VARGA CSABA

A Demokrata 2002. augusztus 29.-i (6. �vf. 35.) sz�m�nak 30. oldal�n vastagon szedett alc�mk�nt, s id�zõjelbe foglalva ez �ll: "A sz�kely rov�s�r�s is r�szben h�ber betûkbõl �ll." Sajnos nem der�l ki a sz�vegbõl, az id�zõjel ellen�re sem, hogy e szokatlan �ll�t�s m�g�tt mennyi a val�s�g. Ez k�sztetett arra, hogy az �r�st�rt�netben nem j�rtas olvas�knak bemutassam, mik�nt �rt�kelhetõ ez a feldobott �s mindenki agy�ban d�lib�bk�nt lebegtetve otthagyott kijelent�s. Mag�val a cikk tartalm�val nem foglalkozom.

Elõsz�r is pontos�tsuk az id�zett kijelent�s n�h�ny szav�t.

A. AZ ID�ZETT MONDAT MEGTISZT�T�SA

1. A "sz�kely" jelzõ nem pontos, mi t�bb, kirekesztõ. A r�gi feljegyz�sekben ugyanis hol "szk�ta-hun", hol "hun-sz�kely-magyar", hol "hun-sz�kely", hol "szk�ta-hun-magyar" stb. ABC n�ven szerepel. Teh�t logikusan "szk�ta-hun-sz�kely-magyar" ez az ABC. Ebbõl k�vetkezõen a kiz�r�lagosan "sz�kely" ABC-k�nt val� meghat�roz�sa megfosztja a szk�t�kat, a hunokat �s a magyarokat szellemi tulajdonukt�l, a saj�t ABC-j�ktõl, ugyanis �gy t�rlõdik az olvas�k agy�b�l az, hogy nekik is volt �r�sbelis�g�k, nem csak a sz�kelyeknek. Igaz - mert a feljegyz�sek �pp ezt �rulj�k el - ugyanazzal az egyetlenegy ABC-vel �rtak mindah�nyan. Azonban illett volna utalni erre.

2. Mi az, hogy "rov�s�r�s"? Ezzel ugyanis csak az �r�sjelek r�gz�t�si m�dj�t hat�rozzuk meg. A "rov�s�r�s" pontosan ugyanolyan "nesze semmi, fogd meg j�l" kifejez�s, mint az "iskolai t�blakr�ta�r�s", a "l�dtoll�r�s", a "palat�bla�r�s", a "nyomtatott �r�s", a "filctoll�r�s", "vizelettelh�ba�r�s", stb. A jelzõk eltûntetik a szellemi tartalmat: az �r�st, �s az irt�eszk�zt, a nyomhagy�s m�dj�t tolj�k elõt�rbe. Mert mit is r�nak, ha �ppen r�nak? Betûket. Sorj�ban, egym�s ut�n. Azaz �rtak-�rnak annak rendje-m�dja szerint a "szk�ta-hun-sz�kely-magyar" ABC-vel, mint b�rki m�s b�rmikor az õ saj�t ABC-j�vel. M�sik oldal�r�l n�zve a nyomhagy�s m�dj�t: mai s�rk�veink v�sett feliratait n�zegetve azt kellene-e mondanunk, hogy mai �r�sunk is "rov�s�r�s"? Hiszen s�rk�veinken rovott betûk vannak! (Honnan e szok�s?) Egy�bk�nt ha ragaszkodunk ahhoz, hogy azonos kateg�ri�j� fogalmak �lljanak egym�ssal szembe, vagyis ne k�rt�t hasonl�tsunk �ssze telev�zi�val, akkor az id�zett mondatnak �gy kellene hangzania: "A sz�kely rov�s�r�s is r�szben h�ber l�dtoll�r�sb�l �ll." �rezz�k, hogy itt valami nem stimmel? De ez a bakugr�s az eredeti mondatban van benne.

Elsõ l�p�sben teh�t ekk�nt kell m�dos�tani az id�zett mondatot: "A szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC is r�szben h�ber betûkbõl �ll."

3. De mi lehet a tal�nyos "is" sz�cska m�g�tt? Lenn�nek teh�t m�s ABC-k is, melyek r�szben h�ber betûkbõl �llnak? Mivel a mondat fogalmaz�ja nem eml�t m�s, hasonl� sors� ABC-t, azaz nem bizony�t, nem hoz p�ld�t (mint �r�st�rt�nettel is foglalkoz� ember, izgatottan v�rok ak�r csak egyetlenegy p�ld�t is), ez�rt az "is"-t m�r puszta �vatoss�gb�l is vegy�k ki a sz�vegbõl. (Alighanem "ha l�d, legyen k�v�r" alapon ker�lt a mondatba, a "min�l hihetetlenebb, ann�l hihetõbb" l�lektani t�rv�nyre �p�tve.) Az "is" hi�nya am�gy sem v�ltoztatja meg a mondat eredeti ABC-nkre vonatkoz� �rtelm�t, mi�ltal nyugodtan mellõzhetj�k a tov�bbiakban az "is"-t.

A kijelent�s teh�t �gy olvasand� a gondolatok zeg-z�gos �tj�nak sar�t�l megtiszt�tv�n: "A szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC r�szben h�ber betûkbõl �ll." (Az odavetett "r�szben" sz� is meg�rdemelne p�r sz�t, de �tugorhatunk rajta, mert kihullik mag�t�l is, ha elj�n az ideje.)

S ezek ut�n kezdj�k el vizsg�lni a mondat tartalm�t.

B. A SZK�TA-HUN-SZ�KELY-MAGYAR ABC �S A H�BER ABC-V�LTOZAT �SSZEHASONL�T�SA

1. Itt most m�r nem sokat seg�t a sz�, mert a betû: rajz. B�rmelyik ABC(-v�ltozat) pedig nem egy�b, mint: rajzsorozat. Az ABC t�rt�nete teh�t nem m�s, mint egyetlenegy rajzsorozat t�rt�nete. Ebbõl k�vetkezõen csak l�tva l�tv�n, m�gpedig az idõbeli v�ltoz�sokat (mint val�s�gos rajzfilmet) is l�tv�n lehet tiszt�zni az egyes ABC-k k�z�tti viszonyokat. S csakis �gy. Ennek k�sz�nhetõen az ABC-v�ltozatok �sszehasonl�t�sakor m�g azt sem kell tudni, milyen hangok tartoznak az egyes ABC-v�ltozatok betûihez. Tiszta rajzsorozatot kell tiszta rajzsorozattal szembe�ll�tani, ugyanis m�g a le�rt teljes mondatokat, szavakat is n�zz�k, ha olvassuk, nem? S azt�n vagy felismerj�k a betûket, vagy nem. Ha nem, akkor azt mondjuk, p�ld�ul, hogy a man�ba, v�letlen�l t�r�k �js�got vett�nk.

S ezut�n pedig "l�ssuk a medv�t". �me a h�ber ABC:

1. �bra. Ezt a jelsorozatot m�s n�ven "kvadr�t (n�gyzet)" ABC-nek is nevezik, mert sz�p betûi mintha n�gyzetbe lenn�nek szor�tva.

Hasonl�tsuk �ssze a fenti jelsort az al�bbi, 2. �br�n l�that� szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC-vel:

Ha mai pillanatk�pk�nt �sszevetj�k az 1. �s a 2. �br�n l�that� ABC-ket, t�vedhetetlen�l meg�llap�thatjuk, hogy a szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC-ben egyetlenegy h�ber betû sincs. Ha lenne, azonnal �szrevenn�nk, mik�nt egyetlen k�nai betû is elegendõ ahhoz, hogy meg�llap�tsuk: k�nai �tterem elõtt �llunk.

A fenti �bra �kesen mutatja, hogy a h�ber ABC-v�ltozat semmilyen hat�ssal sem lehetett a szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC-re, hanem a h�ber ABC lett a szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC-bõl. Ez azzal igazolhat� eg�szen pontosan, hogy a fenti �br�n az idõ alulr�l felfel� halad elõre, s ekk�nt pedig azt l�tjuk, hogy a h�ber ABC formavil�ga nem hogy k�zeledne, hanem �ppenhogy t�volodik a szk�ta ABC-tõl. Teh�t az a h�r, hogy "a sz�kely rov�s�r�s is r�szben h�ber betûkbõl �ll" pontosan ford�tva igaz: a h�ber ABC a szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC-bõl lett.

Azaz a h�ber ABC a szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC �tv�tele, m�solata, pontosabban kivonata. A kivonatol�s oka, a besz�dben felhaszn�lt kevesebb hang �s m�g n�h�ny, a besz�dm�d nagyon is meghat�rozott jellegzetess�ge.

Az �talakul�st szeml�lve csak is az mondhat�, hogy a h�ber ABC legfeljebb unokatestv�re, vagy m�g t�volabbi rokona a szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC-nek. De semmik�pp sem "oka" annak, mert mint l�tjuk: csup�n az ut�dok egyike.

A h�ber ABC-v�ltozatot idõben j�val megelõzõ f�n�ciai ABC-v�ltozat azonban csaknem azonosnak tûnik a szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC-vel. Erre a kapcsolatra gondolt volna az id�zett mondat szerzõje, csak csalafint�n megford�totta titkon az idõ ir�ny�t, gondolv�n, az emberek �gysem n�znek ut�na?

A fenti �br�b�l meg�llap�thatjuk, hogy a f�n�ciai ABC-v�ltozat �s a szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC teljess�ggel azonos egym�ssal. Csak a f�n�ciait k�z�r�ssal �rtan mutatom, a magyart pedig g�piesen rajzolva.

�m az �bra nem �rul el valamit, ami pedig igencsak d�ntõ itt is!

A f�n�ciai ABC ugyanis teljes eg�sz�ben l�that� a fenti �sszehasonl�t�sban, a szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC-nek azonban csak a fel�t kellett felsorakoztatni vele szemben. Ugyanis a szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC k�tszer annyi betût tartalmaz, mint a f�n�ciai ABC. Ez viszont d�ntõ k�l�nbs�g k�z�tt�k. Mirõl �rulkodik ez, s mik�nt k�tõdik v�g�l is a h�ber ABC-v�ltozat, mint mell�k�g az ABC t�rt�net�nek fõ vonulat�hoz?

Hasonl�tsunk �ssze egyszerre sok korabeli ABC-t, hogy t�gabb �sszef�gg�seket is felismerhess�nk.

C. R�GI ABC-V�LTOZATOK �SSZEHASONL�T�SA

A fenti �br�t szeml�lve meg�llap�thatjuk, hogy a vonal alatti ABC-k mindannyian a vonal f�l�tti ABC-k r�vid�tett (kivonatolt) v�ltozatai. Ez a t�rv�nyszerûs�g nehezen lenne �szrevehetõ, ha k�l�n-k�l�n vizsg�ln�nk õket, �s legink�bb akkor tûnne el a vonal alatti ABC-k k�z�tti egybees�sek �s k�l�nb�zõs�gek val�di oka, ha �sszehasonl�t�suk k�zben nem vetn�nk �ssze õket egyben a vonal f�l�tti ABC-kkel is. A 4. �bra eg�sz�t szeml�lve a k�vetkezõket �llap�thatjuk meg: 1. a vonal f�l�tti ABC-k egys�gesen igen hossz�ak, a vonal alatti ABC-k pedig egyar�nt �s egys�gesen igen r�videk (feleannyi betût tartalmaznak.) 2. a vonal alatti ABC-k, s ezek egyetlenegy egy�b vari�ci�i sem tartalmaznak m�sf�le betût (pedig v�gtelen a lehetõs�g), csak olyant, amelyik megvan a vonal f�l�tt is. 3. Puszt�n a fenti l�tv�ny is el�g teh�t annak bel�t�s�ra, hogy a vonal alatti ABC-kbõl nem j�hettek l�tre a vonal f�l�tti ABC-k. Ez logikai sz�ks�gszerûs�g. Csak az lehets�ges, hogy a vonal f�l�tti ABC-kbõl j�ttek l�tre a vonal alatti ABC-v�ltozatok. (Ezt a k�t, vonal f�l�tti ABC viszony�nak tiszt�z�sa n�lk�l is meg�llap�thatjuk.)

C. AZ ABC-V�LTOZATOK A NYELVEK HÛ T�KREI

A k�l�nb�zõ nyelvûek elt�rõ sz�m� hangot haszn�lnak fel. Ez term�szetes, hiszen az ember igen sokf�le hangot k�pes kiejteni, �m e sok-sok hangnak mindig csak a t�red�ke kell a besz�dhez. �gy azt�n ki �gy, ki �gy v�logat a term�szet adta lehetõs�gek k�z�l, vagyis az lenne az igazi meglepet�s, ha mindig ugyanannyi hang �s csakis ugyanazok a hangok tartozn�nak mindegyik nyelvhez. Ebbõl k�vetkezõen term�szeti t�rv�nynek kell tekinteni azt, hogy a k�l�nb�zõ nyelvek ABC-v�ltozatai elt�rnek egym�st�l jelsz�mban is, de az azonos jelekhez tartoz� hangok kisebb-nagyobb r�sz�ben is. G�sy M�ria egy interj�ban eml�t k�t sz�lsõs�ges p�ld�t. Eszerint a hawaii nyelvben 14, az egyik afrikai nyelvben pedig 141 hang van. Egyik�knek teh�t 14, m�sikuknak pedig 141 betûbõl �ll� ABC kell. A latin �s a s�mi nyelveknek, elt�rõ okb�l ugyan, de egyar�nt r�vid, 18-22-24 betûs ABC-re volt �s van sz�ks�g�k. (Az ABC latin v�ltozata eredetileg 18, az ath�ni �g�r�g pedig 16 betûbõl �llt.) �gy azt�n amikor a vonal alattiak �tvett�k a vonal felettiek ABC-j�t, egyszerûen elhagyt�k a sz�mukra f�l�sleges betûket - sz�ks�gszerûen a betûk fel�t. Mivel ezt nem is tehett�k volna �sszehangoltan, k�vetkezõleg ki ezeket a betûket, ki azokat a betûket hagyta el. (Ez�rt olyan a 4. �bra, mint egy sokf�lek�pp kit�lt�tt lott�szelv�ny.) Emiatt k�l�nb�znek egym�st�l maguk a vonal alatti ABC-v�ltozatok is, �s emiatt adj�k �ssze egy�tt a vonal f�l�tt l�võ ABC csaknem eg�sz�t. Csakhogy ebbõl az is k�vetkezik, hogy a vonal f�l�tti ABC-k a r�gebbiek. S hogy a vonal alatti ABC-k a vonal feletti ABC-k kivonatai, s nem saj�t ABC-k, abb�l az is meg�llap�that�, hogy a vonal alatti kult�r�k a vonal feletti kult�r�k ut�d-kult�r�i. (Itt most csak azt hozom fel eme �szrev�tel melletti m�sik �rvnek, hogy ha nem ut�d-kult�r�k lenn�nek, akkor nem vett�k volna �t a vonal felettiek ABC-j�t, hanem tov�bb haszn�lt�k volna a saj�tjukat. P�ld�ul a csom��r�st.) �gy teh�t egy tov�bbi, f�ggetlen bizony�t�kot is kaptunk arra, hogy semmilyen hat�ssal sem lehetett a szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC-re a h�ber ABC, de ennek nagysz�lõje, a f�n�ciai ABC sem.

D. A VONAL FELETT L�VÕ VIL�G

A 3. �br�n l�that� vonal teh�t az ABC t�rt�net�ben bek�vetkezett nagy t�r�srõl, egykori dr�mai v�ltoz�sr�l �rulkodik. Arr�l, hogy gy�keres fordulat k�vetkezett be az egyszerûbb ir�ny�ba. �jfajta n�pek jelentek meg a t�rt�nelem sz�npad�n, s a r�gi kult�ra bûv�let�be ker�lve ut�nozni kezdt�k azt, p�ld�ul az �r�sukat. �m hogy a vonal alatti ABC-v�ltozatok uralkodtak el m�ra, a vonal f�l�ttiek pedig tulajdonk�ppen eltûntek, az azt jelzi, hogy e n�pek a sz�mukra fontos szellemi kincsek �tv�tele k�zben az �tad�k ellen fordultak. Pap G�bor tal�l� h�j-mag k�p�vel �lve: a h�j a mag megsemmis�t�s�re t�rt. Ez a hol kimondott, hol takargatott tendencia pontosan kiolvashat� a fenti, 4. �br�b�l. S figyelmesnek kell lenn�nk, mert ez a j�tszma m�g ma sem �rt v�get. A nyelv�nk, a kult�r�nk, s benne az eredeti, õsi ABC-nk a vesz�lyeztetett, a nem k�v�natos, vonal f�l�tti vil�gba tartozik.

S hogy mi�ta l�tezik a vonal f�l�tti ABC? Nos, nem tudom, senki sem tudhatja pontosan. De hogy nagyon r�g�ta l�tezik, arra egyetlen p�ld�t mutatok itt, azt, amelyet nemr�g fedeztem fel egy barlang fal�r�l k�sz�lt felv�telen. E felirat nagyj�b�l 24.000, �vatos becsl�ssel 29-19.000 �ves (a t�bbi, becses õsi �r�sleletet l�sd az eml�tett k�nyvemben, vagy a honlapomon):

A fenti k�pen nem a h�ber ABC-v�ltozatb�l l�tunk r�szletet, hanem a szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC-bõl. A kettõskereszt �s a s�tor alak� jel ma is a magyar c�merben tal�lhat�.

E. BEFEJEZ�S

Egy m�sik dolgozat t�m�ja lehet csak a vonal f�l�tti k�t ABC, az egyiptomi d�motikus �s a szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC l�nyegileg t�k�letes egybees�se f�l�tti mereng�s. Nem r�szletezem teh�t, csak felh�vom a figyelmet itt arra, hogy nem csak abban azonosak, amit a 4. (�s a 2.) �bra l�ttat. Apr�cska, mondhatni kult�raf�ggõ szok�sokban, apr�s�gokban is azonosak, de m�g az �r�sm�dban is megegyeznek. P�ld�ul ugyanaz az erõsen nyelvf�ggõ "mag�nhangz� ugrat�s" is k�z�s jellegzetess�geik k�z� tartozik. Term�szetesen e k�t ABC kapcsolat�t m�r eleve sem kell t�l bonyolultnak elk�pzelni, hiszen a nagyfok� hasonl�s�g miatt csakis h�romf�le �sszef�gg�s lehets�ges k�z�tt�k: 1. E k�t ABC egy �s ugyanaz az ABC. (Mert gondoljuk csak meg: ha k�t ABC-t egyform�nak l�tunk, akkor nem k�t ABC-t l�tunk, hanem egyetlenegy ABC-t l�tunk k�t p�ld�nyban le�rva.) 2. Egyar�nt egy k�z�s elõdtõl sz�rmaznak (a sz�lõj�k azonos, teh�t �des testv�rek). 3. Egyik a m�sik k�zvetlen lesz�rmazottja (egyik a sz�lõ, m�sikuk a gyerek). T�bb lehetõs�g nincs. �m k�z�l�k csakis a fenti 3. lehetõs�g eset�ben mer�l fel az a k�rd�s, hogy melyik�k volt meg elõbb. Tov�bbi t�mpont�rt az �r�sbelis�g m�sik oldal�hoz lehet fordulni, a sz�m�r�s õst�rt�net�hez, mely az egyiptomi d�motikus ABC-vel szemben a szk�ta-hun-sz�kely-magyar ABC õsis�ge fel� billenti a m�rleg nyelv�t, m�gpedig jelentõs s�llyal. Ez esetben pedig az egyiptomi d�motikus ABC a szk�ta ABC gyereke, annak egyik lesz�rmazottja. (A sz�m�r�s õst�rt�net�rõl itt m�r nem lehet sz�, e t�m�val kapcsolatban l�sd a JEL JEL JEL c�mû k�nyvem 141-155. oldalait, de m�g enn�l is bõvebb anyag tal�lhat� a www.csaba.varga.hu c�mû internet honlap "�r�st�rt�net" fejezet�ben.) Ha pedig ezek ut�n m�g a k�nai �r�s eredet�t is figyelembe vessz�k, akkor a 3. pontban megadott lehetõs�grõl �tbillen a m�rleg nyelve a fenti 1. pontra, vagyis az egyetlenegy õsi ABC-re, melynek eredeti formavil�ga (�s a hozz� tartoz� t�bbf�le elm�s �r�sm�d) egyed�l a ma magyarnak nevezett nyelv szolg�lat�ban õrzõd�tt meg napjainkig. �m ekkor a ma magyarnak mondott nyelvnek jelen kellett lennie egykor Egyiptomban. Term�szetesen elõker�lhetnek m�g m�s leletek is, a m�rleg nyelve m�g mozdulhat ide-oda, de a fenti 1., 2. �s 3. pont bûv�s k�r�bõl nem lehet kit�rni.

A h�ber ABC, �r�sbelis�g a szk�ta-hun-sz�kely-magyar szellemi hat�sra j�tt l�tre.

F�GGEL�K:

Mint m�r eml�tettem, az �r�st�rt�net ak�r term�szeti t�rv�nynek is tekinthetõ egyik t�tele szerint az azonos nyelvûek azonos jelk�szlettel �rnak. (Ez a t�tel a betûk�szletek rajzi formavil�ga f�l�tt �ll, s nem sz�l az azonos nyelvhez tartoz� jelk�szletek sz�m�r�l.) A fenti, C. pontban le�rtak alapj�n k�nnyû bel�tni, hogy ABC-t �tvenni csak oly m�don lehet, ha az �tvevõ �tigaz�tja azt a saj�t nyelv�re. S a betû m�g kor�nt sem minden, legal�bb ilyen k�r�lm�nyes az �r�sbeli, �r�sm�dbeli szok�sok, elj�r�sok �tv�tele is, s akkor m�g nem is besz�lt�nk az �tvett, egyes betûform�khoz tartoz� hangok �s a val�ban ejtett hangok �sszecsiszol�s�r�l, az egyedi jelek funkci�j�r�l stb. (Senki sem �r fonetikusan. Ez csak hiedelem. Az angolok pedig �ppens�ggel a sz��r�sn�l tartanak, ugyanis ritk�n olvass�k azt, amit l�tnak.) Sok �vsz�zados k�zdelemnek n�z el�be az, aki m�s nyelv ABC-j�t �tveszi. L�sd p�ld�nak a "hivatalos" mai magyar ABC �s eredetije, az õsi ABC latin v�ltozata k�z�tti viszonyt. A latin ABC-v�ltozat (�s a hozz� tartoz� �r�sm�d) �tigaz�t�sa a magyar nyelvhez 1.000 (1.400!) �v �ta zajlik, de m�g mindig nem lehet�nk el�gedettek az eredm�nnyel. Vagyis b�rmelyik ABC csak ahhoz a nyelvhez haszn�lhat�, amelyikhez form�l�dott, avagy amelyikhez kital�lt�k. (Ha valaki k�telkedik ebben, javaslom pr�b�lja meg le�rni az angol ABC-vel ezt a mondatot: "szunnyadj el gy�ny�rûs�gem". Az ABC-k k�z�tt - b�rmennyire is e hitben ringatjuk magunkat - nincsen �tj�r�s, mint ahogyan a nyelvek k�z�tt sincsen.) Mindebbõl k�vetkezõen a szk�t�k, a hunok, a sz�kelyek �s a magyarok akkor �s csakis akkor �rhattak egyar�nt pontosan ugyanazzal az egyetlenegy ABC-vel, ha a szk�t�k �s a hunok k�z�tt (a sz�kelyeket eml�tenem sem kell) volt egy olyan meghat�roz�, bõv�rû �r�sbelis�ggel is rendelkezõ r�teg, amelyhez tartoz�k egyar�nt a ma magyarnak mondott nyelvet besz�lt�k. Mert EZ az ABC csak ehhez a nyelvhez j�. M�sf�le nyelvû ember semmit sem tud kezdeni vele! Ez pedig elegendõ �rvnek tûnik. M�sodrang� k�rd�s e szempontb�l az, hogy milyen nevei vannak-voltak ennek a nyelvnek, avagy milyen neveket viseltek azok a n�pek, akik ezt a nyelvet besz�lt�k. Az ABC t�rt�net�nek eg�sze arra int, hogy nem szabad belesodr�dni a "n�vmisztik�ba".

2002, szeptember 9.