Szk�t�k R�k�czifav�n

A hamarosan meg�p�l� tiszaroffi t�roz� el�k�sz�t�si munk�latai sor�n az ELTE R�g�szettudom�nyi Int�zete R�k�czifalva hat�r�ban v�gzett kutat�sokat Raczky P�l vezet�s�vel. A Tisza bal partja ment�n h�z�d�, har�nt ir�ny� dombh�takkal tagolt, az �rad�sokt�l v�dett, de a foly�hoz k�zeli ter�letet m�r az �skort�l kezd�d�en ide�lis �lett�rnek bizonyult.

Az els� megteleped�sre az �jk�korban ker�lt sor, a kism�ret� telep�l�sek sora a magasabb dombokon elsz�rva, a part teljes hossz�ban helyezkedtek el. Az egykori telep�l�sekre a c�l�pszerkezetes �p�letek, a t�rol�g�dr�k �s az agyagnyer� g�dr�k utalnak. A telep�l�sek objektumaib�l az egykori h�ztart�sokban haszn�lt ed�nyek, csont- �s k�eszk�z�k l�ttak napvil�got. Az �jk�kori emberek h�tk�znapi haszn�lati t�rgyai mellett a szakr�lis �let eml�kei is el�ker�ltek.

A szak�lh�ti kult�r�hoz k�thet� �n. arcos ed�nyekb�l �t homb�r t�red�keit t�rtunk fel ezen a ny�ron, melyek k�z�l h�rmat egy g�d�rbe helyeztek el (8. sz. lel�hely). Az arc�br�zol�s az ed�ny nyak�n jelenik meg, a szemeket �s a sz�jat bekarcolt vonalak jelzik, m�g az orr plasztikusan emelkedik ki az arc s�kj�b�l. Az ed�nyek teljes fel�let�t karcol�sokkal �s az �get�st k�vet�en felvitt v�r�s �s s�rga fest�ssel d�sz�tett�k.

Az �jk�kort k�vet�en a korai- �s a k�z�ps� r�zkor id�szak�ban is lakt�k ezeket a Tisza menti dombokat. Telep�l�seiket a legmagasabb dombokon hozt�k l�tre. Halottaikat - a korszakra jellemz�en - b�s�gesen ell�tt�k �tellel, itallal, melyre a s�rba helyezett fazekak, t�lak, b�gr�k utalnak. Az "�traval�nak" sz�nt �telek �s italok mellett a halott mag�val vitte egy-egy szersz�m�t, k�eszk�z�t is.

A n�pv�ndorl�s kor korai id�szak�ban (IV-V. sz.) a szarmata(szk�ta) n�pess�g sz�llta meg e Tisz�ra n�z� dombh�takat, nagy kiterjed�s� falvakat hozva l�tre. F�ldbe m�ly�tett �p�leteik k�r�l m�ly t�rol�vermeket �stak. H�zaik mellett, a csord�knak nagym�ret� kar�mokat �p�tettek, kutakat �stak. Telep�l�s�k melletti temet�j�kben a legt�bb s�rjukat kirabolt�k, de a feld�lt s�rokban hagyott bronz karperecek, �kk�ves ruhat�k, f�lbeval�k, r�mai p�nzek, a borosty�n gy�ngy�kkel d�sz�tett ruh�k �s
A szarmata n�pess�get k�vet�en a gepid�k �rkeztek a ter�letre az V-VI. sz�zad fordul�j�n. A szarmata telep�l�sekhez hasonl� falvaikban a f�ldbe m�ly�tett �p�letek m�r sorokba, esetleg utc�kba rendez�dve �lltak, egy-egy h�z k�r�l t�rol�vermeket, szabadt�ri kemenc�ket alak�tottak ki, a lakott ter�letet m�ly �rkokkal v�dt�k. H�zaikb�l bepecs�telt d�sz�t�s� ed�nyek, d�szes csontt�rgyak - leggyakrabban f�s�k - ker�ltek el�.

A gepida n�pess�get a betelep�l� avarok v�ltott�k fel a VI-VII. sz�zadban, �s a kor�bbi szarmata n�pess�ghez hasonl�an a dombh�tak t�bbs�g�t birtokba vett�k. E korai megteleped�shez egy, m�g felt�r�s alatt �ll�, mintegy 80-100 s�ros temet� k�thet�. Felsz�ni leletei k�z�l kiemelkedik egy l�szersz�mot �s egy �vet d�sz�t�, bronz veretekb�l �ll� egy�ttes, amely egy granul�ci�val d�sz�tett, szak�llas f�rfit �br�zol� arany lemezt is tartalmazott. A k�vetkez� megteleped�sre a VIII. sz�zad folyam�n ker�lt sor. Telep�l�seiket jellemz�en f�ldbe m�ly�tett �p�letek alkott�k, falvaik mellett nagy kiterjed�s� kar�mok �s itat�helyek �lltak. Az egyik kisebb, 45-50 s�ros temet�j�kben a halottaikat fel�kszerezve helyezt�k a s�rokba. A f�rfiakat �nt�tt bronzveretekkel d�sz�tett �vvel, k�s�kkel, egy-egy ed�nnyel; a n�ket bronz karperecekkel, gy�ngysorokkal, f�lbeval�kkal, csatokkal temett�k el. Az avar n�pess�g elt�n�s�vel a ter�let eln�ptelenedett.

m�lt - kor