A kunhalmok az alf�ldi t�j saj�tos antropog�n formakincsei. Ezek "olyan 5-10 m�ter magas, 20-50 m�ter �tm�rõjû, k�p, vagy f�lg�mb alak� k�pzõdm�nyek, amelyek legt�bbsz�r v�z mellett, de v�zmentes helyen ter�ltek el, s nagy sz�zal�kban temetkezõhelyek, s�rdombok, õr, vagy hat�rhalmok." (Gyõrfi Istv�n) A meg�llap�t�s helyt�ll�, de term�szetesen a kunhalmokkal kapcsolatos k�rd�sek nagy r�sze m�g sok�ig tiszt�zatlan marad. Vitathat� az elnevez�s�k helyt�ll�s�ga, keletkez�s�k, f�ldrajzi elhelyezked�s�k rendszere, vagy rendszertelens�ge. (Dr. T�th Albert v�lem�nye.)
Az eddigi kutat�sok alapj�n elfogadhat� az a meg�llap�t�s, mely szerint a kunhalmok ember �ltal �p�tett legr�gebbi kult�rt�rt�neti eml�keink i.e. 4000-3000-tõl. T�bb kor telepedett r�, amelyet az �sat�sok sor�n elõbukkant telep�l�sr�tegek is bizony�tanak.Alakjukat tekintve t�bb funkci�ra lehet k�vetkeztetni, mint telephely, õrhely, vall�si, temetkez�si hely, stb. N�lunk leggyakrabban k�t tipus�t tal�ljuk meg, amelyek alakjukban is k�l�nb�znek egym�st�l: a telep, vagy telep�l�si helyek �s a temetkez�s c�lj�t szolg�l� kunhalmok. A lakhely, illetve telep�l�s c�lj�t szolg�l� kunhalmok nagyobb �tm�rõjûek, elny�ltabbak �s laposabbak, m�g a temetkez�si, vagy szakr�lis c�lt szolg�l� kunhalmok kisebb �tm�rõjûek, - cs�csosabbak, hegyesebbek, - ezek hasonl�tanak legjobban a kelet-eur�pai kurg�nokhoz. (i.e. 2100-1100. keleti nom�d jellegû n�p s�rhelye)
  A r�g�szet szerint a temetkez�si halmok nagy r�sze r�zkori, kora-bronzkori temetkez�sek, bronzkori telepek, szarmata, germ�n, honfoglal�s-kori temetõk, �rp�d-kori templomok �s s�rok, olykor val�ban kun temetkez�sek nyomait õrzi. G�d�rs�ros temetkez�si kult�r�nak nevezik, ahol annak ellen�re, hogy a s�rhely halom, maga a s�r az eredeti talajszint alatt van, szemben az Eur�pa nyugati r�sz�n tal�lhat� halmokkal, ahol a temetkez�s a halmok emel�se ut�n t�rt�nt, magasabban a talajszinttõl.
A kunhalmok elõfordul�si helye haz�nkban a Nagyalf�ldre korl�toz�dik, azon bel�l is a legnagyobb sz�mban a Nagykuns�gban, Csongr�d megye Tisz�nt�li r�sz�n, B�k�sben �s a Hajd�h�ton fordulnak elõ. Sz�mukat tekintve m�g a m�lt sz�zadban is becsl�sek szerint kb. negyvenezer lehetett belõl�k a Nagyalf�ld�n, amelybõl B�k�s megy�ben kb. 1500 db tal�lhat�. M�ra sajnos t�bb mint 50-70 %-uk eltûnt, elhordt�k, elsz�ntott�k, �tv�gt�k, fizikailag megsemmis�tett�k. Pusztul�suk sajnos az elm�lt 20-30 �vben gyorsult fel. Teljesen �p, vagy �rintetlen az orsz�gban is alig akad, de B�k�s megy�ben nyugodtan kimondhatjuk, hogy egy sincs, amely ne lett volna megbolygatva. Azok a halmok tekinthetõk leg�pebbnek, ahol m�g ritkas�gokat tartalmaz� -az eredetire eml�keztetõ - gyepek vannak. Itt �ltal�ban a rovarfajok, a pusztai kisemlõs�k sz�mos v�lfaja is jobban elõfordul. Kedvenc õrhelye volt a nappali ragadoz� madaraknak a halmok teteje, mint pl.: a pusztai �lyv, amely f�szk�t gyakran ide is rakta - orosz neve - kurganyik.
  Dombegyh�zn�l m�r a telep�l�s nev�ben is felfedezhetõ a dombra, halomra val� utal�s, amely sejteti azt a t�jat, ami jellemzõ volt egykor e vid�kre. �vezredes eml�kek hordoz�i a kunhalmok, amelyek Dombegyh�z k�rny�k�re k�l�n�sen jellemzõek voltak gyakoris�gukkal, �s alakjukkal egyar�nt. A Maros alak�totta valamikori v�zj�rta ter�let maradv�nyai, mint pl. a mai Sz�raz-�r, Cig�nyka-�r, Cs�k-�r, Vizes-�r, beh�l�zt�k, �ltett�k a vid�ket. A v�z a meg�lhet�st szolg�lta, bizony�tja ezt az ember itteni �lland� jelenl�te, �vezeredes kult�r�j�nak eml�kei, r�g�szeti leletei, amelyek hol tudatosan, hol v�letlen�l ker�ltek, vagy ker�lnek felsz�nre. K�l�nleges �s egyed�l�ll� az �.n. p�vaszem-szerû kunhalomrendszer, k�z�pen az Attila-halommal, amely t�bb telep�l�st is �rintve, m�g a Magyar-Rom�n hat�ron is t�lny�lik. A halomcsoport gyakorlatilag k�t, egym�st�l eltolt elipszis alakzatb�l �llt, s az eddig fellelhetõ irodalmak, t�rk�pek alapj�n t�bb mint 20  kunhalomb�l �llhatott, amelyek k�z�l a mai Dombegyh�z k�zigazgat�si ter�let�n kb. 13 halom, vagy halomhely tal�lhat�.

Szelekovszky L�szl�: Dombegyh�z kunhalmai 1996.

---

�s az eg�sz t�ma egy kiss� m�s megvil�g�t�sban is...

  Bizony�ra sokan tal�lkoztak m�r az Alf�ldet (de nem csak az Alf�ldet) "ben�pes�tõ", t�bbs�g�ben k�r alaprajz� f�ld�p�tm�nyekkel, a kurg�nokkal, n�pies (t�rt�neti) nev�k�n: a kunhalmokkal. T�bben azt is tudhatj�k r�luk, hogy val�sz�nûleg temetkez�si c�lokat szolg�lhattak e nemes - de nem kiz�r�lag a kunok �ltal emelt - szakr�lis sz�nhelyek.Vagy lehetett m�s szerep�k is? �s egy�ltal�n: v�letlenszerûen �p�ltek vagy fellelhetõ benne valamilyen rendszer? Ha igen, akkor milyen �s mik�ppen? ...�ppen napjainkban ker�lt �jrafelfedez�sre az a m�dszer, melynek seg�ts�g�vel ezek a hat�sok m�rhetõek, tanulm�nyozhat�k. A radioeszt�zi�r�l van sz�. A halmok ily m�don felt�rk�pezett l�thatatlan vil�ga a k�vetkezõ felismer�sekre vezetett.
  Kezdj�k elõsz�r is a legfontosabbal: a minket k�r�lvevõ t�r nem homog�n. A legk�l�nf�l�bb erõhat�sok j�rj�k �t, szabdalj�k kereszt�l-kasul, melyek a t�j szimbolik�j�ban a mai napig is �rv�nyre juttatj�k jelenl�t�ket. A halmok szempontj�b�l l�nyeges erõhat�sok egyik r�sze t�rh�l�s szerkezetû, m�sik r�sz�k pedig nagyobb ter�letre kiterjedve �pp a halmok egyik�n�l-m�sik�n�l mutat sûrûs�d�si g�cpontokat �s az asztrol�gia bolyg�princi- piumaival hozhat� kapcsolatba. Ezzel egyszersmind a csillag�szati �rtelmez�sek lehetõs�gei ir�ny�ba kanyarodunk vissza! De n�zz�k sorj�ban! Az eddigi vizsg�latok alapj�n val�sz�nûs�thetõ, hogy a halmok nem v�letlenszerûen �p�ltek a t�jba, hanem ezen erõhat�sok ("f�ldsug�rz�sok") messzemenõ figyelembev�tel�vel. Ennek k�sz�nhetõen a halmok mind k�l�n-k�l�n, de csoportosan is a nem ir�ny�that� t�rh�l�s f�ldsug�rz�sok un.delej-vonalainak nevezetes csom�pontjait, m�gneses �raml�si vonalait jel�lik ki, teszik l�that�v�. Ezzel egyidejûleg a halmok felsz�n�n (m�g a megbontott, sõt gyakran a teljesen elhordott halmok ter�let�n is!) ir�ny�that� (�rt� eg�szs�gk�ros�t� hat�s�) t�rh�l�s f�ldsug�rz�s nem m�rhetõ, az ugyanis a halom k�r� szorul le, mintegy "v�dõ erõfalat" alkotva. Hasonl�t tapasztaltam templomok, h�zi szent�lyek k�zvetlen k�rnyezet�ben; itt teh�t a szakr�lis t�r szerkezet�nek �ltal�nos saj�toss�gair�l lehet sz�, ami ez�ttal a halmok ilyen ir�ny� �rtelmez�si lehetõs�geihez vezet vissza benn�nket. Sõt, ha b�tran tov�bb bontjuk e gondolatot, a kerek halmok a k�rtemplomok; a h�rmas halmok a haj�s templomok ir�ny�ba biztos�tanak �tl�t�st... �s gyakran egyben helysz�nt is!
  De mi c�lja lehetett a t�r ilyen kik�pz�s�nek - kialak�t�s�nak? Ennek megv�laszol�s�hoz tudnunk kell, mit k�pviselnek a delejvonalak. �rdemes n�phagyom�nyunkhoz fordulni, mely ezeket a vonalakat  s�rk�ny- vagy  t�nd�r�ramoknak nevezi �s fõ csom�pontjait gyakran a s�rk�ny legyõz�se  vagy a t�nd�rekkel val� - �ltal�ban v�szj�sl� kimenetelû - tal�lkoz�s nevezetes helysz�neik�nt tartja sz�mon, ahol egyszersmind halom, templom (esetleg temetõ) is tal�lhat�. A b�k�si Kun�gota hat�r�ban �ll� Cik�-halommal kapcsolatban mes�lik a helybeliek, hogy tavasszal, a nap�jegyenlõs�g  napj�n nem aj�nlatos a halomra menni, mert az illetõ lelk�t elviszi a t�nd�r! Ha tudjuk, hogy a cik� a g�lya gyakori megnevez�se a r�gis�gben, �s mint ilyen, egyben a R�k hav�nak k�z�psõ holdh�z-jelzõ �llata amely �gy �ppen az �rt� kilencvenfokos f�nysz�get z�rja be a nap�jegyenlõs�gi Kos hav�val, akkor kor�ntsem tekinthetj�k e t�rt�netet "naiv fantasztikumnak". De ha azt is tudjuk, hogy a halmon �tmenõ vonalak �pp e napon �rik el �raml�suk tetõz�s�t, nos, akkor minden okunk megvan arra, hogy ak�r "hal�losan" komolyan vegy�k a fenti int�st... Term�szetesen m�s vonalak m�skor �rik el �raml�suk tetõz�s�t, de az val�sz�nûs�thetõ, hogy e jelens�g az egyes bolyg�k vagy csillagk�pek nevezetes �gi helyzeteivel (kel�s, delel�s, nyugv�s, �tvonul�s) �ll �sszef�gg�sben �s a tetõz�s napja pedig egybeesik az adott ter�leten tartott b�cs� szokott idõpontj�val. A csom�pontok teh�t a "szakr�lis f�ldmûvel�s" kit�ntetett pontjai, transzform�ci�s k�zpontok, ahol a delejvonalon �raml� energi�k, a F�ld energi�i, a s�rk�nyerõk, az alk�mia "prima materi�ja" �s "szûzf�ldje" szellem�thetõk �t, emelhetõk fel, egyes�thetõk az �gi erõkkel, hogy a F�ld ism�t paradicsomiv�, aranykoriv� v�lhass�k. A s�rk�ny feletti gyõzelem �pp e szakr�lis f�ldmûvel�s kereteibe �gyazva Szent Gy�rgy szellemi oltalma alatt �ll. Tal�n az sem lehet v�letlen, hogy e delejvonalak a Szent Gy�rgy h�l�k interferenci�it alkotj�k.
  T�m�nkhoz m�g k�t jellegzetes mondat�pus kapcsol�dhat. Az egyik az �p�t�si �ldozatokr�l sz�l�, mint amilyen a k�zismert D�va v�r�hoz k�tõdõ. Az eleven ember fel�ldoz�s�ra ugyanis tal�n �pp annak k�vetkezm�nyek�pp ker�lhetett sor, hogy az �p�tm�nyt nem eleven rendszerre, azaz nem a fent v�zolt �lõ l�ktetõ energiarendszerre tervezt�k. A delejvonalak h�rom k�l�nb�zõ nagys�grendben bontj�k ki l�ktetõ csom�pont - erõvonal rendszer�ket. A legkisebb l�pt�kûh�z a halmok, a k�zepeshez a patk� alak� f�ldv�rak, a legnagyobbhoz az �rd�g�rkok (cs�rsz�rkok, illetve r�szben a f�ldv�rak) rendszere "vonz�dik"  elõszeretettel.   A m�sodik mondat�pus ebben az esetben Attila szem�ly�hez, annak temet�s�hez k�tõdik. B�k�s d�lkeleti cs�csk�ben - Dombegyh�z hat�r�ban - egy jelentõs Attila- hagyom�nnyal egy�tt k�t Attila-halom is tal�lhat�. A temet�si monda egyik v�ltozat�ban Attil�t a Maros egyik mell�k�g�ba temetik el �gy, hogy a foly�t elterelik �s az �gy sz�razon maradt foly�mederbe helyezik h�rmas kopors�j�t, majd a szolg�kat lenyilazva, a foly�t visszaterelik medr�be. Temet�si mond�j�nak m�sik v�ltozata szerint viszont "�gy sz�lt a t�ltosok parancsa: - Temess�k el a kir�lyt oly m�don, hogy �s�v�g�s se t�rt�njen a birodalom sima f�ldj�ben, oszt akik eltemett�k, h�r�l ne vihess�k, hogy hov� temett�k. Csaba kir�lyfi, a hatalmas Attila legifjabbik fia, aki ott volt a gy�szmeneten m�g h�rom nap meg h�rom �jjel gondolkozott, hogyan is t�rt�nj�k h�t a kir�ly elf�ldel�se. Amint �gy gondolkozott, megl�tta, hogy az orsz�gon v�gig s�rdombok emelkednek egy vonalban. Megparancsolta h�t, hogy �ssanak fel egy ilyen dombot. Hadd l�ss�k, hogyan temett�k el a r�gi kir�lyokat meg vez�reket... Amint �stak, h�t egy kik�vezett folyos�ra bukkantak, amely az �sszes s�rdombokat �sszek�t�tte egym�ssal. Nos, most m�r tudott mindent Csaba kir�lyfi. R�parancsolt a kopors�t hord� vit�zekre, hogy menjenek be az alag�tba, oszt vigy�k a kopors�t, am�g b�rj�k vinni. M�g a f�lkant�rozott lovat is  bevezett�k az alag�tba. Azok elindultak, oszt vitt�k, vitt�k a kopors�t. Csaba kir�lyfi meg a t�bbi kis�ret kint maradt a f�ld sz�n�n. Amikor azok m�r j� messzire j�rtak, a kir�lyfi kiadta a parancsot: - Most pedig f�ldelj�tek be a kij�ratot, hogy mi se tudhassuk meg, hov� tett�k a nagy kir�ly kopors�j�t. A n�zõk, meg a gy�szkis�ret �s�t, kap�t ragadott, oszt egykettõre bef�ldelte a s�r ny�l�s�t. �gy temett�k el Attil�t �gy, hogy csak a dombba t�rt�nt �s�v�g�s, de a birodalom sima f�ldj�be egy sem, oszt ki tudja, akik bevitt�k a kopors�t, meddig hordt�k a v�llukon, mert visszaj�nni nem tudtak."  A monda elsõ v�ltozat�b�l megtudhattuk teh�t, hogy a temet�s foly�mederbe t�rt�nt, �s az eltemetett kopors�ra terelt�k r� �jb�l a foly�t. A m�tosz nyelv�n itt arr�l lehet sz�, hogy Attila l�nye a temet�st k�vetõen hull�m- term�szetûv� l�nyeg�l �t �s �l tov�bb a mai napig! Ebben a jelent�s�ben pedig igencsak t�m�nkba v�g. (E foly� form�j�ban sz�letik ujj� �s �lt testet az �rp�d-h�zi kir�lyok l�ncolat�ban kr�nik�s hagyom�nyunk tanus�ga szerint is.) Ugyanakkor a m�sik v�ltozat temet�s�t halomhoz k�ti. M�r most ami a foly�ba temet�st �s a halmot �sszek�ti, az �pp a "halom-hull�m", azaz sz�ban forg� vonalaink.Attila teh�t temet�s�t k�vetõen egy esszenci�lisabb l�tszintre ker�l. Val�ban mondhatjuk, hogy e l�tforma esszenci�lisabb, nem csak hull�m-term�szete folyt�n, hanem az�rt is, mert e vonalakon �teri energia �ramlik. Minthogy a foly� az idõ k�pzet�hez is szorosan k�tõdik, Attila egy �ttal m�s idõs�kra terelõdik �t, de a mi idõnkre sz�l� visszat�r�si lehetõs�ggel is, �ppen hull�mterm�szete folyt�n, persze csak azok sz�m�ra �rz�kelhetõen, akik hajland�k e t�bbletdimenzi�kra hangol�dni.....

Born Gergely szociol�gus, B�k�s Megyei H�rlap