Tiszt�t� sz�nmedit�ci�:

A csakratiszt�t�s legegyszer�bb m�dja a sz�nmedit�ci�. Szinezd ki magad, alulr�l felfel� haladva.

K�pzeld el, hogy a gy�k�rcsakr�d (�l�gum�, fen�k) gy�ny�r� piros sz�nnel telik meg. Egy ideig tartsd meg ezt a k�pet! Ezut�n haladj felfel� a testeden.

 Sz�nezd alhasad narancss�rg�ra, ezzel tisztulni fog szexcsakr�d. Minden egyes sz�nt tarts meg egy ideig. Ha piszkos sz�nek j�nnek be, tisztogasd!

A k�vetkez� sz�n a s�rga. Szinezd f�nyl� s�rg�ra a k�ld�k�d k�rny�k�t, a solar plexust.Ha �nbizalomnak h�j�n vagy, itt id�zz tov�bb, mint a t�bbi csakr�n�l. Haladj tov�bb.

 K�pzeletben sz�nezd z�ldre sz�ved k�rny�k�t, a sz�v csakr�t. Felt�tlen�l id�zz itt el egy kicsit, ha hosszabb ideje �rzelmi probl�m�id vannak.

 A k�vetkez� csakra a torokcsakra. Sz�nezd vil�gos k�kre a torkodat. Ez k�l�n�sen aj�nlott kommunk�ci�s probl�m�k eset�n.

Ekkor eljutott�l a homlokodhoz, m�s n�ven 3. szemedhez. Ezt a ter�letet szinezd indig�k�kre.

 Ezut�n m�r csak a koronacsakr�t (fejtet�) kell kitisztogatni. Ennek a sz�ne a h�feh�r vagy a lila. K�pzeld el hogy fejtet�d feh�r f�nyben �szik.

A medit�ci� ut�n beindulhat tisztul�si folyamat, mely j�rhat hasmen�ssel, h�nyingerrel.

A csakr�k rendszere a h�t szint� univerzum filoz�fikus modellje. Minden csakra egy-egy tev�kenys�g k�zpontja, mely energi�t vesz fel, feldolgozza �s tov�bb�tja azt az �leter� fel�. Maga a csakra elnevez�s sz� szerint ford�tva kereket, lemezt jelent, �s egy bioenergi�val m�k�d�, forg� szf�r�t k�pez, mely a gerincoszlop idegeire csatlakozik. H�t ilyen ker�k l�tezik, melyek egym�s f�l�tt helyezkednek el egy egyenes energia vonalat k�pezve, mely a gerincoszlop alj�t�l indul, �s a fej fel� tart. L�teznek m�sodlagos, vagy kis csakr�k is, melyek a kezeken, l�bfejeken, ujjv�geken �s a v�llakon tal�lhat�k.

A csakrarendszer Indi�ban sz�letett t�bb mint 4 ezer �vvel ezel�tt. A csakr�k magukban nem l�teznek fizikailag, mint ahogy �rz�keink, gondolataink sem. Nem tekinthet�ek fizikainak �s m�gis �ri�si hat�st fejtenek ki a szervezetre, mivel fizikai szintre hozz�k a spiritu�lis energi�t. A csakr�k szoros kapcsolatban �llnak fizikai funkci�inkkal, s mint ahogy az �rzelmek befoly�solj�k l�gz�s�nket, sz�vver�s�nket �s anyagcser�nket, �gy a csakr�k is befoly�solj�k szervezet�nket, test�nk form�j�t, gondolatainkat �s viselked�s�nket. A j�ga k�l�nf�le technik�ival, l�gz�ssel, bioenergi�val, mozg�ssal, medit�ci�val �s vizualiz�l�ssal k�pesek vagyunk hatni csakr�inkra, �gy eg�szs�g�nkre �s �let�nkre.

Teh�t azt �ll�tjuk, hogy a csakr�k bizonyos poz�ci�kban helyezkednek el, pedig fizikai �rtelemben nem is l�teznek. Van azonban relat�v elhelyezked�s�k, melyek b�r egy�nenk�nt valamelyest elt�rhetnek, egym�s k�zti kapcsolatuk ugyan�gy fenn�ll mindenkin�l. Mivel nem mutathat�ak ki anyagilag, a csakr�k test�nk form�j�ban jelennek meg, vagyis egy-egy testr�sz�nkh�z k�tj�k �ket. Azon szervekhez, melyek befoly�solj�k �let�nket �s a vil�got, melyben gondolkodunk, �rz�nk, melyben k�l�nf�le szitu�ci�kkal sz�llunk szembe. �gy ahogy a szelet v�lj�k l�tni, ahogy sodorja a faleveleket �s mozgatja az �gakat, a csakr�k is �rz�kelhet�ek...

A h�t f� csakr�t a k�nyv csoportos�tja funkci�, elem, jog, d�mon, szin �s indentit�s szerint. �gy:

a 7-es csakra (a fejtet�n tal�lhat�) funkci�ja az ismeret, eleme a gondolat, joga a megismer�s, d�mona a ragaszkod�s, sz�ne a viola �s identit�s t�pusa a univerz�lis

a 6-os csakra (homlok) funkci�ja az intu�ci�, eleme a f�ny, joga a l�t�s, d�mona az ill�zi�, sz�ne az indig� �s identit�s t�pusa az archet�p, �si t�pus.

az 5-�s csakra (torok) funkci�ja a kommunik�ci�, eleme a hang, joga a besz�d, d�mona a hazugs�g, sz�ne a k�k �s identit�s t�pusa a kreat�v t�pus.

a 4-es csakra (sz�v) funkci�ja a szeretet, eleme a leveg�, joga a szeretet, d�mona a f�jdalom, sz�ne a z�ld �s identit�s t�pusa a t�rsadalmi t�pus.

a 3-as csakra (k�ld�k) funkci�ja az er�, eleme a t�z, joga a cselekv�s, d�mona a sz�gyen, sz�ne a s�rga �s identit�s t�pusa az ego.

a 2-es csakra (alhas)funkci�ja a szexualit�s, eleme a v�z, joga az �rzelem, d�mona a b�ntudat, sz�ne a narancs �s identit�s t�pusa az �rzelmi t�pus.

az 1-es csakra (gerinc alja) funkci�ja a t�l�l�s, eleme a f�ld, joga a l�t, d�mona a f�lelem, sz�ne a v�r�s �s identit�s t�pusa a fizikai.

A csakr�k, a testben val� elhelyezked�s�knek megfelel�en, a tudat k�l�nf�le �llapotaihoz, �si elemekhez �s filoz�fi�khoz kapcsol�dnak. P�ld�ul: a legals� csakr�k, melyek fizikailag k�zelebb vannak a f�ldh�z, az �letfunkci�kkal kapcsolatos k�rd�sekhez k�t�dnek: t�l�l�s, mozg�s, tett. Fizikai �s t�rsadalmi t�rv�nyek szab�lyozz�k. A fentebb helyezked� csakr�k ment�lis ter�letet k�pviselnek �s szimb�likus jelent�ssel b�rnak a szavakon, k�peken, elk�pzel�seken kereszt�l. Minden egyes csakra az ember pszichikai eg�szs�g�nek egy fontos komponens�t (lsd. funkci�k fentebb) k�pviseli.
Metaf�rikusan a csakr�k k�l�nf�le elemekkel vannak kapcsolatban (lsd. t�bl�zat). Ezek az elemek az univerzum elemeit k�pviselik, a gravit�ci�t, polarit�st, elhaszn�l�d�st(�g�s, anyagcsere), egyens�lyt, vibr�l�st, f�nyess�get (�tv. �rtelemben is), �s a tudatot mag�t. Fontos meg�rteni ezeket az elveket, hiszen elvezet a csakr�k meg�rt�s�hez. A f�ld szil�rd, massz�v; a v�z form�tlan �s foly�kony; a t�z �talak�t�; a leveg� k�nny� �s l�gies; a hang impulz�v �s ritmikus; a f�ny f�nylik; m�g a gondolat a tudat alkot�ja. A k�l�nf�le elemekkel t�rt�n� medit�ci� elvezet a csakr�khoz.
A csakr�k egy�ttesen form�lnak egy a J�kob lajtorj�j�hoz hasonl� �tmenetet a F�ld �s az �g, a test �s az �sz, a anyag �s a szellem k�z�tt. Ezek a polarit�sok �lland�ak �s folytonosak. A h�t csakra a sziv�rv�ny h�t sz�n�vel p�rosodik. A f�ny vibr�l�s�nak legalacsonyabb l�that� sz�ne a v�r�s, az alapcsakr�val p�rosul, mely a leggyorsabb �s legr�videbb. A viola a fejtet� sz�ne. Az �sszes t�bbi sz�n (narancs, s�rga, z�ld, k�k, indig�,) a k�zb�ls� csakr�k sz�nei. Apr�nk�nt, ahogy megtanuljuk kinyitni �s gy�gy�tani a csakr�kat, melyek mi magunk vagyunk, mi magunk lesz�nk a Sziv�rv�ny H�d, mely a F�ld �s az �g k�z�tt �vel