Varga Csaba

Mario Alinei “Etrusco: Una forma arcaica di ungherese” (Il Mulino Bologna, 2003), azaz “Etruszk: a magyar egyik r�gies form�ja” c�mû k�nyv�ben (magyar nyelven “Õsi kapocs” c�mmel jelent meg, Allprint Kiad�, 2005) bizony�totta az etruszk �s a magyar nyelv korabeli azonoss�g�t. Az al�bbiakban bebizony�tom, hogy az etruszk �s a magyar nyelv korabeli egyez�se nem egyed�l�ll� k�l�nlegess�g, hanem csak a j�ghegy cs�csa. Mert t�bbek k�z�tt az �g�r�g is ugyanannak a nyelvnek a lesz�rmazottja – igaz, egy m�sik nyelvj�r�s�nak –, mint amelyikbõl ered Mario Alinei bizony�t�sa szerint is az etruszk nyelv. S igazolom azt is, hogy ennek az õsg�r�g n�ven ismertt� v�lt õsi nyelvj�r�snak a mai cs�ng�k (cs�ng�-magyarok) a legh�vebb õrzõi. Vagyis Eur�pa �gy kellene, hogy vigy�zzon a cs�ng�kra, mint a szeme f�ny�re.

1. Elõsz�r is tekints�k �t a le�rt �s a hangz� szavak viszony�t:

Az elt�rõ ABC-k, alkalmi kiejt�si szok�sok �s helyi helyes�r�sok egym�shoz viszony�tva m�g akkor is torz�thatnak jelentõsen, ha t�rt�netesen a sz� ugyanaz. Ma is, egyazon idõben is szembes�lhet�nk ezzel. El�g csak a falvak, v�rosok k�tnyelvû t�bl�ira pillantanunk: Schoumar=Solym�r, Subotica=Szabadka. K�tf�le kiejt�s �s egy�ttal k�tf�le helyes�r�s �ll egym�ssal szemben a n�vt�bl�kon: �m a sz� ugyanaz. (Term�szetesen a sz� val�di jelent�s�nek meg nem �rt�se k�vetkezt�ben idegen ajkakon eleve hamar “sz�tolvad” a sz�, mint tavaszra a h�ember.) Ha pedig nem sz��rtelmezõ a helyes�r�s, akkor pl. az egykor “ihh�” alakban le�rt sz� igazi rejt�lly� v�lik ma annak, aki a sz��rtelmezõv� v�lt helyes�r�son nõtt fel, k�l�n�sk�pp, ha m�r nem is azt a nyelvj�r�st besz�li. Pedig az “ihho”, vagy “ih�” nem egy�b, mint a sz��rtelmezõ helyes�r�ssal le�rt “ehol” sz�. Avagy: ej�t=elj�tt, oj�=olyan, k�d�s=koldus, sehucso=sehogyse, Ij�is=Ill�s – ezek mai (k�r�gyi) p�ld�k, s ha nem is ezt, de ilyenf�l�t, ilyen �zt kell keresn�nk a s�rgul� pap�rokon! Ne feledj�k: mindegyik sz� t�jsz�, mindegyik nyelvj�r�s t�jnyelv, s hogy ezek k�z�l melyik ma a hivatalos, teljesen a v�letlen mûve. Ne a mai budapesti t�jnyelvet keress�k: nem tal�ljuk a t�voli m�ltban.

S ha felk�sz�l�nk a fent bemutatott jellegû kiejt�sre, mert mindig is az �pp ottani kiejt�s szerint �rtak, akkor k�nnyen azonos�thatjuk m�g e jelentõsebben m�dosult �g�r�g szavakat is: Sztephanosz=Istv�n, szappheriosz=zafir, thalem�d�(sz)=csalam�d�, szpermatiz=permetez, thaleth=csalit. Vagyis ha nem a betûket vizsg�ljuk, nagy�t�val a pap�r f�l� g�rnyedve v�gkimer�l�sig, hanem a sz�t �zesen kiejtve �zlelgetj�k �s �gy figyelj�k a jelent�s�t: csod�latos vil�g t�rul fel. (Csak a sz� dallam�t, csakis a tiszta dallam�t figyelj�k! S akkor p�ld�ul m�g az �g�r�g kathao�t�sz(isz) sz�b�l is elõdereng lassacsk�n a guta�t�s szavunk.)

2. Mindannyiunk sz�m�ra ismert az �g�r�g szavak hangz�svil�ga, m�gpedig legink�bb az erõst sziszegõ kiejt�st �rezz�k jellemzõnek: nincs s hang, csak sz. �me n�h�ny �g�r�g sz�t�ri p�lda a sziszeg�sre:

osz�t�=ecet,

sz�szmatia=csizmadia,

pisztosz= biztos, bizonyosan,

szkoloph=c�l�p

pikr�sz=pokr�c.

Ugyanezt a sziszeg�st, vagyis ugyancsak az s hang hi�ny�t tapasztaljuk a cs�ng�kn�l �s a barkokn�l:

cendesz=csendes,

szeg�t=seg�t,

moszt=most,

mesz�l=mes�l,

eszik=esik,

filesz=f�les

h�sz=h�z.

K�l�n�sk�pp �g�r�g jellegzetess�gnek v�lj�k a szavak -osz, -asz, -esz v�gzõd�s�t, olyannyira, hogy ha halmozottan l�tunk (hallunk) ilyen v�gû szavakat, �s term�szetesen ha hangz�suk nem tûnik mainak, azonnal �g�r�gnek v�lj�k õket. �me n�h�ny �g�r�g sz�t�ri sz� �s mai magyar megfelelõik:

baiosz=b�jos,

de�sz=d�sz,

�desz=�des,

k�dosz=k�d, nagy kors�,

kallimosz=kellemes,

kopasz=kopasz,

krikosz=karik�s

l�b�sz=l�bos,

m�rgosz=m�rges,

megasz=magas,

mogisz=m�gis,

meiligosz=meleg,

m�kosz=m�k�s

m�k�szisz=m�k�z�s,

nearosz=nyers,

noeszisz=n�z�s, (noeo (n�ol)=megl�t, l�sd: n�>n�-ez>n�z viszony�t)

osz=az,

pinosz=pen�sz,

piosz=pi�s, (l�sd m�g: pi�ca)

pioszisz=pi�z�s,

pisztosz=biztos,

potheszisz=porty�z�s

pyrrosz=piros,

risz=r�s

r�t�sz=retesz,

sz�rtosz=szurtos,

tel�eisz=teljes,

t�tosz=t�tes (pl. r�t�tes)

�gi�sz=eg�sz stb.

3. Ezek ut�n pedig csak az -osz, -asz, -esz v�gzõd�sre figyelj�nk.

Mivel a cs�ng� �s a magyar nyelv egyazon nyelv, tov�bb� az �g�r�g igazolja (l�sd fenn), hogy a cs�ng� õrzi a r�gi kiejt�st, ez�rt az -osz, -asz, -esz v�gzõd�s a mai “hivatalos” magyar t�jsz�l�sban is jelen kell legyen, esetleg csak rejtezhet n�mely szavakban:

1. Sok szavunkban ma is �rintetlen�l megvan az õsg�r�g�s -osz. V�g n�lk�l sorolhatn�nk az ilyen szavainkat: eresz, arasz, csupasz, csipesz, t�masz, tavasz (�rtsd: tavas, azaz t�cs�s), terpesz, kamasz, vigasz, degesz, pimasz. Sok olyan sz�ba is “befagyott” ez a sziszegõ v�g, pl.: horgasz, mibõl a mai horgaszt, likasz, mibõl a mai likaszt. M�s esetekben a hasonul�s fedi el az sz-t. Pl. szakaj-t: szakasz-t, szalajt: szalasz-t, felejt: felesz-t. L�thatjuk, hogy bizony ma is: nyugosz, horgasz, szalasz, felesz, lyukasz. Miben k�l�nb�znek ezek az �g�r�g kopasz, �desz, szesz (sz�sz), bõsz szavakt�l?
2. Szavaink egy r�sz�ben az �g�r�g korunk b�li sz s-v� v�lt: p�rrosz=piros, e�r�sz=�res, ierosz=erõs, mogisz=m�gis, m�gasz=magas, kallimosz=kellemes, pisztosz=biztos.
3. Az -osz n�mely sz�ban olykor c-v�, cs-v� alakult m�ra. �g�r�g m�rosz=morc, karasz=karc, k�mbosz=g�mb�c (eredetileg bendõt jelentett), pikr�sz=pokr�c, kutosz=kutacs.
4. Az -osz v�get m�r elveszett�k. �g�r�g sz�rosz=s�r (verem), kortosz=kert, �ligosz=alig (aligos), sz�rtisz=szirt, hosszosz=hossz�, teleosz=tele, embarosz (okos, kitart�)=ember, sz�kkosz=sz�k, tanaosz=tanya (messzire ny�l�), n�ksz=nyug(osz), jelent�se �j, �jszaka; hiszen ma is �gy mondjuk -ik-vel folytatv�n, hogy nyugsz-ik; e nyugsz-b�l az angol night is.

Az -osz, -asz, -esz v�gzõd�snek az�rt kell k�l�n�sen nagy jelentõs�get tulajdon�tani, mert ez a sz�v�g egyben nyelvtani azonoss�g is. S mint tudjuk: “nem lehet k�tszer ugyanabba a foly�ba l�pni”. M�g k�t �g�r�g p�lda mag�t a sz�k�pz�st szeml�ltetendõ:

de phanosz=f�nyes,

de p�rrosz=piros,

p�rroszisz=p�roz�s (pir�t�s)

4. Itt nincs lehetõs�g igazolni r�szletesen, hogy sok egy�b sz�k�pzõ elem is azonos, s t�k�letes �llapotban megmaradt, �gy csak n�h�nyat eml�tek. �g�r�g:

a. kithara=citera,

(�s m�g p�ld�ul: kniz=k�noz, aitiz=�hitoz.)

b. o�r=ûr

thesz=tesz

de theszisz=tesz�s (tev�s)

kr=k�r

de kr�szisz=k�r�z�s

c. Oly sok mellett az igen jellegzetes -m�ny, -m�ny is megvan az �g�r�gben:

c. Nagyon jellegzetesek az ilyen magyar szavak: megsz�m�ta, rajz�ta, mit hoz�? (hozol), majd kap� (kapol) egy pofont, akk� (akkor), mik� (mikor). �ltal�ban az figyelhetõ meg, hogy

e sz�v�gi hossz� � ut�n ma r vagy l hangot ejt�nk.

P�lda erre, csak az ig�k k�r�l (az �g�r�gben hi�nyz� l-t z�r�jelben a sz� v�g�re teszem):

m�ssz�(l)=masszol (gy�r, dagaszt).

5. �s m�g p�r p�lda a m�ra jobban elv�ltozott (vagy a helyes�r�s �ltal eltorz�tott) �g�r�g sz�t�ri szavakra:

ait=�h�t

�t�khia=�tok (szerencs�tlens�g),

bukrasz=bugris (�k�rfej),

ftheng=zeng,

gr�f (grav)=rov,

khiton=k�t�ny (k�t-eny),

patageo=pattog, csattog (innen a patak sz� is: cs�r�g, cs�rgedezik),

szkolop=c�l�p, e szkolop-b�l hang�tvet�ssel az oszlop is,

sztoba=ostoba,

sz�kophantosz=bakaf�ntos (akad�koskod�),

thenar=teny�r,

�akinthosz=j�tszint,

�psza=opsza, magasra (l�sd: hopsza=opsza),

�s m�g k�l�n k�t p�lda hang�tvet�sre:

tupha=buta (de az eredeti alak is megvan: topa),

katharosz=takaros, vagyis tiszta, l�sd takar�t: tiszt�t, innen a katarzis is, a l�lek

6. Eddig egyed�l�ll� szavakat mutattam be. Most pedig vizsg�ljunk meg n�h�ny �sszetett �g�r�g sz�t�ri sz�t is, hiszen ha valamely sz��sszet�telben az �sszet�telt alkot� k�t sz� �rthetõ, de egy�ttal az �sszet�tel�k jelent�se sem szorul ford�t�sra, akkor az �nmag�ban is t�madhatatlan, teljes k�rû bizony�t�kot ad k�t nyelv (�s sz�kincs) egykori azonoss�g�ra.

V�gezet�l: semmi k�l�n�s sincs abban, hogy n�mely �kori nyelv a magyar le�nynyelve, mert minden nyelv az, a k�zelben, t�volban. �n m�r fõk�pp azt keresem, hogy melyik nem az, �m eddig m�g egyet sem tal�ltam, pedig roppant tanuls�gos lenne �sszevetni annak rendszer�t a mi nyelv�nk rendszer�vel. (Igaz, m�g t�bb mint 2000 azon nyelvek sz�ma, amelyekrõl semmit sem tudunk.)

Pilisszentiv�n, 2005, december 16.