.... angol nyelv� forr�s NIBIRU Nibiru jelentette a babil�niaik sz�m�ra az �gi testet, amit Marduk Istennel hoztak �sszef�gg�sbe. Az elnevez�s jelent�se "�tj�r� hely". A legt�bb babil�niai sz�vegben a Jupiter bolyg�val azonos�tj�k. Zecharia Sitchin �s Burak Eldem �r�k szerint, a Nibiru elnevez�s a sum�r t�bl�kon egy felfedezetlen 12. bolyg�ra utalt vagy egy X bolyg�ra, de ezt a felt�telez�st az archeol�gusok �s csillag�szok nem fogadj�k el. 1976-ban Sitchin �rt egy k�nyvet "A 12.bolyg� vagy Nibiru" c�mmel. A naprendszerben tal�lhat� t�bbi bolyg�val ellent�tben Nibiru �ll�t�lag ellipszis alak� p�ly�ja van �s az �ramutat� j�r�s�val megegyez� ir�nyban halad, nem azzal ellent�tesen. Nibiru p�ly�ja 3600 �vente halad �t a mi naprendszer�nk�n, ez felel meg egy Nibiru �vnek. Ezt a vitatott elm�letet Mr. Stichin �si sum�r sz�vegek �s �k�r�sos t�bl�k sz�veg�re alapozza, melyeknek eredete szerepel a Bibli�ban, a Genezisben is. Mr. Sitchin �vtizedeket t�lt�tt el r�g�szeti munk�latokkal a t�rt�nelmet kutatva a K�zel-Keleten. A sum�r civiliz�ci� �si �r�sait kutatta, majd egy 5 r�szes, puhafedel� sorozatba rendezte �ket "A f�ld kr�nik�i" c�mmel, �s ezekkel dokument�lta Nibiru �s a F�ld kapcsolat�t a r�gi id�kben. metaf�r�k: Nem hiszem (�rtsd az �r�) hogy Nibiru l�tezik a fizikai val�s�gban, ink�b lehet egy metaforikus kih�v�s a tudatoss�ghoz val� visszat�r�sben. 36 sz�mjegyeit �sszeadva 9-et kapunk - jelent�se a l�lek utaz�s�nak v�ge a fizikai vil�gban. 36 = 12 x 3 - ezek pedig a szakr�lis geometria k�pletei, melyek a h�l� k�sz�t�s�ben szerepelnek. Az 'X' = Mint fent, �gy lenn" - ami id�zet Thoth smaragd t�bl�ib�l. Ez a Z�r� pontban az annyag �s ellenanyag. A Nagy �z�nv�z �ll�t�lag Nibiru lak�inak t�mad�sa volt, hogy elpuszt�ts�g az emberis�g rabszolga fajait, mivel azok fell�zadtak a Nibiruiakkal/sum�r istens�gekkel (Enlil �s Enki) szemben. Az �z�nv�z t�rt�netek metaf�rikusak, jelent�s�k a kollekt�v tudattalans�g - a h�l� - m�trix - akasa feljegyz�sek - melyeken kereszt�l a tudatoss�g a megtapasztal�s fel� halad.

nagyon tetszett!!!K�l�n�sen a dogonokr�l tal�lt cikk!! Fantasztikus!!!Az �let vir�g�ban is olvastam r�luk,de az csak egy k�t jelent�s mondat volt . amit itt olvastam a teremt�sr�l szinte teljesen magam�v� tudom tenni �s sz�momra ez a leghihet�bb t�rt�net! Elk�peszt� hogy l�tezik egy kis t�rzs aki a vi�gmindens�gr�l ennyit tudjon.

THOTH tov�bb mes�l  r�szlet az �let vir�g�nak �si titka c�m� k�nyv 2. k�tet�b�l: EHNATON THOTH ELBESZ�L�SE ALAPJ�N A t�rt�net kb. Kr.e.1500-ban kezd�d�tt, abban az id�szakban, amikor az egyiptomi vall�sban a sokistenhit volt �rv�nyben. A halhatatlan mesterek �gy d�nt�ttek, hogy tenni kell valamit, s elk�sz�tette egy tervet. �gy hat�roztak, hogy els� l�p�sben egy val�di Krisztus-tudat� l�nyt hoznak le a F�ldre val�di Krisztus-tudat� testben, enn�l fogva a Krisztustudat l�nyege visszaker�lhet az akasha kr�nik�ba, mely a zuhan�s k�vetkezt�ben veszett oda. A Krisztus-tudatoss�g� test j�val magasabb volt a F�ld�n akkort�jt �l�k test�n�l. Voltak�ppen p�ldak�nt szolg�lt a f�ldi emberek sz�m�ra. Ez volt teh�t a terv els� r�sze. Igen mer�sz l�p�s volt, ennek dac�ra megval�s�tott�k. A halhatatlan mesterek �gy d�nt�ttek, hogy a Krisztus-tudat� szem�lynek Egyiptom kir�ly�v� kell v�lnia. Hogy elk�pzel�s�ket megval�s�thass�k, kiv�tel n�lk�l minden hagyom�nnyal szak�taniuk kellett. Az akkori uralkod�t, II.Amenhotepet egy sz�vess�gre k�rt�k. Thoth fizikai testben egyszer�en bes�t�lt a kir�ly term�be, �s valamik�ppen siker�lt meggy�znie, hogy olyasmit tegyen, amihez egyiptomi kir�ly egy�bk�nt sohasem folyamodott volna: tr�nra k�sz�l� fia helyett �tengedte a tr�nt egy k�ls� v�rvonalnak.... A k�ls� v�rvonal DNS-e 44+2 helyett 46+2 kromosz�m�t tartalmazott (sz�lei halhatatlanok �s haland�k voltak) �s III. Amenhotep n�ven v�lt Egyiptom kir�ly�v�. Feles�ge szint�n magasabb kromosz�masz�mmal rendelkezett. Kettej�k gyermeke IV. Amenhotep - � volt a gyermek, akinek a mesterek k�l�nleges feladatot sz�ntak. IV. Amenhotep Ehnaton n�ven vonult be a t�rt�nelembe. Ehnaton �s feles�ge Nefertiti (Nefert�te) Ehnaton volt Egyiptom els� f�ra�ja - el�tte kir�lyok uralkodtak. Legf�bb c�lja az volt, hogy sz�tz�zza a t�bbistenhit k�pet �s orsz�g�t egyetlen vall�shoz vezesse vissza. Ehnaton feles�ge Nefertiti - sem �, sem a f�ra�, sem gyermekeik nem voltak igaz�n emberek. A k�pen l�that� magas alak Ehnaton. Egyiptom lak�i abban a korban szobrokat tiszteltek, t�rgyakban hittel. Kellett nekik adni valamit, amiben hihettek, teh�t �tny�jtotta a Nap istenk�p�t, amit nem helyezhettek az olt�raikra. Ehnaton tan�t�sa szerint az �let lehelete, a pr�namez� a Napb�l ered. A harmadik dimenzi�beli gondolkod�s szerint ez igaz is, noha a pr�na val�j�ban minden�tt fellelhet�. Az �j vall�sban Ehnaton azt is bejelentette, hogy nics t�bb� hazugs�g. A m�v�szek azt az utas�t�st kapt�k, hogy a doldokat olyannak fess�k le, amilyennek val�ban l�tszanak. Ezek alapj�n �rdekes, hogy Ehnaton szobrai 4,5 m�ter magasak, Nefertiti pedig megk�zel�t�leg 3 m�ter magas lehetett. Az eyiptomiak azonban nem akart�k, hogy az ut�kor tudjon Ehnatonr�l �s az �ltala fel�p�tett v�rosr�l, ez�rt lerombolt�k. Puszt�n az�rt vannak Thoth elbesz�l�s�re bizony�t�kok, mert a f�ld alatt m�lyen elrejtve r�tal�ltak n�h�ny kamr�ra, amiben fennmaradtak leletek abb�l a k�rb�l. A leletek alapj�n lesz�ramozttaiknak is k�l�n�sen hossz� kopony�juk volt, 2 m�tern�l magasabbak voltak, f�leik hossza szokatlanul nagy, a fejnek kb. fel�t teszik ki, ami megd�bbent�: 2 sz�vvel rendelkeztek! ez pedig a sz�riuszi l�nyekre jellemz�. Tutanhamon is hossz�, ny�lt kopony�val rendelkezett (� vette �t Ehnaton ut�n Egyiptom ir�ny�t�s�t) �s nagy f�lei voltak. �rdekess�g: ilyen koponya form�val tal�lkoztak r�g�szek peruban, tibetben stb. is. Mi t�rt�nt Ehnatonnal? Megfosztott�k tr�nj�t�l, �s egy hossz�, hom�lyos peri�dus vette kezdet�t a t�rt�nelemben. Vissza�ll�tott�k a t�bbistenhitet. Ehnatont azon a n�ven emlegett�k, mint egykor a zsid�k J�zust - "a b�n�s". Thoth elbesz�l�sei alapj�n a paps�g gy�l�lte Ehnatont, de meg nem �lethett�k, ez�rt felb�reltek 3 n�biai var�zsl�t, melyet ha megitattak valakivel, tetszhalott� v�lt. Ezt megitatt�k Ehnatonnal egy nyilv�nos fogad�son miut�n a f�ra�nak l�tsz�lag minden �letfunkcija megsz�nt. Mihelyt az orvos bejelentette a f�ra� hal�l�t, elvitt�k egy k�l�nleges terembe, ahol egy szarkof�g v�rt r�. Test�t bele helyezt�k, egy m�gikus becs�ttel lez�rt�k, majd egy titkos helyen eltemett�k. Thoth szerint Ehnatonnak 2000 �vet kellett v�rnia ahhoz, hogy a pecs�t megs�r�lj�n �s megsz�nj�n a var�zslat. Ezut�n Ehnaton visszat�rt Amenti Csarnok�ba.

DOGON T�RZS A Dogon rejt�ly: 1968-ban, k�zvetlen�l az ember holdra l�p�se ut�n (kiv�telesen tudom�ny k�zeli berkekb�l ind�tva) szenz�ci�s h�rek l�ttak napvil�got. A h�r, ami 1968 �ta t�bbsz�r k�r�lj�rta a f�ldet, s megosztotta a k�zv�lem�nyt az volt, hogy a K�z�p-nyugat Afrik�ban �l� Dogon n�p, amely mintegy t�zszeres Magyarorsz�gnyi ter�leten �l sz�rv�ny t�rzsi k�z�ss�gben, (ma t�bbs�g�ben Mali ter�let) fantasztikus dolgokat mondanak el a mitol�gi�jukban. Az emberis�g sz�rmaz�s�r�l, a vil�g, �s azon bel�l az anyag m�k�d�s�r�l. Teh�t itt olyan inform�ci�k rejlenek a m�lt k�d�ben, amelyeket ma m�r nem lehet egy v�llr�nd�t�ssal elint�zni. N�mely a m�toszok m�ly�n fellelhet� inform�ci�s t�bblet pedig olyan �ll�t�sok halmaza, amelyr�l m�g a mai term�szettud�soknak is csup�n sejt�sei vannak, m�sokat pedig mind�ssze n�h�ny �ve, illetve a k�zelm�ltban fedezt�nk fel. (Szent �llatuk pedig a sak�l. - (Ez k�s�bb m�g jelent�s�get kaphat.) Egy titokr�l lehull a lepel: Az inform�ci�s bomb�t Eric Guerrier nev� francia �p�t�sz, csillag�szatbar�t, sokir�ny� �rdekl�d�ssel meg�ldott egyetemi tan�r robbantotta fel, amikor egy a holdra sz�ll�st �l�ben k�zvet�t� telev�zi�s m�sort k�vet� sejt�sszer� �rz�s�nek engedelmeskedve, el��sta a k�nyvt�r m�ly�r�l az "Afrikanisztikai T�rsas�g" �ltal kiadott �s 1950-es �vekben megjelent Afrika �vk�nyvekb�l, Marcell Griaule �s Germaine Dieterlen n�prajzkutat�k 1930 as �vekben lejegyzett, Dogonos n�prajzi anyag�t. Marcell Griaule �s Germaine Dieterlen n�prajzkutat� t�bb �vet t�lt�tt a Dogonok k�z�tt, azok h�tk�znapi �let�t �lve, mik�zben munk�juk elv�r�sainak megfelelve, szakmailag kifog�stalanul mindent pontosan r�gz�tettek n�prajzos feljegyz�seikben. Az azonban, hogy ennek a feljegyz�snek milyen jelent�s�ge van, ekkor m�g ki sem der�lt, hiszen se a n�prajzosaink, sem a megb�z�, sem pedig a k�s�bbi kiad� nem figyeltek fel ezekre az 1968-t�l hirtelen nagyjelent�s�g�v� lett inform�ci�s h�tt�rre. A n�prajzos feljegyz�sek ut�n teh�t m�g t�bb mint 30 �vnek kellett eltelnie, hogy a Dogon mitol�gia az el�t�rbe ker�lj�n. S�t m�g az �vk�nyv megjelen�se ut�n is k�zel 20 �v telt el, mire ezekre valaki egy�ltal�n felfigyelt. (Eric Guerrier) Csal�s kiz�rhat�! Fentekb�l egy�rtelm�en l�that�, hogy a csal�s teljesen kiz�rhat� ebben az esetben, hiszen �gy m�r sz� sem lehet arr�l, hogy holmi j�t�kos kedv� "vil�gcsavarg�k" sz�nd�kosan megviccelt�k volna az emberis�get azzal, hogy a Dogonoknak egy tudom�nyos jelent�s�ggel b�r� �j vall�st, mitol�gi�t adtak volna be, a r�gi helyett. (Ma ugyanis a legt�bb ellenz�je ezt �ll�tja, t�bb megjel�lt kapcsol�d�si lehet�s�g mellett, �gymint pld. haj�t�r�ttek.) Ez egyszer�en k�ptelens�g! Nemcsak az�rt, mert olyan dolgokat �ll�tanak, amiket m�g a n�prajzos feljegyz�sek elk�sz�l�si idej�ben sem ismert�nk, hanem az�rt is, mert ekkora f�ldrajzi ter�leten �s abban a korban, ahol ezt el kellett volna k�vetni ahhoz, hogy a sz�zadel�re, mint egy n�p m�tosza m�k�dhessen, n�h�ny kontaktus �deskev�s. A leggyorsabb k�zleked�si m�d ezen a mindent�l elz�rt ter�leten a gyalogos m�dszer, s a tengerhez k�zel m�g ma is az. H�t m�g a sz�zadunk eleje el�tti id�kben. A f�ldnek e r�sz�n komoly t�rsadalomrendez� er�k (pld kereskedelem) soha sem m�k�dtek, hiszen nem volt r� sz�ks�g. Tov�bb� ezen a ter�leten soha nem vezetett �t komolyabb exped�ci�k �tvonala, s felfedez�k sem vett�k c�lba a ter�letet. A t�rzsi "t�rsadalmi" berendezked�s kapcs�n pedig k�t t�rzs k�z�tt olykor t�bb sz�z kilom�teres t�vols�g a helyi �ghajlat �s f�ldrajzi viszonyok (�szakr�l a Szahar�val) k�vetkezt�ben pedig maga a vil�g v�g�nek t�nhetett. Ezen a ter�leten teh�t a sz�jra sz�jra "m�k�d�" m�toszok elterjeszt�s�hez m�g komolyabb l�tsz�mmal elk�vetett felvil�gos�t� munka k�v�nt eredm�ny�hez t�bb gener�ci� akt�v munk�ja is kev�s lenne. Teh�t ahhoz, hogy a h�szas �vekben m�r hagyom�nyokon is nyugv�, ar�nylag egys�ges m�tosz legyen m�r a k�z�pkorban tudnia kellett volna a felvil�gos�t�knak, hogy pld. a "tej�trendszer�nk is spir�l alak�, amely tengelyk�r�li forg�st v�gez, �s azon bel�l a nap �s bolyg�i �gyszint�n. A Dogon "t�bblet": Persze ha most valaki arra v�r, hogy most el�t�rom, miszerint a Dogonok egy modern fizikak�nyvet tettek le az Afrikanisztikai T�rsas�g asztal�ra, azt most ki kell �br�nd�tanom. Nem. Nem ezt t�rt�nt. A Francia n�prajzosok a harmincas �vek elej�n, egy �l� �s komplex m�toszrendszert jegyeztek le. Ami, mint az a vil�g b�rmely pontj�n megtal�lhat�, a teremt�sr�l, istenekr�l, �s a vil�got m�k�dtet� val�s vagy v�lt t�rv�nyeket foglalja rendszerbe. A m�toszrendszer teh�t nem is kapott addig jelent�s�get, am�g egy csillag�sz hobbyval meg�ldott, sokir�ny� m�velts�ggel rendelkez� Francia egyetemi tan�r komolyabban �t nem n�zte az anyagot. "Guerrier" �tn�zte, �s az egyszer� gondolatokat tartalmaz� mondatokat a mai tudom�nyos vil�gk�p�nkbe helyezte! Amit tett az a sz�vegek m�g�tti fogalmak elemz�se felismerhet� tartalom szerint, elemezve a ma ismeret�ben. A m�toszokban rejl� �rt�kek kibont�sa, sz�vegelemz�sek. - Na itt azt�n elcsod�lkozhatunk rendesen. A Dogonok szerint, a Syrius rendszerb�l �rkezett l�togat�kt�l sz�rmazunk, akik k�t hull�mban �rkeztek a f�ld�nkre. El�sz�r "Ogo" nev� "asztronauta" �rkezett, aki �gy vet�d�tt ide, hogy egy�ttal �rhaj�t�r�st is el kellett szenvednie, a m�sodik hull�mban �rkezetteknek pedig -Nommo �s h�t t�rs�nak- m�r kifejezetten az volt a "k�ldet�se", hogy a F�ld bolyg�t ben�pes�tse, amelyhez egy hatvanrekeszes �rj�rm�ben minden sz�ks�ges eszk�zt, felszerel�st is magukkal hoztak. S�t m�g olyasmiket is magukkal hoztak, amiket majd csak k�s�bb akarnak �tadni az emberis�gnek! Akkor, amikor az emberek m�r teljesen megszervezt�k �s ir�ny�tj�k, ellen�rz�s�k alatt tartj�k a F�ldet. A Dogonok meglep� tud�sukat ezekt�l a Syriusr�l �rkezett "�s�kt�l" sz�rmaztatj�k, �s adt�k �t az eltelt id�kben sz�jr�l sz�jra, (�r�studatlanok) nemzed�kr�l, nemzed�kre. A Dogonok t�k�letesen megk�l�nb�ztetik a csillagokat, a galaxisokat, a bolyg�kat, �s a holdakat. Ismerik �s alkalmazz�k az �gitestek meghat�roz�sbeli k�l�nbs�geit. B�r a naprendszerb�l csak a n�gy szabad szemmel l�that� bolyg�t ismerik, m�gis, tudnak a Jupiter n�gy holdj�r�l. arr�l is, hogy a F�ld holdja "halott". A bolyg�k napk�r�li kering�s�n�l egy�rtelm�en ellipszisp�ly�r�l besz�lnek, �s azt is megeml�tik, hogy ez nem eg�szen pontos, mert abban k�l�nf�le zavarok vannak. Megd�bbent� azonban a Jupiterr�l �s n�gy �ltaluk ismert holdr�l a tud�smin�s�ge. Hiszen azt �ll�tj�k, hogy a n�gy hold �gy kering a Jupiter k�r�l, mintha egy k�t�llel hozz� lenne k�tve. Ez szinte hihetetlen! Mi is csak nem r�g�ta tudjuk, hogy a holdak kering�si ideje, k�sz�nhet�en a Jupiter �ri�si gravit�ci�j�nak megegyezik a bolyg� tengelyk�r�li forg�s�val. Egyszer� de brav�ros a jelk�p, amit haszn�lnak a dolgok meg�rt�s�re. (Mintegy k�t�llel hozz�vannak k�tve.) A vil�gr�l alkotott k�p�k nem hasonl�that� egyetlen F�ldi kult�r�ban l�trej�ttre sem, hiszen az Isten "Amma" aki megteremtette a vil�got, ink�bb hasonl�that� egy energiag�choz, vagy a leger�sebb rendszerez� er�h�z, mint egy szem�lyes istenhez. �k azt �ll�tj�k, hogy a teremt�s sor�n "Amma" isten, nem a vil�got, hanem azt m�k�dtet� t�rv�nyeket teremtette! Egy csillagk�ziv� v�lt humanoidnak tal�n ez a vall�sa? - Tal�n ez lesz n�lunk is, emberekn�l is a mai szem�lyes emberileg gyarl� istenekb�l? - EZ A VALL�SOK J�V�K�PE? A Dogonok szerint "Amma" isten egy g�mb belsej�ben teremtette meg a vil�gokat m�k�dtet� t�rv�nyeket, amely g�mb�n k�v�l akkor m�g nem volt semmi sem. (Ugye ismer�s modell) A teremt�skor le�rt modellben hat�rozottan utalnak arra, hogy akkor m�g a t�vols�g (t�r) �s az id� nem l�tezett! Ez egyszer�en d�bbenetes, hiszen a szingularit�s pont err�l sz�l. L�sd az �srobban�s modellben az els� n�h�ny m�sodperc t�rt�net�t. Az anyag megjelen�s�n kereszt�l a vil�gegyetem megsz�let�se. A konkr�t anyagkeletkez�sr�l m�r szinte futurisztikus inform�ci�kkal rendelkeztek, hiszen amit le�rnak az a k�vetkez�! Ebben a hihetetlen�l s�r� energiag�mbben, spir�lmozg�ssal keletkezik a "po". A po ami a legkisebb r�szecske, amely perg� mozg�ssal hangot �s f�nyt sug�roz sz�jjel, b�r ez akkor m�g olyan kicsiny, hogy szemmel nem is l�that� �s nem is hallhat�! A keletkezett (teremtett) vil�gr�l a tov�bbiakban a k�vetkez�ket �ll�tj�k: Miut�n "Amma" kinyitotta a szem�t, a m�h�b�l minden spir�lis alakban terjeszkedni kezdett! A Dogonok szerint a vil�gegyetem is spir�lis alak�. Sz�nd�kosan �rtam vil�gegyetemet, hiszen j�l megk�l�nb�ztetik az �n�ll� csillagrendszereket, galaxisokat is, hiszen azt is elmes�lik, hogy "Amma" sok vil�got teremtett, amelyek t�bbs�ge lakott �s szint�n spir�lis alak�, mint a mi galaxisunk. Vagyis a Dogonok ismereteib�l m�r a harmincas �vekben lejegyezt�k azt, amit mi is csak az �tvenes �vekben tudtunk meg, hogy a tej�trendszer is spir�l galaxis! S�t rendesen k�pbe voltak �ll�tva, mert tudt�k, hogy a mi naprendszer�nk is a mi spir�l galaxisunk, a tej�trendszer r�sze, ami nemcsak, hogy spir�l alak�, hanem tengelyk�r�li forg�st is v�gez. A F�ld�n k�l�nf�le, egym�st�l f�ggetlen kult�r�kban l�trej�tt teremt�smodellekt�l nemcsak elt�r� a vil�gk�p�k, hanem helyenk�nt szinte d�bbenetes m�lys�g� inform�ci�kat emelnek a felsz�nre. �ll�tj�k, hogy a spir�lis vil�gok lakottak, hiszen "Amma" ahogy a vil�gnak mozg�st adott, �gy egy�ttal megteremtette az �l�l�nyeket is. Ahogy a f�ld lakott, �gy m�s "F�ldek" is lakottak, ott is vannak �l�l�nyek! forr�s f�nyk�pek a dogon t�rzsr�l: