Mi is t�rt�nt az els� P�nk�sdkor? Az Apostolok Cselekedetei szerint (l�sd: Ap.Csel. 2.) �sszegy�ltek az apostolok, a f�rfi �s n�i tan�tv�nyok, �s elkezdtek k�z�sen im�dkozni. Ekkor egy �ri�si dolog t�rt�nt vel�k: a Szentszellem t�z alakban megjelent nekik �s bel�j�k �radt. M�v�szi alkot�sokon, festm�nyeken �ltal�ban �gy �br�zolj�k a p�nk�sd�t, hogy kis l�ngnyelvek lobognak a tan�tv�nyok feje f�l�tt-ezek a l�n-gocsk�k tulajdonk�ppen a Szentszellemet jelk�pezik. Hagyom�nyos egyh�zi megk�zel�t�sben a P�nk�sd nem m�s, mint a Szentszellem ki�rad�sa a tan�tv�nyokra, az az esem�ny, amikor az apostolok befogadj�k a Szentszellemet. Ennyit tudhatunk hivatalosan a Bibli�b�l; a szellemi kutat�s, a szellemi megismer�s -azaz a mai korszellemnek megfelel� megk�zel�t�sm�d — szerint azonban j� n�h�ny dologgal eg�sz�thetj�k ki mindezt, hogy lehet�s�g szerint min�l jobban elm�ly�ts�k magunkban P�nk�sd jelent�s�g�t.

V�zkereszt �s T�zkereszt

Mi�rt is �br�zolj�k t�zes l�ngokkal a p�nk�sdi esem�nyt a k�peken?

Az�rt, mert e jeles �nnepnap m�sik neve: T�zkereszt. A V�zkereszt Keresztel� J�nos nev�hez k�t�dik, mint r�gi t�pus� r�tus, r�gi t�pus� beavat�s - Keresztel� J�nos a nagy v�zkeresztel� —; vele szemben pedig ott a t�zkereszts�g, P�nk�sd �nnepe, ami viszont m�r Krisztus l�ny�vel �ll �sszek�ttet�sben. B�r a bibliai le�r�sokb�l nem der�l ki, m�gis tudhat�, hogy a v�zkereszts�g sor�n a tan�tv�ny kil�pett a test�b�l - t�nylegesen elhagyta fizikai test�t. Amikor lenyomt�k a v�z al�, egyfajta oxig�nhi�nyos �llapot l�pett f�l n�la, ett�l megv�ltozott tudat�llapotba ker�lt, szelleme kics�szott a fizikai test�b�l, s az illet� �tl�pett a magasabb vil�gokba. A V�zkereszt teh�t l�nyeg�ben megfelel a szellem �tl�p�s�nek a szellemvil�gba, ahol bizonyos tapasztalatokra tesz szert.

Ehhez k�pest P�nk�sdkor, a t�zkereszts�gn�l �ppen egy ford�tott esem�ny t�rt�nt: nem a tan�tv�ny emelkedett ki a test�b�l, nem � emelkedett f�l a szellemvil�gba, hanem fizikai test�n bel�l maradva fogadta be a szellemi vil�g er�it, impulzusait. Az els� P�nk�sd teh�t, amir�l a Biblia tud�s�t minket, egy kollekt�v t�zkereszts�g volt, melynek sor�n a tan�tv�nyok befogadt�k a Szentszellemet, a szellemi vil�g hat�sait.

T�zkereszts�gr�l csak Krisztus �ta besz�lhet�nk; a Biblia figyelmes olvas�s�b�l kider�l, hogy t�zkereszts�g Krisztus el�tt nem l�tezett. Erre maga Keresztel� J�nos utal: amikor tal�lkozik J�zussal, a k�vetkez� meg�llap�t�st teszi: „�n v�zzel keresztellek titeket," -mint ahogy el�dei, az essz�nusok is v�zzel kereszteltek

- „de j�n valaki, aki n�lam sokkal nagyobb (...), �s � t�zzel �s Szentszellemmel fog keresztelni titeket..." (l�sd: Lk. 3:16.). Krisztus elj�vetel�ig a szellemi vil�got mindenki csak test�b�l kil�pve tapasztalhatta meg. A t�zkereszts�g �ppen abban �j, hogy az embernek nem kell kil�pnie a test�b�l ahhoz, hogy szellemi tapasztalatokat szerezzen, hanem fizikai test�n bel�l, �ber, nappali tudat�llapotban k�pes befogadni �s �t�lni a szellemi vil�g er�it �s l�nyeit.

Az els� p�nk�sdi Gr�l-k�z�ss�g

Ha P�nk�sd�t egy sz�val, egyetlen fogalommal szeretn�nk megnevezni, akkor azt mondhatn�nk, hogy az a k�z�ss�gnek, a k�z�ss�galkot�snak az �nnepe. A t�zkereszts�g �ltal j�tt l�tre Krisztus korai tan�tv�nyainak a k�z�ss�ge, ekkor alakult meg az els� Gr�l-k�z�ss�g. A Gr�l-k�z�ss�g szabad emberek k�z�ss�ge, akik szeretetben egyes�lnek egym�ssal, m�gpedig oly m�don, hogy ek�zben saj�t �nj�k, �n�ll�s�guk, egy�nis�g�k nem s�r�l. Krisztus testet �lt�s�ig a k�z�ss�gi �let (kollektivizmus) �s az egy�ni �let (individualizmus) k�z�tt egyfajta ellent�t fesz�lt: nem volt lehet�s�g arra, hogy az ember egyszerre legyen �n�ll� individuum, egy�nis�g, �s ugyanakkor egy k�z�ss�g teljes �rt�k� tagja is. Ezt a Krisztusig fenn�ll� ellent�tet oldotta fel a t�zkereszts�g: �ltala — el�sz�r a vil�gt�rt�nelemben

— lehet�v� v�lt az, hogy emberek �gy alkossanak szeretetk�z�ss�get, hogy k�zben saj�t szabads�guk, �n�ll� �nj�k ne szenvedjen csorb�t.