Magyar Atlantisz

A Pilis �letre kel?

India nagyk�vetasszonya a Pilisbe j�r felt�ltekezni, �s a dalai l�ma magyarorsz�gi l�togat�sakor els�k�nt szint�n az �ltala a vil�g egyik legfontosabb �s legcsod�latosabb hely�nek tartott Pilisbe sietett, ahol a k�vetkez�ket mondta: A tibeti szeml�let a magatart�s �s a Szent Tud�s t�bbi hajt�s�hoz hasonl�an a mindens�get egys�gben, Egynek l�tja �s �li. Ennek megfelel�en az er�k�zpontokat - csakr�kat - nemcsak az emberi testben, de a F�ldgoly�n is sz�mon tartja. A hagyom�ny szerint a F�ld sz�v-csakr�ja Magyarorsz�g ter�let�n, pontosabban a Pilisben van.

A Pilist eg�sz �vben kir�ndul�k, t�r�z�k, s�el�k sz�zai, amat�r �s hivat�sos kutat�k keresik fel, �s valamilyen rejt�lyes m�don az ide�rkez�k k�z�l azokat is hamarosan megsz�llja egyfajta k�l�n�s nyugalom, akik semmit se hallottak a hely szellem�r�l. Amit a dalai l�m�hoz hasonl�an vil�gszerte sokan tudnak, az a hazai l�togat�k t�bbs�ge el�tt m�ig ismeretlen: a Pilis a K�rp�t-medence energetikai szempontb�l kit�ntetett helye, �seink szerint az a pont, ahol "az �g �s a F�ld �ssze�r".

A ma ember�nek sokszor m�r alig mond valamit a szent hely kifejez�s, pedig el�g, ha f�leleven�tj�k a gyermekkori olvasm�nyainkb�l, a r�g l�tott filmekb�l ismert indi�n szerepl�ket, �s m�ris k�nnyebben meg�rthetj�k. Az indi�nok v�ndorl�saik sor�n egyszer csak azt mondj�k, hogy "itt �lljunk meg, mert szent helyre �rkezt�nk". A "s�padtarc�" nem �rti, �s nem �rzi a hely jelent�s�g�t, mire az indi�n elmagyar�zza, hogy ott laknak az �s�k szellemei. A Pilisben a magyar �s�k szellemei "�lnek", m�g akkor is, ha "l�tez�s�kkel" az ut�bbi �vsz�zadokban meglehet�sen kevesen �s keveset foglalkoztak. Az elm�lt n�h�ny �vben azonban ez a r�g elfeledett vil�g mintha kezdene �letre kelni. Egyre t�bb olyan lelet, adat vagy �j ismeret bukkan fel a Pilis k�l�nb�z� pontjain - nemegyszer k�l�n�s k�r�lm�nyek k�z�tt -, ami szinte r�k�nyszer�ti az embert, hogy �tgondolja a magyars�g t�rt�net�nek eddig - a t�bbs�g sz�m�ra - kev�sb� ismert �vsz�zadait.

A Pilis szakralit�s�nak vizsg�lata sor�n a k�rd�sk�r b�rmelyik vet�let�t vessz�k is szem�gyre, szinte minden esetben a legt�volabbi m�ltba jutunk el, amelyet a sumer �k�r�sos t�bl�k �gy jellemeznek, hogy a "kir�lys�g lesz�llt a F�ldre".

Ahol megny�lt a f�ld

A Pilisben az elm�lt n�h�ny �vben sorra ker�lnek el� az elpuszt�tott �s elfelejtett vil�g nyomai. Szinte naponta bukkannak fel egykori hatalmas templomok, alag�trendszerek t�bb sz�z �ves maradv�nyai, de el�ker�ltek m�r a k�rny�ken k�tezer �ves cser�pdarabok, ny�lhegyek, furcsa alak� k�vek �s t�bb ezer �ves faragv�nyok is. Nem meglep� m�don a leletek n�melyik�n a sz�v jele l�that�. 2000. szeptember 23-�n a p�los rendet alap�t� Szent �zs�b tisztelet�re szabadt�ri mis�t rendeztek Pilissz�nt�n, ahol eg�sz k�l�n�s leletre bukkantak a k�t �vvel kor�bban f�lfedezett egykori templom romjai f�l�tt. Egy 80 kg-os k� ker�lt el�, amelyen azel�tt soha nem l�tott, k�l�n�s, kett�s kereszt form�j� minta l�that�.

A k� a szak�rt�k szerint eg�sz biztosan a XI. sz�zad el�tt keletkezett. Pap G�bor m�v�szett�rt�n�sz a r�mai egyh�z �ltal eretneks�ggel v�dolt bogumilokt�l eredezteti az alkot�st, m�sok az egyiptomi kopt kereszt�ny mot�vumokhoz hasonl�tj�k a kett�s keresztet. Egy valamiben azonban mindannyian egyet�rtenek: a k�v�n a r�mai, judeo-kereszt�nys�gt�l elt�r� mot�vum l�that�.

A keresztes k�vet most abban a templomban �rzik, ahol kor�bban sz� szerint megny�lt a f�ld. M�ra m�r kider�lt, hogy egy alag�trendszer h�z�dik alatta, amelyet - az itt tal�lt leletek tan�s�ga szerint - a k�z�pkor el�tt alak�tottak ki. De maga a templom is �rdekes: noha a XVIII. sz�zadban �p�tette a betelep�tett sv�b lakoss�g, falaira csak �rp�d-h�zi szenteket festettek. �p�t�szeti szempontb�l pedig semmi nem indokolja, hogy egy v�zmos�s f�l� �p�tett�k - hacsak nem valami eddig ismeretlen okb�l.

Pilissz�nt� polg�rmestere elmondta, hogy a k� "megv�logatja", ki j�het hozz�. A szakr�lis t�rgyak a j�t jobb�, a rosszat m�g rosszabb� teszik. Aki csak szenz�ci��hs�g miatt keresi fel a szent k�vet, azt kapja, amit meg�rdemel...

Pilissz�nt�n tal�ltak m�r egy sz�v alak� k�vet is, rajta k�t rajzolattal. A fels� a r�g�szek szerint egy �ldott �llapotban lev� asszonyt mint�z, aki k�s�rtetiesen eml�keztet a vil�gszerte hasonl�k�ppen �br�zolt �skori term�kenys�g-istenn�kre. Makoldi Mikl�s r�g�sz 6-7 ezer �vre becs�li a lelet kor�t.

Feh�r az egyh�za...

Maga a pilis sz� a kopasz, illetve leborotv�lt fej jelz�je, egy helyt�rt�neti m�ben pedig azt olvashatjuk, hogy a fejtet�t nevezt�k �gy r�gen. Papi kifejez�s is egyben, m�sik megfelel�je, a tonz�ra manaps�g is megfigyelhet� n�h�ny szerzetesrendn�l, amelynek tagjai a fejtet�t kopaszra borotv�lj�k. Itt tal�lhat� az emberi test korona-csakr�ja, amin kereszt�l - az ezoterikus tan�t�sok szerint - a Teremt� energi�ja �ramlik. A tiszta, isteni energi�nak, illetve ennek a pontnak a tan�t�s szerint feh�r a sz�ne. A feh�r sz�n �lland�an, k�s�rtetiesen visszak�sz�n a Pilissel kapcsolatban, ahogy azt egy r�gi magyar n�p�nek is meg�r�k�tette:

Ennek a vil�gnak
Feh�r a vir�ga
Feh�r az egyh�za
Feh�r a csuh�sa

Ennek a vil�gnak
Itt dobog a sz�ve
Itt van a lelke
Itt van a k�zepe

Az egyetlen magyar alap�t�s� szerzetesrend, a p�losok tagjai is feh�r ruh�t hordtak, �s ahogy a tov�bbiakban l�tni fogjuk, ez a pilisi sz�let�s� rend ezer sz�llal k�t�d�tt az "�gb�l lesz�llt kir�lys�ghoz".
Felt�n�, hogy a t�rt�nelmi Magyarorsz�gon mennyi Feh�r- vagy Fej�rv�r van, ismeretes tov�bb�, hogy minden fontos t�rt�nelmi hely�nk a Feh�rv�r vagy Alba (latinul feh�r) nevet viselte.

L�tezik egy velencei fametszet a k�z�pkori Sz�kesfeh�rv�rr�l, ami t�bb kutat�t arra sarkallt, hogy a magyarok szakr�lis k�zpontj�t nem a mai Sz�kesfeh�rv�ron, hanem a Pilisben keresse. A kutat�sok eredm�nyek�nt egyre t�bben vallj�k, hogy Feh�rv�r koron�z� v�rosunk egykor val�ban a Pilisben helyezkedett el, ami a korona-csakra, feh�r �s beavat�s fogalmak �rdekes tal�lkoz�sa.

A beavat�s helye

A fejtet�, a legfels�bb f�l�tt m�r nincs semmi. Szimbolikusan tekintve a Pilist, az �g �s a F�ld hat�r�n van az a hely, ahol a f�ldi kil�p a F�ldb�l �s bel�p az �gbe, magyarul: megkapja az �gi Tud�st. Pontosan ez az a hely teh�t, ahol a beavat�s t�rt�nhet. Mint ahogy az emberi testben ez a hely a fejtet�, ugyan�gy a K�rp�t-medence "pilise" az, ami k�pes a fentr�l j�tt finom energi�k befogad�s�ra.

Ha a t�rt�nelmi Magyarorsz�got �l� testnek fogjuk fel, ahogy az a k�z�pkorban �ltal�nosan elfogadott n�zet volt, akkor ennek az "orsz�gtestnek" a fejtet�je, a "pilise" nem m�s, mint a Pilis, az �giek �s f�ldiek k�z�tti kontaktus helysz�ne. Ez�rt volt az, hogy ezt a ter�letet id�tlen id�k �ta mindig is a legfels� vezet�k uralt�k. M�r az �rp�d-h�zi kir�lyok idej�n is a legjobban �rz�tt �s f�ltett birtok volt. (�rdemes megeml�teni, hogy a kutat�k szerint az els� lovast�rsadalom, l�r�l nyilaz� hadsereggel, Kr. e. 1900 k�r�l jelent meg a K�zel-Keleten. A k�na�ni rov�s�r�sos sz�vegekben ez a n�p "PLST", vagyis "PiLiS-Tu" n�ven szerepel. T�bben innen sz�rmaztatj�k a filiszteus sz�t. Az �kori �r�k e lovast�rsadalom tagjait "filiszteus hunoknak" is nevezik.)

A Pilis k�rvonala (a Visegr�di-hegys�ggel egy�tt) egy hatalmas sz�vet form�z, amelynek a k�zep�n tal�lhat� Dobog�k�, a K�rp�t-medence energetikai k�zpontja. �seink nem v�letlen�l adt�k a ter�let k�z�ppontj�ban �ll� cs�csnak ezt a nevet, tudniuk kellett, hogy itt "dobog" a vil�g sz�ve. Az �rp�d korban ezt a ter�lete "Insula Pilis" (Pilis-sziget) n�ven nevezt�k. Ha r�pillantunk a t�rk�pre, �s lesz�m�tjuk az ut�bbi 1500 �v mintegy 400 f�ldreng�s�t, amelyek sor�n p�ld�ul "az egyik hegy belezuhant a Dun�ba", �s �gy nyilv�n megv�ltozott a k�rny�k k�pe, akkor t�k�letes sz�valakot l�tunk. A ter�letet a ma itt �l�k is a F�ld sz�vek�nt emlegetik.

A korona- �s a sz�v-csakra �gy teh�t a Pilisben egy helyen tal�lhat�, ez�ltal teljes szakr�lis uralkod�i programot k�pvisel. Az itt tal�lhat� pontokon kereszt�l �tadhat�v� v�lt az isteni energia az arra alkalmas befogad� szem�lynek. �s val�ban, a Pilis alag�trendszer�ben, a titkos barlangokban a p�losok beavat�si r�tusainak k�zponti szerepe volt.

Isten jel�lte ki

A Pilis bizony�that�an m�r a szk�ta kort�l lakott volt, �s a honfoglal�snak nevezett esem�nyt megel�z�en is sok kultikus hellyel rendelkezett. A szk�t�k Kr. e. 900 k�r�l m�r l�tez� birodalma a mai D�l-Oroszorsz�gt�l K�z�p-Eur�p�ig terjedt, mag�ba foglalta teh�t a K�rp�t-medenc�t is. Ugyanezt igazolj�k az �kor nagy szerz�i, k�zt�k Arrianosz g�r�g t�rt�net�r� �s filoz�fus, aki ezt �rja: "Az eur�pai szk�t�k mint legnagyobb n�p lakj�k Eur�p�t."

A Pilis �rp�d-kori szakralit�s�t oklevelek bizony�tj�k: mindv�gig kir�lyi k�zpontk�nt m�k�d�tt, soha nem lehetett adni-venni benne f�ldter�leteket, csak kir�lyi j�v�hagy�ssal. K�s�bb, az Anjou-kort�l Visegr�don, a fellegv�rban �rizt�k a Szent Koron�t (amely a vil�gon egyed�l�ll� m�don nem kir�lyi, hanem beavat�si korona), �s a K�pes Kr�nika k�pein a koron�z�s helyek�nt a Pilis azonos�that�. A szent helyeket, ahogy mondj�k, maga az Isten jel�li ki. Nem v�letlen teh�t, hogy a k�rny�ken M�ria-jelen�sek, csod�s gy�gyul�sok tucatjaival tal�lkozunk.

Visszat�rve az indi�n p�ld�hoz, a szent helyekre mindig csak a var�zsl� vagy a t�rzsf�n�k enged�ly�vel lehetett bel�pni. �seinkn�l a var�zsl� a t�ltos, a t�rzsf�n�k pedig a kir�ly volt. A t�ltosok elt�n�s�vel a p�losok vett�k �t, vitt�k tov�bb a hagyom�nyokat, �s val�ban, a kir�ly �s az � enged�ly�k n�lk�l senki se l�phetett a ter�letre. A legbels�bb r�szbe, a Pilis "pilis�be" - a Szentek Szentj�be - m�g a kir�lyi csal�d tagjai se l�phettek be fel�gyelet n�lk�l.

A hely �sis�g�re utal, hogy a Pilis-hegyen �llva j�l l�that� a Zirib�r-hegy, amely f�l�tt a t�li napfordul�kor, december 21-�n a Nap kel, m�gpedig �gy, hogy az �ltet� napf�ny a Pilis egyik fontos pontj�ra esik. A sumerol�gusok egybehangz� v�lem�nye szerint a "zirib�r" sz� hegyszorost, �bred� f�nyt, �jj�sz�let�st jelent. (Ismeretes, hogy a legkor�bbi kult�r�k, gyakorlatilag kiv�tel n�lk�l, a "legfels�bb Istent", a "Magass�gost" a Nappal azonos�tott�k. �seink is naphit�ek voltak.)

Az egyiptomi piramisok az Oziriszt megszem�lyes�t� Orion csillagk�p mint�j�ra �p�ltek. Tudjuk, hogy az Orion a magyar mitol�gi�ban Nimr�ddal azonos. T�bbek felt�telez�se szerint ennek pontos m�sa megtal�lhat� a Pilisben: a csillagk�p csillagait a pilisi hegyek rajzolj�k ki. A k�z�ps� h�rom csillag az �rp�d-v�r, a R�m-hegy �s a Magashegy. Az elrendez�s ugyanaz, amit az egyiptomi piramisokn�l l�tunk: a leghalv�nyabb csillagot a legkisebb piramis jelzi, a leger�sebbet pedig a legnagyobb. A csillagk�p tov�bbi n�gy pontj�nak mindegyik�n�l p�los kolostorromok tal�lhat�k.

(Forr�s: Dobog� foly�irat)