Thot – vagy m�sik ismert nev�n Hermes Trismegistos – atlantiszi m�gus k�r�lbel�l Kr. e. 3600 �vel jegyezte le a „smaragdt�bl�k” (Tabula Smaragdina) n�ven ismertt� v�lt t�bl�k sorait. Titkuk nem az�rt van titoknak nyilv�n�tva, mert nem olvashatja b�rki, hanem mert tud�sanyaguk - nyelvezete �s k�pi vil�ga miatt - csak a beavatott hermetikus m�gusok sz�m�ra v�lik nyilv�nval�v�. Sorozatunk csak megismertet a smaragdt�bl�kkal, de nem ad beavat�st a hermetikus m�gi�ba. A Beavat�s folyamata hosszadalmas �s egy eg�sz �let�t sor�n zajlik.

Thot, vagy Hermes Trismegistos (nevezz�k mostant�l fogva az ut�bbi n�ven) a mai tud�sunk szerint atlantiszi �r�ks�get birtokl� pap kir�ly �s m�gus volt. L�tez�s�re a t�rt�nelem is sok bizonyoss�got tal�lt. Egyes felt�telez�sek szerint a Nagy Piramist – amit ma Keopsz piramisnak nevez�nk – szint�n � �p�ttette, hogy a b�lcsess�get �s Atlantisz m�gikus birodalm�nak �r�ks�g�t itt rejthesse el a vil�gi tud�st�l elszigetelve.

Az atlantiszi eredet� m�gi�val foglalkoz�k azt �ll�tj�k – �s term�szetesen mindenki maga n�zzen ut�na annak, hogy �ll�t�suk igaz-e, �s melyik te�ri�t tudja elfogadni – hogy Hermes Trismegistos k�zel 16 000 �ven kereszt�l uralkodott. Uralkod�s�nak a mai l�pt�kkel szemben meglehet�sen hossz� id�tartam�t egyesek �gy magyar�zz�k, hogy k�l�nf�le testekben, de azonos tud�ssal – tal�n ahhoz hasonl�an, mint a Dalai L�ma, akinek �j testben val� visszat�rt�re sz�mos jel utal – uralkodott. M�sok azt tartj�k, hogy a m�gia seg�ts�g�vel legy�zte a hal�lt �s csak akkor t�vozott a f�ldi megtestes�l�s�b�l, amikor ennek el�rkezett az ideje. Ezt al�t�masztani l�tszik az a m�gikus hagyom�ny, amit a keleti fak�rok a mai napig k�pesek v�ghezvinni. A nyugati elme sz�m�ra ez felfoghatatlannak t�nik. Ilyenek az �lve eltemettet�s, vagy a k�l�nf�le testr�szek elt�vol�t�sa �s visszan�veszt�se, �s m�s tr�kknek l�tsz�, �m nagyon magas m�gikus beavat�si szinten tr�kk n�lk�l is megval�s�that� gyakorlatai.

Thot az egyiptomi panteonban is helyet foglalt, miut�n kil�pett test val�j�b�l. A b�lcsess�g istenek�nt a tud�s feljegyz�jek�nt tartott�k sz�mon, hiszen b�lcsess�ge �s tud�sa alapj�n k�ts�gtelen, hogy isten megtestes�l�se volt. F�papjai vitt�k tov�bb azt a tud�st, amit az emberekre hagyott, �s �k �rizt�k a Nagy Piramist.

Egyes feljegyz�sek szerint az�rt nevezik h�romszor sz�letettnek, vagy h�romszor magasztosultnak, mert az egyiptomi sz�let�s�t k�vet�en m�g k�tszer – teh�t �sszesen h�romszor – inkarn�l�dott. Az utols� inkarn�ci�ban viselte a Herm�sz nevet. M�s elm�letek a vil�g minden s�kj�n beavatott volt, s ez volt nev�nek oka. Ekkor mondhatta �, vagy jegyezte le valamelyik tan�tv�nya az al�bbiakat: „Az�rt h�vnak engem h�romszorosan legnagyobb Herm�sznek, mert birtokomban tartom a vil�gfiloz�fia h�rom r�sz�t.”

Hermes Trismegistos hagyta h�tra azt az �r�st, amit a modern okkultist�k a smaragdt�bl�knak neveznek. Ez a 10 + 2 t�bl�b�l �ll�, a trad�ci� szerint a Nagy Piramisb�l sz�rmaz� t�bla foglalja �ssze az eg�sz vil�g b�lcsess�g�t. Ezen alapszik a keleti �s a nyugati m�gia, �s ezen tanok �sszess�ge elegend� ahhoz, hogy az adeptus (a m�gi�t tanul�, a tanonc) k�pes legyen minden „var�zslatra”, �rr� legyen az anyagon – vagyis els�sorban �nmag�n, hisz a test sem m�s, mint anyag – �s ennek seg�ts�g�vel az �let �s a hal�l ura lehessen. Ha el�rte a hatalom gyakorl�s�nak fok�t akkor jut el arra a felismer�sre, hogy a hatalom maga csak ill�zi�. A m�gia legmagasabb fok�ra emelked� beavatott tud�sa teh�t �jb�l rejtve marad a hatalomra v�gy� t�megek el�tt.

Az atlantiszi m�gia �r�k�sei voltak a kelt�k, a may�k, a szufik, a kaballist�k, - a sort m�g folytathatn�nk - �s ugyancsak ennek a m�gi�nak �r�k�sei a „szabadk�m�ves p�holyoknak” nevezett nyugati m�gusrendek. A t�bl�k sz�veg�nek leford�t�s�ra �s azok nyilv�noss�gra hozatal�ra korunkban ker�lt sor. A ma embere �jra k�pess� v�lik megny�lni a m�gia �tja fel�. A ford�t�sok olvasgat�sa �nmag�ban kev�s ahhoz, hogy beavat�st adjon b�rkinek. Ugyan�gy ki�llhatn�l a f�t�rre osztogatni ezeket a tanokat, mint ahogy egy vide� rekorder g�pk�nyv�nek k�t k�z�ps� lapj�t is osztogathatn�d. Egyiket sem �rten� senki, csak az, aki m�r rendelkezik az alapoz� tud�ssal. A t�bbiek �rthetetlennek nyilv�n�tan�k �s eldobn�k a lapokat. Ez�rt a sorok olvasgat�sa – m�g ha sz�zszor is olvasod el minden sorukat – betanul�sa kev�s.

Ez a 10 + 2 t�bl�b�l �ll�, a trad�ci� szerint a Nagy Piramisb�l sz�rmaz� t�bla foglalja �ssze az eg�sz vil�g b�lcsess�g�t. Az els� tizet nyilv�noss�gra hozt�k, a marad�k kett�t pedig �r�kk�n �rzik a beavatottak, mert tud�sanyaguk a legm�lyebb titok.

A tizenk�t smaragdz�ld t�bla nagyon k�l�nleges anyagb�l k�sz�lt. Egy olyan vegyi folyamat – alk�miai transzmut�ci� – sor�n hozt�k l�tre mesters�gesen, amit m�g nem tud megmagyar�zni a mai tudom�ny. A t�bl�k jellemz�je, hogy nem koptathat� el, �s ellen�ll�bb minden eddig ismert anyagn�l.

CG Jung szerint a transzmut�ci� a m�gikus �rtelmez�s szerint nem csup�n a k�mi�ban �rtend� anyagok vegy�t�se. A konjunkci�k sor�n l�trej�v� anyagok nem csup�n a fizik�lisan �rz�kelt m�don kapcsol�dnak �ssze, hanem term�szet�k is kapcsolatba ker�l egym�ssal. Am�g ezt nem tudatos�tja mag�ban a fizika �s a k�mia, m�g k�pess� nem v�lik az anyag term�szet�nek megtapasztal�sra, addig kutat�sainak legt�bbje teljess�ggel hi�baval�nak bizonyul.

A t�bl�kat minden l�tez� eszk�zzel megvizsg�lt�k, de csak arra j�ttek r�, hogy atomszerkezet�k teljesen stabil, nem �szlelhet� benn�k semmilyen v�ltoz�s, vagyis a tud�sok egyszer�en nem tal�ltak kapaszkod�kat. Ez meghazugtolja a fizika ioniz�ci�s �s a k�mia r�szecskekapcsolati elveit. Teh�t – ha a mai grafol�gia tanai szerint vizsg�ljuk a t�bl�kat – m�r az anyag, amire �rtak, �nmag�ban hordozza a tud�st, a v�gtelen b�lcsess�get. Ha hasonlattal akarunk �lni, akkor olyan ez, mintha egy afrikai bennsz�l�ttnek odaadn�nk egy CD-t, rajta mondjuk We�res S�ndor egyik vers�vel. M�r az adathordoz� megfejt�se is gondot okozna sz�m�ra, a vers �rtelmez�s�ig m�r el sem jutna.

A t�bl�kon az �kori Atlantisz �r�sjegyeivel feljegyezve olyan gondolatok tal�lhat�ak, melyek �rtelme h�rom s�kon v�lik vil�goss�. Az anyag szintj�n a bet�k nyernek �rtelmet, k�pess� v�lunk olvasni a sorokat. A tudat s�kj�n meg�rtj�k a szavakat, amiket olvasunk, �gy azok �sszef�gg�st nyernek. A felettes s�kon pedig k�pess� v�lunk arra, hogy a le�rtakat �rtve azokat bels� tud�ss� tegy�k, alkalmazzuk is. M�r kor�bban �rtam, hogy nem elegend�, ha bemagoljuk, ha okoskod�ssal k�zel�tj�k meg ezeket a sorokat, vagy ha – ak�r ezerszer is - elolvassuk �ket. Az is kev�s, ha cikkeket, k�nyveket olvasunk r�luk.

A t�bl�kat aranysz�n� –az els� pillant�sra az aranyhoz hasonlatos – szint�n nem azonos�that� �tv�zetb�l k�sz�lt abroncsok fogj�k �ssze, az �sszefog� abroncsokat pedig egy ugyanilyen anyagb�l val� p�lca tartja �ssze.

Az alkimista hagyom�ny szerint Herm�sz Triszmegisztosz testamentuma olvashat� ezeken a t�bl�kon. Szerint�k ez minden szent k�nyv alapja, az els� olyan isteni kinyilatkoztat�s, ami az emberek birtok�ba jutott �s mindegyik, az�ta keletkezett szent iratnak az alapj�t is ez k�pezi. Sokf�le ford�t�suk �s adapt�ci�juk ismert, feltehet�en Sz�ri�n �s Palesztin�n kereszt�l jutott el Eur�p�ba. Minden ford�t�s – mivel a nyelv �s az azt befogad� elme sz�r�i igen er�teljesek – torz�t. Ez�rt aki meg akarja ismerni a t�bl�k val�di tartalm�t, azok figyelm�be az alkimist�k egyik alaptan�t�s�t aj�nlom:

„Gondolj ki mindent a magad sz�m�ra, s nem lesz, mi f�lrevezessen.”

A m�gikus tudom�nyok tulajdonk�ppen a vil�gi tudom�nyok �sszess�g�t �s azok felemel�s�t jelentik. A m�gus egy�ttal magasan m�velt, vil�gi tudom�nyokban �s m�v�szetekben j�rtas kell hogy legyen. A mai vil�gra jellemz�, hogy teljesen ostoba, tudatlan emberek n�h�ny egyszer� m�gikus gyakorlat bemagol�s�val �s bemutat�s�val m�velt t�megeket k�pesek megbabon�zni. Az ostob�k soha nem igazi m�gusok, csup�n a m�gi�t j�t�kszer�l haszn�l� �nvesz�lyes v�mszed�i a trad�ci�nak. A felsz�nes tr�kk�k minden korban elb�v�lt�k az embereket, �m a m�lyebb miszt�riumok megtapasztal�sa keveseknek adatott meg. Azoknak, akik v�llalt�k �rte az �ldozatot. 

A m�gus tud�s is egyben. Tudom�ny�nak tal�n legfontosabb �ga a matematika. A sz�mok ismeret�t megtan�tj�k ugyan az iskol�ban, de jelent�s�ket, a vil�gban elfoglalt hely�ket, a sz�mok misztik�j�t (aminek csak egy sz�k r�sze a sz�mmisztika!) mag�nak kell felfedeznie. Ebben seg�ts�g�re van a m�v�szet, k�l�n�sk�ppen a zene. A tudom�ny m�r bebizony�totta, hogy a matematikai gondolkod�s k�zel azonos helyen foglal helyet az agyban, mint a zenei k�pess�gek. A zene a l�lek matematik�j�t a sz�mok a rezg�sek tan�t bel�lr�l mutatja meg, de nem lehet valaki t�k�letes zen�sz a fizika ismerete n�lk�l. A fizika n�lk�l ugyanis nem �rti majd a hangok term�szet�t, a hangszerek m�k�d�s�t. Ostoba autentikuss�ggal zen�lhet ugyan, de a miszt�riumot nem, vagy csak igen ritk�n – szakr�lis �ton – �ri el.

A fizika nem �rthet� meg a k�mia n�lk�l. Nem �rhetj�k meg az anyag, az elemek viselked�s�t, ha nem ismerj�k term�szet�ket. A k�mi�hoz elengedhetetlen�l sz�ks�ges a biol�gia ismerete. Meg kell ismern�nk a szobr�szatot, a fest�szetet, az alakokat, mert ezekben az a t�bblettud�s is benne rejt�zik, ami az anyag felett van. Nem csup�n saj�t test�nket kell alaposan ismern�nk, hanem a k�rnyez� vil�g �l�l�nyeit is, hogy saj�t k�mi�nkkal is tiszt�ba j�hess�nk. A biol�gia �s a k�mia ismerete felt�telezi a pszichol�gia ismeret�t. Mert a testet valami mozgatja odabentr�l. A l�lekkel val� ismerked�s pedig �jb�l a m�v�szeteket h�vja mag�hoz. Az irodalom, versek, a nyelvek tanul�sa k�v�nkozik ide. Az ember ilyenkor tal�lkozik �ssze �nmag�val �s indul el a val�di �nismeret �tj�n. Ekkor kezd v�gyni a vall�sra, az elvesztett, valaha birtokolt boldogs�gra. Ekkor kezdi el keresni Istent.

Ha ez az id� elj�tt, akkor �rett meg arra, hogy a csillag�szattal, �s ezt k�vet�en az asztrol�gi�val foglalkozhasson. Az asztrol�gia egyetemes szimb�lumvil�ga seg�ts�g�vel juthat el a divin�ci� folyamataihoz, �s az alk�mia els� leck�ihez. Ismeretei szinte magukt�l b�v�lnek tov�bb a grafol�gia, a k�z�r�s elemz�s�nek tudom�ny�val, majd a tarot k�rtya jelk�prendszere is vil�goss� v�lik a sz�m�ra, hiszen abban is a kor�bban v�zolt jelk�prendszer nyilatkozik meg. Tud�s�nak ezen a szintj�n �rteni kezdi mag�t �s a k�rnyez� vil�got.

Az orvostudom�ny �s a term�szetgy�gy�szat alapt�ziseit is ismernie kell, ami szint�n biol�giai �s k�miai tud�s�t teszi majd pr�b�ra, de m�r nem az iskolai �rtelemben. Megtanulja a dolgok anal�gi�it �s mintegy magukt�l mutatkoznak meg sz�m�ra a vil�g titkai. Ez�rt a m�guss� v�l�s �tja a tanul�ssal, az alapos tud�s megszerz�s�vel, a hagyom�nyos m�velts�ggel kezd�dik. M�gis, az �t kezdet�ig sem jutottunk, ha csak azokat a dolgokat tudjuk, amir�l itt �rtam. A m�gia �tja enn�l hosszadalmasabb.

A b�lcsess�g kulcsai a m�gia �sszetett szimb�lumrendszer�ben �s a tradicion�lis megfigyel�sekben rejlenek. Az ezoterikus tudom�nyok t�bbs�ge szimb�lumok megfejt�s�re szor�tkozik, vagy olyan megfigyel�seket esz sz�mba, mint p�ld�ul azok, amik a term�szetgy�gy�szat tanaiban a teleholdn�l sz�retelt n�v�nyek gy�gyhat�s�val kapcsolatosak. A szakr�lis m�gia nem keresi a mi�rteket, csak a megfigyel�seket sorakoztatja fel, azokat vakon alkalmazza. A hermetikus m�gia a mi�rtek okait kutatva maga is k�pess� v�lik arra, hogy a v�laszok birtok�ban maga is hat�st gyakoroljon a val�s�gra.

A szimb�lumok tana
A rejtett jelent�s mindenben ott lakik. Minden szimb�lum, az eg�sz vil�gon. A teremt�s k�nyv�nek bet�i ezek a szimb�lumok, csak az emberek t�bbs�ge nem tudja olvasni ezeket a jeleket, ez�rt nem k�pes teremt�v� - isteniv� – v�lni, csak a teremtettek �let�t k�pes �lni. Ez term�szetes folyamat. Az ember �lland�an fejl�dik. Tudata, spiritualit�sa fizikai val�ja egyar�nt. V�g�l el�r abba a kozmikus ciklusba, ahol a fizikai vil�g nem nyilv�nul meg alakzatokban.

A hermetikus parancs
Az er� piramis�nak, a miszt�riumoknak �s a vil�g egyens�ly�nak kutat�s�t adta parancsba. Minden tud�s megszerz�s�t, ami a f�ld�n megszerezhet� �s azok egys�g�nek felfedez�s�t. Nem hitet, hanem tud�st parancsolt, annak megtapasztal�s�t, hogy a dolgok rendez� elve – ezen a f�ld�n, ebben az univerzumban – azonos, s ha ezt a rendez� elvet felismerj�k, mindent felismer�nk. A ’mint fenn, �gy lenn, mint kinn �gy bent’ parancs�t.

A m�gia �s az egyh�z ellent�tnek gy�kere
A tud�s �s a hit p�rhuzama l�tsz�lagos ellent�tt� v�ltozott. Mivel az egyh�zi tanok is azonos gy�kerekre vezethet�k vissza, mint a m�gikus tanok, nincs val�di k�l�nbs�g a kett� k�z�tt. Ezt a m�gia k�vet�i mindig is tudt�k, �m a paps�g m�s f�lelmekre �p�tette hatalm�t, �s a felt�tlen hitet v�rta el az emberekt�l. A tud�s ma az egyh�zak gyeng�l�s�vel �s a m�gia er�s�d�s�vel ma ker�l szabadabb �ramlatba.

A „Titkos tanok” felszabadul�sa
Soha ennyi sz�mmisztikus, asztrol�gus, �s grafol�gus nem volt. Soha ennyien meg nem pr�b�lt�k a r�gies tudom�ny szem�veg�n �t bizony�tani ezen tudom�nyok id�szer�s�g�t. Ezek a kor�bbi tudom�nyos eszk�z�k azonban sorra mondtak �s mondanak cs�d�t, mik�zben a hagyom�nyos tanok napr�l napra n�pszer�bbek. Ez az oka annak, hogy – ahogyan ezt kor�bbi tud�sok nevezt�k – a szinkronicit�s elve, vagy a „f�gg�leges” vil�gk�p egyre jobban elterjed.

Az �j tudattal �l� emberis�g meg�rkez�se
Aki m�g nem hallott az Indig�k�k gyermekekr�l, azoknak fel szeretn�m h�vni a figyelm�t a k�zelm�ltban err�l a t�m�r�l megjelent irodalomra. Az �j fajta tudatoss�g bizony�t�kait m�r g�njeikben hordoz� emberek – ha nem csukjuk be el�tt�k a szem�nket – itt j�rnak m�r k�z�tt�nk. Megv�ltoztatjuk a tan�t�si m�dszereinket, az iskol�inkat �s a tudom�nyosr�l alkotott vil�gk�p�nket is, mert m�r id�szer�, hogy a m�gikus hagyom�ny a klasszikus tudom�nyokra �p�tkezve �jra elterjedhessen.