http://vmek.oszk.hu/00100/00116/html/index.htm 

A "mandala" sz� a szanszkritb�l ered, teh�t keleti eredet� (ha az ember eltekint att�l, hogy a brahmanista hagyom�ny esetleg druida /Ram/ eredetre vezethet� vissza). A legt�bb ember tudat�ban a mandal�ka mai napig szorosan a Kelethez kapcsol�dik. Ez viszont nem jelent kiz�r�lagoss�got, ahogy a g�tika r�zsaablakai tan�s�tj�k, teh�t nem k�ne azt kiz�r�lag kelet saj�tj�nak tekinteni, hiszen a mandal�k minden kult�ra eredet�n�l, minden ember gy�kereiben ott vannak. A mienk. Ahogy R�diger Dahlke mondta: „A mandala mozg�s, az �let kereke, az univerzum lek�pez�se, mindig egy k�z�ppontb�l indul ki, kifel� t�rekszik, s a sokf�les�gb�l egyidej�leg halad egy K�z�p Pont fel�. Ezt az alapmint�t minden ember felismeri, mert mag�ban hordja.

A sz� jelent�se k�r, kapcsolat, k�z�ss�g, az �t k�sz�t� n� vagy f�rfi szimb�luma a vil�gban. A tibeti mandala a kozmosz �s az ember jelk�pk�re, az elm�ly�l�s eszk�ze, a vil�g rendj�nek �s t�rv�nyszer�s�geinek a kifejez�je. A medit�l� sz�m�ra egyfel�l az �bers�g, m�sfel�l az �h�tat �s az odaad�s v�d�k�re. A mandala jelk�pezi azt, hogy az �ldozattev� szimb�likusan felaj�nlja saj�t mag�t �s a vil�got a rajta lev� l�nyekkel egy�tt az adott istens�gnek, aki nem m�s, mint Buddha egy aspektusa. Ha egy mandal�t fel�ldozunk, tiszt�ban kell lenn�nk azzal, hogy annak igazi l�nyeg�t egy�ltal�n nem lehet elpuszt�tani. Mi csup�n a materializ�lt - �s ez�ltal megmerev�tett - form�j�t�l tudjuk megszabad�tani �s visszajuttatni oda, ahonnan j�tt. Ugyanezt a gondolatmenetet k�vetik a navajo indi�nok, amikor homokmandal�ikat a ritu�lis szertart�s ut�n �tengedik az eny�szetnek. Az igazi forma, elk�pzel�seik szerint, m�r r�g egyes�lt az illet� emberrel, �llattal vagy istennel.
Ugyanakkor nem kell minden mandal�t fizikailag elpuszt�tani - j�llehet, egy mandal�t visszak�ldeni az egys�gbe sz�p r�tus. Egyszer valamit, val�ban m�ltat�s n�lk�l, �nmag�nak, h�ts� gondolatok n�lk�l tenni...
�ppen ilyan sz�p lehet a k�sz mandal�kat megtartani �s azoknak �r�lni. Tibetben sem semmis�tik meg a mandal�kat, hanem megfelel� kultikus helyis�gekbe viszik �ket, ahol azok kegyeletteljes l�gk�rt �rasztanak, �s mint medit�ci�s seg�deszk�z�k, �sszpontos�t�st szolg�l� t�rgyak szolg�lnak tov�bb.
A buddhista gyakorl� a mandala r�v�n l�p be az adott istens�g (Buddha egy aspektusa) vil�g�ba. A mandala �ppen �gy, mint a s�m�nfa egy vil�gmodellt rejt mag�ban. A m�sik fontos p�rhuzam, hogy a s�m�n a vil�gf�n utazva a v�d�szelleme erej�t haszn�lja a feladata ell�t�s�ban, ugyan�gy a l�ma a mandala r�v�n jidamj�val (v�d�szellem�vel) egyes�lve, annak seg�ts�g�t alkalmazza a medit�ci� sor�n. A szib�riai samanizmusban a s�m�n v�d�szelleme gyakran a vil�gfa t�v�ben �l, ak�rcsak a buddhizmus jidamja, aki a mandala m�gikus diagramj�nak a k�zep�n foglal helyet. A s�m�n a v�d�szellem�vel egyes�lve csak annak ereje seg�ts�g�vel k�pes a nehezebb faladatait ell�tni, m�g a medit�l� l�ma a jid�mmal egyes�lve, annak a tulajdons�gait igyekszik mag�ban meggy�keres�teni. Egyesek szerint egy adott kult�r�ban a vil�gk�zpontok sz�ma t�bb is lehet, Tibetben ilyen jel�lt helynek sz�m�t minden mandala �s minden medit�l�.

A mandala �ltal�ban egy palot�t �br�zol, melynek n�gy kapuja a F�ld n�gy sarka fel� n�z. �ltal�ban k�t dimenzi�ban k�sz�l: pap�r, text�lia, homok, vagy leg�jabban komputer felhaszn�l�s�val. A legh�resebb term�szetesen a homokb�l k�sz�lt mandala mivel elk�sz�t�se k�l�n�sen nagy figyelmet, t�relmet �s odafigyel�st ig�nyel, valamint a legk�nnyebben megsemmis�thet�. A homokb�l k�sz�lt mandal�t festett homokb�l k�sz�tik egy lapos asztalra vagy a f�ldre „csipegetve” apr�l�kosan a homokszemeket. Nem csoda, hogy a mandala a medit�ci� legjobb eszk�ze: ilyen r�szletess�g mellett csak r�v�lni lehet. Egy homok-mandala elk�sz�t�se ak�r napokig is eltarthat. �s r�gt�n elk�sz�lte ut�n megsemmis�t�sre ker�l felszabad�tva azt