TENGRI
Men
 
BEJELENTKEZS
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
SZMLL
Induls: 2005-05-10
 
HIRLEVL
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
.

          Libikka

 

  

 
MAGYAR-ETRUSZK
MAGYAR-ETRUSZK : 1.Etruszk strtnet

1.Etruszk strtnet

  2006.04.16. 15:34

Mesterhzi Zsolt

RMAI ELTRTNET

AZ ETRUSZK STRTNET
EGY RAGOZ NYELV SNP ITLIA KZEPN

Nem kvetek el erszakot Rma trtnelmn akkor, ha mindjrt az elejn rgztem a tnyt, miszerint folyamatos hborsggal, hdtssal s ennek megfelelen mindent legzol puszttssal tekintem egyenlnek azt, amit rla feljegyeztek. Ezt a kemny tnyt azoknak is el kell ismernik, akik legszvesebben ma is lgionriusknt vagy ppen Caesarknt pardznnak a korzn, vagy ppen Agrippina frdjbe surrannnak be szvesebben. Ezer v trtnelme taln ennl tbbet rdemel - mondhatnk Rma prtoli, hiszen mennyi mindent alkotott fennllsa alatt. Ez taln igaz is. Utakat ptettek - a hadseregnek. Colosseumot ptettek - miutn tnkretettk a szabad parasztokat, gy azok a vrosokba menekltek tllskrt. Vrosokat ptettek - a katonai helyrsgeknek. Antik szobrokat faragtak a hborkon meggazdagodottaknak. Valjban azonban felszmoltk egy sok ezer ves fldrsz hagyomnyainak legnagyobb rszt. Ennl van azonban egy mg kemnyebb rvem is.

Az igazi klnbsg azonban nem ilyen ltvnyos, de nagyon is jl megfoghat. Hosszas trtnelem tanuls utn elmondhatom, sikerlt megrtenem Pap Gbor segtsgvel a nagyszentmiklsi kincs egyik korsjnak jelkpekbe rejtett mondanivaljt, az snp mrhetetlen tudsnak egy fejezett, az idtlensgbl zen hit zenett. Nem sokkal ksbb kezembe kerlt a hres-hrhedt pannniai Seuso-ezstkincs egyik tljnak kpe. E kincsrt nemzetkzi pert rendeztek a kzelmltban. Kzismert, hogy a Balaton krnykn elrejtett kincset ismeretlenek kisboltk Angliba, de Magyarorszg s Horvtorszg is magnak kvetelte klnfle okokra hivatkozva. Mi ezt a tlon olvashat Pelso (Balaton) nv miatt tettk. A tl letkpet brzol. Kzepn t valaki lakomzik, krlttk a tj vaddal, hallal, folyval, erdvel s a mellkszereplk egyetlen igyekezete a lakomzk kiszolglsa minden fldi jval. Magyarul amolyan rmai elgondols szerint megfogalmazott letkpet ltni. Szval nem mond semmit a tl, taln nem is akar, de lehet, nem is tud. Lehetne cica gombolyaggal is a tlon, naplemente, esetleg ms ehhez hasonl statikus letkp, a mondanivalja ugyanaz a semmi. Abban nem tallhatunk kivetnivalt, ha egy kimerevtett letkpet mvszi eszkzkkel formlnak meg. Az igazi klnbsg ppen a m azon kpessgben rejlik, hogy kpes-e olyan zeneteket is hordozni magban, amelyek a belvsett jelkprendszereken keresztl magasabb rend tudst is kzvettenek azok szmra, akik a megrts kulcsnak birtokban vannak.

Mindezzel most szinte vletlenl sikerlt tetten rni a ragozk s az indoeurpaiak kztti egyik igen lnyeges felfogsbeli klnbzsget is. Ez, a nagyszentmiklsi s a Seusokincs kzt rgzthet eltrs lenne teht az a bizonyos igazi klnbsg, amelyet fentebb emltettem, s ezrt nem is baj, hogy nem neknk tlte a magas brsg, mert az nem a mink. Mi, magyarok ugyanis soha nem hagytunk htra ilyen s ehhez hasonl szellemisg darabokat. A magyar mveltsg tbbrteg jelentstartalommal ruhzza fel brzolsait, ezrt nemcsak azt ltjuk, amit valban lthatunk, de a lelkisg s szellemisg szintjeire eljutva j rtelmet nyer az elsdleges, lthat mondand. Ugyanez igaz a magyar npmveltsgre is. Ma mr tudjuk, hogy a magyar fldmvesek, a np igen si eredet trgyainak jelkprendszere ugyanilyen si tudst rejt magban. Ez lenne az alapvet klnbsg, amely bennnket az indoeurpaiaktl meg nyelveibl, nyelvjrsaibl tvzdtt ssze, akik a legels grgorszgi (proto-Sesklo, Magulica), balkni (Starcevo, Karanovo), krpt-medencei (Krs), s mediterrn partmenti fldmvel kultrkat (cardium vagy impresszi kermia mveldsi kre) kialaktottk. Erre az elsdleges sanatliai s szriai nyelvi alaprtegre rtegezdtek fell azutn azok az elsumr, majd ksbb mr kimondottan sumr nyelvi hatsok, amelyeket a ksi Ubaid, az Uruk s a Jemdet Nasr idkben, valamint a 3. vezredben (korai szumr dinasztik, akkd kor, III. uri dinasztia) Mezopotmibl s krnykrl elvndorolt tovbbi nphullmok vittek magukkal Anatliba, az geisz trsgbe, Dlkelet-Eurpba s a nyugati mediterrn vidkekre. gy teht az I. knyvben s most bemutatott szumr-grg szprhuzamok nyilvnvalan nem kzvetlen ton kerltek bele a csak jval ksbb kialakult grgbe, hanem ktsgkvl az anatliai-gei nyelvkzssg klnfle nyelvjrsainak kzremkdsvel. E tekintetben a minoszit, a pelzgot, a nyugat-anatliai lydet, krt s lykiait ppgy figyelembe kell vennnk, mint a myknei kultrkr kzleked nyelvt, amely utbbibl vgl az aiol, ion s dr fellrtegezs hatsra az grg nyelv kialakult.

Lthatjuk, milyen bonyolult np- s nyelvkeveredsek, fellrtegezdsek tjn konszolidldtak annak idejn az egyes, mr konkrtan megfoghat nyelvek, nyelvcsoportok, s hogy mennyire naiv mdon kpzelte el a 19. szzadi nyelvtudomny azok keletkezst, mindezen kompliklt paleolingvisztikai folyamatokat egyszeren egyenesvonal nyelvcsaldi leszrmazsra s szablyos hangfejldsre reduklva./210/

Nyugatabbra tekintve azonban kiss mdosulnak az elzsiai nyelvi hatsok sszetevi. gy pl. az etruszkban sokkal tbb sumr prhuzam tallhat, mint az anatliai-gei nyelvcsoport keletebbi nyelveinek fennmaradt emlkeiben, holott Etrria emezeknl jval tvolabbra fekszik El-zsitl. Ez az els pillantsra meglep krlmny azonban egyszeriben rthetv vlik, ha meggondoljuk, hogy az itliai terleteken - eltekintve a cardium kermia elszrt parti gcaitl - sokkal ksbben kezddtt meg a fldmvels, mint az geisz trsgben, az Itliba rkezett el-zsiai gyarmatosok zme teht mr jrszt a ks Ubaid peridus kulturlis s nyelvi koinje idejn halta el hazjt, s gy ezeknek tekintlyes mennyisg nyelvi elemet kellett magukkal vinnik e korszak immr ssumr, ill. elsumr kzleked nyelvbl. Vagyis az Itliban kialakult elsdleges nyelvi alaprteg mr nem egyedl az sanatliai-szriai neolitikus kultrk nyelvbl szrmazott, mint az anatliai-gei nyelvcsoport keletebbi terleteinek primr szubsztrtuma, hanem ezenkvl jelents mrtkben a ks Ubaid kori elsumrbl is. Majd a ksbb keletrl berkezett csoportok nyilvn szintn tbb-kevesebb szumr elemet vittek magukkal a sumr nyelv fiatalabb fejldsi fokozatainak nyelvi anyagbl - mg akkor is, ha nem kzvetlenl a sumr nyelvterletrl szrmaztak, mivel a sumr a 4. vezred derektl kezdve kb. 2000-ig adatolhatan egsz El-zsia kzleked nyelve volt.

Az etruszk mveltsg, np s nyelv eredete, keleti sszefggsei a leghevesebben vitatott krdsek kz tartoznak. Ennek oka az, hogy az jabb kutatsok fnynl mind bizonyosabb vlik egyfell az etruszkok kulcsszerepe a rmai civilizci s llamszervezet kialakulsban, msfell pedig az, hogy nyelvk igen lnyegesen befolysolta a latin nyelv fejldst, klnsen annak kezdeti, mg kplkeny szakaszban. Jelen vizsgldsaink szempontjbl ezek a krdsek klnsen s fontosak, mert a rmai mveltsg s a latin nyelv viszont a maga rszrl dnt hatsokat gyakorolt egsz Nyugat- s Kzp-Eurpa kulturlis s nyelvi viszonyaira. Ezrt kiss kzelebbrl is meg kell ismerkednnk az etruszkokkal.

Kztudott dolog, hogy az etruszk mveltsg vszzadokkal korbbi a rmai kultra kezdeteinl. Sokkal kevsb ismeretes viszont; hogy az etruszk vrosok kialakulsa nagyjbl egyidej volt a grg urbanizcival, st egyes helyeken meg is elzte azt. Grgorszgban a falvak vrosias kzpontokba tmrlse a Kr e. 8. szzadban ment vgbe, Etrriban pedig mr a 9. szzad vgn megkezddtt ez a folyamat, s jrszt szintn a 8, szzadban fejezdtt be./211/
A rgszeti kutatsok pl. Tarquinia s Populonia vidkn mr a 9. szzad vgn nagymret, iparszeren ztt rz-, n- s vasbnyszatot, valamint kohszatot mutattak ki, ami csak jelents tmegeket sszefog, szervezett vrosllamszer kpzdmnyek egyidej ltezsvel egyttesen kpzelhet el. S valban: a Tarquinia kzelben fekv Luni sul Mignone melletti satsok az utbbi vekben egy vrosias teleplst trtak fel a 9. szzad vgrl./212/

Ugyangy az etruszk trzsterletektl messze szakkeletre fekv Bologna (etruszk neve Felsina) a 8. szzad elejn szintn mr vros volt. /213/

gy teht nyilvnval, hogy az etruszk vrosias mveltsg kialakulst semmikppen sem szemllhetjk a grg kultra tvteleknt, mivel Kr. e. 800-750 tjn mg magban Grgorszgban sem beszlhetnk elterjedt, a sz igazi rtelmben vett vrosias mveltsgrl, mg kevsb arrl, hogy a grgk abban az idben mr vrosias kultrt kzvetthettek volna az etruszkokhoz. Ennek ellenre a nemzetkzi kutatsban mg ma is az a vlemny uralkodik, hogy az etruszk mveltsg dnt jelleg grg hatsokra alakult ki. Az eurpai tudomnyossg ezen kiirthatatlanul beidegzdtt grekocentrikus belltottsga s az ebbl szksgszeren kvetkez nellentmondsok kitnen megfigyelhetk mg M. Grantnak abban a mvben is, amelyre elbb ismteIten hivatkoztunk. Holott, amint lthattuk, maga szgezte le, hogy a grg s az etruszk urbanizci a 8. szzadban nagyjbl egyidejleg kvetkezett be, st Tarquinia krnykn a 9. szzad vgrl szrmaz, kimondottan vrosias telepet stak ki. Ksbb azonban minden tmenet nlkl arrl kezd beszlni, hogy az etruszk vrosok grg kereskedk kulturlis hatsaira alakultak ki, s a grg mveltsgtl kaptk legersebb gazdasgi, szocilis s civilizcis impulzusaikat./214/ Mindezt pedig azzal magyarzza meg, hogy euboeai grgk Kr. e. 775 tjn kereskedelmi telepet ltestettek Ischia szigetn (Capritl szakra), majd kb. 750-725 kztt Cumaeban is (Npoly krnyke), s e kereskedelmi lerakatok katalizltk volna az egsz etruszk kultra kialakulst . /215/

207 National Geographic, 1977, mjus. 588. o.
208 Kenedin Sznt Lvia: Az etruszkok nyomban. Corvina, Budapest, 1977. 49. o. s 86. kp.
209 Barth Tibor: A magyar npek strtnete. Somogyi Zoltn, USA, 1993. III. 54-58. o.
210 Gtz Lszl: Keleten kl a nap. Pski, Budapest, 1994, 85859, o.
211. ld. Grant M. : Rtselhafte Etrusken 1981. 21-22. o.
212. ld. Grant M. : Rtselhafte Etrusker. 1981. 28. o.
213 ld. Grant M. : Rtselhafte Etrusker. 1981. 127. o.
214. Grant M. : Rtselhafte Etrusker. 1981. 40. o.
215. ld. Grant M. : Rtselhafte Etrusker. 1981. 47-52. o

Magyarn: Grant szemlletben a 9. szzad vgn mr vrosiasnak nevezhet (Grant sajt szavai!) Luni sol Mignone melletti telepls, avagy Bologna, amely-ugyancsak Grant szerint- a 8. szzad elejn mr szintn vros volt, egy 775 krl alaptott, de mg j ideig nem vrosias jelleg (ismt csak Grant megllaptsa) grg kereskedelmi telep kulturlis hatsaira urbanizldott volna. Ezutn mr csupn a teljessg kedvrt emltjk meg, hogy Luni sol Mignone Ischitl lgvonalban tbb mint 250 km-re fekszik, Bologna pedig majd 500 km-re. Ezen az idbeli ellentmondson s a fldrajzi tvolsgon kvl azonban felttlenl r kell mutatnunk mg arra is, hogy a krdses ischiai, lltlag grg kereskedelmi telep helyn elvgzett satsok 775-770 krlre keltezhet grg geometrikus kermia mellett egy helyben ksztett fnciai feliratos ednyt is felsznre hoztak, szriai pecsthengerek s egyiptomi-fnciai jelleg skarabeusok trsasgban. (216) Vagyis nagyon gy tnik, hogy ez az ischiai "grg" telep 775 tjn mg valjban fniciai kereskedelmi tmaszpont volt, amely termszetesen - szmos egyb ru mellett - az akkoriban divatos geometrikus dszts grg ednyekkel is kereskedett. Mindenesetre meglehetsen mdszertelen eljrs, egyedl geometrikus cserepek alapjn- s ugyanakkor a szmos egyb, vitathatatlanul fnciaiakra vall lelet ignorlsval (figyelmen kvl hagysval) - ttelesen kijelenteni, hogy a telepet grgk alaptottk. Ms krds, hogy kb. 60-70 vvel ksbb, a nagyarny szicliai- dl- itliai gyarmatostsok idejn Ischia grg kzre kerlt, s 700 ta mr valban grg gyarmat volt.

Ugyanez a tnus vgigvonul az egsz knyvn. Egy jellemz pldt mg bemutatunk. Mve 54. oldaln Grant kifejti, hogy az emltett ischiai grg kereskedelmi lerakat ksztette az etruszk srokban tallt gynyr filigrnkszerek nagy rszt, azok teht grg mvszek alkotsai. Nhny oldallal ksbb azonban ugyanezen kszerekrl megtudjuk, hogy ezek "...a filigrnmunkk azeltt soha el nem rt finomsggal kszltek, s a granulci technikjval olyan mintkat s sziluetteket alaktottak ki, amelyek Grgorszgban nem tallhatk.(217). Kommentr - gy vljk - felesleges (218)

Nem szndkom M. Grant nyomn nhny keresked kultraforml erejrl eszmefuttatsba bonyoldni olyan mveltsgek eredetnek trgyalsakor, amelyek dnt hatssal voltak az eurpai mveltsg kialakulsra. Kr lenne kereskedkre bzni alapvet mveltsgi gyek elterjesztst mg akkor is, ha nem akarjuk a szorgalmas iparosokat megbntani, netn lenzni. Ahogy fentebb is rmutattam, az megltsom szerint egy teljes np jelenltt kveteli meg, nem kevesebbet. Mskppen fogalmazva, nem tekintem ltalban jrhat tnak a mveltsgek kereskedk ltali elterjesztsnek lehetsgt annak olyan mlysgben, amit a rgszet mr eddig is felmutatott. E lehetsget mr korbban, fentebbi - keltkkal kapcsolatos - eladsomban kizrtam. Miutn nyilvnvalv vlt, hogy a grg mveltsgnek nem volt lehetsge Etrrit sem befolysolnia, sem oktatnia a hozzjuk kpest ksbb lezajl vrosiasodssal, j helyzet el kerltnk. Szemben az eddig ltalnosan hangoztatott itliai grg tvtelek elmletvel - amelyet gy egyszer s mindenkorra el kell vessnk-, msik, az eddigieknl jval megalapozottabb mveltsgi fejldst kivlt tnyezket kell keressnk. Eurpa korai benpeslst ttekintve arra juthatunk, hogy ugyanazokon a ragoz snyelvi alapokon indul trsadalmak kzel prhuzamos fejldsrl van itt sz, amelyek a rjuk telepl indoeurpaiak fellpsnek kvetkeztben vltottak ksbb fejldsi irnyt. Magyarul (az etruszk, kelta, szrd s szkely) Itlia is, s (a pelazg, gei, stb.) Grgorszg is a Kr. e. I. vezred elejn ugyanazon a mveltsgi fokn llt - mert ugyanaz a np is volt-, de a ksbb rjuk teleped latinok, drok eltr fejldsi irny meghatrozi lettek. Etrria azonban tbbsgi ragoz nyelv orszgg lett, nyilvn a megjelen ltszmarnyok miatt, Grgorszgban azonban a ragozkra rteleped indoeurpaiak br tbbsgbe kerltek, de a helybliek mveltsgt ezalatt jrszt magukv tettk. Prhuzamok termszetesen joggal llthatk az azonos indts (ragoz nyelv npek mveltsgei kztt, e megllaptsokat azonban ilyen vagy olyan irnyban nem clszer indoeurpai mveltsgek felsbbrendsgt igazol eszmefuttatsok szolglatba lltani. Mindez most igen finoman - a mai konszolidlt viszonyok kzt lknek egszen jl fogyaszthatan hangzik, valjban azonban az emltett helyeken a ragoz nyelv alapnpessg felszmolsa s beolvasztsa trtnt meg dnt mrtk vrcsapolssal egybektve.

Nem felejthetjk el e fontos mediterrn terletek mveltsgnek trgyalsakor azt, hogy Asszria - mint a vilgtrtnelem legnagyobb s legaljasabb emberirtja-ppen ezekben a szzadokban llt mindent pusztt hatalma s hdt kedve cscsn, aminek kvetkeztben a Rgi Kelet ragoz npei pnikszeren menekltek el szlfldjkrl nyugat fel. Az els, Krisztus eltti vezredi ragoz nyelv mediterrn mveltsgek kezdetei ilyen mdon ltalban fejvesztett meneklssel kezddnek, s ppen itt van az a bizonyos trs vagy lyuk a trtnelem folyamatossgban, amit ksbb olyan jl lehetett erre vagy arra forgatni a magyarzatokban. Kis-zsia ragoz npei voltak az ldozatok elssorban az asszr rmuralom n. "sikerei" mentn. Taln nem kell olvasimat jra a nyzott emberbrkkel betakart vrosfalakra s a koponyahegyekre emlkeztetnem. E dics tetteiket aranylemezekbe vertk a mg akkor nem legyzttek okulsra, gy bizonytkknt szolglnak ma is. Aki teht ma egy mzeumban asszr oroszlnok dombormi eltt nzeldve mvszi lmnyt sejt magnak trezhetni, gondoljon a kiirtott millinyi ragoz nyelv rokonunkra is.

Ischia s Cumae grg kereskedelmi telepeinek kialaktsa nmagban nem klnsebben rdekes, hacsak nem gondoljuk tovbb a tnyeket. Kiderlt, hogy a grgk mr korbban mkd etruszk telepeken ktttek ki, az elssgkrl szl indoeurpai legendk nem megalapozottak, viszont programtrtnelmk meghatroz rszeiv nttek az idk folyamn. Ennl sokkal fontosabb azonban, hogy a Grant ltal kultraformlnak belltott grg kereskedelmi megjelens valban az n. etruszk vrosiasods elindtja lett, csak nem gy, ahogyan azt ma tantjk. Zszls-Zska Gyrgy Toszknai harangok cm knyvnek negyedik fejezetben (Amerikai Magyar Szpmves Czh, 1983. 105-116. o. rszletek.) az etruszk erdvrosok felptst az egyltaln nem bartsgos szndk grg katonai fenyegets kvetkezmnyeknt trgyalja. Fejezetnek cml a Viharfelhk nevet adta, valjban vszzadokig tart, grg-etruszk hbor vette kezdett, amelynek eredmnyekppen a meggyenglt Etrria Rma hljba kerlt. Etrria tragdija az lett, hogy nem egy, de kt mindenre elsznt ellensg irigyelte meg jltt, tudst s gazdagsgt.

A klnfle nemzetisg etruszkolgusok mvei ltalban megegyeznek annak a benyomsnak a keltsben, mintha a grgk ugyanolyan jogon gyarmatostottak volna Itlia terletn, mint az etruszkok, hiszen Dl-Itlia ekkor mg - szerintk - resen llott, ahova a grgk az etruszkokkal egy idben rkeztek, s csupn versenyfutsrl lehetett sz kzttk a kihasznlatlan s gazdtlan terletek birtoklsrt. Maguk a grgk mg vdoljk is az etruszkokat, hogy jogtalanul lltk tjukat a szicliai szorosokban s a Lipri-szigetek krnykn, s a kalzoknak blyegzett ellensget - a hjas etruszkokat - lekicsinyl s srt jelzkkel illetik tehetetlen haragjukban.

A valsg ezzel szemben az, hogy Itlia egsz terlete s Sziclia a grgk rkezse eltt mr vezredekkel nemcsak hogy lakott terlet volt, hanem jl fejlett mezgazdasgi termels folyt rajta, s si kzlekedsi- s trendszerrel is rendelkezett. A klasszikus hagyomny is mitolgiai kirlysgokrl - teht politikai alakulatokrl - ad hrt ezeken a terleteken a trtnelmi idk elttrl, mint az oenotriak s auszunok birodalmrl, s magnak Itlinak neve is e korai idbl szrmazik az ital np nevnek rksgeknt. Ez azt is jelenti, hogy Itlinak az indoeurpaiak rszrl trtnt italizlsrl beszlni egyszeren nevetsges. Ezeknek az smitlgiai kirlysgoknak egyike volt Etrria is, s valjban egyik sem klnbztt a msiktl sem fajban, sem nyelvben, sem pedig smediterrn kultrjban.

Liparus s Aeolus legendi bizonytjk, hogy Sziclia s Dl-Itlia szigetvilgt Itlia slakossga szllta meg, s Sziclinak szintn az Itlibl rkez szikulik vagy szikelek adtak nevet. Temetik -, amelyeket csak nem rgen fedeztek fel Pnatalikan s Finicchito kzelben-legksbb a Kr e. IX. szzadban keletkeztek, teht a grgk rkezst legkevesebb egy vszzaddal megelztk.

Tagadhatatlan tny hogy az etruszk tengerszet mr e grgk els gyarmatostsi ksrletei eltt uralta a Tirrn-tengeri trsget, ahova az akkori kor legmozgkonyabb hajsnpe, a fnciai, kzvetlenl Karthg alaptsa utn- vagy azzal egy idben, a Kr. e. IX. szzadban - igyekezett benyomulni, s megalaptotta Nora-t Szardnia szigetnek dli cscskn. Az etruszkok erre Szardnia s Korzika megszllsval vlaszoltak s Elba szigett is megerstettk. Trtnszek ezzel kapcsolatosan etruszk terjeszkedsrl, st invzirl beszlnek, s hogy a bennszltt lakossg abba ellenlls s lzadsok nlkl belenyugodott, azt azzal magyarzzk, hogy a "primitv" trsadalmak vezetinek tetszett a magasabb kultra s a civilizlt letmd. Azonban ennek a trsgnek viszonyban ilyesmirl beszlni nem lehet, hiszen ugyanazon slakossg lt mindenhol, amelyik egymssal kereskedett, vetlkedhetett, st hborskodhatott is, azonban egy np sajt magnak gyarmatostsrl a trtnelem mg nem tud. Sokkal inkbb valszn, hogy az etruszk letteret fenyeget kls veszly ellen szerveztk, s a fnciai piac ellenslyozsra etruszk vsrhelyeket is alaptottak, minthogy Etrria tagadhatatlanul elrehaladottabb volt a szigeteknl.

A nyolcadik szzad msodik negyedben a grg agresszi hirtelen felersdik. A korabeli vzk tansga szerint hajik ptst a kalandozsok tapasztalatai alapjn tkletestik, s az tvenevezs hadihajk nem ppen bks kereskedelmi vllalkozsokra utalnak. Azonban ennl mg sokkal jelentsgteljesebb, hogy az egyes kalandvgy csoportok addig egyni vllalkozsai helybe a grg vrosllamok szervezett erfesztse lp a tengerentli terjeszkeds elsegtsre s meggyorstsra.

A teleplsre kiszemelt hely szemrevtelezse utn tervszeren megjelennek els lpcsknt a bks kereskedk, akik vsrhelyeket lltanak fel s kvnatos rucikkeikkel, no meg zletelshez szokott sima modorukkal megnyerik a "bennszlttek" vsrl kznsgnek jindulatt. Termszetesen senki sem veheti tlk zokon, ha az rukszletk, drgasgaik biztostsra fegyveres ksretet hoznak, rsget lltanak. A kell elkszts s biztonsgi rendszablyok bevezetse utn most mr megrkezhetnek a harmadik lpcsben az "hazbl" az igazi gyarmatostk csoportjai. Ezekben megtallhatk az elhagyott vrosban megszokott letmd minden vonatkozsnak mveli, mint a hazai stlusban felpl vros ptszei, a lakosok knyelmt s szksgleteit kielgt mesteremberek berendezett mhelyeikkel, a gyermekek neveli, a "hazai kultra" megteremti s fenntarti. Nhny vtized alatt Itlia fldjn kszen ll az "autentikus" grg "ikervros".

Ischia szigetnek megszllsa s Pithcusae megalaptsa a grg tmadsnak nem els llomsai. A Sziclia krnyki tengeri csatk a grgket nem btortalantottk el, hajik a "kalzok" tengeri blokdjt hol kijtszva,
hol megkerlve llandan nyugtalantottk az egsz Tirrn-tengeri partvonalat, tbbszr megtmadtk - ha sikertelenl is - Elba szigett, s ugyangy fenyegettk Korzika s Szardnia szigett.
A Tirrn-tengeri hadmveletek azonban csak egy rszt kpeztk a grg elgondolsnak. ltalnos tmadsuk msodik f gt a Jn-tenger vizeirl, a Grgorszghoz kzel es Taranti-bl fell indtottk, hogy egy dlrl megkezdett szrazfldi tmadssal birtokba vegyk a dl-itliai llamokat. A grgknek ezt a vllalkozst az etruszkbart jniai szibaritk hiustottk meg, termszetesen Etrria hathats tmogatsval s szvetsgben vele. Hogy pedig a megtmadott flsziget krl az ostromzr teljes legyen, az adriai oldalrl sem feledkezett meg a grg hadvezets. Az akkor mg Jniai-tenger nven ismert Adrit elszr megtiszttottk a "kalzoktl", majd Atrinl s Spinban kolnit teleptettek.
A grg stratgit nagy vonalakban felismer etruszk vezetsg - valsznleg a legjobban szorongatott dl-itliai llamok srget krsre is hozzfogott magnak Etrrinak megerstshez. Ennek sorn kiktinek berendezseit biztonsgba helyezte, tengerszett korszerstette s kibvtette, s az orszg szvbe vrerekknt vezet folyvlgyeket lezrta. Ezzel egy idben az idkzben Pithcusaebl partra szll s Cumae vrost birtokba vev grg erk elszigetelsre megalaptottk Cput, majd a cpuai kzpontbl sugrz irnytssal a "tizenkt etruszk kolnit" azzal a feladattal, hogy a grg terjeszkedst a flsziget belseje fel megakadlyozzk.

Itlit kelet fell, az adriai oldalrl a fldrajzi adottsgok kvetkeztben komolyabb veszly nem fenyegette, m szakon a helyzet ktsgesebb volt. A P torkolatnl partra szll s lbt megvet ellensg ugyanis knnyen lejuthatott Etrria htba a P dli irnyba foly mellkfolyinak vlgyben, klnsen az Ombrone Pistoiese mentn, amely az Etrria szaki hatrt jell Arn folyba mltt. Az szakrl vrhat meglepets megelzsre Etrria megismtelte a campaniai terveket s kiptette a legalkalmasabb stratgiai pontokon a P-vidki tizenkt "ikervrost".

Az Itlia fellegvrnak szerept betlt Etrria nyugati partvonalt hromlpcss, mlysgben tagozott vderrendszer rzi, amely magn viseli a tervszer magas hadszat minden ismrvnek blyegt, amely magtl semmi esetre sem alakulhatott ki, kzponti tervezs nlkl nem jhetett ltre. Akik kiagyaltk s megvalstottk, azok mlt kortrsai voltak minden korukban ltez kzponti hatalom vezet embereinek, mlt ellenfelei a gyarmatosts tjra lp grg llamoknak.

Az els lpcst az egyes etruszk vrosllamok hajegysgeibl sszelltott etruszk hadiflotta kpezte, amelyik az egsz Tirrn-tenger felsgterlett felgyelet alatt tartotta.

A msodik lpcsbe az egsz partvonal mentn, fleg azonban a tengerbe ml folyk torkolatnl mr rgta ltez vagy a VIII. szzadban ltestett kiktvrosok s egyb haditengerszeti berendezsek tartoznak a krzetk vdelmre rendelt hajkkal s vzi jrmvekkel.

A harmadik lpcs - a vdelem gerince - az az erdvrosrendszer, amely a folyk torkolattl kiss beljebb plt azzal az elsrend feladattal, hogy az orszg belsejt minden ellensges tmadstl vagy beszivrgstl megvdje.

E vdelmi hlzat kiptsvel az orszgot sz szerint lezrtk. Lehet, hogy ksbb haditengerszetket nagy krok rtk, lehet az is, hogy Campnia elveszik, de Etrria belsejbe e nagy lptk vdelmi rendszeren keresztl fegyveres grg gyarmatostk soha nem jutottak be. Etruszkjaink akkor mg nem tudhattk azt sem, hogy akitl valban flni kell majd, az nem a tengerrl rkezik, hanem bellrl, a szomszdbl, ezrt e szinte tkletes vdelmi zr ellenk nem lesz hatkonyan hasznlhat.

Az elbbi tanulsgokon kvl van egy msfle is, ezttal korbbi elgondolsokat j megvilgtsba helyez felvets. Az indoeurpaiak trtnetrsban kzponti helyet elfoglal vrosiasodsi folyamat voltakppen nem a tmadk intelligencijt dicsri-legfeljebb elszntsgukat-, hanem az slakos vdk rettenett, majd szellemi erejt, ezzel felszerelkezve lakhelyeik megvdsre knyszertve azonnal tudjk, hogyan kell falakat pteni, erdtett vrosokat felpteni, s mgjk rejtzve megksrelni a tllst. Erre rknyszerltek a megtmadottak, ezrt itt indoeurpai eredmnyekrl felesleges beszlni. Ma mr tudjuk, hogy vgl is nekik ez sajnos nem sikerlt, de arra is rjvnk, hogy Itlia npe e hromezer ves rettenetet mind a mai napig rzi agytekervnyeiben. Megjelensi formja a szirtekre, hegytetkre, nehezen megkzelthet helyekre ptett falvak s vrosok ltvnya, ezek mind a rges-rgi flelem orszgnak emlkhelyeknt is szemllhetk. Egy olyan orszg kpe bontakozik ki szemnk eltt, amely egytt lt gyilkosaival, a szomszdbl tmadkkal. A hegyeken ptett falvakban s vrosokban l mai olaszok taln nem is tudjk, mirt msznak egsz letkben lpcsket. Ehhez kpest a Krpt-medence teleplsei mind belesimulnak a tjba, utcik az orszgtban folytatdnak, nyitott letk a teleplst nem viszi harcszati szempontok szerinti terletre, igyekeznek minl kzelebb lenni a megmvelend fldhz.

 
.

 

  

                          

       

      

           

         

 szesen: 657.cikk.    

   

 
.

                       

 

    

 ArdviSura Anahita          

             

                     

 

       

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!