3. Mint mondtam, a narratívok tükrében leggyakoribb rontó módszernek a románszerzetessel, pappal csináltatás látszik.  A kalugerhez a közhiedelmek szerint leginkábbártó célú átkot illetve misét mondatni jártak, és sok adatunk vall a kalugerek rítusainakhathatósságába vetett szilárd meggyőződésre. //„//Fogékony nekik az imádságuk...//“//; szemben a magyar illetőleg római katolikus papokkal, a román papoknak //„//nagyobb az erejük...//“// Nemcsak a szükséges átokrítusokkal kapcsolatos mesterségbeli tudásról van szótehát, hanem sokszor a kalugerek mint szent emberek, élő szentek természetfeletti erejéről, a kolostor mint szent hely kisugárzó hatásáról is.

A valós gyakorlatra valló memoratok arra utalnak, hogy a kalugerhez járulók olykorcsak a bűnös kilétét óhajtották megtudni (a pap divinációs rítusa segítségével). Azonban sokszor fény derül a csináltatás szándékát kiváltó //–// fent említett //–// interperszonálisfeszültségekre, konfliktusokra is: ilyenkor természetesen tudják, ki a bűnös, és elsőrendű céljuk a személyes bosszú, a bűnös igazságos megbüntetése a papi átok révén. A papi divináció célja lehet //–//mint a boszorkányság más típusaiban is //–// arontás tényének eldöntése, a rontó személyének kitudakolása, sőt, a megrontott személy további sorsának, gyógyulási esélyeinek kifürkészése is. Amikor a rontás indítéka bosszú ismeretlen tettes lopásáért, vagy //–// a fent említett láncolatos rontáselbeszélések esetében bosszú, viszontrontás egy előző rontásért, természetes feladata a kalugernek a tettes azonosítása. Gyanúja valakire bizonyára ilyenkor is van a károsultnak, de divináció révén, sorsvetéssel is kijelölődik a személy, akit meg kell rontatnia. A boszorkányság egyik alapfeltételét jelentő személyes interakcióknak látszólag nyoma sincs az ügymenetben, az egyéni felelősség a sorsra van áthárítva. Az áthárítási mechanizmus ugyanez, amikor a konkrét gyanút, egy megnevezett személy bűnösségét erősítí meg még divinációval is a kaluger: ezzel bizosítja ügyfele lelkiismeretét a rontás jogosságáról. Ez a helyzet például olyankor, amikor a divinációs eljárás annak eldöntésére szolgál, hogy valóban bűnös-e az aszemély, akire a rontást kéri a megcsináltató. A kalugernek tulajdonított legfontosabb divinációs rítus a könyvnyitás, amikor a kaluger a bibliából olvassa ki, hogy ki a bűnös. Előfordul tükördivináció és vízbenézés is, valamint forró ólom vízbe öntése, vagy gyertya égetése.

A kaluger legfontosabb tevékenysége a narratívok szerint, hogy rontó misét mond, illetve imádkozik, átkot mond, mégpedig ügyfele kívánsága szerint, aki előre befizeti amiséért járó pénzt és megmondja szándékát. Ez körülbelül egyezik a valósággal is (erről a szerzetesekkel folytatott beszélgetések is meggyőztek), azzal együtt, hogy a //„//szándékra adott mise//“// lényege szerint a papok által nyújtott mágikus szolgáltatás. A pap által mondott rontó mise vagy átok nemcsak narratív fikció, bizonyíthatóan előfordultakkalugerek által felvállalt rontásesetek. Az elbeszélések szerint a pap tudatosan véghezvitt akciója a rontás. A rontó szándék mellett beteljesült rontásokat is említenek narratívjaink: lebénul, lesántul (//„//fészeg lesz//“//, //„//elfészegedik//“//), megvakul, megnémul, elválik, koldussá lesz a célszemély, a férjhezmenés meghiúsul, hanyatlik a család. A legsúlyosabb//„//cél//“// a teljes pusztulás: elsorvad, elgyengül, meghal a megcsináltatott fél. Betegségekkel, halállal kapcsolatban családtagokat is említenek, még gyermek és szülő is előfordul(amikor //„//hazaért, meg vót halva a leánya//“//), de különösen vő és meny ellen gyakran indítottak családon belüli akciókat.

A kalugerhez járulónak meg kell mondania, hogy mire kéri az imát, misét; meg kellhatároznia a baj mértékét: //„//úgy adta a misére valót, hogy bénuljon le//“//, vagy valaki pénztad misére, hogy a felesége haljon meg. Ha nem tudják //–// vagy látszólag nem tudják //–//hogy ki a rontó, és nem is végez a pap divinációs eljárást, akkor egyszerűen a tettesrekérik a misét. A misék, illetve átkok pontos és valóságos tartalmára vonatkozóan nincsenek információim, adatközlőink szerint a kalugerek átka ima volt, amelyben azt kérték, hogy //„//a bűnös bűnhődjék meg//“//. A papi átok rituális, istenítélet jellegű formái legitimálják az egyéni átkozódást és az egész erre épülő rendszert. E rituális átok fontos tényezője, hogy csak a bűnösre szállhat, ártatlanra nem: mint általában az istenítélet, csaka bűnösnek //„//fáj//“//. Az átok //–// mint a rontó mágia eszköze //–// nem csak önmagában, hanema mágia egyéb eszközeivel együtt is szerepet kap. A narratívok szerint gyakori az, hogya megcsináltató személy a megrontandó fél valamely tárgyát viszi el a kalugerhez: ruhadarabját, zsenkendőjét, vagy földet a kertjéből, arra //„//miséznek rá//“//, //„//mondanak rá//“//,//„//reá van az átok szórva//“//. Vagyis a pap megátkozza a tárgyat: és ezt el kell juttatni a megrontandó személy kertjébe, küszöbe alá, ahol aztán kifejti a //„//rontó//“// hatást. Ennek egyigen súlyos, halált hozó változata, amikor kilenc halott sírjáról vitt földre mondatják azátkot. A fekete mágia személyes rontásban is használt eszközei e folyamatban mintegyaz egyházi szentelmények negatív változatai lesznek vallásos tárgyakká, egy szent, hathatósabb rendszer részeivé. Van a misének a narratívok szerint egy kimondottan fekete mise válfaja, ezt éjszaka tartják és különösen rontó hatásúnak tartják: halált hoz. (Egyidejűleg a csináltató otthon gyertyákat éget //–// egy elbeszélés szerint fekete gyertyákat //–// ellenfele elsorvasztására.) Egy gyújtogató ellen például kilenc éjszaka tarttattak misét, a bűnös majd //„//úgy szépen elsorvad, elhal//“//.

A megcsináltatás diviniciós jellegét erősíti a paciens sorsának megjövendölése, ami a narratívok szerint a divinációs eljárással egyidejűleg megy végbe. Aszerint, hogy //„//jóra//“//vagy //„//rosszra//“// csináltattak-e, a pap megmondja, meggyógyul-e a beteg, vagy meghal, mikor gyógyul meg (például negyven nap múlva), mikor térül meg a kár (például három nap múlva), illetőleg megjósolja a megcsináltatott személy állapotának gyors romlását. Utóbbi esetben gyakori motívum, hogy a kaluger sietteti paciensét, nehogy, mirehazaér, már halva, bénán, némán találja a célszemélyt. Például szól, hogy hajtsanakgyorsan, //„//mert az öregasszony meghal, mire hazaérnek//“//. 

A pap a maga által végzett átokrítus mellett előírhatja kliensei számára a rontó mágia különböző egyéni módszereit, például a fent említett fogadott böjtöt, a mise, átokmondásának elvállalásával vagy végzésével egyidejűleg. A böjtnek a gyertyák vagy mécsesek előírt módon való égetése is része lehet: analógiás úton mintegy elégetik az életét.

Ennek ugyanolyan //„//negatív szentelmény//“// szerepe van, mint az előbb említett tárgyaknak (vö. a szentelt gyertya áldást hozó égetését különböző óvó, gyógyító célokkal). Amegcsináltatás istenítélet jellege a pap előírta böjt vonatkozásában is nyomon követhető. A //„//rosszra//“// fogadott böjt úgy működik, mint az átok, csakis azt lehetett vele megbetegíteni, //„//aki megérdemelte//“//, //„//aki előzőleg rosszat tett//“//; ha ártatlanra irányul, a végzőcsaládjára száll.

A csíki vallásos boszorkányság vonatkozásában nagyjából ennyi derül ki narratívjainkból. Az eddigiekből még nem láthatjuk világosan, milyen mértékben, arányban érinti az adott társadalmak mindennapi életét, világképét a megcsináltatás hiedelemrendszere és rituáléja. Mint említettem, még nem végeztünk a papi rontás helyszínén, a román kolostorokban, a papok, szerzetesek körében sem vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy hogyan látják, minek tekintik ők ezt a rendszert; hogyan vesznek benne részt az ő valóságuk szerint, az ő értelmezésükben. Egyelőre sok a homályos pont az ortodox papok és szerzetesek valós szerepét illetően az átok, a //„//rossz//“// misék //–// gyakorlatilag a boszorkányságban való tevőleges részvétel //–// vállalásában. A jelen helyzetben be kell érnemkét, maroshévizi román szerzetesekkel folytatott rövid beszélgetés anyagával,ami ad némi támpontot. Az egyik szerzetes beszélt a hozzá forduló falusiak szolgálatában végzett, tanult divinációs tevékenységéről (sőt, ezzel összefüggésben látói képességeiről, mágikus tudásáról, amelyre szüksége van a hozzá jövők igényeinek kielégítése céljából. Úgy véli, ő azokat, akik nála //„//otthagyják a nevüket//“// (mikor megrendelik a misét), hogymágikusan befolyásolni. Az átok hatalmában is hisz, szerinte az anyai átok beteljesül. Beszélt magáról a boszorkányságról is, e beszélgetésből kiderült, hogy a csináltatás tevékenysége mögött felsejlő démonvilágot ugyanolyan valóságként kezeli, mint paciensei. Szerinte a rontással betegségdémonokat küldenek a másik emberre. Ez a beszélgetés támogatja arra vonatkozó sejtésemet, hogy a //„//valakire//“// adott miséket vállaló román szerzetesek mentalitásától és gyakorlatától nem állhat messze a divinációsorsszerűsége által meghatározott fekete mágia közvetítése sem.

Nem világosak még a falusiak rontással kapcsolatos elképzeléseinek és gyakorlatának, valamint a papi divináció rendszerének igazi kapcsolódási pontjai, de annyit megelőlegezhetünk a további vizsgálatokig is, hogy kevéssé valószinű, hogy egy //„//alulról nézve boszorkányság, felülről nézve papi divináció//“// kettős rendszeréről és két merőben különböző világértelmezés találkozásáról lenne szó, ahol teljesen kettészakadnak a papi éslaikus nézőpontok és elvek. Adataink ennél szorosabb összefonódottságot, több elvi közösséget sejtetnek a rituálé szent és profán szférájának résztvevői között. Önmagábannem vizsgálható e jelenség, figyelembe kell vennünk a rítusokat végző papok egyébszolgáltatásait és általában azoknak a vallásos rendszereknek a tágabb kontextusát, amelyekbe //–// úgy véljük //–// a népi boszorkányság rendszere betagozódott.

A kalugerek, papok gyógyító és áldást adó tevékenysége nem szorítkozik a boszorkányságnak nevezett kapcsolatrendszerre és mentális szférára, hanem annál általánosabb érvényű. A pap (e vonatkozásban a magyar katolikus pap is) mint divinációt és gyógyítást végző és gyógyításra tanácsot adó, a gyógyuláshoz az égi áldást közvetítő személy befolyása az elbeszélések tanúsága szerint a mindennapi élet széles körére kiterjedt. A csíki magyarok nemcsak fekete mise megrendelése céljából jártak a románkalugerekhez, hanem pozitív célból is: a megcsináltatott személy gyógyulásáért, áldáskéréséért a családi béke helyreállítása, általában a békesség, jólét fenntartása céljából (noha ezeket a szolgáltatásokat a magyar illetve római katolikus papoktól, például a közeli csikszentdomokosi kegyhelyen is megkaphatták). A lány férjhezmenésétől a családsikeres életviteléig, békességes, könnyű meghalásig, vagy a lopott tárgyak visszakerüléséig igen sokféle céllal előfordult a //„//jóra mondott mise//“//. Adataink szerint a kaluger például hét //„//jó szándékú//“// misét mond a betegre, akitől ruhadarabot, fényképet visznek a családtagok a templomba. A kaluger megáldja e tárgyakat, azokra //„//rámondja//“// a misét, hogy gyógyulást, áldást hozzanak a betegre. Vagy: olajat, cukrot lisztet visznek a paphoz, hogy mindezek áldást nyerjenek, hasznosak legyenek a megrontott beteg számára, ha ételei elkészítéséhez használnak belőlük. Ez pontos megfelelője, ellenkező előjellel akaluger által ruhadarabon vagy más tárgyon végeztetett megcsináltatásnak. A szent szférába emelődik a pozitív mágia, a mágikus tárgy szentelménnyé lesz, isteni eredű áldással telítődik. Előfordul e kontextusban a könyvnyitás is //„//szerencsére, egészségre//“// (tehát mint gyógyító aktus), valamint //–// a negatív célú ráböjtölés párjaként //–// a //„//jóra//“// fogadott, pozitív célú mágikus böjtölés papi előírásra.

Mindez pozitív változata a kalugerrel végeztetett rontó tevékenységnek, sok esetbenténylegesen is annak alternativája. Ezt olyan elbeszélések tanúsítják, amelyekben a rontás és gyógyítás, az átok és áldás mint egymást váltogató, egymással összemosódó megoldások tűnnek fel. Karcfalván például valakinek sorra pusztultak az állatai, mire elmenta kalugerhez, aki //„//könyvet nyitott//“//, és abból megmondta neki, ki a rontó. Ezután paciensének a baj helyrehozatalára hét napi misét kellett befizetnie és otthonról vitt földet, sót szenteltetnie. Ezek így gyógyító erőt nyertek, elásta őket háza fundamentumában //–//helyrejött a baj, megszűnt az állatok pusztulása.

Maga a papi átok is megengedi a //„//jó//“// megoldás alternatíváját. Egy elbeszélő szerintvalakit (akinek a tolvaját //„//megmisézte//“//), arra utasított a kaluger, hogy ha harminc napon belül nem kerülnek meg lúdjai, menjen vissza újabb csináltatásért. Ez azonban úgyhatott a tolvajra, hogy a libák még éppen idejében hazaérkeztek. Adatközlőink közültöbben hangsúlyozták a megcsináltatásnak azt az oldalát, hogy nem feltétlenül károkozás, büntetés a cél, hanem csak az igazság kiderítése, a ráijesztés a bűnösre. Egy báránylopás következményeiről szóló elbeszélésünk szerint a károsult család öregasszonya szándékosan híresztelte a faluban, hogy majd ők megcsináltatják a tolvajt, hogy annakfülébe jusson a hír. Vissza is vitte másnap éjjel a lopott bárányt. Az effajta //–// lopássalkapcsolatos //–// rontáselbeszélésekből különösen világos, hogy a megcsináltatással való fenyegetés önmagában is betöltheti a papi átok rendhelyreállító, igazságosztó szerepét. Egy ruhaanyag ellopását megbosszuló rontás elbeszélése szerint a rontó fél tudja, ki volta tolvaj és így fenyegeti:

A megcsináltatás hírülvevése már elég ahhoz, hogy elmenjen a bűnös a paphoz, bevallja bűnét és kérje a mise, vagyis az átok visszavonását. Tehát a megcsináltatás rítuáléjamint etikai normákat nyújtó és a normasértést büntető rendszer is szerepet játszik a csíkiak világképében. A pap divinációs gyakorlatával a falusiak világrendjének egyik fenntartója, elsősorban az etikai normák vonatkozásában. A papi átok rituális, istenítéletjellegű formái legitimálják az egyéni átkozódást és az egész erre épülő rendszert.