ATILLA, NEMZET�NK T�PL�L�JA

Az�rt k�l�n�sen fontos �pp a temetkez�st megid�zni, mert ez t�rja fel sz�munkra, hogy az atillai �r�ks�g milyen form�ban m�k�dik a jelenben �s az elj�vend�ben! Atilla nagykir�ly temetkez�s�nek pediglen k�t - l�tsz�lag egym�snak ellentmond� - mond�ja van. Az egyik (M�ra Ferencnek �s G�rdonyi G�z�nak k�sz�nhet�en k�zismertebb �s t�bbsz�r hivatkozott) v�ltozatban Atill�t foly�ba temetik el, m�gpedig �gy, hogy a foly�t elterelik, �s az �gy sz�razon maradt foly�mederbe helyezik h�rmas kopors�j�t, majd a seg�dkez� szolg�kat lenyilazva, a foly�t visszaterelik a medr�be.

 Az aradv�gi hagyom�ny a temet�shez, illetve a nagykir�ly �let�nek h�rom(!) sarkalatos pontj�hoz m�g h�rom helys�gnevet is hozz�kapcsol, miszerint Atilla Engadiban sz�letett, Zelem�ren nevelkedett �s Dombegyh�zon halt meg. Ha eltekint�nk att�l az igencsak k�zenfekv� lehet�s�gt�l, hogy itt tipikus besz�des nevekkel �llunk szemben, �s ink�bb e h�rom hely konkr�t f�ldrajzi fellelhet�s�g�t keress�k, akkor is �rdekes eredm�nyre jutunk. Engadit tal�lhatunk a mai Sv�jc ter�let�n, m�gpedig �ri kantonban, a T�rim-medenc�ben �s - mintegy a leg�rdekesebb lehet�s�gk�nt - a Szentf�ld�n! Zelem�r Debrecen mellett tal�lhat�, Dombegyh�z pedig B�k�s megye d�lkeleti cs�csk�ben.

Visszat�rve azonban a temetkez�shez, �rdemes v�giggondolni, mit is k�z�l vel�nk rejteki nyelven ez a monda? A foly� mot�vuma, mint ismeretes, a tradicion�lis gondolkoz�sban az id�t (is) jelenti, �gy teh�t ebben a v�ltozatban a temet�s szertart�s�nak idej�re mag�t az id�t terelik el addigi medr�b�lf!), hogy majd a szertart�s v�gezt�vel �jra eredeti medr�ben �ramoljon tov�bb, imm�r az az „atillas�got" is mag�ba fogadva. Atilla hal�l�val teh�t k�t ir�nyba �gazik sz�t az id�folyam: egy elterelt, azaz „m�shol" l�v�, �s egy medr�ben tov�bb �raml� id�re!

 Maga az „atillas�g" pedig mindkett�ben tetten �rhet� lesz, m�gpedig annak l�nyegek�nt: az �dvt�rt�neti �s a t�rt�neti, azaz a mi id�nkben egyar�nt. Ugyanakkor azt is tudhatjuk, hogy ez ut�bbi eset�n els�sorban melyik nemzetnek sz�l�an! A meder sz�nak ugyanis van egy olyan hangalaki v�ltozata, hogy: magyar! Az atill�i folyam (testetlen, hull�mterm�szet� l�tez�s!) testet�lt�se teh�t a magyar t�rt�neti id�ben v�rhat�, �s az adott pillanatban be is teljesedik, amikor Emese �gy�k�b�l az �gi folyam elindul, hogy bel�le �lmos vezet�s�vel dics� szent kir�lyok t�madjanak...

Az elterelt id� azonban konkr�tabb jelent�st is hordozhat! Elegend� itt Heribert Iliig nagy port felvert kutat�si eredm�ny�re utalni, amely szerint a t�rt�neti id� menet�be mesters�gesen iktattak be majd 3oo esztend�t, �ppen az Atilla hal�l�t k�vet� id�kben!

A temet�si monda m�sik - aradv�gi - v�ltozat�ban a temet�s nem foly�ba t�rt�nik. S�t, �pp az a mondai t�ltosok alapprobl�m�ja, hogy nem tudj�k, hogyan temess�k el a kir�lyt. M�r ott j�rt a kopors� a Tisza (t�z!) �s a Maros (mars �s mors /hal�l/!) sz�glet�ben, mikor a t�ltosok megfejtett�k, hogyan kell eltemetni Atill�t �gy, hogy ne t�rt�njen �s�v�g�s a f�ldbe, �s akik eltemett�k, ne vihess�k h�r�l, hogy hov� tett�k. De id�zz�k innen pontosan!

L�tsz�lag e monda ellentmond a foly�ba temet�s hagyom�ny�nak. Azonban hogy itt Atilla a hal�l�t k�vet�en szint�n hull�mterm�szet�v� l�nyeg�l �t, j�l mutatj�k a monda azon elemei, melyek egy�rtelm�en egyenes �sv�nyeink, azaz az �l�-hull�mz� er�vonalrendszer jellemz�i (egy vonalban emelked� s�rdombok; kik�vezett folyos�, mely �sszek�ti a halmokat egym�ssal). M�g mintha a l�ktet�-hull�mz� mozg�s is megjelenne a kopors� folyamatos v�llon hord�s�nak mozzanat�ban! �s hogy val�j�ban milyen t�pus� energia �raml�s�r�l lehet itt sz�, arr�l nemcsak Atilla szem�lye vall, hanem a bevezetett felkant�rozott(�) �l� feh�r l� is!

 A k�t monda l�nyegi azonoss�ga nyelvi �ton is megmutatkozik: az egyik esetben HaLoM-S�Kba, a m�sikban HuLl�MS�Rba t�rt�nik a temet�s. Ha pedig a k�t mond�t egym�s mell� illesztve egy�tt olvassuk v�gig (foly�v�zbe �s f�ldbe temet�s egyidej�leg), akkor �pp azt az �gi helysz�nt „tapogatjuk le", melyet egyik oldalr�l egy f�ldes k�zeg�, m�sik oldalr�l egy vizes k�zeg� jegy hat�rol, �nmaga legfontosabb jellegzetess�ge pedig �ppen hull�mz� volta. Term�szetesen a V�z�nt�r�l van sz�, amely az egyetlen a 12 �llat�vijegy k�z�l, ami rendellenesen viselkedik. Ez a rendelleness�g pedig abban nyilv�nul meg, hogy mivel saj�t id�vel nem rendelkezik, ezt a k�t szomsz�dos jegy idej�b�l gazd�lkodja ki oly m�don, hogy r�juk hull�mozva �sszekapcsolja �ket, m�g ott, ahol szab�lyosan neki kellene kifejtenie m�k�d�s�t, id�szakad�k t�tong.

 A rendelleness�g teh�t id�-jelleg�! Id�tlen �s id� fon�dik �ssze, �tk�zik meg itt, hogy �tseg�tse az arra �rdemes l�tez�st egy term�szetes isten-k�zelibb, ezzel egyben egy magasabb szint� l�tform�ba. Hogy miben k�l�nb�zik teh�t a k�t monda egym�st�l, innen n�zve vil�gosan l�that�. Az egyik esetben norm�l (�ves) menetben kapjuk meg az atill�i m�k�d�st, egy f�ldes-testes k�zegen kereszt�l, m�g a m�sik esetben ugyanezt precesszi�s (t�rt�neti) keretben szeml�lhetj�k egy vizes-testetlen k�zegen �t.

Az els� esetben a kis�ves m�k�d�s/m�k�dtet�s m�dj�r�l van sz�, m�g a m�sodik esetben ugyanez a m�k�d�s a t�rt�neti keretek k�z�tt rajzol�dik ki. �s �ppen ez az a k�t mozzanat, amely kr�nik�s hagyom�nyunkban is megfogalmaz�dik, m�gpedig �rp�d�k bej�vetel�vel kapcsolatban. Szinte az els� teend�k egyike, hogy meg�zlelik a foly�k �s a f�ld �z�t (az �z sz� �st is jelent!), majd kijelentik, hogy �k ide Atilla �r�k�bej�ttek be! Mondhatjuk: Atilla teh�t e nemzet �tele-itala (ahogy Sz�ntai Lajos fejtette ki e n�v jelent�s�t). Err�l azonban egy m�sik �tel-ital�ldozat is esz�nkbe juthat, amely �pp egy elk�vetkez� (leg)ma-gasabb l�tform�t hivatott sz�munkra el�k�sz�teni: a felt�mad�s�t!

Ennek az egyik kulcsa h�t, szent helyeink m�k�d�s�n kereszt�l a visszat�r� atillas�g, mely a l�tez�s mindk�t alapvet� form�j�t, a r�szecske- �s a hull�m-term�szetet egyar�nt �rinti. (�s �gy azon sem csod�lkozhatunk, hogy a zsid� Talmud mi�rt sorolja Krisztus urunkat ugyan abba a csal�df�ba - Nimr�d lesz�rmazottjak�nt -, mint amibe Atilla tartozik.)

Hogy az atill�i m�k�d�ssel kapcsolatos k�p m�g teljesebb legyen, �rdemes megid�zn�nk egy olyan l�tom�s (tiszt�nl�t�s) �zenet�t, mely tov�bb pontos�tja Atilla �s az er�vonal-rendszer�nk k�z�tt fenn�ll� kapcsolatot. (A l�tom�s hiteless�ge a szerz� sz�m�ra k�ts�gen fel�l �ll.)

E szerint Atilla h�rmas kopors�ja egy olyan „gener�tor", mely a galv�n-elemekhez hasonl�that�, azonban nem elektromos r�szecsk�ket (elektronokat), hanem m�gneses egyp�lusokat (�rtsd: k�l�n�ll� �szaki �s d�li p�lusokat) �ll�t el�. E k�l�n�ll� p�lusok kapcsolatba hozhat�k az id� problematik�j�val, amennyiben - a k�zl�s szerint - az id�folyam �pp azon a ponton keletkezik, ahol a p�lusok dip�luss� egyes�lnek (V�z�nt�-paradoxon). Ez a „gener�tor" (azaz a kopors�) tov�bb� kapcsolatban �ll a F�ld p�lusv�ndorl�s�val is (mely ut�bbi val�sz�n�s�thet�en jelent�s szerepet j�tszik a f�ldi kataklizm�k bek�vetkez�s�ben, a napfolttev�kenys�ggel szoros �sszef�gg�sben!)

Ezeken k�v�l m�g szoros a kapcsolata a mohamed�nok szent k�v�vel, a K�b�val (=Csaba!), amely egy m�gneses tulajdons�g�(i) meteorit („Csillag esik f�ldre, j�tt �ve csod�knak../'). Minthogy er�vonalrendszer�nk is m�gneses term�szet�, az Atill�val val� kapcsolata k�zenfekv�, �gy a nagykir�ly sz�munkra - amennyiben erre m�lt�nak bizonyulunk - val�ban kegyelemk�nt nyilv�nul meg, m�gpedig id� form�j�ban. A m�gneses jelleg viszont egy olyan helyzetben bizonyulhat sz� szerint �letment�nek, amelyben - a p�lusv�lt�s k�vetkezt�ben - �trendez�dik bolyg�nk m�gneses tere!

Az viszont t�bb mint figyelemrem�lt�, hogy az atillas�got a hagyom�ny tan�bizonys�ga szerint is tov�bb�r�k�t� Szent L�szl� „ikre", G�za herceg K�pes Kr�nik�nkban szerepl� neve - G�LyS MaGNuS -hangalaki v�ltozata (mint Pap G�bor volt sz�ves figyelmemet felh�vni) a M�GNeS P�LuSnak. A kr�nika v�ci szarvascsoda(!) t�m�j� k�p�n kar�ltve jelenik meg Szent L�szl�val, azaz ha szabad �gy fogalmaznunk, -m�r k�tp�lusk�nt!

Tov�bb pontos�thatjuk e m�k�d�st, ha az �gi megfelel�sekkel is kieg�sz�tj�k. Mint m�r kor�bban l�thattuk, ebben k�t tengely j�tszik f�szerepet: a Tej�t vonulata (Nyilas-Ikrek tengely) �s a V�z�nt�-Oroszl�n kapcsolat. Ugyanezt az eredm�nyt kapjuk akkor is, ha mag�nak az Atilla n�vnek a kalend�riumi helyeit (azaz az atillas�g esztend�beli m�k�d�s�nek csom�pontjait) tekintj�k. A jelenlegi n�v�nnep (janu�r 7.) a Bak-V�z�nt�-�that�s �rv�nytartam�ba esik, m�g a kor�bbi (m�jus 21.) az Ikrek�be. (Megjegyzend�, hogy ez ut�bbi napt�ri helyen ma Konstantin n�v�nnep�t tal�ljuk, amely n�v k�pvisel�j�nek zom�nck�pe a Szent Koron�n �ppen Atilla helyett szerepel, a kor�bbi k�pcser�nek „k�sz�nhet�en"!)

De vajon mi a kapcsolat a k�t tengely k�z�tt? Ha a tartalmakat a t�rbelis�g, azaz a csillagk�pek keret�ben bontjuk ki, akkor a k�vetkez�ket mondhatjuk. A Nyilas ir�ny�ban saj�t Tej�trendszer�nk k�z�ppontj�ba l�tunk be; innen ered minden energia �s anyag, amely a spir�lkarokat fel�p�ti �s m�k&