A beavat�s a szellemi �t egyik kulcsfogalma. Azt tapasztalom, hogy mind az ezoterikus irodalomban, mind az emberek k�r�ben, akikkel el�ad�sokon tal�lkozom, nagyon sok f�lre�rt�s �s t�ved�s van ezzel a fogalommal kapcsolatban, ez�rt d�nt�ttem �gy, hogy �rdemes a t�m�val behat�bban foglalkozni. A beavat�st t�k�letesen csak az �rtheti meg aki �t�lte, m�gis megpr�b�lok valamilyen k�pet adni r�la.

A beavat�s t�pusai

Nagyon sokf�le beavat�s l�tezik, mert sokf�le ember l�tezik. Att�l f�gg�en, hogy valaki hol tart, mi a c�lja, milyen szinten van, milyen �ton indult el, ki a beavat� mestere, m�s-m�s jelleg� �s szint� beavat�sokr�l besz�l�nk. Ezek �ltal�ban p�rokba rendezhet�ek. Az egyik ilyen p�r az �szaki �s a d�li beavat�s kett�ss�ge. Az �szaki beavat�s az extatikus utat k�veti, ez egyfajta extatikus kit�gul�s a makrokozmoszba. Ez a fajta beavat�s a fizikai vil�g m�g�tt m�k�d� szellemi er�k �s l�nyek megtapasztal�s�r�l sz�l. A d�li beavat�s, a misztikus �t a l�lek m�k�d�se m�g�tti szellemi er�k, t�nyek �s l�nyek megtapasztal�s�r�l sz�l. Ez teh�t az els� p�ros: Extatikus kit�gul�s a makrokozmoszba a k�ls� bolyg�k (Mars, Jupiter, Szaturnusz) er�inek a seg�ts�g�vel, vagy misztikus elm�lyed�s az ember bels� mikrokozmosz�ba a bels� bolyg�k (Hold, Merk�r, V�nusz) seg�ts�g�vel.
Ugyan�gy k�l�nbs�g van a keleti �s a nyugati beavat�s k�z�tt. A keleti beavat�sok t�bbs�ge tizenk�t fok�, a nyugati beavat�sok nagy r�sze pedig h�tfok� beavat�si utat �r le. A tizenk�t fok� beavat�sn�l els�sorban a tizenk�t csillagk�p er�it aktiviz�lj�k, a h�tfok� beavat�sn�l pedig a h�t f� bolyg� er�it haszn�lj�k f�l.
Alapvet� k�l�nbs�g van a Krisztus el�tti �s Krisztus ut�ni beavat�sok k�z�tt is. A f� k�l�nbs�g az, hogy Krisztus l�ny�nek mekkora hangs�lya van az adott beavat�si folyamatban.
A beavat�sok koronk�nt is v�ltoznak. Az ember fel�p�t�se, az �rz�kfeletti vil�g fel�p�t�se �s a kett� kapcsolata id�r�l-id�re v�ltozik, s ehhez a v�ltoz�shoz igazodnia kell a beavat�snak is. A val�s beavat�s mindig igazodik az adott korszellemhez, figyelembe veszi a magasabb vil�gok, s az ember adott jelenre, korra vonatkoz� �llapot�t. Teh�t a val�s beavat�sok a megfelel� id�ben �s a megfelel� m�don t�rt�nnek.
T�bbf�le hibaforr�s lehets�ges. Az egyik ilyen hiba lehet, ha egy tan�tv�ny olyan idej�tm�lt beavat�st kap, ami m�r nem felel meg az adott kor k�vetelm�nyeinek. Vagy kaphat olyan beavat�st, ami nem az � karakter�hez val�. B�r egy beavat�sn�l a hely sz�m�t a legkev�sb�, m�gis el�fordulhat, hogy nem ott kapja a beavat�st, ahol a legmegfelel�bb. Nagyon vesz�lyes az id� el�tti beavat�s, ami olyan k�pess�geket, csatorn�kat nyit meg, amelyeket a mor�lis �retlens�ge miatt nem tud valaki helyesen felhaszn�lni.
Vannak �lbeavat�sok is. Az �lbeavat�s k�ls�s�gekben, ritu�l�j�ban hasonl�that a val�s beavat�shoz, de a tudat�llapot-v�ltoz�s nem t�rt�nik meg. Megt�rt�nhet, hogy beleny�lnak az illet� egyik csakr�j�ba, ett�l �t�l egy-k�t �lm�nyt, bizsereg a teste egy-k�t helyen, l�t ezt-azt, �s ut�na �gy fogja f�l, hogy � most m�r beavatott. Ez nem beavat�s, ez ink�bb beavatkoz�s. Teh�t nem szabad a kett�t �sszekeverni, m�g akkor sem, ha egy-k�t �rdekes �lm�nyen megy kereszt�l az ember, ugyanis ez m�g nem garancia arra, hogy val�s beavat�son esett kereszt�l. Ezeknek az �lbeavat�soknak igaz�n nagy vesz�lye nincs, csak az illet� egoizmus�ra n�zve, hiszen onnant�l kezdve abban a hitben �l, hogy � egy nagy beavatott.
Enn�l sokkal vesz�lyesebb az ellenbeavat�s. Ez a val�di beavat�st inspir�l� er�kkel ellent�tes er�ket mozg�s�t. Ilyen lehet p�ld�ul az id� el�tti beavat�s, amit sz�nd�kosan megadnak valakinek, tudv�n, hogy ez nem lesz j� hat�ssal r� n�zve. Ilyen ellenbeavat�snak min�s�l az is, ha valaki a k�sz�b �reinek megker�l�s�vel pr�b�l bet�rni a magasabb vil�gokba, vagy ha a megfelel� testi-lelki el�felt�telek hi�ny�ban valamilyen m�don kier�szakolja a beavat�st, pedig testileg, lelkileg m�g nem �rett erre. A beavat�snak nagyon komoly el�felt�telei, krit�riumai vannak, �s csak ezek megl�t�vel v�lik az ember �rett� a beavat�si folyamatra. Az ellenbeavat�sn�l teh�t t�nyleges beavat�s t�rt�nik csak nem helyes m�don. Ide tartozik az a fajta beavat�s is, amikor valakit nem az �rz�kfeletti, hanem az �rz�k alatti vil�gokba vezetnek be, azokba a szf�r�kba, amelyek m�r az ellener�k vil�g�ba tartoznak. Meg kell eml�tenem m�g valamit, amit �gy h�vnak, hogy kiavat�s. A kiavat�s egy olyan szellemi esem�ny, ami semleges�t egy beavat�st. Ez megt�rt�nhet p�ld�ul akkor, amikor valaki beavat�sban szeretne r�szes�lni, de el�tte semleges�teni kell egy megt�rt�nt ellenbeavat�st.
A val�s beavat�s egy t�rbeli mandalak�nt jelenik meg a beavatott aur�j�ban, �s t�bb inkarn�ci�n kereszt�l ott marad. Ez a g�mbszer� �bra a fej k�r�l tal�lhat� meg, a sz�ma, form�ja, sz�ne �rulja el a tiszt�nl�t� sz�m�ra, hogy milyen beavat�sokon esett kereszt�l az illet� r�gebbi �leteiben.
A beavat�s korhoz k�t�tt, k�l�nb�z� korszakokban k�l�nb�z� t�pus� beavat�sokra volt sz�ks�g. Nagyon fontos, hogy a beavat�s igazodjon a korszellemhez. A megvil�gosod�s ezzel szemben id�tlen, �tezer �ve ugyan�gy vil�gosodtak meg az emberek, mint most.
Van m�g egy fontos k�l�nbs�g: a beavat�s - korhoz k�t�tts�ge miatt - els�sorban az adott inkarn�ci�ra hat ki. Ha valaki kap egy beavat�st, ez nem fog l�nyegesen kihatni egy t�bb ezer �vvel k�s�bbi inkarn�ci�j�ra, hanem akkor egy �jabb, korszellemnek megfelel� beavat�st kell kapnia. Ellenben ha valaki el�ri a megvil�gosod�st, ez t�nylegesen �s meghat�roz�an kihat az �sszes t�bbi inkarn�ci�j�ra.

A tan�tv�nys�g fokozatai

A beavat�sban mindig egy beavatott �s egy beavat� mester vesz r�szt. Az esetek kilencven sz�zal�k�ban a beavat� mester megegyezik a tan�tv�ny mester�vel. A mester akkor tudja a beavat�st megadni a tan�tv�nynak, ha t�k�letesen harmonikus �s kiegyens�lyozott kapcsolat �p�lt ki k�z�tt�k. Ez elfogad�st, odaad�st, t�relmet �s tiszteletet ig�nyel.
A tan�tv�nynak k�l�nb�z� fokozatokon kell kereszt�lmennie ahhoz, hogy �rett� v�ljon a beavat�sra. H�rom fokozatot lehet megk�l�nb�ztetni. Az els� a pr�batan�tv�nys�g fokozata. (Van egy enn�l kor�bbi fokozat, amikor valaki hallgat�. Ez a nulladik fokozatnak sz�m�t; valaki m�g csak hallgatja a szellemi tan�t�sokat, de m�g nem indul el a beavat�si �ton. Amikor valaki hallgat�b�l pr�batan�tv�ny lesz, az m�r belesz�m�t a beavat�sra val� felk�sz�l�sbe.) Minden pr�batan�tv�ny potenci�lisan beavathat�nak min�s�l. Ez abb�l is l�tszik, hogy a pr�batan�tv�nys�g f�zis�ban, amikor a tan�tv�ny alszik, a beavat� mester testen k�v�li �llapotban bemutatja a tan�tv�nyt azoknak a szellemis�geknek, akik az - ak�r t�bb �vtized m�lva - megkaphat� beavat�s�ban r�szt fognak venni. Teh�t m�r itt t�rt�nik egy „h�zt�zn�z�". A pr�batan�tv�ny az�rt pr�batan�tv�ny, mert ezen a fokozaton a mester pr�b�ra teszi a tan�tv�nyait. Term�szetesen nem akkor, amikor szemt�l szembe �llnak, hanem a tan�tv�ny a legv�ratlanabb �s legh�tk�znapibb szitu�ci�kban ker�l tesztel�sre. S term�szetesen ezt a beavat� mester figyeli. A pr�batan�tv�nys�g �ltal�ban egy h�t �ves peri�dus, plusz-m�nusz egy-k�t �v. Ha valaki ebben a f�zisban b�rmilyen k�ls�-bels� ok miatt olyan �llapotba jut, hogy megtagadja az utat, amin j�r, vagy a mestert, aki seg�t neki, de ut�na megint visszat�r az �tra, akkor ez a h�t �v el�lr�l indul.
Ha a pr�batan�tv�nys�g id�szaka lej�r, akkor az illet� a m�sodik szintre, a tan�tv�ny szintj�re ker�l. Ez abban nyilv�nul meg, hogy szorosabb� v�lik az �sszek�ttet�s a mester �s tan�tv�nya k�z�tt. Szorosabb lesz az a szeretetk�tel�k, ami kett�j�ket �sszek�ti. Ez nagyon fontos, hiszen e n�lk�l nem t�rt�nhet meg a beavat�s. A tan�tv�nys�g is k�r�lbel�l h�t �vig tart.
A harmadik fokozatot a szellemi hagyom�nyban �gy h�vj�k: „a mester fia". Ennek a f�zisnak a v�g�re egy olyan er�s szeretetkapcsolat alakul ki a beavat� mester �s a tan�tv�ny k�z�tt, ami szellemi l�t�ssal n�zve a du�lp�rok k�z�tti kapcsolathoz hasonl�that�. A du�lp�rokn�l k�t �sszek�ttet�si forma figyelhet� meg: az egyik lehet�s�g, amikor minden egyes csakra �sszek�ttet�sben �ll a m�sik megfelel� szint� csakr�j�val. A m�sik lehet�s�g, az, amikor ezek az �sszek�ttet�sek keresztben vannak. Teh�t az egyik f�l egyes csakr�ja a m�sik hetes csakr�j�val van �sszek�tve, �s �gy tov�bb. Ez a k�t leggyakoribb �sszek�ttet�s, s ezekhez hasonl� alakul ki a harmadik f�zis v�g�re a mester �s tan�tv�nya k�z�tt. Ezen a szinten m�r teljes bizalom van k�z�tt�k: a mester t�k�letesen b�zik a tan�tv�nyban, a tan�tv�ny t�k�letesen b�zik a mester�ben. Ez az a l�gk�r, amelyben a beavat�s megt�rt�nhet. L�nyeges k�l�nbs�g van a r�gi korok �s a mai kor mester-tan�tv�ny kapcsolata k�z�tt. R�gen a tan�tv�ny teljes m�rt�kben al�vetette mag�t a guru akarat�nak, s egyfajta �r-szolga viszony alakult ki k�z�tt�k. A tan�tv�ny feladta a szabads�g�t, feladta az �n�ll�s�g�t, s vakon, gondolkod�s n�lk�l k�vette Mester�t. A mai korban a Mester-tan�tv�ny kapcsolatnak a szeretetre �s a szabads�gra kellene �p�lnie. A tan�tv�ny szabad d�nt�sb�l k�veti Mester�t az ir�nta �rzett szeretetb�l �s tiszteletb�l fakad�an. A r�gi vakon k�vet�s helyett fontos a meg�rt�s, a tud�s. A tan�tv�nynak a maga szintj�n �rteni �s tudnia kell hogy mestere mit-mikor-mi�rt k�r t�le. A mai korban kialakulhat Mester �s tan�tv�nya k�z�tt a k�lcs�n�s bizalomra �s tiszteletre �p�l� szellemi bar�ts�g a r�gi �r-szolga viszony helyett. T�mpont lehet minden mai mester-tan�tv�ny kapcsolatban, amit Krisztus mondott apostolainak: „Aki szeret engem, megtarja az �n parancsolataimat."

A beavat�s felt�telei

A beavat�sn�l a tan�tv�ny �s a mester lelke egybeolvad. Ez�rt fontos a t�k�letes �sszhang, t�k�letes szeretetkapcsolat a tan�tv�ny �s a mester k�z�tt, ugyanis a beavat�s csak �gy t�rt�nhet meg. Ez nem tud megt�rt�nni, ha a mester �s tan�tv�ny k�z�tt nincs t�k�letes �sszhang. A mester minden egyes tan�tv�ny�nak a beavat�si �lm�ny�t �t�li.
Nagyon fontos el�felt�tel a test megtiszt�t�sa. Ha valaki kap egy beavat�st, ez�ltal a l�lek �s a tudat rezg�sszintje jelent�sen n�. Ha a test nem el�g tiszta, a test �s a l�lek k�z�tti szakad�k komoly betegs�gekhez, s�t korai hal�lhoz vezet. A helyes �letm�d, amit a legt�bb szellemi �ton hangs�lyoznak, egyfajta felk�sz�t�s a beavat�sra. Vannak alapvet� m�rgek, (pl. h�s, toj�s, cukor) amelyek cs�kkentik a test rezg�sszintj�t, �s ki kell �r�lni�k az ember szervezet�b�l ahhoz, hogy a beavat�st megkaphassa. Alapvet� fontoss�g� a test tiszt�t�s�n�l a veget�ri�nus �trend, illetve a cigaretta, k�v� �s egy�b drogok ker�l�se. A k�t legfontosabb dolog amit el kell hagyni a beavat�si �ton: a h�s �s az alkohol. Az elfogyasztott t�pl�l�k nemcsak fizikai szinten hat, hanem a tudatunkat is befoly�solja. A tan�tv�nynak, aki a beavat�si �ton halad, �gy kell tudatosan �talak�tania az �trendj�t �s az �letm�dj�t, hogy ezzel a testi tisztul�st el�seg�tse. A folyamatot lehet seg�teni, gyors�tani k�l�nf�le tiszt�t�k�r�kkal, amelyek k�z�l leghat�sosabb a b�jt.
B�r ez egy fontos el�felt�tel, vannak enn�l sokkal nehezebben betarthat�ak, teh�t ez a legkevesebb, amit az ember megtehet az�rt, hogy beavat�st kapjon.
Enn�l sokkal komolyabb probl�ma, ha a l�lek nem el�g tiszta. Az kaphat beavat�st, aki pszich�s eg�szs�g egy bizonyos f�zis�ba eljutott. Ameddig valamilyen lelki betegs�gben szenved valaki, addig tilos b�rmif�le beavat�s. Az esetek kilencvenkilenc sz�zal�k�ban ugyanis a beavat�s �ltal a probl�ma nem elt�nik, hanem feler�s�dik. Teh�t, ha valaki p�nikbeteg vagy m�ni�s depresszi�s, esetleg valamilyen komoly szenved�lybetegs�ge van, nem kaphat beavat�st. Ide tartozik az alkoholizmus, a k�b�t�szerez�s, a beteges szorong�s, skizofr�nia, f�bia, paranoia, teh�t b�rmilyen komolyabb pszich�s vagy pszichi�triai betegs�g. Ezeket el�sz�r le kell k�zdeni, rendbe kell tenni, s ut�na lehet sz� beavat�sr�l.Egyfajta pszich�s eg�szs�g, lelki kiegyens�lyozotts�g �s bels� harm�nia fontos el�felt�tele a beavat�snak.
A l�lek megtiszt�t�s�ban fontos szerepe van az alapvet� er�nyek kialak�t�s�nak is. Lelki szinten nemcsak arra kell t�rekedni, hogy egyfajta lelki eg�szs�g kialakuljon, hanem bizonyos er�nyeket is ki kell fejleszteni. Am�g a tan�tv�ny nem �r el egy bizonyos mor�lis szintet, addig nem kaphat beavat�st. A beavat�s el�felt�telek�nt meg kell sz�letnie a l�lekben a k�vetkez� alapvet� er�nyeknek: t�relem, tolerancia, eln�z� lelk�let, egy�tt�rz�s, �ldozatk�szs�g, hit, bizalom, kitart�s, �llhatatoss�g, szer�nys�g, �nzetlens�g. Korunkban a beavat�s szem�lyesen t�rt�nik. A r�gebbi id�ben gyakran megt�rt�nt, hogy �lomban, testen k�v�l vagy telepatikus kapcsolaton kereszt�l t�rt�nt a beavat�s, a mai korban fontos, hogy ez a mester �s a tan�tv�ny szem�lyes tal�lkoz�sa r�v�n t�rt�njen. Az �sszes nagy tan�t�r�l, mesterr�l tudni lehet, hogy fiatalabb korukban � maguk is beavat�sokon mentek �t, �s ezt beavat� mesterekt�l kapt�k. �gy tudtak eljutni egyre magasabb szintekre. Teh�t nem szabad, hogy az ember azzal �m�tsa mag�t, hogy � mindenf�le seg�ts�g n�lk�l eljuthat a beavat�si szintre. J�zus Keresztel� J�nos seg�ts�g�vel kapta meg egyik beavat�s�t, a v�zkereszts�get. Tekinthetj�k �gy, hogy ebben a szitu�ci�ban Keresztel� Szent J�nos volt J�zus beavat� mestere. M�g J�zus sem n�lk�l�zhette egy beavat� mester seg�ts�g�t, akkor m�s ember sem k�pzelheti azt, hogy ezt a seg�ts�get n�lk�l�zheti!
Van h�rom hatalmas csoda, amelyeket az ember sokszor term�szetesnek tart, pedig ezek fel� mindig �gy kellene �reznie, hogy csod�s dolgok. Ez h�rom olyan isteni aj�nd�k, ami lehet�v� teszi az ember sz�m�ra a beavat�st. Az egyik az, hogy az ember testet �lthet. Vannak olyan beavat�sok, amelyeket csak itt, f�ldi �let�ben kaphat meg az ember. A megvil�gosod�s pedig kifejezetten az emberi l�thez k�thet�. Buddha, az egyik legismertebb megvil�gosodott t�bbsz�r hangs�lyozta tan�tv�nyainak, hogy az �sszes l�tez� lehets�ges l�tszint k�z�l, - legyen ez az ember alatti l�tszint, vagy az ember feletti l�tszint - csak az emberi testet�lt�sben �rhet� el a megvil�gosod�s. Ez a beavat�sok nagy r�sz�re szint�n vonatkozik. Teh�t m�r az egy seg�ts�g az ember beavat�s�hoz, ha testet �lthet.
A m�sodik ilyen aj�nd�k, ha az ember kapcsolatba ker�l a szellemi �ttal, a szellemi tan�t�sokkal. A kegyelem vagy a mag�val hozott karm�ja r�v�n �gy alak�tj�k az �let�t a seg�t�i, hogy tudatosan elindulhat egy olyan �ton, amelyen beavat�sban r�szes�lhet.
S v�g�l a harmadik aj�nd�k: amikor eljut a szellemi �ton egy bizonyos szintre, felbukkan az az ember, akit�l k�s�bb a beavat�st esetleg megkapja - tal�lkozik a mester�vel.
Ha valakin�l ez a h�rom egy�tt van, akkor szinte korl�tlan lehet�s�gek �llnak el�tte. Az ember el is szalaszthatja ezt a lehet�s�get, ha egy�tt van n�la ez a h�rom, de - lustas�gb�l, figyelmetlens�gb�l, egoizmusb�l, vagy hitetlens�g miatt - m�gsem �l vele kell�k�ppen. Ez egy hatalmas csapda, amely akad�lya lehet a beavat�snak. Legenyh�bben �gy fogalmazhatn�k, hogy ez egy �ri�si bakl�v�s. Nem lehet tudni, hogy h�ny inkarn�ci�ra, h�ny sz�z vagy h�ny ezer �vre van sz�ks�g ahhoz, hogy ez a h�rom megint egy�tt legyen. Nem tudhatja az ember, hogy mikor kapja meg megint ezt a kegyelmet.
Az ismertebb mestereknek t�bb ezer tan�tv�nyuk volt, de ha megn�zz�k, hogy h�nyan kaptak beavat�st, akkor azt mondhatjuk, hogy csak minden sz�zadik vagy ezredik tan�tv�ny, pedig mindegyik�k megkaphatta volna. Itt az egyik legf�bb hiba, amire visszat�rn�k, ha a tan�tv�ny �s a mester k�z�tt nem alakul ki az �sszhang, az odaad�s. A beavat�sn�l a mester �s a tan�tv�ny lelke egybeolvad, ez teszi lehet�v� a beavat�si �lm�nyt. Egy�tt �lik �t a beavat�s �lm�ny�t, teh�t meg kell, hogy sz�lessen benn�k az odaad�s egym�s fel�. Egy mester �gy fogalmazott, amikor a tan�tv�nyait tan�totta, hogy a tan�tv�ny lelk�ben meg kell, hogy sz�lessen egy nagy Igen a mester fel�. Ekkor a tan�tv�ny �gy �rzi, hogy a mestere m�r nem tud neki olyat mondani, nem tud t�le olyat k�rni, amire ne mondana igent, m�ghozz� sz�vb�l!
A m�sik fontos dolog, hogy a szabads�g akar�sa, a megszabadul�s ir�nti t�rekv�s el�r�bbval� legyen, mint az �let akar�sa. Teh�t aki jobban f�l a hal�lt�l, mint att�l, hogy esetleg elszalasztja a lelki �jj�sz�let�s�t, az m�g nem �ll k�szen a beavat�sra. Ez�rt van az, hogy minden sz�zadik vagy ezredik tan�tv�ny az, aki a mestert�l a beavat�st megkapja. A tan�tv�nyok nagy r�sz�n�l fell�phet az, hogy nem tiszta a sz�nd�kuk, vagy nem el�g er�s a t�rekv�s�k, vagy val�j�ban nem azt akarj�k, ami miatt a mester ott van, hanem valami m�st. Van egy nagyon �rdekes - �s igaz - t�rt�net Szent Kabirr�l. T�bb ezer ember hallgatta a tan�t�sait nap mint nap, s amikor a h�t�ves kisl�nya megk�rdezte t�le, hogy ez mi�rt van, akkor Kabir azt v�laszolta, hogy mindegyik�k szeretne megvil�gosodni, megszabadulni, fejl�dni. A kisl�ny m�snap oda�llt a bej�rathoz egy �ri�si b�rddal, �s amikor j�ttek a tan�tv�nyok, azt mondta nekik, hogy a mester szeretne vel�k szem�lyesen besz�lni �s a megv�lt� tud�st �tadni, s ehhez � bevinn� a fej�ket a mester szob�j�ba. Itt r�gt�n kider�lt, hogy van aki csak az�rt j�tt, hogy valamilyen peres �gyben tan�csot k�rjen, a munkakapcsolatait rendezze, vagy az eg�szs�g�gyi �llapota miatt, �s sz�p lassan kider�lt, hogy szinte egy ember sincs, aki t�nylegesen a megszabadul�sa, a megvil�gosod�sa miatt. Szeg�ny Kabir bent v�rta a lelkes tan�tv�nyokat, de senki nem ment be, s azt�n kij�tt a kisl�ny�hoz, aki tudatta vele, hogy mi t�rt�nt. Val�j�ban a tan�tv�nyok nagy r�sze nem az�rt j�rt a tan�t�saira, amit � val�j�ban szeretett volna adni nekik.
Az �tlagemberr�l azt mondj�k a tan�t�sok, hogy alszik. A beavat�s, majd k�s�bb a megvil�gosod�s a fel�bred�st szolg�lja. Az �tlagember alszik, m�g akkor is, amikor l�tsz�lag �bren van. Ez azt jelenti, hogy nappal alszik a szellemi vil�g sz�m�ra, este a test�n k�v�l pedig a fizikai l�t sz�m�ra. A tan�tv�ny egy olyan ember, aki b�r alszik, nincs m�ly �lomban, s el�rkezik egy olyan pillanathoz, egy olyan lehet�s�ghez, amikor lehet�v� v�lik a fel�bred�s. A mester, aki m�r fel�bredt, seg�t a tan�tv�nynak ebben a fel�bred�si folyamatban. A beavat�snak az a l�nyege, hogy a tan�tv�ny �tadja mag�t valakinek, aki m�r fel�bredt, seg�ts�get k�r a saj�t fel�bred�s�hez. Viszont ehhez a tan�tv�ny r�sz�r�l sz�ks�ges a teljes odaad�s. A teljes �n�tad�s akad�lya az egoizmus. Am�g nem sz�letik meg a teljes �n�tad�s a mester fel�, addig a tan�tv�nyban m�k�dik egy sz�r�. A sz�r�s azt jelenti, hogy amit a tan�tv�ny a saj�t beavat� mester�t�l hall, elkezdi a saj�t tudatszintj�n sz�rni. A saj�t tud�sa, ismeretei alapj�n van amit elfogad, van amit nem, valamit megtesz, valamit nem - a saj�t egoizmusa alapj�n v�logat.
A beavat�sn�l a beavatott lemond a m�ltr�l, elszakad att�l, amit a m�ltban tapasztalt. Ez t�nylegesen egy �j kezdetnek, egy �j �letnek min�s�l a tan�tv�ny �let�ben. A beavat� mester pedig felel�ss�get v�llal a tan�tv�ny j�v�j��rt. Innent�l kezdve sokkal er�sebben kihat a mesterre, amit a tan�tv�ny mond vagy cselekszik.
A teljes �n�tad�snak nemcsak a k�ls�, hanem a bels� mester fel� is meg kell nyilv�nulnia. A bels� mestere k�tezer �ve minden embernek Krisztus, a Kozmikus Szeretet l�nye. A k�ls� mester az � munkat�rs�nak tekinthet�. K�v�lr�l a k�ls� mester, bel�lr�l a bels� mester seg�ti a beavat�st. A Krisztusi �n, a bels� mester a saj�t szellem�t, a k�ls� mester pedig a saj�t lelk�t adja a folyamathoz. A beavat�snak ebb�l a szempontb�l n�zve k�t t�pusa van: az egyik a Krisztus el�tti vagy Krisztus n�lk�li beavat�s, a m�sik pedig a krisztocentrikus beavat�s. A keleti utak nagy r�sze nem krisztocentrikus beavat�sokat tartalmaz. A Krisztus el�tti beavat�sokn�l nagyon fontos volt az ego, az �ntudat lebont�sa, egyfajta szem�lytelen felold�d�s a kozmikus l�t�ce�nban. A krisztocentrikus beavat�s ehhez k�pest egy fontos v�ltoz�st hozott az el�tte l�v� beavat�sokhoz k�pest: ebben alapvet� krit�rium az �ntudat megtart�sa. A magasabb vil�gokba val� �tl�p�snek teljesen tudatos �llapotban kell megt�rt�nnie. Ezt a szellemi tan�t�sokban Gr�l-beavat�snak h�vj�k. Krisztus �ta a beavat�s el�felt�tele az �ntudat megtart�sa, �that�sa Krisztusi er�kkel. Ebben seg�t a bels� mester.
Ezzel f�gg �ssze az evang�liumokban a f�gefa elsz�r�t�s�nak p�ld�zata. Krisztus idej�ben a f�gefa szimboliz�lta a Krisztus el�tti beavat�sokat. Amikor megt�rt�nik ennek az elsz�r�t�sa, ezzel jelzi Krisztus a kort�rsai, a tan�tv�nyai sz�m�ra, hogy a r�gi beavat�s hely�t �t kell, hogy vegye egy �j beavat�s. A r�gi beavat�sokn�l a tan�tv�ny �ntudat�t els�p�rte az a hatalmas �lm�ny, amin kereszt�lment. Az �ntudatos princ�pium�t legy�zte, elsodorta az �lm�nyek sokas�ga. A Gr�l-beavat�sn�l viszont az �n ellen�rzi a szellemi tapasztalatokat, �s uralkodik felett�k. A r�gi beavat�sn�l a beavatott az esetek nagy r�sz�ben nem volt tudat�ban a megtett �tnak, hanem k�s�bb eml�kezett vissza arra, ami t�rt�nt vele. Nem tudta �sszefogni �s k�z�lni a szellemi vil�gban �t�lt tapasztalatainak a re�lis �s objekt�v tartalm�t. A Krisztus el�tti beavat�sok testen k�v�l t�rt�ntek. A tan�tv�ny alv� tudat�llapotban, test�b�l kil�pve beker�lt a szellemi t�nyek �s l�nyek vil�g�ba. Krisztus �ta (�s Krisztus mint bels� mester �ltal) lehets�ges a beavat�s fizikai testen bel�l is, amikor is a tan�tv�ny teljesen �ber, nappali tudat�llapot megtart�sa mellet fogadja be a szellemi vil�g t�nyeit �s l�nyeit.
Minden olyan beavat�s, ami a fizikai test manipul�ci�ja �ltal seg�ti az �tl�p�st a magasabb vil�gokba, (l�gz�gyakorlatok, szufi t�nc, speci�lis mozg�s, drogok) szint�n idej�tm�ltnak sz�m�t a mai korban.

A tudati l�lek kor�nak megfelel� beavat�s

A beavat�sok kult�rkorszakonk�nt v�ltoznak, k�r�lbel�l k�tezer �vente egy �j beavat�si forma alakul ki. A tudati l�lek kor�nak megfelel� beavat�st R�zsakereszt Kriszti�n kapott el�sz�r. Nagyon fontos, hogy l�ssuk a k�l�nbs�get a r�gebbi, �s a mai, korszellemnek megfelel� beavat�s k�z�tt. A r�gi beavat�snak az volt a l�nyege, hogy bizonyos gyakorlatok �ltal a tan�tv�ny megszerezze, mintegy kiharcolja mag�nak a beavat�st. A tudati l�lek kor�nak m�s a beavat�sa. Min�l mor�lisabb� teszi mag�t a tan�tv�ny, �lland� �s neh�z lelki t�rekv�sek �ltal, ann�l m�lt�bb� v�lhat arra, hogy kegyelemk�ppen r�szes�lj�n a beavat�sban. Ez egy nagyon fontos v�ltoz�s. R�gen a beavat�s volt a c�l, s a mor�lis fejl�d�s volt az eszk�z. A tan�tv�ny csak az�rt fejl�d�tt mor�lisan, mert tudta, hogy e n�lk�l nem kaphat beavat�st. Krisztus ut�n viszont kialakultak azok a krisztocentrikus beavat�sok, ahol a mor�lis fejl�d�s, a szeretetben val� n�veked�s a c�l, s a beavat�s egy eszk�z ehhez.
A beavat�s a legmagasabb rend� szeretet kibontakoztat�s�nak eszk�ze. A szellemi vil�g a moralit�s vil�ga, az �l� szereteter�k vil�ga. A beavat�s �ltal a tan�tv�ny felveheti azokat az er�ket, amelyek seg�ts�g�vel f�ldi �let�ben el�rheti a legmagasabb szint� moralit�st. Krisztusi emberr�, Homo christianussz� v�lhat. A mai korban m�r nem helyes, ha valaki a tettei eredm�nyek�ppen elv�rja, hogy beavat�st kapjon. A tan�tv�ny c�lja a mor�lis fejl�d�s, s ennek eredm�nyek�ppen rem�lheti, hogy kegyelemk�ppen megkapja a beavat�st.
A r�gi, Krisztus el�tti beavat�sok f�leg a fizikai, az �ter vagy az asztr�ltest �talak�t�s�ra, megmunk�l�s�ra t�rekedtek, s ezen testek seg�ts�g�vel t�rt�nt a beavat�s. A krisztocentrikus beavat�st �gy hat�rozhatjuk meg, hogy ez �n-beavat�s. Az emberi �nre, az emberben l�v� halhatatlan szellemre �p�t. Az isteni er�k itt k�zvetlen�l az emberi �nt, a szellemet inspir�lj�k, az alacsonyabb testek pedig csak eszk�z�k a beavat�sn�l.
Egy �tlagember �szt�n�sen cselekszik, �s a meg�rz�seire hallgat. A jelen korban, ha az ember elindul egy beavat�si �ton, min�l k�zelebb ker�l a beavat�shoz, ez a bels� �szt�n - ami egy �tlagembernek megmondja egy szitu�ci�ban, hogy mit tegyen - kialszik. A beavat�s fel� haladva az ember m�r nem az �szt�n�s, bels� meg�rz�seire hallgat, hanem tudatosan v�lasztja ki azt, hogy az adott helyzetben mi lenne a leghelyesebb. Ez akkorra alakul ki teljes m�rt�kben, amikor az ember megkapja a beavat�st. A beavatott mindig a magasabb szempontok szerint cselekszik, mindig azt n�zi, hogy mi az, ami a legink�bb el�seg�ten� az egy�n �s az emberis�g halad�s�t, fejl�d�s�t. Nem a k�rnyezet elv�r�sait k�veti, hanem azt, hogy szellemi szempontb�l mi lenne a leghelyesebb, leg�dv�sebb.
A helyesen v�ghezvitt beavat�s folyam�n a tan�tv�nynak mindenk�ppen tal�lkoznia kell a k�sz�b �reivel. Ãk figyelmeztetik az embert arra, hogy ne felejtse el azt, amit hallott �s l�tott, �s ennek f�ny�ben �lje majd a f�ldi �let�t, valamint arra, hogy ne �ljen vissza a kapott tud�ssal. Amikor az ember k�l�nf�le drogok �s k�b�t�szerek seg�ts�g�vel jut szellemi �lm�nyekhez, minden esetben kiker�li a K�sz�b Ãr�vel val� tal�lkoz�st. Beavat�si �ton j�rni k�b�t�szerek haszn�lata mellett az egyik legvesz�lyesebb kombin�ci�. (Pl. nagyon nagy a megsz�llotts�g vesz�lye.)
A szellemi vil�g megtapasztal�s�t meg kell, hogy el�zze a szellemi vil�g alapvet� t�nyeinek �s folyamatainak meg�rt�se, megismer�se. Ez f�leg most, a tudati l�lek korszak�ban fontos. R�gebben megt�rt�nhetett az, hogy valaki �gy kapott beavat�st, hogy m�g nem volt tiszt�ban a szellemi vil�g m�k�d�s�vel, s a beavat� mester ut�lag elmagyar�zta neki mindazt, amit l�tott �s hallott a szellemi vil�gban. A mai korban ez a kett� m�r nem cser�lhet� fel. El�bb a szellemi vil�g alapvet� folyamatainak, t�nyeinek, l�nyeinek megismer�s�re van sz�ks�g, s csak ez ut�n t�rt�nhet a tanultak megtapasztal�sa. A tudati l�lek kor�ban nagy hangs�ly van a meg�rt�sen. A magasabb vil�gokr�l k�z�lteket minden eg�szs�ges �rtelemmel b�r� ember meg�rtheti, azonban kikutatni azokat csak a beavatott k�pes. Teh�t a tan�tv�ny feladata az eddigiek mellett, hogy t�rekedjen a magasabb vil�gok t�nyeinek, l�nyeinek, folyamatainak meg�rt�s�re, megtanul�s�ra. Ehhez k�pest egy nagy el�rel�p�s, amikor megkapja a beavat�st, s az, amit od�ig tanult, �l� tapasztalatt� v�lik a sz�m�ra.
A fizikai s�kon a tapasztal�s a meg�rt�s el�felt�tele. Nem tudjuk valakivel meg�rtetni, mi a piros sz�n, ha m�g soha nem tapasztalta azt. A beavat�sn�l illetve a szellemi �ton ennek meg kell fordulnia: el�bb t�rt�nik a tanul�s, a meg�rt�s, s ut�na a megtapasztal�s.

A beavat�sra felk�sz�t� gyakorlatok

Vannak bizonyos alaper�nyek, amelyek elengedhetetlenek a beavat�shoz. Ide tartozik a sz�vcsakr�t aktiviz�l� hat er�ny megl�te. Ez a hat a gondolatkontroll, �rzelemkontroll, cselekedetkontroll, a hit-bizalom, a t�relem-tolerancia, s a kitart�s, �llhatatoss�g.
Ezen k�v�l vannak olyan gyakorlatok, amelyek felk�sz�tik a tan�tv�nyt arra, hogy helyesen menjen �t a beavat�son. Az els� az odaad�s er�ny�nek kifejleszt�se. Els�sorban a magasabb rend� igazs�gok fel� kell kifejleszteni az odaad�st �s tiszteletet. Nem lehet ugyan�gy hozz��llni a szellemi tan�t�sokhoz, mint egy napilap olvas�s�hoz. B�r mindkett�ben inform�ci�k vannak, egy napilap �ltal tartalmazott inform�ci�k �s egy szellemi kutat�sok alapj�n �r�dott k�nyv l�nyegesen elt�r egym�st�l.
A term�szettudom�nyos inform�ci�k meg�rt�s�hez el�g a fej, az intellektus. A szellemtudom�ny viszont �l� gondolatok sz�ved�ke, ember feletti szintr�l sz�rmaz�, �r�k igazs�gokat tartalmaz, amelyek meg�rt�s�hez nem el�g a fej, hanem a sz�vre is sz�ks�g van. A tan�tv�ny a sz�vgondolkod�s �ltal tudja meg�rteni �s befogadni a szellemi tan�t�sokat. Ehhez sz�ks�ges a szellemi tan�t�sok fel� val� teljes odaad�s, amely �gy tud kifejl�dni, ha az ember �jb�l �s �jb�l eml�kezteti mag�t arra, hogy ezek tanulm�nyoz�sa nem m�s, mint Isten gondolatainak �jragondol�sa. Amikor valaki megismerkedik p�ld�ul az angyali hierarchi�k fel�p�t�s�vel, akkor azt gondolja �jra, ami valamikor megsz�letett a Kozmikus Isteni Elm�ben.
Ez ut�n j�het az odaad�s �s tisztelet kifejleszt�se embert�rsaink fel�, majd az emberi szint alatti l�tez�k fel�. Ennek az er�nynek a kritika az ellent�te. A kritik�r�l tudni kell, hogy a magasabb megismer�s szerveinek az egyik f� sorvaszt�ja.
A m�sodik fontos t�rekv�s a beavat�s el�k�sz�t�sek�ppen a bels� nyugalom el�r�se. A legnagyobb idegess�g k�zepette is kellene, hogy legyen a tan�tv�nyban annyi l�lekjelenl�t, hogy elszakadva a k�lvil�gt�l, �nmag�ra koncentr�lva tudatos�tsa: „minden k�lvil�gi befoly�st�l f�ggetlen�l, vagyok". „Nem az�rt vagyok, mert b�rmi is t�rt�nik k�r�l�ttem, val�j�ban �n�ll� l�ny vagyok, b�rmi is t�rt�nik a k�rnyezetemben" - erre kell a tan�tv�nynak eml�keztetnie mag�t.
A harmadik el�k�sz�t� gyakorlat a rendszeres medit�ci�. Ez a praxis a finomabb testeket �s az azokban l�v� energiacentrumokat �gy alak�tja �t, hogy a tan�tv�ny �rett legyen a helyes beavat�si folyamatra. Ide tartozik a tudati l�lek korszak�nak egyik fontos medit�ci�s gyakorlata: a szabad, �n�ll�, �rz�kletmentes gondolatok elgondol�sa.
A negyedik a k�rnyezet �l�, eleven me
gfigyel�se. A tan�tv�nynak minden nap id�t kell sz�nnia arra, hogy megfigyelje a k�rnyezet�ben azokat a folyamatokat, amelyek �l�, eleven, kibontakoz� folyamatok, �s amelyek pusztul�, elhal�, korhad� folyamatok. Azt is meg kell figyelni, hogy ezek milyen �rz�st hoznak el� az ember lelk�b�l.
Az �t�dik az orient�ci�s gyakorlat. Ennek az a l�nyege, hogy az ember min�l gyakrabban, �jb�l �s �jb�l tudatos�tja mag�ban azt, hogy saj�t �rz�seinek, gondolatainak �ppen olyan val�s�gos l�te van, mint a fizikai vil�g t�rgyainak. Rudolf Steiner egyszer �gy fogalmazott: „A szellemtudom�nyban csak akkor lehet el�bbre jutni, ha az ember �pp�gy vigy�z a gondolataira �s �rz�seire, ahogyan a l�p�seire vigy�z a fizikai vil�gban." Teh�t a fel-le hull�mz�, kontroll�latlan �rzelmeket fel kell hogy v�ltsa az ir�ny�tott, megfigyelt �rzelemvil�g, s a csapong� fant�zi�t, zabol�tlan elm�t a tudatosan ir�ny�tott gondolatvil�g.
A hatodik a hangok megfigyel�se, anal�zise. Ennek sor�n a tan�tv�ny a hangj�n kereszt�l pr�b�l egy l�tez�re - legyen ez �l� vagy �lettelen - r�hangol�dni. R� kell hangol�dni arra, hogy mi az �rz�sbeli k�l�nbs�g ak�z�tt amikor az ember egy halott t�rgy hangj�t hallja, vagy amikor egy �l�l�ny �ltal kiadott hangot hall. Ez �ltal a gyakorlat �ltal az element�lis vil�g titkaiba lehet betekint�st nyerni. A hangok megfigyel�se �ltal a tan�tv�ny megpr�b�l a hangot kiad� t�rgy vagy �l�l�ny „b�r�be b�jni.". �tadhatja mag�t a term�szet hangjainak, ez seg�ti az embert abban, hogy az element�lis l�nyekkel szorosabb kapcsolatba ker�lj�n.
V�g�l a hetedik el�k�sz�t� gyakorlat: m�sok besz�d�nek elfogulatlan hallgat�sa. Ez a legnehezebb, de ezt tartom a leghat�sosabb gyakorlatnak. Ennek nagyon nagy figyelmet kellene szentelni. A gyakorlat sor�n a tan�tv�nynak �gy kell m�sok besz�d�t hallgatnia, hogy k�zben saj�t bels� vil�g�t teljesen kikapcsolja. Teh�t nem helyesli az elhangzottakat, nem is ellenzi azokat, mindent pontosan befogad �gy, ahogy az a m�sikt�l �rad. Ilyenkor az ember csak az elmondottakra figyel, �s mindenf�le helyesl� vagy ellenz� �ll�sfoglal�st gondosan kimunk�l mag�b�l. A gyakorlat c�lja az, hogy a tan�tv�ny k�pes legyen egy m�sik emberre �gy figyelni, hogy minden bels�, szubjekt�v komment�rt kikapcsol. Csak akkor sz�m�that valaki arra, hogy a szellemvil�g objekt�ven nyilatkozik meg a sz�m�ra, ha ezt megtanulja.
A gyakorlatnak van egy nehezebb verzi�ja, amikor valaki olyan ember besz�d�t hallgatja, aki valamilyen vonatkoz�sban messze alatta �ll, �s k�zben nem mer�lhet fel sem a tud�l�koss�g, sem a f�l�ny�rzet. Nagyon j� ezt a gyakorlatot p�ld�ul gyerekekkel gyakorolni, �gy hallgatni amit mondanak, hogy azt bels�leg nem komment�ljuk. Ennek a gyakorlatnak a hat�s�ra kifejl�dik a l�lekben egy olyan hall�szerv, amely a magasabb vil�gok �zeneteit torz�t�s n�lk�l k�pes felfogni. Csak az k�pes a szellemi �zeneteket teljesen objekt�ven �s torz�t�smentesen fogadni �s tov�bbadni, aki k�pes az embereket a saj�t v�lem�nye kiz�r�sa mellett, �nzetlen�l hallgatni. (Ha ezt a krit�riumot figyelembe vessz�k, akkor er�sen lesz�k�l a tiszt�nl�t�k �s tiszt�nhall�k k�re.)

„Aki gondosan el�k�sz�l, k�v�ns�gait, v�gyait �s szenved�lyeit kik�sz�b�li a magasabb �letb�l, �s gyakorolta a saj�t v�lem�ny�nek a kikapcsol�s�t, hogy ne az�rt tartson val�s�gosnak valamit, mert tetszik neki, az k�zvetlen�l k�l�nbs�get tud tenni igaz �s hamis k�z�tt."
Rudolf Steiner

A gondolkod�s szerepe

A mai modern szellemi �ton sz�ks�g van a fejgondolkod�sra, nem kell a gondolkod�st kiiktatni, megsz�ntetni. A fejgondolkod�s a szellemiek �ltal kikutatottak helyes meg�rt�s�t szolg�lja, a nyitott sz�vcsakra pedig a k�l�nf�le szellemi igazs�gok, t�nyek megk�l�nb�ztet�s�t adja. Ha egy embern�l csak a sz�vgondolkod�s m�k�dik, de a fejgondolkod�s nagyon gyenge, akkor r��rezhet az igazs�gra, de nem �rti meg. Ha csak a fejgondolkod�s m�k�dik, akkor az ember meg�rti a tan�t�st, de nem biztos benne hogy az a helyes, a k�vetend�, vagy pedig m�st k�ne tennie. Rudolf Steiner mondta az egyik el�ad�s�ban: „A magasabb vil�gokban nem tudunk helyesen �t�lni, ha nem alak�tottuk ki el�bb a fizikai vil�gban az �rtelmes gondolkod�st." A tudati l�lek kor�ban a szellemi igazs�gok fejgondolkod�s �tj�n val� meg�rt�s�hez sz�ks�g van a mindennapi �letben az �rtelmes gondolkod�s kialak�t�s�ra. A mai beavat�si �t nem veti el az �rtelmet, s�t ez igen j� szolg�latot tehet az embernek.
A gondolkod�s t�rt�net�ben h�rom fokozatot k�l�nb�ztethet�nk meg: az els� korszakban az �rtelem m�g nem alakult ki, az ember bels�leg, �szt�n�sen �rzett r�, hogy mikor mit kell tenni. A sz�ve vezette, de itt m�g meg�rt�sr�l, intellektusr�l nem besz�lhet�nk. A m�sodik korszakban kialakult az �rtelem, viszont a kor�bbi �szt�n�s meg�rz�s h�tt�rbe szorult. A mostani, harmadik korszakban az a feladat, hogy a fejgondolkod�s mell� kifejlessz�k a sz�vgondolkod�st is.

Szeretet �s b�lcsess�g

Felmer�lhet egy k�rd�s: mi�rt van sz�ks�g beavat�sra? A f�ldi inkarn�ci� legf�bb c�lja, hogy az ember itt a F�ld�n szeretetben �s b�lcsess�gben n�vekedjen. �gy is lehetne fogalmazni, hogy az ember �gy tud majd az isteni vil�gokba f�lemelkedni, ha van k�t sz�rnya: az egyik a szeretet, a m�sik a b�lcsess�g. Ez a F�ldfejl�d�s �s minden emberi inkarn�ci� c�lja, amely csak akkor tud t�k�letesen megval�sulni, ha az ember ki�p�t egy �l�, eleven, val�s�gos, torz�t�smentes kapcsolatot a szellemi vil�ggal. Ez a beavat�s �ltal t�rt�nik. �gy kapunk magyar�zatot arra, hogy mi�rt fontos a beavat�s.
A beavat�st csak az el�felt�telek megval�sul�sa ut�n kaphatja meg az ember. Ha ezek megvannak, a beavat�s r�v�n j�n l�tre az �l�, tudatos kapcsolat a szellemvil�ggal, aminek az eredm�nye a szeretetben �s a b�lcsess�gben val� gyarapod�s. A szellemvil�g teh�t a szeretet �s a b�lcsess�g forr�sa. Ezek egy bizonyos szintj�t m�r a beavat�s el�tt el kell �rni, viszont van egy szint mind a szeretetben, mind a b�lcsess�gben, amelyen nem tud az ember tov�bbhaladni a beavat�s n�lk�l.
A b�lcsess�g mint el�felt�tel azt jelenti, hogy a tan�tv�ny pr�b�lja a szellemi vil�ggal kapcsolatos t�nyeket, folyamatokat meg�rteni, tanulm�nyozni. A mai kornak megfelel� szellemtudom�nynak az az egyik c�lja, hogy a szellemvil�ggal val� tudatos �s �l� kapcsolat kialakuljon. A b�lcsess�g a szellemi vil�gban - a f�nye �ltal - a megismer�st szolg�lja. Az a szellemi tud�s, amit a tan�tv�ny itt a F�ld�n megszerez, a beavat�skor szellemi f�nyk�nt nyilv�nul meg. Ez a f�ny az, ami seg�ti a szellemi k�rnyezet tapasztal�s�t. Ez�rt van sz�ks�g a b�lcsess�gre.
A szeretet �s moralit�s a beavat�skor szellemi h�k�nt nyilv�nul meg. Ez a szellemi h� burokk�nt fogja k�rbe a szellemet, s megv�di �t a k�l�nf�le ellener�s hat�sokt�l. Ez�rt fontos el�felt�tele a beavat�snak, hogy a tan�tv�ny a moralit�sban egy bizonyos szintet el�rjen.
El�bb-ut�bb minden embernek r� kell l�pni egy olyan �tra, ami oda vezet, hogy a beavat�s r�v�n �l�, eleven kapcsolata lesz a szellemvil�ggal. A h�t el�felt�tel megl�t�re a tan�tv�nynak folyamatosan t�rekednie kell, ezzel teszi mag�t �rett� a beavat�sra, aminek r�v�n m�g tov�bb n�vekszik a b�lcsess�gben, szeretetben, �gy tud azt�n a t�bbi embert�rs�nak is seg�teni.

A beavat�s el�felt�telei
1. A fizikai test megtiszt�t�sa, eg�szs�ges �letm�d
2. A l�lek megtiszt�t�sa, harmoniz�l�sa
3. A szellemtudom�ny tanulm�nyoz�sa
4. Alapvet� er�nyek kialak�t�sa
5. Fejl�d�s ir�nti v�gy �s kitart� t�rekv�s
6. Odaad�s �s szeretet a k�ls� mester fel�
7. Szeretetteljes kapcsolat a bels� mesterrel, Krisztussal

V�radi Tibor �r�sa
Megjelent a Manifesztum 35. sz�m�ban.