� latin(?)-etruszk R�ma akkor m�g semmik�ppen sem lehetett ijeszt� val�s�g, ami elt�ntor�thatta volna eleinket egy ilyen leteleped�st�l.

Azt pedig v�gk�pp nem t�telezhetj�k fel e k�lt�z�kr�l, hogy vakt�ban indultak volna el �j lakhelyet keresni ennyien �s ennyi id�n kereszt�l, ha m�r �vezredekkel kor�bban v�rosokat �p�tettek, �s igen j�l tudtak t�j�koz�dni a vil�gban. M�g most sincs azonban v�ge az �s�l�d �s a l�bv�rtek t�rt�net�nek. Utols� k�p�nk mag�b�l R�m�b�l sz�rmazik, egy r�mai tiszt viseli l�b�n a l�bv�rtet. A dolog �rdekess�ge most �jabb csavarral megint m�s, hogy ez�ttal eredeti (magyar)-szk�ta-kelta spir�lmot�vumokkal d�sz�tett l�bv�rtben pomp�zik az etruszk m�velts�gen feln�tt r�mai katon�nk. V�gezet�l m�r csak egy �szrev�tel, l�bv�rt�nket a n�met Beinschien, vagyis l�bs�n n�ven ismeri, az olasz is a magyar s�n sz�t haszn�lja (schiniere), �s miut�n a s�pcsontn�l er�s t�r�s van a s�nen, val�ban �gy n�z ki, mintha ma t�r�tt l�bat tett�nk volna s�nbe.....

Az it�liai nyelvi k�rk�pbe beletartozik m�g m�s �sn�pi t�nyez� is. Nevezetesen a sz�kelyek hossz� v�ndorl�s�ra gondolok, akik Szicilia lak�i lettek a Kr. e. X. sz�zad t�j�n - nagyj�b�l az etruszk betelep�l�s kezdet�vel egy id�ben -, �s a sz�riai H�r�n (Carrhae) k�rny�ke szabir t�rzseinek szomsz�ds�g�b�l indulva telepedtek meg �j haz�jukban. B�r� Lajos �rja a sz�kelyekr�l: "A szekelesek vagy szikuluszok adt�k meg Szic�lia v�gleges nev�t. Thuk�did�sz szerint h�romsz�z �vvel a g�r�g�k el�tt foglalt�k el a szigetet. V�rkonyi N�ndor �rta: Minthogy az els� hell�n gyarmat, Naxosz alap�t�sa Kr. e. 735-734-ben, t�rt�nt, a szikuluszok foglal�sa Kr. e. 103-1000 k�z� esik/459/ F�y Elek: Szic�lia-sziget azon �slak�i, akik a szigetet az ott el�tt�k �lt szikanokt�l elh�d�tott�k, s akikr�l a sziget nev�t is nyerte: Szikel nagy Szikul neveket viselt�k. Ez a k�t n�pn�v alak pedig azonos a mi sz�kelyeink r�gebbi szik�l, valamint a latinosnak tartott szikul neveivel. Az k�ts�gtelen, hogy Szic�li�ban m�r �sid�kt�l fogva folytak k�r �s fen�ciai gyarmatos�t�sok s Bockhardt ... a szikulok nev�t a k�na�ni Eszkol-v�lgyre vezette vissza, mely M�zes IV. k�nyve 24. vers�ben fordul el�, mint ahonnan a lemetszett sz�l�f�rt val� volt, amelyet a K�na�nba el�re k�ld�tt k�mek vittek M�zes el�. Bockhardt szerint ugyanis a h�ber eszkol (sz�l�f�rt) sz�riai nyelven szegel nagy szegolnak hangzik/460/ Az Eskol- v�lgy Hebron k�zel�ben, att�l �szaknyugatra van.

Teh�t e sz�kely n�p egy r�sze az egyiptomi kaland �s a k�na�ni betelep�l�s ut�n It�lia egy r�sz�t is megh�d�totta. It�lia nev�t a szikeloszok egyik kir�lya, Italosz ut�n kapta. /461/ (Ez az Italosz n�v felt�n�en hasonl�t az Etele �s az Itil nevekre.)

Az sem lehet v�letlen, hogy �ppen a sz�kelyekn�l terjedt el az �n. szombatos vall�si felekezet. Ugyanis az �kori K�na�nban a sz�kelyek sokkal er�sebb zsid� hat�s al� ker�ltek, mint a magyar �s szabin t�rzsek. /462/ Ugyan�gy igen �rdekes lehet m�g a sz�rdok �gye is, akiket az etruszkok testv�reiknek neveztek. Igenis van teh�t k�zzelfoghat�, kiterjedt ragoz� nyelv� �sn�pi jelenl�t It�lia ter�let�n - legal�bb n�gy is egyszerre: k�rp�t-medencei betelep�l�s (t�bbf�le is), etruszk (lyd-hurr�ta), sz�kely (szikul), sz�rd (sardan) el�zm�ny -, semmik�ppen sem v�letlen teh�t a latin nyelvben kimutatott nagyfok� gy�kegyez�s a magyarral, �s a ligurokr�l - LigaUrakr�l - m�g nem is eml�kezt�nk meg. Ezekhez csatlakozik majd Nogara �szakr�l vonul� n�pe is, r�luk lesz m�g sz� a k�s�bbiekben. S�t, ezek ut�n fel kell vetni a szinte egybef�gg� ragoz� nyelv� magyari It�lia l�tez�s�nek k�rd�s�t is a Kr. e. 400 t�j�n. Ennyi adat mindenk�ppen elegend� az etruszk magyar nyelven, rov�son val� olvas�shoz. R�szben itt �rthetj�k meg, hogy 900 �vvel k�s�bb a hun Odoaker mit keresett It�li�ban kir�lyk�nt, mert eszerint m�g akkor sem volt szerinte t�l k�s� �sei maradv�nyainak �jb�li �sszefog�s�ra, egy birodalom d�l�sa ut�n sem.

Van m�g az eddig feleml�tetteken k�v�l is j� n�h�ny megfontoland� t�ny. Ha az etruszkokr�l esik sz�, csak sz�rment�n eml�ttetnek az it�liai bronzkor szerepl�i, akik ott a Kr. e. 1800-1000 k�z�tti Terramare kult�ra n�ven ismertek. Ma az eur�pai bronzkor elind�t�it a kutat�k nagy r�sze k�t lehets�ges helyr�l l�tja val�sz�n�nek, az egyik a Kauk�zus, a m�sik a K�rp�t-medence. A Kincsest�rban �ppen e k�t t�j �lenj�r� szerep�t mutattam be mind az emberi m�vel�d�s, mind a ragoz� nyelv�ek lehets�ges ki�raml�s�nak helysz�nek�nt. Ez�rt ha a bronz It�li�ba is eljutott - amint azt fentebb igen sz�pen l�thattuk -, annak olyan oka is lehet, ami onn�t elsz�rmaz� n�pess�get is felt�telez. Magyarul, a Terramare n�pess�ge valamik�ppen szoros kapcsolatban kellett �lljon a ragoz�kkal, hacsak nem maga volt az. It�lia bronzkora sz�z �vvel k�s�bben k�veti a K�rp�t-medencei bronzkort, eszerint a technol�gia �raml�si ir�nya nyilv�nval�, It�lia a tanul�. Terjed�s�nek gyorsas�ga viszont jelent�s it�liai f�zisk�s�st mutat a r�g�szeti adatok szerint. Makkay J�nos igen j� adatokat hoz ezen id�szak alatt t�rt�nt

452. Kov�cs Tibor: A bronzkor Magyarorsz�gon. Hereditas. Corvina, Budapest, 1977. 75. o.
453. Vajai L�szl� FVM oszt�lyvezet� sz�ves k�zl�se.
454 Forrai S�ndor: T�bb ezer �ves, magyar hangz�s� f�ldrajzi nevek a K�zel-Keleten �s a K�rp�t-medenc�ben. Tur�n, 1999. augusztus-szeptember, 61-62, o.
455. Bar�th Tibor: A magyar n�pek �st�rt�nete. Somogyi Zolt�n, USA, 1993. III/120. o.
456 Jankovits Katalin: La ricostruzione di due nuovi schinieri del tipo a lacci dall'Ungheria. Acta Archeologica, Akad�miai Kiad�, Budapest, 1997. 1-3. 16. o. Schauer 1982 ut�n. (E Schauer: Die Beinschienen der sp�ten Bronze- und fr�heren Eisenzeit. ) 29 (1982) 100-155.
457 Bar�th Tibor; A magyar n�pek �st�rt�nete. Somogyi Zolt�n, USA, 1993. III. l. 105-120. o
458. Larousse �j K�pes T�rt�nelem. R�ma �s a r�mai vil�g t�rt�nete. Officina Nova, Budapest, 1991. 62. o.
459. V�rkonyi N�ndor: Sz�ri�t oszlopai. Magvet�, Budapest, 1972. 235. o.
460. F�y Elek: A magyarok �shona. Budapest, 1910. 104. o.
461. V�rkonyi N�ndor: Sziriat oszlopai. Magvet�, Budapest, 1972. 235. o.
462. B�r� Lajos: A magyar J�zus �s Izrael elveszett t�rzsei. Magyar H�z, Budapest, 1999. 43-44. o.

Makkay J�nos igen j� adatokat hoz ezen id�szak alatt t�rt�nt kis-�zsiai elsz�rmaz�s� betelep�l�sr�l (k�s�bb id�zem is). Megfontoland� tov�bb� a k�s�bbi latinra n�zve az a kev�ss� hangs�lyozott t�ny is, hogy a Kr. e. VIII-VII. sz�zadban Latium etruszk fennhat�s�g alatt �llt. Miut�n Pallottino maga is hangs�lyozza az It�li�ban megjelen� etruszkok vitathatatlan kult�rf�l�ny�t a helyben tal�ltakhoz k�pest, okkal gondolhatunk m�r ekkor a ragoz� �snyelvi anyagnak a latinba val� t�meges �tv�ndorl�s�ra, amely eg�szen az I. sz�zadig, az etruszkok beolvad�s�ig folytat�dhatott. Vagyis teljes hat �vsz�zadig �lt egym�s mellett latin �s etruszk. Tov�bbi tal�lgat�sra az �tv�telek �gy�ben nincsen sz�ks�g, csak meg kellene �llap�tani a legfontosabb 600 latin alapsz� sz�rmaz�s�t, amelynek alapj�n meg�llap�that� lehet a latin saj�t, eredeti alapr�tege. Ebb�l k�vetkeztetni lehet az �slatinok m�velts�g�nek sz�nvonal�ra, �s v�get �rhetnek a tal�lgat�sok. A munk�hoz G�tz L�szl� hozz�fogott, munk�j�nak eredm�ny�r�l besz�molok e nyelvi fejezet k�s�bbi r�sz�ben.

Nem kev�sb� lehet l�nyeges az a t�ny, miszerint az etruszkok saj�t magukat rasena n�vvel illett�k, ami viszont az �szaki elsz�rmaz�s szem el�tt tart�s�t (is) teszi sz�ks�gess�. E n�h�ny felvet�ssel, amit eddig tettem, �s ezut�n hozok el�, t�volr�l sem gondolhatja senki, hogy megold�dik az �sszes etruszk k�rd�s. Arra viszont mindenk�ppen gondolnunk kell, hogy az eddigi eredm�nytelens�get hoz� m�dszereken v�ltoztatni kell, mert �nmaga k�r�l forg� z�rt rendszerr� v�ltoztatta a kutat�st. A legkevesebb az lehet, hogy a tov�bbi el�rehalad�shoz egys�ges szeml�letben a teljes ur�l-altaji nyelvkincset - bele�rtve a sum�rt, hettit�t, urartuit, hunit, lydet, magyart - fel kell v�gre dolgozni indoeur�pai el��t�letek n�lk�l. Ennek birtok�ban t�nyszer� k�zelk�p lesz meg�llap�that� az indoeur�pai nyelvek sz�kincs�nek sz�rmaz�s�r�l, hisz ami nem ur�l-altaji benn�k, az lesz a saj�t eredeti sz�k�szlet�k. Ha mindezzel megvagyunk, m�r csak arra a k�rd�sre kell v�laszolni, hogyan t�nik el a ragoz�k nyelvtana az �tv�telek sor�n. Arra m�r gondolni sem merek, hogy az a gyakorlat, amely j� sz�z �v �ta sz�netelteti a sum�r �s az ut�l-altaji nyelvek kutat�s�t Magyarorsz�gon, nemcsak magunknak okozott s�lyos lemarad�st �s k�rokat, de eur�pai m�ret� k�rd�sek megv�laszol�sa el�l is elvette a lehet�s�get.

Hunfalvi, Reguly, Miklosits �s Trefort, nyomukban az �sszes mai finnugrista �ld�sos t�nyked�se most "�rik" nemcsak a magyar, de az eur�pai tudom�nyos halad�st is g�tl� fal�v�, de ne legy�nk igazs�gtalanok, legal�bb ennyit az ortodox indoeur�paiak is h�tr�ltattak a dolgon. Magyarul, az elsz�nt tiltakoz�s magyar �s a sum�r nyelvek �sszehasonl�t�sa ellen ma m�r nem csak kis helyi belmagyar �gy hanem vil�gt�rt�neti k�rd�sek t�rgyal�s�t is h�tr�ltat� vaskos t�nyez�. Ha pedig arra gondolunk, hogy itt Etr�ria k�zep�n 2500 �vvel ezel�tti nyilv�nval� magyar �gyeket t�rgyalunk, akkor m�s oldalr�l t�mogatjuk meg a magyar t�rt�nelem k�rd�seit, �s az olvas� igen elcsod�lkozhat a ma honfoglal�snak nevezett esem�ny k�r�l d�l� �satag vit�kon. M�r nem is eml�tem, hogy ha az eg�sz vil�g Hunorsz�g (Hungary, Ungarn, Unkari, Hongrie stb.) n�ven ismeri mai orsz�gunkat, honnan az elsz�nts�g ennek minden�ron val� tagad�s�ra. Eszerint mindenki tudatlan lenne, kiv�ve a Hung�ria l�t�t tagad�kat?

Most kiss� el�reszaladtam a gondolatf�z�sben, ez�rt lass�tsunk �s n�zz�k meg az etruszk nyelvi �gyeket kicsit k�zelebbr�l. It�lia �sn�pi elsz�rmaz�s� n�peir�l fentebb sz�moltam be, azonban a val�s�g az etruszk etnogenezist illet�en j�val �rnyaltabb r�szleteiben. A n�ven nevezett etr�riai bev�ndorl�kon k�v�l b�s�ggel lehettek olyan kisebb n�pt�red�kek is az �j j�vev�nyek k�z�tt, akik n�v n�lk�l olvadtak be az etruszk n�v alatt egyes�l�kbe. Kenedin� Sz�nt� L�via �sszefoglal�st k�sz�tett az Etr�ri�ba �rkez�k lehets�ges elsz�rmaz�si helyeir�l. A val�sz�n�bbnek �t�lt n�pmozg�sokat vastagabb, a v�lt, vagy gyeng�bb n�pmozg�sokat v�konyabb nyilakkal jelzi. Mindezt a saj�t maga �ltal �ttanulm�nyozott hatalmas t�rt�neti anyagra alapozza, ugyanakkor sorra fedezi fel egyenk�nt azokat a szellemi sz�lakat Etr�ria �s a R�gi Kelet k�l�nf�le helyei k�z�tt, amelyeket dokument�lni is tud. Az �ltala megrajzolt k�p alig k�l�nb�zik att�l, amit magam is k�pviselek. Sz�nt� L�vi�t nem �rheti az a "v�d", hogy magyar �rdek� t�rt�nelmet �rt volna 1977-ben, miut�n azonban nem politiz�l �s egy �lesszem� szerkeszt� szerint sem t�rt el a bevett indoeur�pai n�z�pontt�l, k�nyv�t kiadhatta. Az a n�h�ny eldugott sz�p p�rhuzam, amelyek egy akkor sz�munkra teljesen �rdektelen n�p elsz�rmaz�s�nak r�szleteit igazolt�k, senkinek sem t�nt fel. Ez a szerencs�nk most, amikor �jra el�vessz�k munk�j�t.

"Az etruszkok �llamalkot�, magas szint� kult�r�t l�trehoz� tev�kenys�g�r�l mi�rt csak a lerombolt v�rosok f�ld al�l ki�sott eml�kei besz�lnek? Mi�rt nem tud err�l a r�mai t�rt�net�r�s? Ahhoz, hogy �vsz�zadokon kereszt�l csaknem eg�sz It�lia politikai, gazdas�gi arculat�t alak�ts�k, a t�mad� r�mai imp�rium ellen id�nk�nt bizony�ra sikeres harcokat is kellett v�vniuk. Mi�rt nem tud err�l a gy�ztes R�ma t�rt�net�r�sa? �vsz�zadok sor�n kir�lyaik, h�seik voltak, mint minden n�pnek, mi�rt nem tudunk r�luk? ... Az egyiptomi t�rt�net�r�sb�l ismeretes, hogy ha a f�ra�k el�dj�ket v�g�rv�nyesen meg akart�k semmis�teni, nev�ket kiv�st�k szobraik talapzat�b�l, �s a saj�tjukkal helyettes�tett�k. �si hiedelem, hogy az hal meg v�gleg, akinek neve, tetteinek eml�ke feled�sbe mer�l. Ez t�rt�nt az etruszkokkal ... /463/ A feltett k�rd�sekre van m�r v�lasz, e fejezetben k�s�bb meg is adom azokat. Most itt arra h�vom ink�bb fel a figyelmet, hogy az etruszk etnogenezis �sszetev� n�peit kis (vagy nagyobb) szakirodalmi kutat�ssal r�vid id� alatt b�rki meg�llap�thatja saj�t maga is, �s mindig ugyanarra az eredm�nyre jut majd, ahogy magam �s Sz�nt� L�via is. K�rd�sem az, ha ezt b�rki b�rmikor megteheti, mi�rt mondj�k m�g ma is az indoeur�pai "hivatalosok" - azaz az ottani nagy t�rt�nelemform�l�k - r�g begyakorolt elm�leteiket, mondataikat a "tiszt�zatlan eredet� �s nyelv�" etruszkokr�l? Erre a k�rd�sre most v�laszolok. Az�rt, mert ha elismern�k a val�di, ragoz� nyelv� etruszk elsz�rmaz�sokat, R�ma �sszet�kolt nagy t�rt�nelme azonnal �sszed�lne, mint egy k�rtyav�r. Kider�lne mindaz, ami nemsok�ra itt ki is der�l. Miut�n R�ma nimbusz�t, indoeur�pai pedigr�j�t minden�ron fenn kell tartani, az�rt b�rmire k�pesek. Ebben mindenesetre pontosan �gy viselkednek, mint magyarorsz�gi finnugor testv�reik.

Mindenekel�tt H�rodotosz lyd n�v alatt ismert etruszk elsz�rmaz�s�t kellene alaposabban megvizsg�lni. G�tz L�szl� kor�bban m�r foglalkozott e k�rd�ssel �ppen Pallottino vizsg�l�d�sai miatt, aki az etruszkok keleti lyd sz�rmaz�s�t k�v�nta felsz�molni nyelv�szeti �sszehasonl�t�sokkal. G�tz meg�llap�tja, hogy a lyd sz�rmaztat�s val�ban nem pontos, de nem az�rt, mert H�rodotosz val�tlant �ll�tott volna. A lydiai elsz�rmaz�snak m�s t�rt�nete van �s sokkal kor�bbi id�kbe visz. "A R�gi Kelet kis �zsiai, illetve anat�liai szakasza �sr�gi b�nyavid�k. Itt ter�lt el a Lyd Kir�lys�g �s ezt megel�z�en a H�tita (H�torsz�gi) Birodalom. A hettit�k egyik n�pi r�szlege a Kr e. II. �vezred elej�n a Levante n�ven ismert, Egyiptomot �s Kis�zsi�t �sszek�t� s�v �szaki �s �szaknyugati r�sz�b�l, Sz�ri�b�l v�ndorolt be az anat�liai �slakos n�p k�z� �s minden val�sz�n�s�g szerint a levantei s�v csiszolt k�- �s csontt�rgyakat k�sz�t� �jk�kori n�pess�g egyik �g�nak a lesz�rmazottja volt. ... A hettita �llam a r�g�szek �s a t�rt�n�szek �ltal�nos n�zete szerint a hurrita, illetve �szak-mezopot�miai hat�sb�l fejl�d�tt ki, amely hat�s Tr�j�ig terjedt. (Tr�ja II) Ez azt jelenti, hogy az �jonnan alakult birodalom alapjaiban hurrita berendez�s� volt, csup�n az �llamvezet�s ker�lt h�tita k�zre, vagyis h�t rokon t�rzsnek a k�z�s vezet�se al�.

K. Bittel n�met r�g�sz, a h�tita birodalmi f�v�ros, Hattusa egyik ki�s�ja szerint a h�tita domborm�ves �br�zol�sokon az istenek nevei hurrita eredet�ek. T�bb hettita kir�lyn� huni fejedelmi h�zb�l sz�rmazott. Hattusa a "Budak�z�" nev� foly� sz�les v�lgy�ben ter�l el, amelynek mell�kv�lgyeiben is igen fontos v�rosi telep�l�sek romjai ker�ltek a felsz�nre. A legr�gibb itteni �p�letek romjai ker�ltek a felsz�nre - (amelyek) - a hurrit�kat megel�z� id�b�l, a Kr. e. III. �vezred els� fel�b�l egy bennsz�l�tt lakoss�gt�l sz�rmaznak, mely �gy t�nik, egy, a hurrit�khoz k�zel �ll�, hasonl� faj� n�p volt.

A hurrit�k a Kr. e. III. �vezred utols� sz�zadaiban t�ntek fel �szak-Ir�nban. A K�spi-t� alatt eml�tik �ket a 2300-as �vek t�j�n, ahonnan Kis-�zsia fel� vonultak �gy, hogy �szak-Mezopot�mi�ban kis �llamokat �s uralkod�h�zakat alap�tottak. Terjeszked�s�kkel D�l-Palesztin�ig �rtek. �llamuk k�zponti ter�let�nek az Amanusz- hegy t�v�t�l a fels� Eufr�tesz, Habur, a fels� Tigris �s a k�t Zab-foly� �ltal hat�rolt hegyes vid�ket tekinthetj�k, vagyis Szubartu (Szabir-ki) ter�let�nek az �szaki r�sz�t, illetve �szak-Mezopot�mi�t. Egyik k�zpontjuk Urkis v�rosa volt, ahol egy remekbe �nt�tt, Tis�ri kir�ly r�sz�re k�sz�lt bronzoroszl�n ker�lt a felsz�nre, amely az �llat�br�zol�snak fel�lm�lhatatlan �rt�k� m�v�szi alkot�sa. Az �llat a mancsaival egy bronzlapot tart, mely alatt sum�r jelleg� k�p�r�sos felirattal ell�tott k�p�rna, alap�t� oklev�l van. Az �llat m�lyen kinyitja a sz�j�t, �v�lt, mintegy riaszt�sk�nt azok fel�, akik az �ltala v�dett okm�nyt �s a kir�lys�got ellens�gesen megk�zel�ten�k. Az oroszl�n a R�gi Keleten a magyarok jelk�pe volt, �s magyar eredet� n�pek hozt�k be ezt a jelk�pet Eur�p�ba is. Szent Istv�n esztergomi palot�j�nak a tr�nterm�t is napjegy�-tomporjegyes oroszl�nok d�sz�tik. Az urkisi oroszl�nnak a jegye a h�t�n van: hajtincsekb�l alkotott csillag alak� napjegy.

A hurrit�k eredete m�g nem teljesen tiszt�zott dolog. �ltal�ban az "�szaki (Kauk�zus-vid�ki) hegyi n�pek" k�z� sorolj�k �ket. Annyi bizonyos, hogy a hurrita nyelv ragoz� �s a sum�r nyelvvel hozhat� kapcsolatba. ... A fentiek alapj�n �gy l�tjuk, hogy a H�tita Birodalom �s ennek buk�sa ut�n kialakult Lyd Kir�lys�g nemcsak a leventei-sz�riai �sn�pess�g bev�ndorolt ut�dainak �s az anat�liai csiszolt eszk�z�ket k�sz�t�, v�rosokat �p�t�, hasonl� faj�nak mutatkoz� �jk�kori n�pess�g lesz�rmazottainak, hanem jelent�s hurrita elemeknek, vagyis a R�gi Kelet egyfaj�, ragoz� nyelvet besz�l�, k�l�nb�z� nev� t�rzseinek az alkot�sa volt. A t�rt�n�szek �ltal�ban a lydek eredeti haz�j�nak nem Lydi�t tekintik, hanem egy el�bbi �shaz�t t�teleznek fel, ahonnan k�s�bb Kis-�zsia nyugati r�sz�be v�ndoroltak. Tal�n ennek a v�ndorl�snak egyik nagyobb �llom�shely�t �rzi mai nev�ben a Kauk�zus vid�ki Van-t� k�rzet�hez tartoz� �s att�l d�lre l�v� Tirsin nev� magasfelf�ld, amelyen kereszt�l ma is p�sztorkod�, v�ndorl� kurd t�rzsek j�rnak. G. A. Wright �s A. Gordus szerint ez az �t m�r Kr. e. 6500 k�r�l ismert volt, ezen kereszt�l bonyol�dott le az �ruforgalom a Van-t�t�l Palesztin�ig. A Van-t� k�r�l akkor fontos kereskedelmi �rut, a csiszolt k�eszk�znek haszn�lt kem�ny obszidi�nt b�ny�szt�k. Az �rcekben gazdag Van-t� k�rny�ke k�s�bb fontos bronzipari k�zpont volt. Teh�t a lydek, akik az etruszkok egyik jelent�s n�pi r�szleg�t alkott�k, r�szben h�tita- hurrita- turs eredet�ek lehetnek. Mindenesetre helyesen nevezik �ket egyiptomi nyelven tursa n�pnek, a n�v: (t)-�r(s), szint�n az ur-�rja sz�rmaz�st jel�li. K�vetkezetes dolog, hogy a tursa (lyd) etruszk n�p a magyars�g �r-�g�hoz tartoz�, testv�rn�pnek tekinthet�. �s mint ilyen, az ugor nyelvcsal�dhoz tartoz� n�pek egyik t�rzse. /465/ A hurrik igen nagy sz�mban telepedtek meg Mezopot�mi�ban is kor�bban, nemcsak Assz�ri�ba, de a tengermell�kre, K�lde�ba is ker�lt k�z�l�k igen sok. Szem�lyneveik alapj�n m�r r�gen azonos�tott�k �ket az agyagt�bl�kon tal�lt feljegyz�sek elemz�sekor. Mint hegyvid�ki n�p, term�szetes szaporulat�t eltartani nem tudv�n a hegyek k�z�tti orsz�gukban, minden id�ben n�pess�g kibocs�t� volt, �s a k�rnyez� orsz�gok szinte folyamatosan kaptak ut�np�tl�st soraikb�l. Szerepl�s�k mindenesetre n�mi magyar�zattal szolg�l az etruszkban a G�tz �ltal �szrev�telezett sum�r gy�k�k f�l�s sz�m�ra.

Az eddigiekben felhozott etr�riai bev�ndorl�k egy k�z�s tulajdons�ggal rendelkeznek: mindegyiknek haj�znia kellett �j haz�ja el�r�s�hez, a magyaroknak pedig �tkelni�k az Alpok h�g�in. Nem lehetetlen egyik sem, mint l�tjuk, de a rend kedv��rt most m�gis Nogara rasena n�p�vel z�rom a sort, ann�l is ink�bb, mert eredet�ket tekintve ezek is magyarok lehettek. Magyar Adorj�n akit�l most hosszabb id�zetet veszek, s ezt csak amiatt teszem, mert fentebb �ppen a kelta-etruszk m�velts�gi kapcsolatok napf�nyre ker�l�se er�sebb ar�ny� eur�pai elsz�rmaz�sukat felt�telezi - a magyar �st�r�kk�nt t�rgyalt n�pr�sz�nk t�rt�net�t l�tja az �szakinak nevezett eredetben. Az etruszk Tur�n istenn� l�tez�se mindenesetre ezt t�mogatni l�tszik.

Emiatt nem Magyar nyelv�szeti fejteget�se �rdekel benn�nket els�sorban, hanem az etruszkok eur�pai be�gyazotts�g�ra tal�lhatunk tal�n tov�bbi haszn�lhat� elk�pzel�seket. Azt mondja: az etruszkok a val�s�gban a sv�jci �s tiroli hegys�gek k�r�l ereszkedtek le It�li�ba. Amely It�li�t�l �szakra fekv� hegyvid�ket az ottani raeti (r�ti) nev� n�pr�l Raetia (R�tia) n�ven neveztek. Amely r�mai tartom�ny a mai Sv�jc �s Tirol nagy r�sz�t foglalja mag�ba. A r�teket pedig m�r a r�maiak is az etruszkok rokonainak tartott�k, �s amit az �jabb kutat�sok mindink�bb igazolnak is. Mindenesetre a r�t (� mag�nhangz�val) �st�r�k, de n�elv� n�pre vall, aminthogy az etruszkok is, legal�bbis egy r�sz�k razenna neve is n�elv�s�gre vall. (Az ismert t-sz hangv�ltoz�s �s a mag�nhangz�.) F�ljegyz�s is maradt pedig arr�l, hogy ezen R�ti�ban m�g a Kr. u. II. sz�zadban is besz�ltek etruszk nyelven, mindaddig, am�g az oda bet�r� harcias germ�nok e n�pet le nem ig�zt�k. De n�mely nyelv�sz v�lem�nye szerint az ottani �s �szak-olaszorsz�gi r�torom�n, ladins �s furl�n nyelvj�r�sok, hab�r latin-germ�n kever�kek is, de alapjukat az ott egykor besz�lt etruszk nyelv k�pezte volt.

Sv�jc mellett ott van Tirol, amely n�v amellett, hogy szint�n t�r�k sz�csoportbeli, a mi turul szavunkkal azonosul, Tirol c�mere pedig ma is a sas, vagyis a turul. Tirolt�l d�lre van Trento vagy Trent, a r�maiak idej�ben Tridentum nev� tartom�ny, ami szint�n �st�r�k n�v, hab�r �rja m�dra bel�le az els� mag�nhangz� m�r ki is maradt. Ugyancsak Sv�jct�l d�lre �ll Torino vagy Turin, a r�maiak �ltal Tourinum avagy Taurasia n�ven nevezve, amely v�ros c�mere ma is a bika. Olaszul toro, latinul taurus - bika. De R�ti�t�l d�lre van Trieszt v�rosa is, amelynek r�gibb neve Tergeste vagy Tergesta volt. Leg�jabban Maiani francia tud�s meg�llap�totta, hogy az etruszk nyelvben tarkszte - v�s�rt�r. De mivel az etruszk �r�sban is szok�s volt, mik�nt a magyar rov�s�r�sban is, a mag�nhangz�kat, k�l�n�sen pedig az e-t kihagyni, eszerint a sz� tarkeszte-nek is hangozhatott. A mai alb�n nyelvben, amelyr�l ismeretes, hogy a r�gi ill�r nyelv maradv�nya, treg, a szl�v nyelvekben pedig targ, terg, trg - v�s�rt�r, v�s�rhely.

Honnan teh�t e sz�? Hiszen mi magyarul ma is besz�l�nk v�s�r-t�r-r�l. E v�s�rt�r szavunk az olasz eredet� piac sz� magyar megfelel�je (olasz piazza - t�r, v�s�rt�r). Mi m�s pedig ezen szl�v trg, terg, targ avagy az alb�n treg sz�, mint a magyar t�r sz� sz�rmaz�ka? Amely sz� �snyelv�nkben gy�kerezik, mert megford�tott alakja r�t szavunkban ma is �l. Tov�bb�: t�r �s r�t szavunk k�t kiterjed�s� (k�tdimenzi�s) terjedelmet jelent, a t�r szavunk viszont h�romdimenzi�sat. (T�r, t�rul, kit�r, felt�r). Holott a szl�vban, alb�nban az eml�tett teng, treg sz� egyed�l �ll, rokontalanul, aminthogy a nyelvekben az idegenb�l �tvett szavak mindig rokontalanul �llanak. T�ny pedig, hogy az � mag�nhangz� ejt�sekor sz�junkat sz�th�zzuk (k�t kiterjed�s), de az � hang ejt�sekor t�rjuk (h�rom kiterjed�s). A magyar t�r sz�nak teh�t nyelv�nkben nemcsak hogy rokonai vannak: t�r, r�t, r�teg, ter�l, elter�l, kiter�l, ter�let, hanem a t�r �s t�r szavak amellett, hogy egym�shoz okszer�en viszonyulnak, m�g a sz�j nyit�sm�dja r�v�n term�szetileg is megokoltak! Vagyis e szavak a magyarban nem idegen elemek.

De mi�rt toldja meg (a n�la m�r a mag�nhangz�s) tark sz�t az etruszk nyelv m�g egy k hanggal, a szl�v pedig m�g egy g hanggal (terg, targ)? �me, ezt is csak a magyar nyelvb�l fejthetj�k meg: Ma is mondjuk, hogy r�teg, ugyan�gy mint ahogy azt mondjuk, hogy k�reg, t�zeg, m�reg, m�ly hangz�val h�lyag stb. Bizonyos teh�t, hogy amint ma is l�tezik a r�t szavunkb�l sz�rmaz� r�teg, �gy l�tezett r�gen a t�r szavunkb�l sz�rmaz� t�reg sz� is, amelynek �rtelme teh�t v�s�rt�r is volt, �s amelyb�l azut�n �gy az alb�n treg mint a szl�v terg, trg sz�rmazott, de ami az etruszkban m�r tark alak�ra romlott. /467/

Teodoro Mommsen /468/ m�r igen r�gen meg�llap�totta, hogy az etruszkokn�l az -ena vagy -enna sz�- vagy n�vv�gz�s n��gi sz�rmaz�st jelent� rag volt �s hogy p�ld�ul a Vive nemzets�g Vivenna (latinosan Vivenius), valamint a Raz nemzets�g (latinosan Rasenius) Razenna neve azt jelentette, hogy �k egy Vive, illetve Raz nev� any�t�l vagy �sany�t�l sz�rmaznak. Ami azut�n m�s adatokkal egy�tt arra is mutat, hogy az etruszkokn�l is m�g megvolt, ha csak maradv�nya is, a n�elv�s�gnek �s az anyajogi t�rsadalomnak. Mag�t�l �rtet�d�, hogy ha a felhangos -ena vagy -enna n�is�gi jelent�s� volt, �gy ennek m�lyhang� -ana vagy -anna megfelel�je is meg kellett legyen, ahogy Mommsen meg is �llap�tja, miszerint az etruszkokn�l Venus- Afrodite istenn� neve Turan volt. ... Venus-Afrodite istenn�, akit a r�maiak is hitregei �sanyjuknak tekintettek, azonos a mi T�nd�r Ilon�nkkal, vagyis a magyars�g regebeli �sanyj�val �s egy�ttal F�ld-, V�z-, L�g- �s Holdistenn�j�vel. Ezek szerint azut�n m�r eg�szen mag�t�l �rtet�dik, hogy ha t�r�k �st�rzseinkn�l a Napisten Turuk nevet viselt, akkor a F�ldistenn� neve �rthet�leg Tur�n kellett legyen, mert hiszen m�r azt is l�ttuk, hogy ha valamely sz� vagy n�v mag�ban v�ve h�ms�gi volt is, de ha hozz� a n�t, n�is�get, any�t jelent� -en vagy -an v�gz�d�s volt t�ve, akkor m�gis n�is�get kellett jelentsen. ... Ezek szerint teh�t vil�gos, hogy Turuk, azaz T�r�k is h�ms�gi, m�g Tur�n n�is�g� jelent�s� n�v volt. /469/ A Tur�n n�vnek ismert volt m�s alakja is. ... az r hangnak k�l�n�sen a t�r�k�kn�l is gyakori z hangg� v�ltoz�s�val ... m�g Tezan illetve Thezan kiejt�se is l�tezett.

Miut�n pedig az �st�r�k�k magukat e n�istens�g�k ut�n nevezt�k - term�szetesen csak n�elvi t�rzseik -, �gy teh�t az etruszkok t�r�n, tirenna, vagy az els� sz�tag megford�t�s�val r�t, retenne, razenna nevet is megfejtve l�tjuk, de f�lismerj�k ezekben a latin terra, terrenum - f�ld szavak etruszk eredet�t is. Mivel pedig a t hangnak z-v�, ennek pedig r hangg� v�ltozhat�sa j�l ismert jelens�g, ez�rt a t�renna, razenna �s Tur�n neveknek a rut�n n�vvel azonos volt�t is elfogadhatjuk. Az assz�r eml�kek �kiratai is emlegetnek egy rutennu nev� n�pet, amellyel az assz�rok harcoltak, mi pedig j�l ismerj�k a ma szl�v nyelv� rut�n n�pet, amelynek �sei azonban ezek szerint �st�r�k�k kellett legyenek. De voltak bizony�ra az �st�r�k�knek �s �gy az etruszkoknak is, h�melv� t�rzsei is. Az olaszok az etruszkokat �s ezek mai, m�r olasz nyelv� ut�dait toscano, tosco �s tusco n�ven is nevezik. Ha pedig tudjuk, hogy az r hang sziszeg� sz, z, zs hangokkal v�ltakozik, akkor �szrevessz�k, hogy hiszen e nevek nem egyebek a t�r�k n�v tork�n, torko, turko, azaz turk avagy t�r�k nev�n�l, s�t tudjuk, hogy a t�r�k�k olasz neve ma is turco. �gyhogy e nevek alatt teh�t az etruszk t�rzsek h�melvi r�sz�nek neveire kell ismern�nk. /470/ Rendelkez�sre �ll� adatainkb�l pontos elsz�rmaz�si ar�nyokat az etruszkban kimutatni m�g nem tudunk, egy biztos kapaszkod�nk az�rt m�gis van. Az etruszkok rov�ssal �rtak, ami k�t dologra mutathat: egyr�szt az �r�st hordoz� magyar n�pelem igen korai megteleped�s�re utalhat amely a k�rp�t-medencein k�v�l f�n�ciai elsz�rmaz�s� is lehet -, m�sr�szt viszont az �r�st hoz�k nagy sz�mar�ny�ra. A rov�s megl�te magyar vagy abb�l ered� sz�rmaz�st er�s�t Kr. e. 1000 t�j�n, az �szakinak mondott elsz�rmaz�s� n�pr�szek az Alpokb�l �s a K�rp�t-medenc�b�l viszont a legk�zelebbiekk�nt tekinthet�k az Etr�ri�ba haj�n �rkez�kh�z k�pest.

Az etruszk etnogenezis k�zvetlen lefoly�s�t �tjelz�k�nt mutat� fontosabb n�pek szerepl�s�t �ttekintett�k az eddigiekben. Most jelzem az utols�, helyesebben az id�ben els� it�liai ben�pes�l�ssel kapcsolatos helyzetet. Ak�r a Kincsest�rban felv�zolt eur�pai ben�pes�l�si folyamat�t tekintem, ak�r az e k�nyvben is m�r ezzel kapcsolatos le�r�sokat, mindenk�ppen utalnom kell It�lia indoeur�paiak el�tti, v�lhet�en ragoz� nyelv� n�pess�g�re. Nemcsak az�rt, mert ami Eur�p�ra igaz, itt is az. M�r csak az�rt sem, mert Kr. e. 2000-et megel�z�en indoeur�paiak nem l�tezv�n, ragoz� nyelv�ek kellett ott lakjanak. Egyszer�en az�rt, mert ak�r a Meszl�nyi-f�le, �ltala finnugornak - val�j�ban magyar - nevezett r�nszarvasvad�szok /471/ k�lt�ztek volna oda, ak�r elismerve a K�rp�t-medence magyar �s n�pess�g kibocs�t� volt�t egyszer�en a magyarhoz k�zeli nyelvet kellett besz�ljenek ott is. Mindez felette kicsire cs�kkenti az �szakr�l t�rt�nt indoeur�pai bev�ndorl�s korai felt�telez�s�nek lehet�s�g�t, amelyet az eddig eml�tett Pallottin�n k�v�l E Altheim /472/ n�met t�rt�n�sz is vall. Ebben teh�t nem �rtek egyet vel�k, m�g az etruszk etnogenezis helybeli kialakul�s�ban viszont-az eddig felhozottakra alapozva - igen. E folyamat indoeur�pai r�szess�g�nek alig sz�mottev� felt�telezhet�s�g�t lesz�gezhetj�k, �pp a rov�s�r�s alkalmaz�sa miatt, ugyanis a r�n�n k�v�l - amelyet a hunokt�l tanultak a germ�nok - indoeur�pai n�p rov�ssal nem �rt ilyen kor�n. A kialakult latin nyelvet szeml�lve, amely elk�pzelhetetlen mennyis�g� eur�pai �snyelvi sz�kincset vett �t, legal�bb ennyit fel kell t�telezz�nk �ltal�ban az el�zm�nyekr�l.

V�geredm�nyben l�tnunk kell azt a 3000 �vvel ezel�tt megkezd�d�tt, jobb�ra �snyelvi - bele�rtve a magyart is - alapokon lezajl� etruszk egyes�l�si folyamatot, amely elsz�rmaz�s�t tekintve kiterjedt a teljes keleti F�ldk�zi t�rs�gre �s a m�r b�ven ben�pes�lt Eur�p�ra is. Az etruszk etnogenezis alapos elemz�se m�s szempontb�l is fontos sz�munkra. A rendszeres t�rt�net�r�st megel�z� korb�l ez lenne az els� nagyobb eur�pai szellemi gy�lekez�hely, amelynek l�trej�tt�t m�r megk�zel�t�en fel tudjuk v�zolni. K�s�bb l�tjuk majd, hogy saj�t K�rp�t-medenc�nkkel t�volr�l sem �llunk ilyen j�l, igaz, ott legal�bb a vonald�szes m�velts�gig kellene visszah�tr�lnunk az id�ben. Most m�r ezek ut�n m�gsem teljesen csak a r�g�szet eredm�nyeire t�maszkodhatunk, de az itt felt�rt szellemi bizony�t�kok is t�mogatj�k az ottani helyzet felv�zol�s�t.

Nagy keresztet vesz h�t a nyak�ba az, aki az etruszkok nyelv�nek titkait kutatja. Aki indoeur�pai vagy ismeretlen eredet� nyelvk�nt �rn� le, az a t�ved�s �dium�t v�llalja, viszont nem l�g ki az indoeur�paiak k�telez� gyakorlat�b�l, miszerint jobb mindent gyorsan �tmin�s�teni indoeur�paiv�, net�n k�d�ss�, miel�tt m�sok m�s eredm�nyre jutn�nak. Aki a ragoz� �snyelv egyik lesz�rmazottjak�nt �ll�tan� be, az el�bbiek haragj�t vonn� mag�ra, nem besz�lve a honi ortodox berkekben gyakran haszn�lt �n. "tudom�nytalans�g" b�n�r�l. Nem tudom melyik lenne a nagyobb b�n e kett� k�z�l, az viszont biztos, hogy a t�rt�nelem ir�nt �rdekl�d�k tudatlans�gban tart�sa vagy megt�veszt�se nagyobb lenne mindk�t el�z� b�nn�l. Voltak magyarok is, akik megk�s�relt�k a megfejt�st. Bar�th Tibor, /473/ dr. Szab� K�roly /474/ �s K�r G�za /475/ k�zenfekv�nek t�n� megfejt�st ad az etruszk feliratokra, �s mindezt a magyar nyelvre alapozva. Az eredm�ny sz�munkra, akik tudunk magyarul, igen meggy�z� lehet. A felismert azonoss�gok k�z�s t�r�l val� sz�rmaz�st mutatnak. A magyarhoz val� hasonl�t�s ez esetben nem a magyar �sis�g bizonygat�s�t c�lozza - bizony�tottuk m�r kor�bban el�gg� -, hanem egyszer�en annak a t�nynek a figyelembev�tel�n alapszik, hogy a magyar nyelv f�ldrajzi- k�rp�tmedencei- v�detts�ge �s elk�l�n�lts�ge folyt�n a ragoz� �snyelv lesz�rmazottai k�z�l a legkisebb v�ltoz�soknak, k�ls� hat�soknak volt kit�ve. Ez ann�l is ink�bb igaz, mert 800-1000 �ves sz�vegeinket �rtelemzavar� t�ved�sek n�lk�l vagyunk k�pesek olvasni �s meg�rteni - ugyanezt mondja Szentmih�lyi Szab� P�ter is �desapja k�nyv�nek el�szav�ban is. /476/

463. Kenedin� Sz�nt� L�via: Az etruszkok nyom�ban. Corvina, Budapest, 1977.
464. Ld. Cs�ke S�ndor: A sum�r �snyelvt�l a magyar �l� nyelvig. Turul kiad�s, New York, 1969, valamint Sum�r-magyar egyeztet� sz�t�r. Tur�ni Akad�mia, Buenos Aires, 1973.
465. Bornemissza Katalin: Etruszkok, a R�gi Kelet n�pe. T�ltos, II. �vf. 3. sz�m, 1999. m�jus-j�nius, Toronto. 6-9. o.
466. Ugo di Martinos Gli Etruschi. Mursia S.p.A., Milan