A sz�kely-magyar rov�s�r�ssal foglalkoz� kutat�k egy r�sze �gy v�li, hogy az a XV. sz�zad k�zep�n (az avar rov�s�r�sb�l) renesz�nsz hat�sra �ledt fel �jra �s mint ilyen ezt megelõzõen nincs is rov�ssal �rott nyelveml�k�nk.
�vekkel ezelõtt (1982-ben) Bakay Korn�l: A MAGYAR �LLAMALAP�T�S c. mûve olvas�sakor tûnt fel a 97. oldalon 17. k�pjegyz�ksz�mon "Istv�n kir�ly ez�stp�nzei" felirat�nak (1. sz. k�p) elt�r�se, s az egyik k�p rov�sjelekhez val� hasonl�s�ga.

1.sz. k�p

A pontos�t�s kedv��rt 1986-ban G�l �va p�csi muzeol�gus a Magyar Nemzeti M�zeumb�l �jabb f�nyk�pet (2. k�p) hozott sz�momra Istv�n kir�ly ez�st obulus�r�l �s k�z�lte, hogy az elõlapt�l (STEPHANUS REX) l�nyegesen elt�rõ h�tlap mint�zat�t a VERÕTÕ adja.

2.sz. k�p

1.�bra elõlap verete h�tlap verete

2.�bra elõlap verete h�tlap verete

3.�bra Fent: a verõtõ rajza Lent: a felsõ sornak megfelelõ rov�sjelek rajza

A k�t �rme rov�sjeleit elemezve a nagy hasonl�s�g mellett is �szlel�nk elt�r�seket, ennek ellen�re az egyes jelek a k�vetkezõ betûkkel azonos�that�k:

A fentieket figyelembev�ve a h�tlapon l�võ rov�s�r�s val�sz�nû olvasatai:

  1. k�pn�l DUK�TUS G�SZ�JAISZ INP�RJe (vagy INP�RI)
  2. k�pn�l DUK�TUS G�SZ�JASZ INP�RJE (vagy INP�RI), teh�t

A HERCEGS�G G�ZA BIRODALMA (�s m�g nem Istv�n kir�lys�ga, de õ m�r REX-nek k�sz�l, apja idej�ben!)

Elk�pzelhetõ, hogy G�za fejedelem verette õket. A p�nzek STEPHANUS REX feliratai nem mondanak ellent, mert a kereszts�gben G�za is az Istv�n nevet kapta �s a rex c�m is megillette.
L�szl� Gyula professzor szerint kereszt�nys�g�t �s �n�ll� kir�lys�g�t ismerte el Ott� cs�sz�r, amikor 983 ut�n l�ndzs�t k�ld�tt G�z�nak. Az �n�ll� p�nzver�s megind�t�sa beleillett G�za centraliz�l� politik�j�ba. K�zponti hatalm�nak szervez�s�bõl a p�nz�gy sem hi�nyozhatott, ez idõ t�jt szûnt meg a nyugat-eur�pai �s arab p�nzek be�raml�sa. L�szl� Gyula felt�telez�se szerint ezek hely�t foglalt�k el az �n�ll� magyar p�nzek.

Ezek az ez�st p�nzek egy�rtelmûen az orsz�galap�t� Szent Istv�n kir�lyunk uralkod�s�t k�sz�tett�k elõ, amikor az elõlapon a latin betûs STEPHANUS REX olvashat�, de a verõt�v�n l�võ rov�s a hatalom megszil�rd�t�j�nak a magyars�g letelep�tõj�nek, a sz�lesl�t�k�rû G�za fejedelemnek nev�re �s birodalm�ra h�vja fel a figyelmet.

Ebbõl eredõen az ez�st obulusokat m�g G�za �let�ben 997 elõtt, de Istv�nnak, mint kisebb �rnak a hatalom r�szbeni gyakorl�j�nak, eur�pai uralkod�v� t�rt�nõ nevel�se idõpontj�ban verhett�k.