EMPIRIA Magazin – Kuliffay Hanna �r�sa    

Jegyzetek egy washingtoni ki�ll�t�s kapcs�n

A SZTEREOTIPIZ�L�S KUDARCA

 A „SZASZANIDA EZ�ST A SZK�T�K KINCSE?" c�m� tanulm�ny II. r�sze

(Szk�ta p�rtad�sz,  i.e. V. sz�zad - Ermit�zs)

Ha nem ismerj�k a r�gi brit b�lcseletet, miszerint „Too far East is West” - a t�l messzi kelet a nyugat - akkor ma is k�nnyen �ldozatul eshet�nk a XVIII.-XIX. sz�zadi kolonializmussal p�rhuzamosan eluralkod�, de a XX. sz�zadra is r�tenyerel�, rasszizmussal �rnyalt, akad�miai tekint�lytisztelettel �titatott, ortodoxi�ba merev�lt hell�n-centrikus szeml�letnek, amely a kult�ra b�lcs�j�nek G�r�gf�ldet tekintve semmibe veszi az �si N�lus-v�lgyi �s az �zsiai kult�r�k szikr�t csihol�, l�ngot sz�t� szerep�t. Ezeket a kultur�lis gy�kereket tagadva a politikai motiv�ci�kkal f�szerezett modern kult�rt�rt�neti elemz�sek (n�ha �kori elfogults�gra alapozottan) egyes n�peket �s kult�r�kat magasabb polcra, m�g m�sokat alacsonyabbra helyeztek, vagy �ppen valami s�llyeszt� f�l�be.  A kialak�tott al�- �s f�l�rendelts�gi viszony v�gleges. K�ts�gbe von�sa vagy kritik�ja m�g senkinek se k�vezte ki a Sikerhez vezet� �tj�t.

„Itt l�p be a zsurnaliszta” �rja Richard Poe, rendk�v�li jelent�s�g� tanulm�nyk�tete, a Fekete szikra – Feh�r l�ng  bevezet�j�ben, ahol a sz�krat�szi mindenre nyitott tud�sv�gyat hi�nyolja az egyes hum�n szakter�letekre nehezed� ortodoxia ellen�ben. „Nek�nk megvan az a saj�tos privil�giumunk, hogy egyik szakembert�l a m�sikhoz fordulhatunk, b�rmilyen k�rd�st feltehet�nk �s abb�l b�rmilyen �sszer� k�vetkeztet�st levonhatunk. M�dunkban �ll a konvencion�lis szak�rt�k v�lem�ny�t kiegyens�lyozni az ellenv�lem�nyt k�pvisel�k�vel. �s ami a legfontosabb, ha a disszidens elm�let hihet�bb a hivatalosn�l, minden megtorl�st�l val� f�lelem n�lk�l nyugodtan figyelembe aj�nlhatjuk.” Majd hozz�teszi, ”R�vidre fogva a zsurnaliszt�k a  j�zan �t�let hangjai”.

Ebb�l kor�ntsem k�vetkezik azonban, hogy csak �gy �l�nkbe cs�ppennek a lehet�s�gek, az elismer�sr�l �s a sikerr�l nem is besz�lve. Sz�mos t�m�ban az �j ir�nyzatokra, felfedez�sekre �s kutat�si eredm�nyekre alapozott ismeretterjeszt� cikkek �ppen olyan nehezen publik�lhat�k, mint amilyen nehezen elfogadtathat�k ak�r a legmegalapozottabb, t�rgyi dokumentumokkal is al�t�masztott revizion�lis tudom�nyos munk�k. Nem v�letlen�l. Llewelyn Powys azt �rta (1930-ban), a vil�gon semmi sem olyan neh�z, mint az �rtelem  megszabad�t�sa az elfogults�g �s el��t�letek b�kly�it�l. Tudom�nyos vagy babon�s, val�j�ban egyre megy.

Lesz�m�tva a piaci ig�ny hi�ny�t se h�l�s feladat az id�sz�m�t�st megel�z� �s k�vet� �vsz�zadok Nyugat- �s K�z�p-�zsi�j�r�l �rni, mivel kev�s �s el�g megb�zhatatlan a r�nk maradt  forr�sanyag: egyes n�pekr�l �s kult�r�jukr�l ironikus m�don csak az ellens�geik besz�mol�j�b�l maradt r�nk inform�ci�. Akik nem hagytak maguk ut�n �rott eml�keket, azok ki lettek szolg�ltatva a kort�rs t�rt�n�szek, majd rajtuk kereszt�l az ut�kor �t�let�nek. Val�j�ban a r�g�szet �s a m�v�szett�rt�net feladata igazolni vagy c�folni a korai �rott eml�keket, p�tolni bizonyos hi�nyoss�gokat, aminek nagyr�szt eleget is tesznek, azonban mint tudjuk ez a szakter�let se tekinthet� politik�t�l �s tekint�lytisztelett�l mentesnek.

A rabsz�jra soha nem f�z�tt, R�m�val is sikerrel szembesz�ll�, az assz�rokat, �rm�nyeket,  babil�niaiakat, m�deket �s perzs�kat legy�z�, I. Psammetichus f�ra�t pedig hatalmas v�lts�gd�j fizet�s�re k�telez� szk�t�kr�l, ak�rcsak az �-ir�ni ter�leteken birodalmat alap�t� p�rtusokr�l, vagy �szinte csod�lattal sz�lnak a kr�nik�sok(*1) vagy (mint a r�maiak eset�ben is) gy�l�lettel vegyes f�lt�kenys�ggel. Mintha az ut�bbiak lenn�nek t�bben. 

De m�g azon kevesek is, akik elismerik e szerte�gaz�, rendk�v�li tehets�g� n�pcsoport katonai �s diplom�ciai nagys�g�t, birodalom szervez� �s ir�ny�t� k�szs�g�t, valamint fegyverk�sz�t� szaktud�s�t, m�g azok is csak ritk�n hajland�k elismerni magas fok� m�v�szi hajlamait, m��rt�s�t, fejlett absztrakci�s k�szs�g�t, gazdag hagyom�nyait, valamint a nemesf�meket megmunk�l� tehets�g�t.

„A mi nagy szerencs�nk, hogy ezek a vad, sz�nes, nagyiv� barb�rok im�dt�k a nemesf�m dekor�ci�t, hogy gazdagok voltak az ilyen nemesf�mekben �s hogy j� �zl�s�k volt, aminek k�vetkezt�ben kiv�l� g�r�g mesterembereket b�reltek fel a(z aranyuk) megmunk�l�s�ra.” �rja E. V. Cernenko szk�t�kr�l �rt k�nyv�nek el�szav�ban a szerkeszt�, Martin Windrow.

(K�p: Szk�ta kir�lyi nyak�kek, D�l-Szib�ria, Tuva. Fot�: Sisse Brimberg, National Geographic)

Nyugati le�r�sokban t�bbnyire �gy t�nik, hogy az u. n. „�llat st�lus”, - amelyet az orosz szakemberek konkr�tabb  megfogalmaz�sban „szk�ta-szib�riai �llat st�lusnak” neveznek - csup�n �llati mot�vumokat felhaszn�l� dekor�ci�, amit ugyanakkor magas sz�nvonal� alkalmaz�sa miatt a szakirodalom minden igyekezet�vel megpr�b�l a g�r�g�knek vagy a perzs�knak tulajdon�tani. 

„Ezeknek (a nom�dok �ltal k�nnyen sz�ll�that� t�rgyaknak) nemcsak az �kszerekhez hasonl�an koncentr�lt d�sz�t� jellege k�z�s, hanem az ‘�llat st�lusk�nt’ ismert formai megold�sa is.” �rja az 1990-ben negyedszerre kiadott A m�v�szet t�rt�nete c�m� t�bbk�tetes m�v�ben Anthony F. Janson, majd hozz�teszi, „�s �gy t�nik, ennek az �llat st�lusnak az egyik forr�sa az �si Ir�n.”(*2)  A m�sik fennen hirdetett „forr�s”, mert mi is lenne m�s, Hellasz f�ldje, illetve a szk�ta-szaka lakoss�g k�z� Baktri�ba telepedett macedonok.

A SZTEREOTIPIZ�L�S KUDARCA

Val�j�ban �vsz�zadokig senki se volt hajland� m�g csak felt�telezni se a „barb�r” szk�t�kr�l, hogy k�zm�veseik nemcsak d�szes l�szersz�mokat �s fegyvereket k�sz�tettek, de m�v�szi �rt�k� fejedelmi �kszereket, haszn�lati t�rgyakat �s ruhad�szeket is. A XIX. sz�zadi angol t�rt�n�sz, George Rawlinson kiss� leegyszer�s�t� v�lem�nye szerint a P�rtus birodalom buk�s�nak egyik oka volt, hogy a p�rtusok nem voltak el�g civiliz�ltak a kifinomult �zl�s�, magas m�v�szi ig�ny� ir�niakhoz viszony�tva. (Tal�n nem  rosszm�j� a  k�rd�s, vajon mikor is fedezt�k fel szuprem�ci�jukat, mivel hogy r�pk�nek nem mondhat� 5 �vsz�zadig m�gis csak tudom�sul vett�k a p�rtus uralmat?)

Egy nemr�gen Tuva k�zt�rsas�gban (D�l-Szib�ria) felt�rt fejedelmi kurg�nban tal�lt 57 ezer darabos arany lelet nyak�kei, kark�t�i, �v csatjai, fejd�szei, gy�r�i �s gy�ngyei alaposan r�c�foltak a Rawlinson f�le  lekicsinyl� v�lem�nyre. A mongol hat�r k�zel�ben, Arzhan �s Turan k�z�tt �l� �s temetkez� lovas n�pnek 27 �vsz�zaddal ezel�tt nem lehettek g�r�g vagy ir�ni kapcsolatai �s nem l�tezett �lland� telep�l�s sehol m�g a t�voli k�rny�keken sem, ahol felb�relt idegen k�zm�vesek rendszeresen dolgozhattak volna az uralkod� r�teg megrendel�s�re. Nem maradt h�tra m�s lehet�s�g, mint annak beismer�se, a nom�d szk�t�k aranym�vesei teljesen �n�ll�an jutottak a m�v�szi teljes�tm�ny cs�cs�ra.(*3)

(Homlokp�ntra illeszthet� fejd�sz, Tuva, i.e. VII. sz�zad - Sisse Blimberg felv�tele)

A felt�r�sban r�sztvev� Anatoli Nagler, a berlini N�met Archeologiai Int�zet munkat�rsa szerint a kurg�nleletek megmunk�l�sa a l�tez� legmagasabb sz�nvonal�. „Ezek az emberek kiv�l� k�zm�iparosok voltak, ami �j f�nybe helyezi a szk�ta �letm�d meg�t�l�s�t. Megd�nti a sztereotipiz�l� be�ll�t�st, miszerint a szk�t�k csup�n vad lovasok �s harcosok voltak, akik v�ndorl�s k�zben puszt�tott�k a t�bbi n�peket.  (A leletek szerint) ugyanis magas sz�nvonal� kultur�lis fejletts�ggel rendelkeztek.” Szents�gt�r�en forradalmi meg�llap�t�s, de hogy ett�l a szk�t�k �ltal�nos meg�t�l�se sz�les k�rben megv�ltozna, az�rt egy lyukas kalapot se �rdemes fogad�sra aj�nlani.   

Lehetetlen m�g elk�pzelni is, hogy p�ld�ul a British Museum t�rl�j�ban a  ford�tott Omega alakot id�z� h�res �kszer „Perzsa griff kark�t�” felirat�t maholnap hivatalosan szk�ta vagy szaka griff  kark�t�re cser�ln�k, annak ellen�re, hogy a p�rj�t ritk�t�, nagy r�szt szaka �kszerekb�l �ll� baktriai Oxus kincsek r�sze volt. (Az  Oxus temetkez�s ideje a p�rtus id�kre, i.e. 180-ra tehet�.)  Timothy Potts, a National Gallery of Victoria igazgat�ja szerint a mesterm�nek sz�m�t� kark�t� az  „akhamenid g�niusz” term�ke, (i.e. 550-331) amely ugyanakkor „jelleg�ben a nom�d szk�t�k hat�s�t t�kr�zi”.

Potts nyilv�n nem gondolt r�, vagy nem tudta, hogy az �ltala csak szk�ta „hat�snak” v�lt szemet gy�ny�rk�dtet� l�tszat m�g�tt t�bb is lehet, - egy �si titok rejt�zhet. Pedig a ford�tott Omega-szer� jel vagy forma �vezredekre visszamen�leg a sum�r (szum�r) pantheon Nagyasszonya, a term�kenys�get �s term�st biztos�t�, any�t �s csecsem�t oltalmaz� Baba (Bau) istenn� szimb�luma volt, akinek tisztelete id�vel a kult�ra t�bbi jelens�geivel egy�tt terjedt �szakra, az eur�zsiai sztyepp�k ir�ny�ba.

(Perzs�nak elk�nyvelt szk�ta-szaka griff kark�t� az Oxus kincsekb�l - British Museum) 

„A griffeknek messze ny�l� �sis�ge van Mezopot�mi�ban,” �rja Potts, „de ezeknek az �llatoknak a barb�r vads�ga �s intenzit�sa, valamint a r�szletek, mint a szarvak v�g�nek megvastagod�sa �s a sz�nes k� berak�s a k�z�p-�zsiai puszt�kon sz�guld� nom�d szk�t�k m�v�szeti hat�s�t t�kr�zi.” Csak a szk�t�k hat�s�t t�kr�zi, vagyis mindent �sszevetve Potts szerint perzsa �s nem szk�ta. Nyilv�n azzal a tudom�nyosnak �ppen nem mondhat� menteget�z�ssel, v�g�l is ki hallott m�r barb�r g�niuszr�l?

Az i.e. V.- III. sz�zadban az Alt�j (Altai) vid�k�n vir�gz� vertik�lisan nom�d (ny�ron a hegyekben legeltet�, majd a v�lgyekben telel�) pazyryk (pazirik, pazaryk) kult�ra nyomai a Tuva kincsekhez hasonl�an �kes c�folata Potts �s m�sok felfog�s�nak, mivel aligha vitathat� bizony�t�kk�nt szolg�l, hogy a zsenial�t�s b�rhol, elz�rt �s nyugati m�rc�vel m�rve civiliz�latlan  - maradand� �p�t�szet n�lk�li �s �r�studatlan k�z�ss�gekben - is kibontakozhat.

Egy 2500 �vvel ezel�tt szk�ta m�dra �p�tett, rabl�k �ltal megrong�lt kurg�nba besziv�rg� v�z t�len megfagyott �s teljes �ps�gben �rz�tt meg egy�bk�nt nagyon ritk�n t�l�l� �rt�keket, t�bbek k�z�tt  a mezopot�miai �s szk�ta hagyom�nyok f�b�l faragott, illetve egy nyeregtakar�n sz�nes filc-r�t�ttel meg�r�k�tett szimbolizmus�t - a j�t jelk�pez� szel�d szarvas illetve k�sz�li kecske �ldozatul es�s�t a gonosznak, a stiliz�ltan �br�zolt mitikus ragadoz� griffnek.(*4)

Az amerikai mond�s szerint ha valami �gy totyog, mint egy kacsa �s �gy h�pog, mint egy kacsa, akkor az a valami egy kacsa. Kiv�ve a szk�t�k eset�ben. Hogy az alt�ji pazyryk p�ld�n�l maradjunk, szk�t�nak elk�nyvelt  n�pcsoportokkal  geogr�fiai k�zels�gben �s azonos kult�rk�rbe val� tartoz�sa ellen�re – azonos (lovas nom�d) �letforma, azonos  temetkez�si szok�sok, bele�rtve a legsaj�tosabbat, a l��ldozatot is, k�z�s trad�ci�k �s azonos elemeket tartalmaz� mitol�gia, azonos szint� m�v�szi ig�nyess�g �s k�z�sen alkalmazott kifejez�s form�k -  az amerikai National Geographic Society kiad�s�ban megjelent Az antik vil�g csod�i c�m� atlasz m�gis azt �rja, „Senki se tudja, val�j�ban kicsod�k. Sz�mos tud�s egyszer�en alt�ji t�rzsekk�nt kategoriz�lja a pazyrykokat.”

(K�p: Alt�ji pazyryk fafarag�s - mitikus griff, cs�r�ben elejtett szarvas fejjel)

B�r a szakirodalom t�mve van ellentmond�sokkal, �s n�ha „senki se tud” vagy akar m�g nyilv�nval� k�vetkeztet�seket se levonni, a tud�s Zajti Ferenc azonban sz�mos t�ren seg�t az eligazod�sban. N�la olvashatjuk,  hogy a biz�nciak szerint az alt�ji n�peket, mint a turkokat is valamikor szak�knak nevezt�k, ugyanakkor azt is, hogy a  perzs�k az �kori szak�kat nem maguk fajta ir�ni, hanem tat�r n�pnek tekintett�k. H�rodotosz  azt mondja, a perzs�k minden szk�t�t szak�nak h�vtak.

Ugyanakkor T�bori L�szl� P�rthia c�m� kit�n� v�logat�sa sz�mos cikk�nk szempontj�b�l jelent�s meg�llap�t�st k�z�l, t�bbek k�z�tt id�zi R. N. Frye 1984-ben k�zreadott, Zajtival egyez� szakv�lem�ny�t, miszerint a p�rtusok k�z�p-�zsiai t�r�k n�pekkel val� rokoni kapcsolata mellett „az ural-alt�ji rokons�g nem c�folhat�”.

P�RTUS  EREDET� SZASZANID�K?

Dr. T�bori maga pedig azt �ll�tja, „a szaszanid�k is p�rtus eredet�ek voltak, b�r nem Arszakid�k” �s ez a meg�llap�t�sa k�l�n�s jelent�s�ggel b�r azok sz�m�ra, akiknek m�dj�ban volt l�tni az I. r�szben eml�tett washingtoni ki�ll�t�st.

A Sackler gal�ria �sszefoglal� nev�n  Szaszanida ez�st�kk�nt ismert ki�ll�t�si anyag�nak egyik leny�g�z�, kompoz�ci�j�ban, hat�s�ban, finom kidolgoz�s�ban �s dimenzion�lt �br�zol�si m�dj�ban egyar�nt mag�val ragad�,  de egyben  a legrejt�lyesebb darabja ugyanis egy vaddiszn�kra vad�sz� lovas kir�lyt �br�zol� gazdagon aranyozott t�ny�r, amely a szakemberek szerint   II. S�pur (Shapur, i. sz. 307-379) szaszanida uralkod�r�l k�sz�lt, aki – a ki�ll�t�s magyar l�togat�inak nem kis meglepet�s�re  - mintha nem ir�ninak, hanem p�rtusnak hinn� vagy pr�b�ln� eladni mag�t.

A nagy k�rd�s, hogy mi�rt? Mi�rt �br�zoltatn� mag�t egy �ll�t�lagos ir�ni kir�ly vagy herceg legy�z�tt ellens�ge hajviselet�vel, ruh�zat�ban �s fegyver�vel? Szem�lyis�g zavarral �llunk szemben? Rajong�sb�l k�vetkez� �nfelad�sig men� azonosul�ssal?* Valamif�le tr�kk�s politikai meggondol�ssal?  Vagy a szent-p�terv�ri Stroganov gr�f hajdani gy�jtem�ny�b�l 1934-ben a Sackler gal�ri�ba ker�lt ez�st t�ny�r nem is II. S�purt �br�zolja?  Esetleg S�purt �br�zolja, de T�bori meg�llap�t�s�ra �p�tve a S�purok nem ir�niak, hanem p�rtusok voltak - elsz�nt vet�lyt�rsak egy m�sik dinaszti�b�l?   

Kevesen tudj�k, hogy a szabott ruh�zat, mint olyan szk�ta eredet�: a lovagl�shoz el�ny�s t�rdt�l b�v�l� sz�r�, a t�rdhajlatt�l bok�ig rojtoz�ssal vagy sz�rm�vel d�sz�tett nadr�g, a med�li�s mellsz�j �s a d�szcsatos �vvel der�kban �sszefogott t�rdig �r� tunika a sztyeppei uralkod�k saj�ts�gos viselete volt, ak�rcsak a r�vidsz�r� csizma, vagy a bok�n�l bef�z�tt cip�. M�g ha az ir�ni udvarban meg is honosodott volna ez a vad�szatra is praktikus �lt�z�k, (mint ahogy szk�ta k�zvet�t�ssel n�pszer� lett Sz�ria-Palesztina egyes r�szein) a haj�t az�rt csin�ltathatta volna m�sk�ppen az uralkod�, mint a szk�ta �rmekr�l �s szobrokr�l  jellegzetess�gk�nt ismert k�t oldalra f�s�lt, pomponszer�en v�gott-bodrozott st�lus.

II. S�purk�nt azonos�tott vad�sz� (h�d�t�?) kir�ly (III.-IV. sz�zad)

Ami m�g furcs�bb, �s elgondolkoztat�bb, hogy S�p�r kir�ly idegen �lt�z�k�n �s hajviselet�n k�v�l idegen fegyverrel is vad�szott, m�ghozz� a p�rtusokn�l hatalmi jelv�nyk�nt is szerepl� h�res szk�ta �jjal, amelyet az arsakida p�nz�rm�ken a legend�s h�r� I. Arsak is tart (aj�nl az isteneknek?) kiny�jtott kez�ben.

A Stroganov t�ny�rk�nt ismert lelet azonban a felsorolt k�telyeket �breszt� �s magyar�zatot k�v�n� furcsas�gok ellen�re se sz�m�t egyedi darabnak. T�bb m�zeum is �rzi a szaszanida uralkod�k udvari m�hely�ben, Bishapur v�ros�ban gy�rtott ez�st d�szt�ny�rokat, amelyeken a szaszanida kori kir�lyok �s hercegek a vil�g legh�resebb lovasai �s �j�szai, a szk�ta uralkod�k mint�j�ra l�h�tr�l vad�sztak, illetve h�d�tottak. M�g olyan III. sz�zadi �br�zol�s is akad k�zt�k, ahol az uralkod� a sok �ves kik�pz�st ig�nyl�, nehezen elsaj�t�that� szk�ta-hun taktik�val a sz�guld� l�r�l visszafordulva ejti el a vadat, az idegennek nehezen kezelhet� szk�ta �j seg�ts�g�vel.

Bak� t�rt�nelmi m�zeum�ban p�ld�ul van egy ilyen (b�r el�g gyeng�n siker�lt, meglehet�sen �gyetlen kompoz�ci�j� �s v�set�) vad�sz� vagy gy�zelmi t�ny�r, amelyen a szakmai v�lem�ny szerint az �rm�nyek nagy kir�lya c�met visel� Narseh herceg l�that�, I.  S�pur fia, aki lovagl�s k�zben szk�ta-hun m�dra �j�val h�trafel� c�lozva pr�b�lja m�sodszorra is eltal�lni az �t �ld�z�, szeme k�zt m�r egyszer megl�tt k�sz�li kecsk�t. 

Mintegy kontrasztk�nt ehhez a kompoz�ci�j�ban �gyetlen bak�i t�ny�rhoz, az Ermit�zs „a szaszanida mesterm�vek” egyik kiv�telesen sz�p p�ld�ny�t, „a tipikus k�s�i szaszanida m�v�szet jellegzetes darabj�t” �rzi, amelyen II. S�pur szint�n „p�rtus fordul�ssal c�loz meg egy oroszl�nt”, �rj�k Vladimir Loukonine �s Anatoli Ivanov Perzsia elveszett kincsei c�m�, az Ermit�zs �zsiai anyag�t bemutat� k�nyv�kben. Szk�ta �j, p�rtus fordul�s - lehet ezeket a r�szleteket egy k�zlegyint�ssel elint�zni?

Ez az Ermit�zsban �rz�tt, a szaszanida f�mm�vess�g remek�nek tartott, 1927-ben Oroszf�ld�n tal�lt aranyozott ez�st t�ny�r sz�mos ponton egyezik a t�bbi kir�lyi d�szt�ny�rokkal - galoppoz� nemes paripa, k�t t�mad� vad�llat, kardos, b�gaty�s, p�rtus-hun m�dra nyilaz� koron�s lovas - dr�mai hat�s� technikai megold�s�ban m�gis a Stroganov f�le S�pur t�ny�rhoz �ll a legk�zelebb, mivel mindkett� h�rom dimenzi�s. L�nyeges megjegyezni, hogy ezzel a dr�mai hat�s�, kombin�ltan szobor- �s domborm� jelleg� �br�zol�sm�ddal mai napig se tal�lkoztak a r�g�szek ir�ni k�sz�t�s� t�rgyakon.

A gazdag anyag� Sackler-gal�ria ki�ll�t�s�n �sszesen csak h�rom darab h�rom dimenzi�s t�rgy l�that� �s nem v�letlen�l mindegyik „egyedi k�l�nlegess�gnek”, �rtsd m�snak, teh�t nem a szaszanida udvari m�hely sorozat-term�k�nek �t�lt: az egyik a cikk�nk I. r�sz�ben bemutatott fiatal vadkanokat  �br�zol� sz�narany ruhad�sz, amelyhez hasonl� – nem v�letlen�l -  az Oxus kincsek k�z�tt tal�lhat�, a m�sik a szint�n az I. r�szben bemutatott ez�st medailonos t�ny�r �s harmadik a f�lprofilban �br�zolt, rendk�v�l szuggeszt�v tekintet�, karizmatikus egy�nis�get �br�zol� Stroganov f�le t�ny�r. Az ut�bbin a medailonos t�ny�rhoz hasonl�an az �nt�tt darabok ut�lagos applik�ci�ja - a szoborszer�en kik�pzett fej �s a paripa jobb mells� l�ba - valamint a tegez, a vaddiszn�k agyarai �s f�lei �s a  paripa palmett�s szersz�m d�szeinek tr�bel�se (kidombor�t�sa) egy�ttesen  v�ltanak ki izgalmas t�rhat�st. A brav�ros technikai megold�s azonban, mint eml�tett�k, nem jellemzi a szaszanid�k korabeli centraliz�lt birodalmi m�v�szet�t.

Ann Gunter �s Paul Jett az �si ir�ni f�mmunk�k c�m� katal�gusukban azt �rj�k, a m�v�szett�rt�n�szek egy sziklav�seten l�that�, hasonl�an gerezdekre osztott g�mb alak� koronad�sz alapj�n azonos�tott�k be II. S�purk�nt a Stroganov t�ny�r lovas�t - nyilv�n nem sokat t�prengve �ll�t�lagos szaszanida sz�rmaz�sa �s a p�rtus-szk�ta megjelen�t�s ellentmond�soss�ga felett. (Arra a k�rd�sre, ki viselt m�g koron�ja fels� r�szek�nt ilyen gerezdekre osztott g�mb�t, k�s�bb visszat�r�nk)

A korona term�szetesen d�nt� jelent�s�g� az uralkod�k beazonos�t�s�n�l, de erre t�maszkodva k�ts�gess� v�lhatnak egy�b kor�bbi felt�telez�sek, mint p�ld�ul a sz�rmaz�s, a faji, etnikai vagy kl�nbeli hovatartoz�s. Jelen esetben felmer�l a k�rd�s, �ll�that�-e tov�bbra is minden bizonyoss�ggal, hogy a szaszanida uralkod�k (mind) ir�niak voltak?

 (Szk�ta szarv� sz�rnyas oroszl�nt �br�zol� hajl�tott gy�r� felnagy�tott r�szlete,  i.e. V. sz�zad - Ermit�zs)

Erre vonatkoz�lag az ir�ni sz�rmaz�s� Abolala Soudavar id�n megjelent tudom�nyos jelleg� k�nyv�ben az olvashat�, (The Aura of Kings) I. Sapur fia, Narseh herceg addig nem tudott hatalomra jutni, m�g ki nem v�rta a b�tyja Hormizd, majd a vit�z Bahr�mok uralm�nak v�g�t, illetve nyilv�n t�relm�t vesztve III. Bahr�mot fegyveresen t�vol�totta el a tr�nr�l. Soudavar azt �rja, a legy�z�tt III. Bahr�m a szak�k kir�lya volt, aki csak 4 h�napig tudta megtartani apja �s nagyapja tr�nj�t.  (A Bahr�mok 273 �s 302 k�z�tt uralkodtak) A kir�lylist�t n�zegetve viszont az der�l ki, hogy a szaka Bahr�mok csak h�tt�rbe szorultak, de nem t�ntek el v�gleg Ir�n politikai �let�b�l.  Egy IV. Bahr�m uralkodott 388-399-ig, majd egy V. Bahr�m 420-438-ig - aki egy ez�st t�ny�r tan�s�ga szerint nap �s hold kombin�ci�j� koron�t viselt! - �s utols�k�nt egy VI. Bahr�m, 590-591-ig.

A NAP �S HOLD FIV�REI

Mint eml�tett�k, hom�lyosak azok az  id�sz�m�t�s k�r�li �zsiai �vsz�zadok, nem vehet�k ki tiszt�n a hatalom�rt folytatott harcok �s szerepl�ik, r�ad�sul a nyugati tud�sok nemigen hajland�k a keletiek kutat�si eredm�nyeit a saj�tjukkal �sszevetni, ami �hatatlanul r�nyomja b�lyeg�t az egyel�re fogh�jas, szokszor ellentmond�sos eredm�nyekre. (Soudavar k�nyv�ben megeml�ti, n�mely nyugaton kialakult, Ir�nnal kapcsolatos t�ved�s p�ld�ul egyszer� ford�t�si hiba k�vetkezm�nye.)

A Sackler gal�ri�ban egy vert �s v�sett, VII. sz�zadinak �t�lt szaszanida t�ny�ron szint�n egy szk�ta �lt�z�ket visel�, csizm�s, gondosan ny�rt szak�ll� �s szk�ta hajviselet� uralkod� l�that�, amint kor�bban �br�zolt p�rtus uralkod�k lezseren k�ny�kl� pozit�r�j�ban szimbolikus aj�nd�kot cser�l(?) asszony�val, aki pomponos fejd�sz�r�l �t�lve egyben Anahita istenn� f�papn�je - �s a n�p sz�m�ra megszem�lyes�t�je is lehet. (Soudavar szerint a n�alak maga az Istenn� - akkor viszont kit�ntet�s(eke)t ad �t az uralkod�nak.)

Az uralkod� koron�ja Gunter �s Jett szerint annyira egyedi, hogy „semmilyen szaszanida uralkod� koron�j�val nem azonos�that�”. �k ezzel a meg�llap�t�ssal meg is el�gedtek �s elker�lt�k annak felvet�s�t, kik is vallott�k magukat a Nap �s a Hold fiv�reinek, vagy fiainak - b�r majdnem lehetetlen, hogy ne tudt�k volna, sz�mos k�z�p-�zsiai uralkod�i dinasztia az egyiptomiakhoz hasonl�an kozmikus �s�kt�l sz�rmaztatta el�deit. A tud�s Eugene Wilhelm a p�rtusokr�l sz�l� k�nyv�ben azt �rja, "Nemzeti vall�suk a term�szeti elemek, els�sorban a nap �s a hold im�data fel� inklin�l�dott."

(Egy “Nap �s Hold fiv�rei” k�z�l sz�rmaz� uralkod� asszony�val, Anahita f�papn�j�vel. VII. sz�zad)

A kett�s fejedelmi �l�alkalmatoss�g alatt l�that� kos vagy muflon fej v�set egyik �rtelmez�je szerint a kir�lyi vad�szat alanya(?), egy  m�sik szerint vall�si jelk�p. Gunter �s Jett szerint viszont �ltal�noss�gba v�ve az uralkod�i dics�s�g �s h�siess�g szimb�luma. Hm. Ak�rcsak a 3 vaddiszn� fej, amelyek a hasonl� t�m�j� baltimori Walters M�v�szeti Gal�ria t�ny�rj�n sorakoznak ugyan�gy a t�ny�r alj�ra v�setten? Nem val�sz�n�bb, hogy nemzets�gi vagy kl�n szimb�lumok?  Ann�l is ink�bb, mert �ppen a megk�l�nb�ztet�s-azonos�t�s jelek�nt pecs�tnyom�kon is szerepeltek.

Soudavar �rtelmez�se szerint nem h�zast�rsi, vagyis uralkod� �s f�papn�i p�rkapcsolat �br�zol�sa l�that� a fenti Sackler t�ny�ron, hanem Anahita istenasszony szem�lyesen jutalmazza meg a kir�lyt egy muflon h�sies elejt�s��rt. Egy (1) �rva b�k�sen legelget� muflon „h�sies” elejt�s��rt?

A t�rk�k totem �llata a farkas volt, a hunok� a s�lyom vagy sas, az ugorok� a medve �s a szarvas, a kus�nok� viszont �ppen a muflon, vagy k�sz�li kecske amelynek szarvait uralkod�juk koron�j�ba illesztve is viselte. Az Ermit�zsban �rz�tt egyik ez�st t�ny�r �br�zolja a vad�sz� Warahran herceget, aki 390-420-ig uralta a szaszanid�k �ltal id�k�zben birtokba vett Kus�n (Kushan) kir�lys�got.

(A vad�sz� kus�ni  uralkod�, Varahran, 390-420)

A kombin�lt kus�ni korona rendk�v�li �rdekess�ge sz�munkra, hogy a szarvak felett egy pontosan olyan vertik�lis v�setekkel gerezdekre osztott g�mb van, (a monitor a v�seteket nem adja ki) mint amilyen II. S�pur �s a hozz� zs�nerre nagyon hasonl�t�, p�rtus �lt�z�k� �s hajviselet� I. Jazdagird (Yazdagird) koron�j�nak fels� tartoz�ka. (Jazdagird koron�j�nak als� r�sz�n ugyanakkor, a homloka felett egy f�lholdat visel) �gy azt�n csak m�g ellentmond�sosabb� v�lik - vagy egyre ink�bb megvil�gosodik? – kit is �br�zolhat az a rendk�v�li sz�ps�g� �s hat�s� aranyozott ez�st t�ny�r Washingtonban, amelyet Stroganov t�ny�rk�nt ismer a t�rt�nelmet �s m�v�szeteket kedvel� vil�g.

*1 „�s egy t�voli nemzetet szabad�tok r�tok Izrael h�za! - mondja az �r. Egy legy�zhetetlen, r�gi nemzetet, amelynek nem ismered a nyelv�t, �s nem �rted a besz�d�t. Tegze olyan, mint a nyitott s�r, s mindannyian h�s�k.” �rja Jeremi�s pr�f�ta csod�lattal vegyes babon�s f�lelemmel a Jeruzs�lemet fenyeget� szk�ta vesz�ly kapcs�n.

*2 A P�rtus birodalmat teljesen figyelmen k�v�l hagyva, vagy nem is tudva r�la Janson azt �rja, az Akhamenid �s a Szaszanida peri�dusok k�z�tti “5oo �vig a Perzsa birodalom g�r�g �s r�mai domin�ci� alatt �llt”.  Dominique Collon Az �si k�zel-keleti m�v�szet c�m� k�nyv�ben (University of California Press, Berkely-Los Angeles, 1995) pedig azt �rja, “A p�rtusok K�z�p-�zsi�b�l  �rkezett ir�ni nom�dok voltak . . . “  Soudavar v�lem�nye szerint "A szk�t�k a perzs�khoz �s m�dekhez hasonl�an ir�ni t�rzs, amely ragaszkodott Mithr�ba vetett hit�hez,  amit val�sz�n�leg toborz� harci ki�lt�sk�nt haszn�lt a D�riusz centraliz�l� t�rekv�sei elleni felkel�se sor�n." A t�j�kozottabb vagy tal�n elfogulatlanabb Altheim szerint viszont  „A p�rtusok �s uralkod� h�zuk, az Arsakid�k, Ir�n sz�m�ra mindig is az idegen uralom k�pvisel�inek sz�m�tottak, csak�gy, mint Nagy S�ndor �s ut�dai . . .” Az � v�lem�ny�t t�masztja al� - az �nmag�val is ellentmond�sba ker�l� - Soudavar, az addend�ban eredetiben k�z�lt id�zettel, amely elismeri, a szaszanid�k nem tartott�k magukat a p�rtusok ut�dainak �s igyekeztek m�g az eml�k�ket is kit�r�lni az ir�ni hist�ri�kb�l.

*3 A Tuva-lelet nem az els� bizony�t�k egy (feltehet�leg) szakad�r k�z�ss�g m�v�szi �s technol�giai brav�rj�ra. Az u. n. Luriszt�ni-bronzok is kit�n�en bizony�tj�k,  m�v�szileg magas sz�nvonal� f�mm�vess�g j�hetett l�tre t�vol a v�rosokt�l, f�l nom�d hegylak�k k�r�ben. A szk�t�kkal szoros kapcsolatot tart�, minden val�sz�n�s�g szerint rokons�gban is lev� mesteremberek k�z�ss�ge t�bbnyire megrendel�sre dolgozott, ha kellett el�mi vagy assz�r st�lusban is, de mindv�gig megtartva saj�t komplex, sum�r hat�sokat meg�rz� m�v�szet�t.  Loukonin �s Ivanov szerint a korl�tozott sz�m� �sat�si leletekb�l is nyilv�nval�, a luriszt�ni f�mm�vesek t�bb �vezredes trad�ci�val �s tapasztalattal rendelkeztek a f�m�tv�z�s, fegyverk�sz�t�s, �s bizonyos l�szersz�mok �nt�se ter�n, amelyekkel k�l�nb�z� sz�rmaz�s� �s ig�ny�  megrendel�ket l�ttak el . . .

*4 A pazyryk uralkod�k has�bf�b�l �p�tett, szk�ta elemekkel mint�zott gyapj� sz�nyegekkel b�lelt kurg�nokba temetkeztek �s �rt�keik mellett gazdagon felszersz�mozott lovaikat, sokszor a szeker�ket is magukkal vitt�k a m�svil�gba.

    (A cikk I. r�sze: Szaszanida ez�st a Szk�t�k kincse? c�mmel jelent meg j�niusban.)

    Addenda - id�zet a bevezet� gondolat al�t�maszt�s�ra: "By instituting a state ideology that considered the rule of its predecessors as Ahrimanic, the Sasanians almost maneged to eclipse the Parthians from the Iranian memory of history. Similarly, the Achaemenid  state ideology, which promoted Ahura-Mazda at the expense of the deities whom the Medes revered, almost obliterated the memory of the Median Empire and blurred the origins of an Iranian kingly ideology, which began to take form under the Medes, most probably through the agency of Elamite scribes." (Abolala Soudavar: The Aura of kings, 2003)

2003. j�lius