M�ria Orsz�ga

A K�rp�t-medence szent helyei (4. r�sz
BORN GERGELY �r�sa
A mad�r �s a kakas az �gbolton egyar�nt a Halak t�rid�-tartom�ny�nak keleti jelz��llata. A Halak pedig egyar�nt jelzi a Krisztus f�ldi �let�vel kezd�d� vil�gkorszakot �s �lete p�ld�zat�nak legbenns� l�nyeg�t: a szeretet �ltali teljes �nfel�ldoz�st. Ennek a szeretet-szerelemnek bolyg�i k�pvisel�je viszont a V�nusz, amit a szum�r hagyom�nyban Istar istenn� k�pvisel�jek�nt azonos�tottak. V�nusz-Istar viszont �pp a Halakban van er�ben, ezzel seg�tve az el�bb eml�tett �nfel�ldoz�st. A Duna foly� kor�bbi neve azonban �ppen Ister volt. Az Ister sz�nak az Astur hangalaki megfelel�je viszont �smitoszi Turul madarunkat id�zi meg kr�nik�ink tan�bizonys�ga szerint (Astur-f�le mad�r). Ezzel �t is lend�lt�nk az �gbolt egy m�sik tartom�ny�ba, hiszen a Turul a csillagk�pek t�ri rendszer�ben a Sas csillagk�ppel azonos�that� a Nyilas �s a Skorpi� csillagk�pek felett, a Tej�t folyam�ban, melynek �pp itt sz�t�gaz�-kanyarod� form�j�t a Duna �pp Esztergom ut�n id�zi meg. E v�ros nev�t t�bben is Ister istenn�h�z vezetik vissza (Ister-gam jelent�se Ister-kapu vagy Ister- k�ny�k �s ha felid�zz�k magunk el�tt az istenn� babiloni oroszl�nos kapuj�t, akkor az esztergomi oroszl�nos k�polna is t�gabb megvil�g�t�sba ker�lhet e megfelel�s ok�n…). Az Ister n�vnek van m�g egy fontos hangalaki megfel�je, ami r�ad�sul szorosan kapcsol�dik az oroszl�n szum�r csillagm�toszi �rtelmez�s�hez: ez az ostor! Az ostor pedig a magyar hagyom�ny vonal�n Atill�hoz vezet! Ezzel viszont a kozmikus l�t mindk�t P�LusS�t siker�lt megid�zn�nk: a Nyilas-Ikrek(Tej�t)-tengely jelenl�t�vel a teremt�, f�rfi term�szet�, a Sz�z-Halak(hal�l)-tengely jelenl�t�vel (a Sz�z-min�s�get a „m �rias�g” er�teljes jelenl�te k�pviseli /M�rianosztra/) a befogad�, n�i term�szet� oldalt, a szerelemvall�sb�l fakad� P�RoS m�k�d�snek(Ikrek) megfelel�en.
Ha a p�ross�got �st�rt�net�nk keretei k�z�tt bontjuk ki, akkor mindenek el�tt Hunorra �s Magorra kell gondolnunk. Rajtuk kereszt�l pedig Nimrud �saty�nk id�z�dik meg. Ha most megint az �gre tekint�nk, akkor a Tej�tnak �pp az ellent�tes v�g�n�l �llunk mint az el�bb, az Orion csillagk�pn�l, hiszen mint l�thattuk, Nimrudnak ez az alakzat felel meg. � viszont, mint a f�ld els� kir�lya, minden kir�lys�gnak, de egy�ttal �n�ll� nemzeti l�t�nknek is a forr�sa! Tal�n ez (is) az oka annak, hogy az eg�sz Pilis az � �gi befoly�sa alatt �ll! �gi csillagpontjai �pp �gy helyezkednek el a Tej�t �gi folyam�hoz k�pest, mint e pontok f�ldi megfelel�i a Dun�hoz k�pest (hasonl�an a g�zai piramis-rendszerhez). Mint ismeretes, ott a f�ra� beavat�sa zajlott az �r�k test miszt�rium�ba. A p�losok szellemi �s�knek azt a Th�bai Szent P�lt tekintik, aki a hagyom�ny szerint �pp e miszt�riumot fedezte fel �jra remetes�ge ideje alatt! Mint m�r l�thattuk, Nimrud �gi alakja is ezt a megval�sul�si fokozatot k�pviselte. K�l�n�sen a csillagk�p �v�t alkot� h�rom(!)csillag j�tszott ebben jelent�s szerepet. �ket a Pilisben, mint m�r l�ttuk, a R�m-hegy, a Szak�-hegy �s az �rp�d-v�ra k�pviseli egy csod�latos �svall�si szellemi vonulatot megrajzolva neveik �ltal. Ennek az �llapotnak a magyar hagyom�nyban „feh�r” a jelz�je, s mint sok kutat� r�mutat, Feh�rv�rt, a Turul nemzets�g kir�lyainak koron�z�si sz�khely�t is valahol itt kell keresn�nk. Azt is tudhatjuk kr�nik�inkb�l, hogy nem csak egy nyilv�nos koron�z�s (�s temet�s) zajlott, hanem egy rejteki is, melynek sz�nhelye a K�pes Kr�nika k�peinek tan�bizonys�ga szerint (ahogy erre Sz�ntai Lajos felh�vja figyelm�nket): k�dobog�. Ez pedig amellett, hogy egy bizonyos vall�si alakulatot sejtet, amelynek oldal�g�t a vall�st�rt�net a manicheizmus n�v alatt tartja sz�mon, j�l r�mel Dobog�k� nev�re…
E beavat�s eszk�zl�je pedig maga a Szent Korona, mely mint l�thattuk, egyl�nyeg� a K�rp�t-medencei Magyar Haz�val. Ebb�l az egyl�nyeg�s�gb�l k�vetkezik a m�k�d�s anal�gi�ja, melynek alapj�n a f�ldi (�s ezen bel�l a pilisi), hangs�lyozottan a magyar �dvt�rt�neti szerep szempontj�b�l legjelent�sebb szakr�lis csom�pontoknak a Szent Korona zom�nck�pei felelnek meg. Ezek a megfelel�sek az eddigi vizsg�latok alapj�n a k�vetkez�k /Pap G. k�zl�se nyom�n/:


Fels� Pantokr�tor-k�p V�nusz-vonatkoz�sa: Velem�r
Hold-vonatkoz�sa: Mexik� (a 20. sz�less�gi �s a 100. hossz�s�gi fok metsz�spontj�ban, Mexik�v�rost�l �szaknyugatra)

Homlokk�z�pi Pantokr�tor-k�p Jupiter- vonatkoz�sa: Dobog�k�
Hold-vonatkoz�sa: Dzsung�ria

Sz�z M�ria-k�p V�nusz-vonatkoz�sa: Pilis-hegy (Hoffman-kunyh�)
Hold-vonatkoz�sa: Tarim-medence, Turf�n

Buda-k�p bolyg�min�s�g szempontj�b�l k�z�mb�s r�szlet�nek f�ldrajzi megfelel�je: a K�r�gy-�r „nyuszif�le”, a cs�cs�n Szentes v�ros�val

Atilla-k�p „standardj�nak” f�ldrajzi megfelel�se: hajdani Etellaka-puszta (Debrecen �s Balmaz�jv�ros k�z�tt)
„standardj�nak” r�dja f�ldrajzi megfelel�je: Karcag

Damj�n-k�p Hold-vonatkoz�sa: �rk�t �s k�rny�ka (Kab-hegy)

Kozma-k�p Nap-vonatkoz�sa: Kolon-t�, t�gabban a Kiskunmajsa-Kecel-Kunszentmikl�s-Nagyk�r�s-Kecskem�t-Bugac-Kiskunmajsa „t�gl�ny”

Az oromzati k�t k�p k�z�l mindkett�nek van t�bbf�le f�ldrajzi megfelel�se.

Szent Koron�nkhoz kapcsol�d�an m�g egy l�nyeges f�ldrajzi megfelel�sre szeretn�m felh�vni a figyelmet: a Piliscsaba feletti Nagy-Kopasz-hegyt�l indul egy olyan k�l�nleges, legink�bb a csillag�sv�nyekre hasonl�t� energia-vonulat, mely a Pilis-hegyen �t Dobog�k�t veszi c�lba. Itt k�tfel� �gazva egyik �ga Pilisszentl�lekre tart, hogy a szentl�leki medenc�ben ki�bl�s�dve lez�r�djon, m�g m�sik �ga a szentkereszti medence fels� r�sz�t �rintve a Tornyos-hegy el�tt �bl�s�dik �s z�r�dik le. Az eredeti vonulat folytat�sa pedig a H�rom Forr�s, a R�m-hegy-R�m-szakad�k-�rp�dv�r h�rmas, majd D�m�s �rint�s�vel „�tkel” a Dun�n, hogy a Szent Mih�ly-hegy k�zvet�t�s�vel a Cs�v�nyosra fusson fel lez�r�dni. Ez arra figyelmeztet, hogy a Pilis csak a B�rzs�nnyel egy�tt vizsg�lhat� igaz�n eredm�nyesen, minthogy egyetlen rendszert alkotnak, amelyben a Szent Mih�ly-hegynek kulcsszerepe van. (Tal�n a Pilis az � k�zvet�t�s�vel kapja a „bet�pl�l�st” a B�rzs�ny ir�ny�b�l.) Amit pediglen �gy kirajzol vonulatunk, „k�s�rtetiesen” hasonl�t arra a keresztre, mely a Szent Korona tetej�n l�that� �s amelyr�l tudhat�, hogy a Szent Korona m�k�d�s�ben egyfajta „ind�t�kulcs” szerep�t t�lti be. Arra a keresztre, melyr�l m�r megeml�tett�k, hogy a koron�z�skor �pp a kir�ly „pilise”, azaz fejtet�je f�l� ker�lt �s arra a Szentkeresztre, melynek „megtal�l�s�ra”, mint �dvt�rt�neti programra �p�tett�k r� rendj�ket a pilisi P�losok….