Te, Ember- �s Honfit�rsam, tenmagadat, a felismert Igazs�g szolg�lat�ra �s �rv�nyes�t�s�re. Sem fizikai, sem erk�lcsi k�nyszer ebben k�v�lr�l nem befoly�solhat. Csakis bels� k�sztet�sre mozdulj! Ha ilyet nem �rzel, tekintsd t�rgytalannak ezt a h�vogat�st.

Val�sz�n�leg tudod, m�gsem �rt figyelmeztetni r�: k�tf�le embert�pus �s ennek megfelel�en k�tf�le t�rsadalom-modell m�k�dik emberl�t�nk kezdet�t�l a vil�gban. Mint egy�nek m�sok�rt vagy m�sokb�l (m�sok rov�s�ra) �lhet�nk. Az els� esetben k�t-k�t ember vagy embercsoport k�z�tt minden fajta k�zdelem csakis egym�s�rt folyhat. A t�tje pedig az, hogy a m�sik f�lben szunnyad� �rt�keket felsz�nre hozza, kibontakoztassa. Az ilyen k�zdelemnek nincs vesztese, gy�ztesnek pedig az a f�l mondhatja mag�t, aki a m�sikat maga f�l� tudja emelni. A mi mondai �st�rt�net�nkben ezt a k�zdelemt�pust Hunor �s Magyar �letvitele p�ld�zza.

 

A m�sik esetben a k�zdelem az egy�ni, illetve csoport-�rdek k�m�letlen �rv�nyes�t�s�re ir�nyul. Az erk�lcs ebben semmif�le szerepet nem j�tszik. Az �rdek pedig a k�vetkez� strat�gi�t dikt�lja: tudd meg, ki lehet jobb n�lad, �s idej�ben semmis�tsd meg! Az ilyen t�pus� k�zdelemb�l sz�ks�gszer�en a rosszabbik f�l ker�l ki gy�ztesen, az �ldozat pedig az �rtatlan testv�r lesz. P�lda r� a bibliai K�in, illetve az indoeur�pai hagyom�ny ugyancsak testv�rgyilkos Romulusa. Ha az emberis�g ezt a viselked�s-modellt �rv�nyes�ti mindennapi gyakorlat�ban – ma, sajnos, ezt tapasztaljuk mind a gazdas�gi, mind a politikai �letben! – a le�p�l�se feltart�ztathatatlanul bek�vetkezik. A m�sok rov�s�ra t�rt�n� �rdek-�rv�nyes�t�s ugyanis az �llatvil�g jellemz� viselked�s-modellje, nem az ember�. Ezen az �ton legfeljebb a f�eml�s (a majom) szintj�ig lehet eljutni a t�rzsfejl�d�sben. Ha pedig t�rt�netesen ember�s�kt�l sz�rmazunk, �hatatlanul ide cs�szunk vissza.

 

A t�rsadalom-szervez�d�s k�tf�le alapt�pusa ezek szerint �gy alakul:

Ha a k�ini-romulusi modellt akarom �rv�nyes�teni, mindenek el�tt z�rt rendszereket kell k�peznem az emberk�z�ss�geken bel�l. Ilyen z�rt rendszer lehet egy termel� �zem, egy iskola, egy energiaszolg�ltat� vagy h�rk�zl� rendszer, de ilyen lehet egy term�szetellenes hat�rok k�z� k�nyszer�tett orsz�g is. Ebben azut�n egyenl� m�k�d�si es�lyeket kell biztos�tanom a m�sok�rt �l� �s a m�sokb�l �l� egyedeknek... (L�nyeg�ben v�ve az „oszd meg �s uralkodj!" elv gyakorlati alkalmaz�s�r�l van itt sz�.)

Legyen p�lda a z�rt rendszerre a ty�kudvar, benne az egym�s�rt �l� egyedek a baromfiak, a rajtuk �l�sk�d� egyedek a r�k�k. Bel�that�, mi lesz a baromfiudvar sorsa, ha jogegyenl�s�get hirdet�nk meg a ty�kok �s a r�k�k k�z�tt.

Az ilyen t�rsadalmi rendszert hagyom�nyosan demokr�ci�nak nevezz�k, �s magyarra ezt a sz�t n�puralomnak ford�tjuk. Val�j�ban azonban ebben a m�k�d�si modellben – ak�r a jelenkori, ak�r a m�ltbeli gyakorlatot n�zz�k – nem a n�p, hanem az arc n�lk�li alattval�kb�l �sszever�d�tt t�meg a jogok gyakorl�ja. Ez azt jelenti, hogy egy �l�sk�d� senkih�zinak ugyanolyan m�rt�k� a belesz�l�si lehet�s�ge az �llam�gyek int�z�s�be, mint annak az egy�nnek, aki egy �let �nfel�ldoz� munk�j�val �p�ti, gyarap�tja a k�z�ss�get. (�jabb id�kben a helyzet annyival romlott, hogy a demokr�cia „n�pi"-b�l „g�pi"-be fordult �t, amennyiben egy-egy v�laszt�s k�zh�rr� tett v�geredm�nye elvileg korl�tlan m�rt�kben manipul�lhat� a g�pi adatfeldolgoz�s „j�volt�b�l".)

 

Az ilyen t�pus� t�rsadalom m�k�d�s�t az �n. Gresham-t�rv�ny szab�lyozza. Eszerint –lexikon-adat, �rdemes ut�nan�zni! – „ha egy orsz�gban egyidej�leg k�tf�le p�nznem van forgalomban, t�rv�nyszer�, hogy a rosszabb szor�tja ki a jobbat". Bel�that�: itt a k�ini modell �rv�nyes�l�s�r�l van sz� a p�nzvil�gban. A t�tel �rv�nyess�ge azonban nem �ll meg a p�nzvil�g hat�r�n, hanem minden olyan z�rt rendszerre (!) �rv�nyes, amelyben egyidej�leg k�tf�le �rt�krend van forgalomban. A „m�ss�g" ilyenform�n k�zvetlen�l �rdekelt abban, hogy minden vit�s k�rd�sben a rosszabbik (az erk�lcsileg alacsonyabb rend�) megold�st v�lassza, mert csak �gy tud sikerre verg�dni.

 

Az egym�s�rt v�llalt k�zdelem jegy�ben m�k�d� t�rsadalomban nem a t�meguralom, hanem a magasabb elvek �ltal ir�ny�tott rend (idegen sz�val „hierarchia", vagyis „szent uralom") hat�rozza meg az egyedek, illetve a kisebb-nagyobb k�z�ss�gek egym�shoz val� viszony�t. Az ilyen m�k�d�srend� t�rsadalomban minden �s mindenki ott �s addig jut szerephez, ahol �s ameddig a k�pess�geit a legszerencs�sebben, illetve legeredm�nyesebben tudja kamatoztatni – a k�z jav�ra.

Tudnunk kell: a teremtett vil�g – tudom�nyos szaksz�val: az Univerzum – nem demokratikus, hanem hierarchikus rendben m�k�dik. Ha a t�rsadalom hosszabb t�von eg�szs�gesen akar m�k�dni, a saj�t m�k�d�srendj�t ehhez a t�gabb, �t is mag�ban foglal� egyetemes rendhez kell igaz�tania.

 

A hierarchikus rendszer� t�rsadalom-m�k�d�st egyetlen igazi vesz�ly fenyegetheti, �s az ellenz�i minden esetben erre hivatkozva is t�madj�k. A zsarnoks�gg� fajul�s vesz�ly�r�l van sz�. Ez akkor k�vetkezik be, ha a „szent uralom" kulcsfontoss�g� poz�ci�it –kakukkfi�k�kk�nt – hatalmi t�bolyban szenved� �njel�ltek vagy mindenre elsz�nt maffiavez�rek kaparintj�k meg. Az emberis�g egyetemes t�rt�net�ben egyetlen olyan t�rsadalomszervez�d�si modellt ismer�nk, amelyik a hierarchia keretei k�z�tt hathat�san el tudja h�r�tani a zsarnoks�gba torkoll�s vesz�ly�t. Ez a Szent Korona m�k�d�si elve, illetve ennek az elvnek az �rv�nyes�l�se a napi gyakorlatban.

 

A Szent Korona fels�gter�let�n a jogok forr�sak�nt nem h�s-v�r szem�ly (a mindenkori kir�ly) t�telez�dik, hanem maga a Szent Korona, mint szem�lyf�l�tti �l� min�s�g. Ilyen m�don ezeknek a jogoknak a kisaj�t�t�sa �s a vel�k val� vissza�l�s elvileg is, gyakorlatilag is lehetetlenn� v�lik. A Szent Korona jogainak �rv�nyes�t�se nem egyetlen szem�lyre, a kir�lyra h�rul, hanem egyenl� ar�nyban foganatos�tja azokat a nemzet �s a kir�ly. �gy mind a t�meg­uralomba, mind a parancs-uralomba cs�sz�s lehet�s�ge kik�sz�b�l�dik.

Nem a magyars�gnak, hanem az emberis�gnek a l�t�rdekei dikt�lj�k a Szent Korona fels�gjogainak helyre�ll�t�s�t!

 

Minden ellent�tes h�resztel�ssel szemben tudnunk kell: a Szent Korona �ltal k�pviselt jogrend nem id�leges �rv�ny�! Ahogy tegnap �rv�nyes volt, �gy �rv�nyes ma is, holnap is, am�g emberi k�z�ss�gek emberhez m�lt� �letet akarnak �lni a f�ld�n. Ne felejts�k el: a vil�g egyetlen „szent" jelz�vel megtisztelt koron�j�r�l van sz�! Visel�je, a magyar kir�ly pedig az egyetlen uralkod� a vil�gt�rt�nelemben, aki az „apostol" min�s�t�st jogosan viselheti. Ilyen form�n a rend, amely a Szent Korona fels�gter�let�n �rv�nyes�l, a vil�gmindens�g –magasztosabban sz�lva a Teremt� – rendje.

 

M�g n�h�ny fontos tudnival�. Minden ember, sz�let�s�t�l fogva egyszerre k�tf�le id�­nagys�grendben �l. Mint egy�n, egy 365-66 napb�l �ll� �ri. „kis �vben", mint valamely nemzet fia, egy kereken huszonhatezer „kis �vb�l" �ll� precesszi�s vagy „nagy Nap-�vben" (Ezek nem asztrol�giai, hanem asztron�miai, azaz szigor�an tudom�nyos megalapozotts�g� adatok!) A magyar Szent Korona is ebben a k�tf�le nagys�grendben fejti ki a maga k�zjogi tev�kenys�g�t, amikor egyr�szt a precesszi�s nagys�grendben �l� nemzetre, m�sr�szt a „kis �ves" id�kerethez k�t�tt egy�nre, a kir�lyra – hangs�lyozottan �gy, egy�tt – b�zza a benne megtestes�l� jogok gyakorl�s�t. A k�t t�nyez� k�z�tti �sszhang a hierarchia, azaz a „szent uralom" z�kken�mentes �rv�nyes�l�s�nek z�loga.

 

Ez az �sszhang jellemezte a magyar kir�lys�g m�k�d�s�t az �rp�d-h�z (eredetibb nev�n a Turul-dinasztia) uralma alatt, majd kisebb megszak�t�sokkal eg�szen M�ty�s kir�ly hal�l�ig. A Habsburg-korszakban ez a harm�nia v�gzetesen megbomlott. Az egyens�ly az egyszem�lyi joggyakorl�s, magyar�n a parancsuralom ir�ny�ba tol�dott el. A nemzet, mint a „Szent Korona teste", kiiktat�dott a hatalom t�nyleges gyakorl�s�b�l, az orsz�glakosok pedig, mint a „Szent Korona tagjai", k�nyre-kegyre kiszolg�ltatott alattval�iv� sil�nyultak az idegensz�v� zsarnokoknak.

 

Tapasztalati t�ny: ez az �llapot mind a mai napig �rv�nyben maradt, �s orsz�ghat�rokt�l f�ggetlen�l egyforma s�llyal nehezedik a magyars�gra.

Mindamellett tudnunk kell: �si �s mindezideig jogszer�en nem m�dos�tott t�rv�nyeink �rtelm�ben a t�rt�nelmi Magyarorsz�g teljes ter�lete ma is a Szent Korona elidegen�thetetlen tulajdona, amelyb�l egy talpalatnyi f�ldet sem lehet kisaj�t�tani vagy �r�ba bocs�tani. Ilyen m�don a k�lf�ldr�l becsalogatott f�ldv�s�rl�k, illetve az er�szakosan behajtott idegen telepesek legfeljebb ideiglenes haszon�lvez�i lehetnek az �ltaluk birtokba vett f�ldter�leteknek, valamint a hozz�juk tartoz� ing� �s ingatlan javaknak.

 

 A Szent Korona jogrendj�nek – v�rhat�an a k�zelj�v�ben t�rt�n� – helyre�ll�t�sa eset�n azonban valamennyi jogszer�tlen�l eltulajdon�tott f�ldter�let �s vagyont�rgy ellenszolg�ltat�s n�lk�l visszasz�ll jogos tulajdonos�ra, a magyar Szent Koron�ra.

Eddig a felismer�sek. De vajon el�g-e felismerni az igazs�got?

�n m�r d�nt�ttem. Mint a Szent Korona tagja, v�llalom a benne �s �ltala megtestes�l� „szent uralmat", �s mindent megteszek annak �rdek�ben, hogy �rv�nyre is juthasson a Szent Korona fels�gter�let�n, f�ldr�sz�nk sz�v�ben, a K�rp�t-medenc�ben. Elismerem, hogy minden becs�letes ember, aki hasonl� sz�nd�kot nyilv�n�t ki, nekem testv�rem, f�ggetlen�l att�l, milyen nyelven besz�l, milyen a b�rsz�ne, a vall�sa, a nemzetis�ge. Egyetlen nagy csal�dhoz tartozunk, egym�s�rt �l�nk.

 

Szent Koron�nk k�prendje, benne a k�t ingyen gy�gy�t� szent orvossal, kir�lynak �s nemzetnek egyforma hangs�llyal p�ld�zza: mi nem h�d�tani, hanem gy�gy�tani igyeksz�nk, az �let minden ter�let�n. Mert a vil�g ma nagyon beteg. �s nem mutat�sn�l mutat�sabb �g�retekkel, csakis szem�lyes j� p�ld�val orvosolhat�.

Ilyen ir�ny� sz�nd�komnak a kinyilv�n�t�ja ez a p�r mondat.

Keresem azokat az embert�rsaimat, akiknek hasonl� a sz�nd�kuk, mert tudv�n tudom: egyetlen es�csepp, mag�ra hagyva, sohasem �rheti el a tengert. Csak ha egyes�lni tud a t�rsaival, a t�bbi es�cseppel. �gy lesz bel�l�k el�bb erecske, majd patak, foly�, folyam... �s akkor – de csakis akkor! – minden f�ldi akad�lyt legy�zve c�lba �rhet az egyetlen cseppecske is.

 

Az utat azonban nemcsak megtal�lni kell. El is kell indulni rajta. �gy legyen!

V�g�l magamnak teszem fel a k�rd�st, �s – ha sz�ks�g�t �rzem – magam, magamnak v�laszolok r�.

Mit jelent nekem, szem�lyesen az, hogy a Szent Korona uralmi rendj�ben �lhetek? Hogyan �lem meg ezt? Mit v�rok ett�l a rendt�l a magam, csal�dom, nemzetem �s az eg�sz emberis�g sors�nak jobbra fordul�sa �gy�ben, �s magam mivel k�v�nok hozz�j�rulni ahhoz, hogy ennek a „szent uralomnak" a keret�ben a k�v�nt jobbra fordul�s be is k�vetkezz�k?

Pap G�bor