EGY KIS KUTAT�ST�RT�NET

Visszakanyarodva az energia-vonalak t�m�j�hoz, tanuls�gos �ttekinteni ezek eur�pai �jrafelfedez�s�t. Az�rt kell �jrafelfedez�sr�l besz�lni, mert m�g ezeket a keleti kult�r�kban folyamatosan sz�mon tartott�k -a s�rk�ny �sv�nyeik�nt, addig a nyugati m�velts�gb�l e tud�s nagyr�szt kiesett (a v�rosi kult�r�b�l teljesen elt�nt). Angli�ban John Aubrey �s William Stukeley vette �szre el�sz�r 1648-ban, hogy a t�jban egy pre-historikus templom rejt�zik meg. Ezt k�vet�en a legelm�ly�ltebben egy Alfr�d Watkins nev� kutat� foglalkozott a k�rd�ssel. �szrevette, hogy a prehistorikus k��p�tm�nyek (dolmenek, k�k�r�k, ing�k�vek) egy geometriailag t�k�letes pontoss�ggal felfektetett vonalh�l�zaton helyezkednek el.

 E vonalakon valamilyen er� �ramlik, mely l�that�an a madarak t�j�koz�d�s�t is befoly�solja �s minden egyes vonalhoz (�sv�nyhez) k�l�n-k�l�n azonos f�ldrajzi n�vanyag kapcsol�dik. A d�l�k, dombok, hegyek, erd�k vagy legel�k neveiben leggyakrabban „ley" („ugar") sz� szerepelt, ez�rt Watkins az �sv�nyeknek a „ley-vonal" nevet adta. Igen gyakori volt m�g h�rom sz�n ism�tl�d�se is, ezek: a feh�r, a fekete �s a v�r�s. Az �sv�nyeket � r�gi kereskedelmi utaknak gyan�totta, b�r azt � is �szrevette, hogy sokuk magas hegycs�csokra vagy �ppen egy t� fenek�re fut. Ha azonban e h�rom sz�nb�l indulunk ki, egy eg�szen m�sfajta szerep bontakozhat ki el�tt�nk.

 Ezek ugyanis mind a nyugati alkimiai hagyom�nyban, mind a keleti (f�k�nt buddhista) tan�t�sokban „besz�des" sz�neknek sz�m�tanak �s a szellemi megval�sul�s beavat�si fokozatai k�t�dnek hozz�juk. A fekete megfelel az alk�mia „nigredo" �s a tantrikus buddhizmus „Trikaja" (H�rom Test) tan�t�s�ban a „Nirm�na-k�ja" (sz�tm�r�stest) fokozat�nak. A feh�r az „albedo" �s a „Sambhogak�ja" (�sszegy�-ny�rk�d�s-test), m�g a v�r�s a „rubedo" �s a „Dharma-k�ja" (t�rv�nytest) megfelel�je. Mint l�that�, itt a hal�l tudatos�t�s�nak �s legy�z�s�nek h�rom szellemi fokozat�r�l van sz�, vagyis �sv�nyeink szellemim�gikus-beavat�si utak a t�jban, melyeket a l�that� vil�gban szakr�lis k��p�tm�nyek �s halmok, a l�thatatlan vil�gban pedig hull�mz�(pulz�l�) er� jel�l ki.

H�rodotosz g�r�g t�rt�net�r� �rja le az �ir�ni vall�si gyakorlattal kapcsolatban, hogy papjaik nem �p�tettek templomokat �s szobrokat, hanem a hegytet�k�n �s magaslatokon mutattak be �ldozatokat a Napnak, Holdnak, csillagoknak �s feh�r lovat �ldoztak. E m�gikus vall�si gyakorlatot t�bben is Nimr�dt�l sz�rmaztatj�k. A vall�st�rt�neti irodalom ink�bb Zarathustra szem�ly�hez kapcsolja, de Epiphanius biz�nci szerz� azt k�zli, hogy az � szem�lye azonos Nimr�ddal, a ku-sok fi�val, aki a csillag�szat �s a m�gia tanait felfedezte.

 Az izraeli-k�na�ni vall�ssal kapcsolatban olvashatjuk az �sz�vets�gi Kir�lyok K�nyv�ben: „...�s megfert�ztette a magaslatokat, amelyeken a papok t�mj�nezte" /Kir. II., 23:8/ „...�s elt�vol�totta a lovakat, amelyeket a napnak szenteltek"/Kir. II., 23:11/. Szk�ta, hun �s magyar �seink vall�si gyakorlat�val kapcsolatban is ugyanezen jellegzetess�geket veszik sz�mba a kort�rs szerz�k. Mindezekb�l �s sz�mos m�s adatb�l is arra k�vetkeztethet�nk, hogy a halmokat �s hegytet�ket az els� szent helyek k�z�tt tarthatjuk sz�mon. Az �si vall�s olt�raik�nt „Isten csillagv�r�ban", a magass�g-m�guss�g-magoss�g , azaz egy szerves-term�szetes �s emelkedett szellemis�g� l�t tan�ik�nt.

 A magyar n�phagyom�ny szint�n sz�mon tartja e m�gikus-szakr�lis m�k�d�st a hozz�juk kapcsolt mond�kban. Ezek szerepl�i leggyakrabban t�nd�rek, t�ltosok vagy garabonci�sok, akik az esztend� valamely jeles napj�n - rendszerint �jszaka - megjelennek �s az �ppen ott tart�zkod�ra valamilyen titkot b�znak vagy �ppen m�ly �lmot bocs�tanak r�, melyben azt�n k�l�n�s dolgokat tapasztal.

Ha a halmok neveib�l pr�b�ljuk megfejteni szerep�ket, akkor a k�vetkez� lehet�s�gek ad�dnak:

- szakr�lis szerep /pl.: egyh�z-, pap-, remete-, k�lv�ria-, templom-halom nevek/

- hat�rjel�l� �s megfigyel� szerep /pl.: h�rmashat�r-, str�zsa, �sv�ny-, cs�sz-, �r-halom nevek/

- h�r-l�ncbanjelz� szerep /pl.: m�cses-, t�z-, har-sog�-halom nevek/

- temetkez�si szerep /pl.: temet�-, keresztes-, b�cs�-, Szent J�nos-halom nevek./

- csillag�szati /csillagv�rta/ szerep /pl.: S�nta Kata/=S�rius/, eb�dles� sz�k, szek�r-halom nevek/

Term�szetesen egy-egy halom nem kiz�r�lagosan egy szerepet l�thatott el, s�t, ezek a lehet�s�gek szorosan �ssze is f�gghettek egym�ssal, �ppen a szak-ralit�s ok�n. Ezt a szakralit�st pedig a minden halmon ott l�ktet� er�-csom�pontok is er�s�tik/felt�telezik. Mint kor�bban m�r l�thattuk, e csom�pontok olyan „transzform�ci�s k�zpontok", ahol az energiamint�zaton �raml� f�ldi energi�k, a „s�rk�nyer�k" (az alk�mia „pr�ma materi�ja" �s „sz�zf�ldje") szellem�thet�k �t, emelhet�k fel �s egyes�thet�k az �gi er�k-kel, hogy a f�ld ism�t f�nnyel tel�tett�, paradicsomiv� v�lhass�k. Ez�rt lehet egy halom egyszerre szakr�lis �ldoz�hely, temetkez� vagy �ppen �rhely, v�delmi pont. Itt teh�t egy olyan, igen m�ly szellemis�g� vall�si gyakorlat k�rvonalai bontakoznak ki, melyben a f�ny felszabad�t�s�n kereszt�l �g �s f�ld egyes�t�se k�zponti szerepet j�tszik.

Egy ilyen m�velts�g sz�m�ra l�tk�rd�s, hogy ezt az eleven er�rendszert sz�m�t�sba veszi vagy sem! Hogy mi t�rt�nhet ez ut�bbi esetben, arra j� p�lda lehet D�va v�r�nak t�rt�nete, ahol az eleven asszony fel�ldoz�s�ra tal�n �ppen annak k�vetkezm�nyek�pp ker�lhetett sor, hogy a v�rat (nyelv�nkben er�ss�g is, azaz er�v�rta hely!) nem eleven rendszer�nkre tervezt�k.

A nyelvi �ton t�rt�n� megk�zel�t�st �rdemes mag�val a halom sz�val folytatni. E sz�ban ugyanis egyszerre ott bujk�l a hal(ak), a hal(�l) �s a hal(l�s) is, tov�bb� a hull�m (hull�mterm�szet� l�tez�i), a hallom, az elem �s az �lom, mint a sz� hangalaki, teh�t l�nyegi megfelel�i. A ugyancsak a hull�mterm�szetre is utal, �s hogy a halmok �s a hang/hull�m/ k�z�tt igen szoros a kapcsolat (teremt� hang!), erre k�zvetlen�l utal az Arany Ilona k�nnycseppje c. aradv�gi monda, melyben az elhordott aranyhegy/!/ hely�n z�g�st hallani a f�ld m�ly�b�l. Itt teh�t a hall�snak d�nt� jelent�s�ge van �s hogy ennek mi k�ze lehet a hal�lhoz, arr�l p�ld�ul a tibeti buddhizmus halottas szertart�sa adhat j� felvil�gos�t�st, ahol a pap a szent �tmutat� szavakat 49 napon kereszt�l k�nt�lja abban a meggy�z�d�sben, hogy a tetemt�l megszabadult l�lek hallja a szavait, �s megfogadja tan�cs�t.

 (Mag�nak a Tibeti Halottask�nyvnek is ez a teljes c�me: A k�ztes l�tb�l hall�s �tj�n val� szabadul�s. Ez a szabadul�s viszont testetlened�ssel, azaz hull�mterm�szet�v� v�l�ssal j�r, �s itt azt se felejts�k el, hogy a „hull�m" sz�nak van „hal�los" jelent�se is!) Tov�bbi megfelel�st jelenthet, hogy a f�l, mint a hall�s szerve, a magzati �llapot form�j�t, �gy ezzel a megsz�let�st�jj�sz�let�st id�zi. Ehhez azonban a l�tnek elemi szintre kell �sszevon�dnia. Azt is tudhatjuk tov�bb�, hogy a hal�lban megtapasztalhat� �llapot rendk�v�li m�don hasonl�t az �lomb�lihez, mely ut�bbi pedig �pp�gy hull�mz� l�t�llapot, mint a szerelem (a halom hangalaki v�ltozata) �s a r�v�l�s (ez�rt nevezz�k r�vnek a v�zparti �tkel�ket �s ez�rt jelk�pezi a hal�lt a v�z, mint ahogy a hal�lon val� �tkel�st a v�zen val� �tkel�s �s a hal�l legy�z�s�t a v�zen val� j�r�s!).

 Viszont hal, hal�l, halom �s hull�m nemcsak a f�ldi, hanem az �gi vil�gban is tal�lhat�. Keress�k h�t meg �ket sorrendben! A hal �s a hal�l egyar�nt a vizes elem�/!/ Halak jegyet id�zi. A halom, minthogy nagy t�meg�, f�ldb�l �p�tett, massz�v alakzatr�l van sz�, a f�ld elem� Bak jegyet id�zi meg. E kett�t viszont az �gen is �pp egy hull�mz� k�zeg fogja k�zre: a leveg� elem� V�z�nt�! E h�rom jegy az esztend� menet�ben pedig �ppen a f�ny megsz�let�s�t�l a hal�l st�ci�j�n kereszt�l az �jj�sz�let�s�ig/felt�mad�s�ig vezet el benn�nket.

�rdemes m�g a halmok m�sik magyar nev�t, a dombot is megfaggatni. E n�ven kereszt�l ugyanis a dob (dobol�s, dobban�s, dobog�s), s�t a doromb ir�ny�ba is �thall�st kapunk (ezek. a t�ltos szertart�s kell�kei, teh�t a hely m�k�dtet�s�vel kapcsolatosak!).

Ugyanakkor a s�ks�gb�l kiemelked� voltuk (nev�k sok helyen f�ldpiramis!) a helysz�n emelkedetts�g�t jelzi, ahov� elzar�ndokolva mi is �nmagunk f�l� emelkedhet�nk (t�ltos r�v�l�s!). Ezen a ponton esz�nkbe juthat a Szent Korona zom�nck�peinek apostolain l�that� furcsa fejb�b, ami �pp a t�ltoss�g egyik jele �s a magyar hagyom�nyban pilis a neve. Nevezhetj�k azonban sokatmond�an �gy is, hogy a „kopony�k hegye", azaz Golgota, ezzel egyszersmind �dvt�rt�neti magaslatokba kapcsolva a koron�z�st (hiszen megkoron�zott „megv�lt� kir�lyunknak"(!) �pp a pilise f�l� ker�lt a „szent kereszt") �s halmainkat is.

De e kiemelked�s nemcsak mint magaslat, hanem mint kihasasod�s is �rtelmezhet�, m�gpedig a F�ldanya �ldott has�nak kidomborod�sak�nt, amely alatt a F�ldanya �ldott m�h�ben az �let sz�letik �jj�. Ez�rt is temetkeztek teh�t halom al� �seink, hogy az eltemetett �jj�sz�let�s�t/felt�mad�s�t ez�ltal is biztos�ts�k. (Ezt szolg�lta az okkeres zsugor�tott temetkez�s is!) Ezzel viszont �j �gi helysz�neket vonhatunk be vizsg�l�d�sunkba, ugyanis annak a folyamatnak, ami egy sz�zi �llapotb�l egy kihasasod�s �llapot�n kereszt�l az anyas�got val�s�tja meg, a fenti vonatkoztat�si rendszerben a Sz�z-Oroszl�n-R�k jegyh�rmas felel meg. Ezek pediglen a kor�bban megkapott h�rom �llat�vijegy szemk�zti p�rjai!

Ha viszont a t�ltos szertart�s ir�ny�b�l k�zel�t�nk, akkor a Nyilas-Ikrek tengely ad�dik. Ezt kieg�sz�tve az �lom �gi helysz�n�vel �s annak szemk�zti p�rj�val, a Bika-Skorpi� jegyp�rost kapjuk. Gondoljunk itt Emese �lm�nak t�rt�net�re, ahol az Emese n�v az anyakoca (emse!), �s ezen kereszt�l a Bika �llat�vijegy megid�z�je (annak keleti jelz��llata), m�g az �t �lm�ban meglep� turulmad�r a szemk�zti Sas csillagk�p� (�s Skorpi� jegy�); ugyanakkor az �gy�k�b�l elindul� f�nyes �gi folyam a Tejutat jelk�pezi (ennek ok�n is mondhatjuk, hogy „alszik, mint a tej"/, �gy a teljes Tej�t is kirajzol�dott! Ezzel k�t olyan �gi helysz�n ad�dott, amely j�l �rz�kelhet�en a halmok m�k�d�s�vel-/m�k�dtet�s�vel kapcsolatos. Sz�mba kell venn�nk azonban m�g egy harmadik t�nyez�t is, amely �pp az el�bbieket kapcsolja �ssze, de ehhez kanyarodjunk vissza Atill