A vonatkoz� t�rt�neti szakirodalom fut�lagos �ttekint�se is meggy�zheti az �rdekl�d�t arr�l, hogy val�j�ban a kiindul� pontok megv�laszt�sa d�nti el a v�geredm�nyt. Az elm�lt esztend� gazdag k�nyvk�n�lat�ban tall�zva kiv�l�an �rz�kelhet�, hogy a magyar �st�rt�neti m�vek szerz�i l�nyeg�ben teljes eg�sz�ben kirekesztett�k a magyar �st�rt�net forr�sai k�z�l a szk�t�kat, mind az �rott forr�sok, mind a r�g�szeti anyagok vonatkoz�s�ban. Kor�bban ez nem �gy volt. El�g, ha csak p�ldak�nt - L�szl� Gyul�ra hivatkozunk, akinek legend�s �s kit�n� k�nyv�ben(1) egys�get alkot a szk�ta �s a magyar eml�kanyag. Tan�tv�nyai is, �ltal�ban, ezt az utat j�rt�k �s j�rj�k.(2) Jellemz� azonban, hogy a nemzeti t�rt�net�r�s n�h�ny k�pvisel�je sem szeret elt�rni a hivatalos �ll�spontt�l, vagyis v�ltig hangoztatja, hogy a szk�t�k ir�ni nyelv� n�pek voltak.(3) A szk�ta nyelvr�l m�r besz�lt�nk. Vil�goss� v�lt, hogy a szk�ta nyelveml�kek sz�ma rendk�v�l kicsi, teh�t a legnagyobb k�r�ltekint�s �s �vatoss�g v�rhat� el. A k�zzel foghat�, szemmel olvashat� r�g�szeti t�nyek sem egy�rtelm�ek.

Erre szeretn�k egy-k�t p�ld�t eml�teni. H�rodotosz elmes�li, hogy a szk�t�k az idegen szok�sok ir�nt igen nagy ellenszenvvel viseltettek. Anacharsziszt, aki g�r�g m�dra viselkedett, a szk�ta kir�ly, Szauli�sz egyszer�en nyil�val lel�tte. Igen sok �vvel k�s�bb Aripeit�sz fia, Szk�l�sz, akinek egy�ltal�n nem tetszett a szk�ta �letm�d, ink�bb a g�r�g �letm�d fel� hajlott, amikor Mil�tosz (Bor�szthen�sz) v�ros�ba ment, a v�rosfalakon k�v�l hagyta a szk�ta sereget, maga pedig g�r�g ruh�ba �lt�z�tt, a maga �p�tette g�r�g palot�ban lakott g�r�g feles�g�vel �s r�szt vett a nagy bachin�li�kon. Amikor ezt a szk�t�k megl�tt�k, fell�zadtak ellene. Szk�l�sz szk�ta kir�ly Thr�ki�ba menek�lt, de az �j kir�ly, Oktamaszad�sz Thr�kia ellen vonult. Csat�ra azonban nem ker�lt sor, mert a tr�k kir�ly kiadta Szk�l�szt, akit Oktamaszad�sz azonnal lefejeztetett.(4) Hossz� id�n �t az volt a tudom�nyos �ll�spont, hogy H�rodotosz kital�lt t�rt�netet mes�lt el s Szk�l�sz nev� kir�ly nem is l�tezett. 1932 t�j�n Dobrudzs�ban, Isztri�t�l alig l0 km-ny�re a tengerparton a parasztok egy arany gy�r�t tal�ltak. A 28.5 gramm s�ly� 28x24 mm �tm�r�j� fejes arany gy�r�n �br�zol�s is volt �s g�r�g bet�s sz�vegek is! A pecs�tgy�r� lapj�n egy sz�ken �l� istenn� alakja l�that�, aki egyik kez�ben t�kr�t, a m�sikban pedig �llatalakban v�gz�d� jogart tart. A g�r�g bet�s felirat: Szk�l-eo, azaz Szk�l�sz�. Szk�l�sz teh�t igenis l�tezett! A gy�r� karik�j�nak oldal�n azonban m�sik felirat is van: Keleoe Argotan-Pariane. G�r�g bet�kkel, de vajon g�r�g�l is?T�bb kutat� �gy v�li, hogy ez szk�ta nyelven van,(5) m�sok(6)- szinte minden �ron - az ir�ni ossz�t nyelvb�l pr�b�lt�k �rtelmezni, m�g legt�bben g�r�g�l olvass�k el: "azt parancsolt�k nekem, hogy Argotan�l legyek!"' Az nagyon val�sz�n�, hogy maga a gy�r� Olbi�ban k�sz�lt, egy g�r�g �tv�sm�helyben Kr. sz. el�tt 500 t�j�n, az azonban tov�bbra is nyitott k�rd�s, hogy a bet�k milyen nyelvet jel�lnek? Ismer�nk hasonl� gy�r�ket, p�ld�ul a British Museum gy�jtem�ny�ben,(3) ugyancsak g�r�g bet�s felirattal (Parmenon baszilei, azaz Parm�non k�sz�tette a cs�sz�rnak). Azt is tudjuk, hogy a szk�t�k 496 t�j�n t�madt�k meg Kherszon�szoszt, majd nyomultak d�l fe l�, Thr�kia fel�.(9)

Ugyancsak 1932-ben tal�ltak a D�l-Ur�l vid�k�n, R�szajki-n�-i kurg�n mellett egy zabla p�rducfejben v�gz�d� csont oldalp�lc�j�t, amelyen szint�n felirat volt. A Kr. sz. el�tti VII-VI. sz�zadb�l sz�rmaz� zablap�lca bet�it arameus �r�snak v�lik, s �gy olvass�k (balr�l jobbra), hogy "�rizz meg engem!"(10) De vajon nem rov�s�r�sr�l van sz�? Hiszen a nagyszentmikl�si �s a sz�kely-magyar rov�s�r�s bet�torm�i is az arameusb�l sz�rmaznak!(11) A beidegz�d�sekt�l roppant neh�z megszabadulni. P�lda lehet erre a szk�t�k eredet�r�l vallott n�zetek k�l�nb�z�s�ge is.

�ltal�ban azt gondolj�k, hogy a szk�ta etnikum �s kult�ra a gerendav�zas kult�r�b�l, a szarmata kult�ra pedig az andronov�i kult�r�b�l "keletkezett". Ezek viszont "biztos" ir�ni nyelv� n�pek m�vel�d�sei, hiszen p�ld�ul a foly�nevek k�z�l a Volga neve is ir�ni: Rav, Rav� (ahogy e mordvinok h�vj�k), Rha (ahogyan Ptolemaiosz(12) nevezi) s mindezek a szanszkrit Ardvi Sz�ra-b�l val�k, ahol a Ranghi nevet tal�ljuk, mint ezeknek az �ll�t�lagos megfelel�it.(13) Arr�l azonban megfeledkeznek, hogy a Volga �si neve volt az Atil is (Idriszi). Nem k�ts�ges term�szetesen, hogy a szk�ta �s a g�r�g kult�ra rendk�v�l szoros kapcsolatban volt. S �ppen ez adta az alapot ahhoz, hogy ne csak a szk�t�k nyelv�t orozz�k el az�ltal, hogy iraniz�lt�k, hanem mag�t az anyagi kult�r�jukat is, m�gpedig azzal hogy, csaknem mindent elg�r�g�s�tettek. Ezt hogyan kell �rten�nk? �gy, hogy a szk�t�k t�rsadalmiban a Kr. sz. el�tti V. sz�zad derek�t�l kezd�d�en egyre er�teljesebben nyomon k�vethet� a g�r�g hat�s, els�sorban term�szetesen az anyagi kult�r�ban, mivel g�r�g m�helyek �s mesterek dolgoztak szk�ta megrendel�sre.

A legh�resebb �s legismertebb szk�ta kincsek a Kr�m f�lszigetr�l �s a Dnyeper foly� als� foly�svid�k�r�l sz�rmaznak. N�h�nyat m�r megismert�nk k�z�l�k (Tolszt�ja mogila �s a Gajmanova mogila), most teh�t k�vetkezzenek a t�bbiek: Kul-Oba, Csertomlik, Szoloha, Alexandronopol, Krasznokutsz �s �t testv�r kurg�n.(14)

A Kr�m-f�lsziget keleti cs�csk�n m�r 1821-ben r�bukkantak egy gazdag szk�ta fejelemi s�rra, az �n. Patigniotti-kurg�nra, amelynek leletei azonban elvesztek. 1830ban azonban a Kercs v�ros�t�l Theodosz�ja fel� vezet� �t mellett fekv� Kul-Oba (tat�rul Hamu halom) hatalmas k�halm�t a katonas�g bontani kezdte s ek�zben vagy 4000 k�bm�ter megmunk�lt (!) k�vet m�r kitermeltek, P�vel Dubrux r�bukkant a halom alatt rejt�z� hatalmas s�rkamr�ba vezet� folyos�ra (drotnosz). Maga a s�rkamra egy 5 x 4 mes helyis�g volt, gy�ny�r�en csiszolt m�szk�t�mb�kb�l meg�p�tve �s lepadl�zva. A s�rkamra teljesen �rintetlen volt.(15) A s�rboltba h�rom halottat temettek. A f� halott, egy 193 cm k�r�li testmagass�g� f�rfi, fa �llv�nyon elhelyezett kopors�ban fek�dt. Fej�n cs�csos baslyk, r�varrott aranylemezekkel gazdagon d�sz�tve, a nyak�ban hat sz�lb�l fonott 460 grammos arany nyakperec, lovagl� szk�t�kkal a v�g�k�n. A csukl�kon �s a bok�kon arany perecek. Mellette kard, aranybor�t�s� kardh�velyben, ny�ltart� tegez (gorythosz) ugyancsak d�sz�tett aranylemezbor�t�ssal, aranyozott bronz l�bv�rt. A kard mellett korb�csny�l aranyszalag bor�t�sa, aranyfoglalatos fen�k�. Volt m�g a s�rban a f� halott mellett egy 700 grammos aranycs�sze. A szk�ta kir�ly baloldal�n, teh�t t�le nyugatra fek�dt a kir�lyn� holtteste c�drusf�b�l k�sz�tett festett �s elef�ntcsont lemezekkel d�sz�tett szarkof�gban. A n� fej�n elektronb�l k�sz�tett diad�m volt, hal�nt�ka mellett k�t s�lyos, Ath�n� k�p�vel d�sz�tett arany cs�ng� hevert, b�r volt m�g k�t p�r arany f�lbeval� is a s�rban. Nyak�ban nyakl�nc �s egy 473 gramm s�ly� nyak�k, karj�n arany karperecek, bal karja mellett bronz t�k�rnyel�t azonban aranylemez bor�totta. A kir�lyn� l�b�n�l lelt�k meg a szk�ta r�g�szeti anyag tal�n legismertebb darabj�t, a vil�gh�r� elektron ed�nyt, rajta nagyszer� �br�zol�sokkal. Ezek a csod�latos �leth�s�ggel elk�sz�tett jelenetek nemcsak a szk�ta f�rfi viselet egyik legfontosabb dokumentumai, hanem egykor ny�lv�n valamit jelentettek is. Van, aki a szk�t�k eredetmond�j�t v�li l�tni benn�k, els�sorban persze g�r�g szem�vegen �t! �gy gondoljak, hogy a g�r�g Herakl�sz volna a diad�mos fejedelem, (16) magam azonban ezt a n�zetet nem osztom. Nemcsak az�rt nem, mert hi�nyoznak Herakl�sz attributumai (az oroszl�nb�r �s a buzog�ny), hanem az�rt sem, mert sem enn�l az ed�nyn�l, sem m�s t�rgyakn�l nem az a l�nyeg, hogy kik k�sz�tett�k, nem az a d�nt�, hogy g�r�g �tv�s�k alkott�k-e, hanem az, hogy kik voltak a megrendel�k, kik szabt�k meg az �br�zoland� jeleneteket! A kir�lyn� egykori ruh�j�t bor�t� sz�mos aranylemezen k�v�l is tal�ltak szk�t�kat �br�zol� lemezeket, t�bbek k�z�tt egy iv�k�rt�t (rythont) tart� k�t f�rfit �letre kelt� lemezt, az egym�ssal h�ttal �ll�, nyilaz� szk�t�kat �br�zol� lemezt,(17) egy szk�ta lovast el�nk �ll�t� lemezt, etc. A rythonos szk�t�k k�ts�gtelen�l a v�rszerz�d�st jelen�tik meg(18) teh�t �si keleti jelk�pr�l van sz�! De ugyanezt bizony�tja az is, hogy a s�rkamra d�li fala mellett egy meg�lt lov�szleg�ny teteme fek�dt, feje m�g�tt l�kopony�val �s l�l�bcsontokkal (erre figyelj�nk, mert ez a magyarok egyik jellemz�je is!). Volt itt m�g l�bv�rt, bronz sisak, sz�mos bronz ny�lcs�cs, vas l�ndzsacs�csok, h�rom d�sz�tett ez�st t�l, egy f�les kehely (k�liksz) �s k�t iv�k�rt. A s�rkamra bej�rata mellett nagy r�z�st�k �lltak,(19) valamint bort�rol� cser�p amf�r�k. A teljesen s�rtetlen s�rkamr�t a felt�r�s napj�n �rz�s n�lk�l hagyt�k, noha a leletek jelent�s r�sze m�g a s�rkamr�ban volt. A s�rrabl�k m�g azon �jszaka teljesen kifosztott�k a kamr�t �s mindent elraboltak. K�s�bb csak egy arany oroszl�nfejes nyakperec �s egy 266 gramm s�ly� arany szarvas ker�lt be a szentp�terv�ri c�ri kincst�ri gy�jtem�nybe. A kul-obai aranyszarvas
ugyancsak g�r�g munka (PAI felirat is szerepel rajta), de nagyon saj�ts�gos kik�pz�s�. Az agancs kosszarvakban v�gz�dik, a szarvas nyaka alatt egy vad�szkutya, a farok �s a l�bak ragadoz� mad�r tagjai, a h�ts� combon sz�rnyas griff, a has�n ny�l �s oroszl�n figur�ja. 1875-ben Ljucenk� orosz r�g�sz �sat�st v�gzett a lel�helyen, sikertelen�l. Az�ta senki sem
vizsg�lta, pedig m�g sok meglepet�st tartogathat ez a k�ts�gtelen�l k�l�n�s f�ldrajzi helyen felt�rt szk�ta kir�lys�r. Kercs ugyanis a boszporuszi kir�lys�g f�ldje volt,(20) ez�rt m�g arra is gondoltak, hogy tal�n val�j�ban I. Pairisz�d�sz (Kr.sz.e. 349-311) boszporuszi kir�ly s�rj�r�l van sz�'?! Mivel a Krimi f�lszigeten t�rt�k fel a nevezetes szk�ta v�rost, Ne�poliszt,(21) t�mpontokat v�ltek tal�lni a g�r�g-p�rtiak.Pedig val�j�ban nem err�l van sz�. Miel�tt a szk�ta-g�r�g kapcsolatok t�rt�neti �rt�kel�s�t megk�s�reln�nk elv�gezni, ismerkedj�nk meg az egyik legjelent�sebb szk�ta kir�lys�rral: Csertomlikkal.

A Dnyeper foly�ba torkoll� Csertomlik foly�cska mellett, Nyikop�l v�ros�t�l 20 km-ny�re emelkedett egy val�ban �ri�si mesters�ges halom (kurg�n), amelynek magass�ga el�rte a 20 m�tert, �tm�r�je meghaladta a 130 m�tert, ker�lete pedig t�bb, mint 330 m volt.(22) Ennek a kurg�nnak a f�lt�r�sa Iv�n Jegorovics Zabelin (1820-1908) nev�hez f�z�dik, aki 1862/63-ban 86 illetve 116 emberrel, teh�t igen nagy er�kkel hozz�kezdett e monument�lis halom elhord�s�hoz. M�sf�l h�nap alatt 17.000 k�bm�ter f�ldet t�vol�tottak el, de nem jutott el a s�rkamr�ig. Erre csak 1863-ban ker�lt sor. Csertomlik a r�g�szetben k�l�nleges helyet foglal el, mivel itt m�d ny�lt arra, hogy k�zel 120 �v elm�lt�val, 1981 �s 1986 k�z�tt n�met (els�sorban a g�ttingeni egyetem munkat�rsai) �s orosz kutat�k (talajkutat�k, �llattanosok, �p�t�szek, r�g�szek) ism�t felt�r�sokat v�gezhessenek, term�szetesen csak megmaradt halom ter�let�n. Az eredeti halom n�gy szektor�ban siker�lt egy 45 m hossz� �s 9 m magas metszetet "v�gni", �m ez is el�g volt ahhoz, hogy meg�llap�thass�k, hogyan �p�tett�k meg ezt az irdatlan m�ret� mesters�ges halmot. Vil�goss� v�lt,(23) hogy magas halom gyept�gl�kb�l k�sz�lt. Egy k�bm�ter t�lt�sben 270 db gyept�gla volt, teh�t a 75.000 k�bm�teres halomhoz legal�bb 75 hekt�rnyi mez�nek a felt�r�s�re volt sz�ks�g! Nagyon val�sz�n�, hogy itt egy jelk�pes �gi legel�r�l van sz�, amilyenr�l a hettita kir�lyok t�rt�net�ben is olvashatunk. A j� t�z �vvel ezel�tti kutat�sok azt is kimutatt�k, hogy a gyept�gl�b�l �s f�ldb�l fel�p�tett halmot egy cca. 100 x 90 m-es k� ker�t�s fogta k�r�l, amely k�fal 7 m sz�les volt, s ehhez kb. 8000 tonna k�re volt sz�ks�g. Mindezeket az adatokat az�rt emelem ki, hogy elgondolkodjunk arr�l, vajon lehets�ges-e egy ilyen kir�lys�r meg�p�t�se erny�s szekereken bolyong�-v�ndorl� pusztai barb�rok �ltal? Zabelin 1863-ban, miut�n megtal�lta a kurg�n tetej�n a szk�ta k�szobrot, v�gre 12 m m�lys�gben el�rte a k�zponti s�rkamr�t. A halom elhord�sa k�zben azonban m�r fontos �s jelent�s leleteket tal�ltak. A felsz�nt�l 6,5 m�terrel m�lyebben l�szersz�mok nagy t�meg�t lelt�k meg: oldalp�lc�s zabl�kat, l�-homlokd�szeket, sz�jvereteket, cseng�ket, valamint szarvas �s mad�ralakos r�dv�geket, t�bb mint 260 bronz ny�lcs�csot. A k�zponti s�rkamra 6,4 x 4,4 m-es volt, �m a fa �llv�nyra helyezett szarkof�g romjain k�v�l teljesen kirabolt volt. A k�zponti s�rb�l azonban n�gy 5 m hossz�, 3,5 m sz�les �s 2 m magas s�rkamra ny�lott. A d�lnyugati 1. sz�m� s�rkamr�ban, amely s�rtetlen, teh�t bolygatatlan volt, k�t csontv�z fek�dt. Az egyiknek a nyak�ban 12 oroszl�n figur�j�val d�sz�tett arany nyakperec volt, a koponya mellett 29 db arany lemez, tal�n a cs�csos baslikra val� d�sz�tm�nyek, a kez�n arany karperecek, ujjain gy�r�k. Bal oldal�n fek�dt az arany lemezekkel bor�tott tokban nyugv� kardja, korb�csa, t�re �s egy csom� bronz ny�lhegy, b�r tegezben. L�bain�l l�bv�rt, a koponya bal oldal�n ez�st �s bronz ed�ny, vas l�ndzsacs�cs. A m�sik halott nyak�ban is �nt�tt arany nyakperec, karj�n ez�st karperec, ujjain arany gy�r�, bal oldal�n kard �s ny�lhegyekkel teli tegez. Az �szaknyugati 2. sz�m� s�rkamr�ban egy n�i holttest fek�dt festett, 2 m hossz� fa kopors�ban. Az asszony homlok�n arany szalag volt, kopony�ja k�r�l 49 + 7 arany lemez, a f�l t�j�n k�t arany l�ncos f�gg�, valamint a fej k�r�l tov�bbi 57 arany lemez. Nyak�ban t�m�r, �nt�tt, oroszl�nlejes nyakperec, ujjain gy�r�, jobb kez�n�l csont nyeles bronz t�k�r. A n�i v�zt�l �szakra fek�dt egy fiatal f�rfi maradv�nya. Mell�kletei: vas karperec, t�r, ny�lhegyek. A fiatal f�rfi bal �s jobb oldal�n bort�rol� agyag amf�r�k sorakoztak, m�gpedig �sszesen 3 + l l db, �rm�rt�k�k darabonk�nt 20 liter volt, teh�t k�zel 300 liternyi bort tettek ide (az amf�r�k bork�-lerak�d�sosak voltak!), amely jelent�s �rt�k volt, tekintettel arra, hogy a szk�t�k a nemesebb bort import�lt�k. A s�rkamra nyugati fala mellett fek�dt a 70 cm magas vil�gh�r� ez�st ed�ny, az �n. csertomliki v�za! Az ed�ny v�ll�n b�k�s h�tk�znapi jelenetet l�tunk. Hogy ez a jelenet l�d�nt�s-e,(her�l�s el�tt) vagy m�s, pontosan el nem d�nthet�.

A d�lkeleti 3. sz�m� s�rkamr�ban �t agyag amf�ra, egy r�z �st �s egy kutya csontv�za volt, 350 db bronz ny�lhegy, �t vas t�r �s tegezek t�rsas�g�ban. A bronz �st er�sen haszn�lt, s�t jav�tott volt, benne fa mer�t�kan�l �s egy fej n�lk�li �r� v�za. Igaz lehet teh�t, hogy ezekben a bronz �st�kben f�ztek! A halomban egy�bk�nt volt 5 szarvasmarha, k�t birka vagy kecske, egy h�zi sert�s, n�gy l�, n�gy szarvas, egy �z, �s egy kutya. Volt itt a 3. sz�m� kamr�ban azonban egy nemez sz�nyeg is (gondoljunk Pazyrikre!), valamint arany lemezek, gombok, cs�vecsk�k �s szalagok. Az �szakkeleti 4. sz�m� s�rkamr�ban a fal mellett hat amf�ra sorakozott, k�zte hevert egy bronz t�k�r �s egy ez�st kan�l. Az �szaki oldalon egy csontv�z volt, nyak�ban bronz nyakperec, f�l�ben f�lbeval�k, ujjain arany gy�r�k. Bal oldal�n csont markolatos vas t�re �s 67 db ny�lcs�cs, valamint 2500 db arany lemez �s szalag. A csertoml�ki f� s�r, a hatalmas szk�ta kir�ly s�rja nem maradt meg, a s�rrabl�k elpuszt�tott�k, megmaradtak viszont a l�s�rok, �sszesen 11 l�csontv�z, 3-4-4 eloszt�sban. Az els� k�t l�s�rban egy-egy meg�lt lov�sz teteme is nyugodott, a harmadikban emberi holttest nem volt. A nyereg, a kant�r �s e l�szersz�m gazdagon d�sz�tett volt. Csertomlikr�l val�ban elmondhat�: a sztyeppe igazi piramisa volt!

A szk�ta kir�lys�rok jellemz�sekor mag�t�l �rtet�d�en felmer�lhet a k�vetkez� k�rd�s: tudom�nyos szempontb�l, m�dszertanilag helyesen j�runk-e el akkor, ha a leggazdagabb, legrangosabb, leg�rt�kesebb temetkez�seket vessz�k alapul, holott a n�pet kitev� t�bbs�g bizonyosan sokkal egyszer�bben �lt �s halt? B�r ez k�ts�gtelen�l igaz, m�gis helyes utat k�vet�nk, hiszen �seink k�r�ben mind a hagyom�nyokat, mind a k�ls�s�gekben megnyilv�nul� szok�sokat sokkal jobban meg�rizt�k az el�kel�k, mint a k�zemberek. S nemcsak gazdags�guk ok�n, hanem az�rt is, mert ez szent k�teless�g�k volt. A szk�ta kir�lyok is n�p�k f�papjai is voltak, teh�t minden l�p�s�kkel, minden cselekedet�kkel p�ld�t is kellett mutatniuk �lt�kben �s holtukban egyar�nt. Mindez kiv�l�an kit�nik H�rodotosz le�r�s�b�l is: "Ha a kir�ly meghal, egy nagy n�gysz�g� s�rt �snak s evvel elk�sz�lv�n, el�veszik a halottat, test�t viasszal bevonj�k, has�t felv�gj�k �s kitiszt�tj�k, azut�n �sszet�rt f�szerrel, t�mj�nnel, zellermaggal �s �nizzsal megt�ltik, majd ism�t �sszevarrj�k, �s szek�ren egy m�sik nemzets�ghez (n�phez)(24) viszik. Akik pedig �tveszik a halottat, �gy tesznek mint a kir�lyi szk�t�k: lev�gnak egy darabot a f�l�kb�l, hajukat leborotv�lj�k (k�r�lny�rj�k), karjukat megv�gj�k, homlokukat (arcukat) �s orrukat �sszekarmolj�k (ink�bb: felhasogatj�k), balkez�ket (tenyer�ket) nyilakkal kereszt�l sz�rj�k. ...a halottat a s�rban egy emelv�nyre (ravatalra, lev�l�gyra?) teszik, a halott mellett k�tfel�l l�ndzs�kat sz�rnak le, azokra deszk�kat (fakar�kat, p�zn�kat) tesznek �s n�ddal (gy�k�nnyel, �gboggal?) lefedik. A t�gas s�rnak �res r�sz�ben (a sir szabad t�rs�g�ben, a s�r nyitva hagyott r�sz�ben) helyezik el a kir�ly egyik megfojtott �gyas�t, tov�bb� poh�rnok�t, szak�cs�t, a lov�sz�t, a pajzshordoz�j�t (szolg�j�t, inas�t), h�rn�k�t (k�ld�nc�t), valamint lovakat, term�szseng�ket �s arany ed�nyeket.(25) Ennek v�gezt�vel nagy f�ldrak�st emelnek �s vet�lkednek, hogy min�l nagyobb dombot emeljenek (hogy min�l magasabb legyen a halom)." A t�bbi szk�t�t hal�luk ut�n a rokonaik kocsira teszik �s k�r�lviszik a bar�taik k�z�tt, mindegyik�k lakom�val fogadja �ket �s a halottat is megvend�gelik." Tulajdonk�pen H�rodotosz le�r�sa elevenedik meg mind Kul-Oba, mind Csertomlik, mind a most k�vetkez� Szoloha eset�ben.

A Dnyepper bal partj�n, Nyikop�lt�l d�lkeletre 21 km-re emelkedett a Szoloha-kurg�n. (Ma m�r csak a maradv�nyai l�tszanak, de m�g azok is hatalmasak.) A halom magass�ga 18 m �s a m�ig fennmaradt �sat�si f�nyk�pek(26) mutatj�k, milyen �ri�si f�ldhalomr�l volt sz�. A kurg�nt Nyikol�j Ivanovics Veszelovszkij professzor (1848-1918) 1912/13-ban t�rta fel az akkoriban divatos �sat�si m�dszerrel, vagyis �gy, hogy a halom k�zep�be v�gatot �satott l�pcs�zetesen sz�k�l� oldalfalakkal, majd �gy �rte el a k�zponti s�rkamr�t. Veszelovszkij 1891-94 k�z�tt egy�bk�nt egy, enn�l a halomn�l is nagyobbat t�rt fel: az Oguz-kurg�nt, amely 22 m�ter magass�g� volt. Itt, ak�rcsak Csertomlik eset�ben, 1979 �s 1981 k�z�tt A. M. Leskov �jabb vizsg�latokat v�gzett �s meg�llap�totta, hogy a kurg�n t�rfogata 140.000 k�bm�ter volt! A hatalmas gyept�gl�s f�ldhalmot itt is 5.000 k�bm�ternyi k�anyagb�l ov�lis (125 x 130 m) ker�t�ssel �vezt�k.(27) Hihetetlen m�ret� munk�latokat v�geztek el teh�t 2400-2500 �vvel ezel�tt! Val�j�ban el sem tudjuk k�pzelni, hogyan szervezt�k meg ezeket az �ri�si m�ret� "k�zmunk�kat"? Ez az egyetlen t�ny el�g volna a barb�r k�borl� nom�d hord�k-elm�let c�folat�hoz. A szolohai kurg�n k�zponti s�rkamr�ja el�gg� nagy volt (27 n�gyzetm�ternyi) �s az eredeti felsz�n al� m�lyedt 6 m�terrel. A f�s�r azonban ki volt rabolva!

Az elsz�rt leletek (arany lemezek, arany t�, fa cs�sze, egy g�r�g feliratos amf�ra, bronz ny�lhegyek, bikacsontok) alapj�n Brasinszkij (28) arra gondolt, hogy fejedelemn� nyugodott a k�zponti s�rban. Az innen ny�l� oldalkamr�ban tal�ltak egy hatalmas r�z �st�t, benne b�r�ny �s bikacsontokkal, kocsivasal�sokat (t�lal�kocsi?), 3 amf�r�t �s egy aranyozott r�zed�nyt. A f�s�r mellett volt k�t felszersz�mozott l�, gy�ny�r� halform�j� arany homlokd�szekkel. Mivel azonban a szolohai kurg�nba nemcsak egy alkalommal temetkeztek, a k�s�bb meg�sott hatalmas s�rkamra-rendszert a rabl�k nem fedezt�k fel. Ide egy k�tszer� �regb�l ny�l� hossz� folyos� vezetett. A s�r�regnek h�rom oldalkamr�ja volt. A keleti legnagyobb kamr�ban nyugodott a szk�ta kir�ly holtteste. L�bain�l egy halomban griff-, szarvas- mad�r-�br�zol�sos, ruh�ra felvarrhat� aranylemezek t�mege. A bal combcsont mellett csontmarkolatos vas t�re, a jobb combcsont mellett vas kardja, gazdagon d�sz�tett aranylemezekkel bor�tott h�velyben. Jobb csukl�j�n 3, a balon k�t arany karperec, nyak�ban zom�nccal �k�tett, oroszl�nfejes arany nyakperec. A koponya mellett hevert egy g�r�g bronz sisak �s n�h�ny cm-re t�le a vil�gh�r�v� v�lt, p�ratlan remekm�: a szolohai arany-f�s�(29). Jobb karj�n�l hattoll� buzog�ny (a buzog�ny teh�t nem nyugati eredet�!), od�bb hat, reliefekkel �kes, ez�st ed�ny. Oroszl�nvad�szatot mutatnak a jelenetek, de k�l�n�s vad�szatot, mert a d�s s�r�ny� h�moroszl�n mellett egy szarvakkal b�r� n�st�nyoroszl�n is szerepel. A Nyugat-keleti t�jol�s� kir�lys�rt�l nyugatra k�t f�rfi csontv�z fek�dt, m�s t�jol�sban (K-Ny illetve D-�), nyilv�nval�an a meg�lt szolg�k, illetve k�s�r�k. Az egyik (a d�li t�jol�s�) kopony�ja mellett sz�mos arany lemez volt, valamint sok bronz ny�lcs�cs, vas kard, vas t�r �s vas lemez-p�nc�l. A m�sik v�z jobb oldal�n is vas kard fek�dt, itt is volt vaspikkelyes p�nc�l, 5 vas l�ndzsa �s ny�lcs�csok. A l�bv�gn�l birkacsontok k�z�tt egy csont dob�kocka (asztragalosz) is megmaradt. A k�t rejtett oldalf�lk�ben tal�ltak r� egy 180 db ny�lvessz�t tartalmaz� ez�stveretes tegezre, egy arany t�lra, illetve h�rom l�-, teh�n �s birka csontokkal teli r�z �stre, benne vas kever�vel, egy nagy r�z t�lra �s 10 bortart� amf�r�ra. Volt m�g egy l�s�r, �t l�tetemmel �s a k�s�r� lov�sz csontv�z�val. A szolohai szk�ta kir�lys�r leletei a m�r �rintett fontos k�rd�seken k�v�l azt is bebizony�tott�k, mennyire hib�s �s torz az a szeml�let, amely a keleti lovas n�peket, �gy a szk�t�kat, a hunokat, az avarokat �s a magyarokat, k�nny� fegyverzet�, k�nny� selyembugyog�kba �lt�z�tt �j�szoknak jellemezte �s l�ttatta. A szk�t�k a legkor�bbi id�kt�l, p�nc�los neh�zlovasok voltak;(30) amint majd l�tni fogjuk, ugyanez a helyzet a t�bbiekn�l is! Nagyjelent�s�g� az a megfigyel�s is, hogy Szk�ti�ban nemcsak hatalmas t�megben f�zt�k nagy �st�kben a pomp�s h�sos �teleket,(31) hanem b�z�t, rozst, k�lest, �rp�t termesztettek, h�velyeseket �ltettek, sz�l�t m�veltek, gy�m�lcs�skertjeik (di�, k�rte) voltak!(32) Alaptalann� v�ltak azok a feltev�sek is, hogy a szk�t�k mongoloidok. Ellenkez�leg, d�nt� m�rt�kben europidok, m�gpedig nem a g�r�g kevered�s k�vetkezt�ben.(33) Most m�r azt kell megvizsg�lnunk, megtal�lhatjuk-e annak az ok�t �s magyar�zat�t, hogy a szk�ta birodalom birtok�ba vette a K�rp�t-medenc�t, n�pei, t�rzsei megtelepedtek itt, �s a Kr. sz�let�se el�tti VI. sz�zadt�l hossz� �vsz�zadokon �t a B�csi-medenc�t�l a Tien-s�nig, egys�ges szellemi �s anyagi kult�r�t teremtettek �s birtokoltak.