Varga G�za

Az ut�bbi sz�z�tven �vben a magyar õst�rt�net-kutat�s elsõrendû k�rd�s�v� v�lt, hogy milyen nyelven is besz�ltek a hunok: magyarul-e, vagy valamilyen m�s nyelven? Hunfalvy p�lfordul�sa elõtt a k�rd�s ilyen s�llyal az�rt nem volt napirenden, mert k�z�pkori kr�nik�saink a magyarokat a hunok lesz�rmazottainak tekintett�k �s a kor�bbi nemzed�kek m�g term�szetesnek gondolt�k, hogy ugyanazt a nyelvet besz�lt�k, mint hun õseink. Ma m�r b�tors�g �s egzisztenci�lis f�ggetlens�g sz�ks�ges a hagyom�nyos �ll�spontot al�t�maszt� adatok felmutat�s�hoz.

A hun nyelv besorol�s�ra ir�nyul� erõfesz�t�sek sor�n a szerzõk v�ltozatos elm�leteket dolgoztak ki. De Guignes, Klaproth, Ritter, Koskien, N�meth Gyula �s m�sok szerint a hunok t�r�k�k. Bicsarin, Neumann, Shiratori �s m�sok szerint mongolok. A t�r�k-mongol nyelvcsal�dhoz sorolja õket Pelliot, Franke �s Grousset. Finnugornak tartja az eur�pai hunokat Vivien de Saint Martin, Ranke �s Neumann, szl�vnak Veszelin, Hovajski �s Zabelinj, germ�nnak M�llenhoff, Fick, Hoops �s Much, v�g�l kauk�zusinak Jelic �s M�sz�ros Gyula. E feltev�sek r�szben napjainkig tartj�k magukat, an�lk�l azonban, hogy meggyõzõ v�laszt adn�nak a k�rd�sre.

A finnugrista t�rt�net�r�s makacs t�rekv�se a hunok magyars�g�nak k�ts�gbevon�s�ra mindeddig eredm�nytelen maradt. B�r igen sok tanulm�ny sz�letett e c�l �rdek�ben, m�g nem bukkant fel benn�k olyan �rv, amely miatt a kr�nik�inkban r�nk maradt hagyom�ny vil�gos �ll�t�s�t k�ts�gbe kellene vonnunk. A k�zgondolkod�sban azonban – j�r�szt a huzamos ideje t�veszm�ket terjesztõ egyetemi oktat�snak k�sz�nhetõen – siker�lt zavart kelteni.

Melyek ezek a t�vtanok?

P�ld�ul a hunok ir�ni nyelvûs�g�rõl vallott n�zet, amely ugyanolyan bizonytalan alapokon nyugszik, mint a t�bbi elm�let. Legut�bb a m�lyen tisztelt �s nagy tud�s� iranista, Harmatta J�nos professzor a B�na Istv�n �ltal 1993-ban kiadott k�tet f�nyk�pein t�bb �kszeren hun feliratokat v�lt felfedezni, ezeket ir�ni nyelvûnek hat�rozta meg, �s el is “olvasta” õket (Harmatta/1997). A tud�st�rsadalom az�ta is m�lyen hallgat arr�l a b�rki �ltal ellenõrizhetõ t�nyrõl, hogy e f�nyk�peken a Harmatta J�nos �ltal “megfejtett” hun feliratoknak nyoma sincs.

A leggyakrabban emlegetett �ll�spont szerint a hunok nyelve t�r�k volt. A fennmaradt hun nyelveml�kek azonban nem felelnek meg ama k�pnek, amit nyelv�szeink az (õs)t�r�k nyelv�llapotr�l alkottak, sõt a re�nk maradt sz�anyag egy r�sz�nek kifejezetten nem-t�r�k�s a hangalakja.

T�r�k szavak nem kezdõdhetnek m�ssalhangz�-kapcsolattal, ez�rt nem t�r�k sz� a (Priszkosz �ltal megõrz�tt �s sok�ig hun sz�nak tekintett) “halotti tor” �rtelmû strava �s nem t�r�k sz� a hun Szkottasz neve sem. Ha ezek idegen eredetûek voltak, akkor t�r�k nyelvûek sz�m�ra a kiejt�s�k csak valamilyen mag�nhangz�-elõt�ttel v�lt volna lehetõv�. Jellemzõ saj�toss�ga a t�r�k nyelveknek a kettõs m�ssalhangz� hi�nya, ez�rt nem t�r�k n�v az Attilasz �s az Ell�k sem. Mivel sem az õst�r�kben, sem az �t�r�kben sz� nem kezdõdhetett “1”, “r” �s “v” hangokkal, nem lehetett t�r�k szem�lyn�v Laudarikusz, vagy Rougasz neve, �s nem lehetett t�r�k sz� a Jordanesn�l megõrz�tt var helyn�v sem.

E fennmaradt sz�anyag alapj�n csak bizonyos negat�v meg�llap�t�sokat engedhet�nk meg magunknak, miszerint a hunok nem lehettek t�r�k, mongol, vagy ir�ni nyelvûek. (Mo�r/1963 /64)

A hunokkal valaha kapcsolatban �llt k�nai �s germ�n nyelv j�vev�nyszavai alapj�n esetenk�nt k�vetkeztethet�nk a hun nyelvre is.

A feld "f�ld" �s Dolmetscher "tolm�cs" a n�metben keleti j�vev�nysz�. Az elõbbi a magyarb�l sz�rmazhat, mert m�shol nincs megfelelõje – s ez arra utal, hogy a hunok magyarul besz�lhettek. Az ut�bbi valamelyik sztyeppi, t�r�k�s szervezetts�gû n�p nyelv�bõl val� (megtal�lhat� a hun-ut�d ujgurok nyelv�ben is), s egykor magas m�lt�s�got jel�lt. Az is felmer�lt, hogy v�gsõ soron mitanni (azaz hurri) eredetû lehet. (V�. B�rczi/1991/312, N�meth/1990/371!)

E szavak a germ�n nyelvekbe akkor ker�lhettek, amikor a germ�nok a Hun Birodalom seg�dn�peik�nt �tvett�k a hun �llamigazgat�s sz�haszn�lat�t: a tartom�ny- �s a tiszts�gneveket. Fontos k�r�lm�ny, hogy a hunok nyelv�ben tal�lt �s t�r�k�s jellegûnek tekintett sz�k�szlet (mint pl. a m�lt�s�gnevek rendszere) nem tartozik az alapsz�kincshez, hanem (ahogy a tolm�cs eset�ben is l�ttuk) a sztyeppi uralmi rendszerek �ltal egym�snak �tadott, v�gsõ soron k�zel-keleti eredetû mûvelts�gszavak ezek. Belõl�k a hun nyelv eredete nem hat�rozhat� meg, csak a sztyepp�n uralkod� nyelvi divatra engednek k�vetkeztetni. Az elfogadott n�zet szerint az egym�st k�vetõ sztyeppi n�pek �tvett�k a kor�bbi adminisztr�ci� sz�haszn�lat�t. �gy j�rtak el a t�r�k n�pek is, amelyek szint�n az elõdeiktõl (a zsuan-zsuanokt�l �s a hunokt�l) sz�rmaz� sz�k�szletet haszn�lt�k. Ez esetben azonban a t�r�k�kn�l �s a hunokn�l egyar�nt megtal�lhat� m�lt�s�gnevek �s szem�lynevek nem t�r�k nyelvi hat�st bizony�tanak a hunokn�l, hanem hun nyelvi hat�st a t�r�k�kn�l. Ez�rt a t�r�k�s jellegûnek tekintett hun szavakb�l nem k�vetkezik a hunok t�r�k nyelve.

A j�csen szavak list�ja a Jin Shi (A Jin-dinasztia t�rt�nete) c�mû 135 k�tetes mû f�ggel�k�bõl, a Jin Guo-yu Jie (A Jin nyelv magyar�zata) c. k�tetbõ1 sz�rmazik, amely a mongol Yuan dinasztia (1206-1368) utols� �veiben keletkezett. A j�csenek azon mogher t�rzsek lesz�rmazottai, amelyek a 4. sz�zad v�ge fel�, az �szaki Wei dinasztia alatt – amikor nom�d n�pek t�mege telepedett le �szak-K�n�ban – t�bb mongol nyelvû (pl. szibe �s kitan), valamint koreai t�rzset hajtottak uralmuk al�. Hossz� egy�tt�l�s�k eredm�nyek�ppen a mogher �s a szibe nyelv is �talakult, s ennek sor�n k�lcs�n�sen �tvett�k egym�s szavait. A szib�k v�g�l beolvadtak a mandzsukba, n�h�ny fennmaradt szavuk al�bb l�that� (1. �bra). Amikor 668-ban a Tang-dinasztia seregei megh�d�tott�k a Koreai-f�lszigetet, a mogherek egy r�sze az �jabb h�d�t�k elõ1 m�s vid�kre (v�g�l tal�n a K�rp�t-medenc�be) vonult, a helyben maradottak neve meg j�csenre v�ltozott. A j�csen sz�jegyz�k 125 sz�t tartalmaz, k�zt�k c�meket, t�rzs- �s nemzets�gneveket, valamint term�szeti jelens�gek �s t�rgyak neveit is.

A sz�jegyz�k arr�l tan�skodik, hogy az �zsiai Hun Birodalomnak m�r a keletkez�si hely�n is lehettek magyar, vagy magyarral rokon nyelvû n�pei. Hiszen b�rhol �ltek is a nom�d mogherek a K�n�t�l �szakra esõ hatalmas ter�leteken, mindenk�ppen beletartoztak az �zsiai Hun Birodalomba. A mogherek – esetleg t�bb hull�mban – eljuthattak a K�rp�t-medenc�be, s e v�ndorl�s megmagyar�zn� a magyar nyelv mongol j�vev�nyszavait is, amelyekkel a nyelv�szeink eddig nem nagyon tudtak mit kezdeni.

A hunok nyelv�vel foglalkoz� tanulm�nyok rendszerint megeml�tik a Priszkoszn�l fennmaradt kamosz, medosz �s strava szavakat, amelyekrõl azonban ut�bb kider�lt, hogy nem eredeti hun szavak.

Fontosabb ezekn�l a Jordaneszn�l (Getika LII. 269) fennmaradt ama Dnyeper-vid�ki(?) hun v�ros neve, amelybe a hunok marad�kai Atilla hal�la ut�n visszavonultak. E v�rosn�v a ford�t�st�l f�ggõen Hunniv�r, vagy V�r alak�. (E k�rd�st ma nem tudjuk eld�nteni, de a v�r sz� mindk�t esetben figyelembe vehetõ. Az ut�bbi esetben a “hunnivar” fordulat azt jelenten�, hogy “a hunok nyelv�n V�r”.) A v�r sz� elõfordul M�zesz Khorenacsin�l is, aki a kauk�zusi hunok fõv�ros�t Varacs�nnak mondja. Mai helyneveink k�z�tt is megtal�lhat� az ennek megfelelõ V�rkony, amely az avark�nt emlegetett avarhunok, vagyis v�rkonyok eml�k�t õrzi (a v�r �s az avar genetikusan �sszef�gg). A v�r sz� teh�t biztosan �sszek�ti a hun �s a magyar nyelvet.

Nagy G�za (1897) eml�ti a 350-450 k�r�l �lt Fausztusz Byzantinusz �rm�ny t�rt�net�r�n�l fennmaradt Vatna, m�s v�ltozatban Vadon sz�t, amely a masszag�ta-hunok nyelv�bõl val�, s a Kaszpi-t� partvid�k�n elter�lõ pusztas�g neve. Ma is haszn�lt, j�l �rthetõ szavunk.

A masszag�t�k kir�lyi csal�dja �rm�ny forr�sok szerint az �zsiai hun dinaszti�b�l sz�rmaz� p�rthus Arszak�sz lesz�rmazottja, akinek nev�ben a magyar uras�g/orsz�g sz� rokon�t tisztelhetj�k. E sz�t m�lt�s�gn�vk�nt haszn�lt�k a p�rthus uralkod�k, ahogyan az a magyar sz� jelent�se alapj�n v�rhat� is.

A hun n�pn�v a magyar h�m, kan sz� rokona s a sztyeppi n�pnevek rendszerint “f�rfi” jelent�sû szavakra mennek vissza.A hun nevet az onogurb�l sz�rmaztatott s az idegenek �ltal r�nk alkalmazott hungar “hun har(cos)” n�vben ma is haszn�ljuk. (Varga/2001/227)

Megengedik a hun �s a magyar nyelv azonos�t�s�t, vagy rokon�t�s�t a hun szem�lynevek is. Attila nev�nek jelent�se g�t nyelven aty�cska, de egybecseng a magyar atya sz�val is. Ell�k neve az �rp�d-korban is haszn�lt magyar n�v. Onogeziosz “Hung�za” a hunok vez�re volt, akinek a nev�t ma is �rtj�k, ha tudjuk, hogy a G�za n�v a jabgu, gyev� m�lt�s�gn�v rokona (Czegl�dy/ 1985/64). A Csaba n�vben pedig a szab�rhunok n�pneve maradt r�nk (Varga/2001/87).

E n�h�ny sz� �nmag�ban kev�s lenne a hunok nyelv�nek minden k�ts�get kiz�r� meghat�roz�s�hoz; az azonban nyilv�nval�, hogy hun hagyom�nyunkat az ismert nyelveml�kek kifejezetten megerõs�tik.

Az �jabban felbukkant rov�s�r�sos eml�kek a hagyom�nyt kifejezetten al�t�masztj�k Legteljesebb �sszefoglal�suk 2001-ben jelent meg (Varga/2001), k�z�l�k most csak n�h�nyat eml�t�nk.

A rov�sjelekkel �rt hun nyelveml�kek az al�bbi k�t csoportra oszthat�k.

Az egyik a hun t�rgyakon tal�lhat� hieroglif�k (�rtsd: vall�si szimb�lumokb�l alakult k�pszerû sz�jelek, azaz “szent v�setek”) sora. Jellemzõen mag�nyos jelek, vagy k�t jelbõl �ll� ligat�r�k.Csup�n a sopronkõhidai avarhun felirat �ll h�rom hieroglif jelbõl.

A jelform�k mitologikus k�pvil�ga mellett a kis jelsz�m �s a jelek gondos elhelyez�se is vall�sos jellegû (szimb�lumszerû) alkalmaz�sra utal. A hieroglif�k formailag a sz�kely rov�sjelekkel egyeztethetõk, ez�rt gondoljuk, hogy a sz�kely �r�s jelenti a kulcsot a megsz�laltat�sukhoz. A hieroglif�kat betû�r�sk�nt, magyarul elolvasva nem kapunk �rtelmes sz�veget, sz�jelekk�nt olvasva azonban besz�dess� v�lnak. Azokat a sz��rt�keket haszn�lhatjuk a megsz�laltat�sukhoz, amelyeket kor�bban a sz�kely jelek k�pvil�ga, a vil�gmodellekben bet�lt�tt szerepe, valamint a k�nai �s m�s sz��r�sokban tal�lhat� hasonl� jelek alapj�n az akrof�nia figyelembev�tel�vel k�vetkeztett�nk ki.

Sz�jelk�nti elolvas�suk jogoss�g�t legink�bb a sopronkõhidai rajzot k�s�rõ felirat igazolja. Az �szaki-sarkon elk�pzelt vil�goszlopot �br�zol� karcolatot joggal k�s�ri a “magas õs sarok” felirat: ugyanaz a vall�sos mot�vum jelenik meg a k�pen is, mint a sz�vegben.

A hun �r�smaradv�nyok m�sik, betû�r�sos csoportj�t k�t eml�k: a budapesti jelv�ny �s a tolna megyei s�ly felirata alkotja.

E hun bronzd�sz ismeretlen lelõhelyrõ1 sz�rmazik, jelenleg e sorok �r�j�nak tulajdona. Elõzõ1eg Fekete Andr�s� volt, aki 1997-ben v�s�rolta Budapesten egy �remgyûjtõk �ltal szervezett �sszej�vetelen. Az avar kor elõtti technol�gia alapj�n a bronzd�sz hun kori, azaz nagy val�sz�nûs�ggel hun.^[13] A cik�da alak� jelv�ny form�ja egyed�l�ll�, a korban szok�sos cik�da alak� fibul�k�t�l elt�r (2. �bra).

A bronzd�sz alj�n az �szaki-sarkon elk�pzelt vil�ghegyet szimboliz�l� n�gy “s” (sarok) rov�sjel l�that�. A hunok hasonl�k�ppen (hegyek egym�s f�l� helyezett sor�val) jel�lt�k az �szaki-sarkot, de a h�rom hegybõ1 �ll� v�ltozat gyakoribb. A sarok szimb�lum feletti, h�rom rov�sbetûs �SZAK felirat �rtelme ennek megfelel, a k�p �s a felirat egym�st magyar�zza.

T�rk nyelvû sz�vegre nem gondolhatunk, mert a k�z�psõ jel a t�rk �r�sban ismeretlen.

A K�z�p-Eur�p�ban a III. sz�zadt�l a VIII. sz�zadig haszn�lt k�z�ns�ges germ�n r�na�r�sban a balr�l elsõ jel “i”, a m�sodik “ng” hang�rt�kû. A harmadik jel a VIII. sz�zadot k�vetõen bukkan fel Sv�dorsz�gban, ahol a “p”, “b”, vagy “mb” jel�l�s�re szolg�lt. Nincs okunk �sszeolvasni ezeket a germ�n hangokat, mert semmilyen �rtelmes sz�veget nem adnak.

Mindh�rom betû szerepel a g�r�g �b�c�ben, a jelv�ny r�vid felirat�t g�r�g�l olvasva azonban az iak hangalak ad�dik, aminek szint�n nem tal�lom az �rtelm�t.

A jelv�ny a sz�kely betûkkel jobbr�l balra olvasva sem ad �rtelmes sz�veget. Mivel nem rov�sp�lc�r�l van sz�, amelyen a jobbr�l kezdett olvas�s indokolt lenne, ez�rt – a sopronkõhidai avarhun s�tart� p�ld�ja alapj�n – megpr�b�ltam balr�l jobbra haladva �rtelmezni a jeleket.

Balr�l elsõ a sz�kely rov�s�r�s “sz” jele (3. �bra). A ma haszn�latos f�ggõleges vonalhoz k�pest e bronzba v�gott hun jel kiss� balra dõl. Hasonl�an a Kapossi S�muel 1700 k�r�li, B�l M�ty�s 1718-b�l sz�rmaz� �s Oertelius 1746 elõtti betûsor�ban, a nagyb�nyai reform�tus egyh�z anyak�nyv�be 1820 k�r�l bejegyzett sz�kely �b�c�ben l�that�, valamint n�melyik t�rk, l�diai �s likiai “sz” betûkh�z.

A jelv�ny k�z�psõ jele (4. �bra) a sz�kely “a” (Anat, anya) rov�s betûvel azonos.

A harmadik (jobb oldali), k�tfog� f�sûnek nevezhetõ hun jel m�r nehezebben azonos�that�, b�r ugyanilyen “�/õ” jel ismert az 1501-bõl sz�rmaz� cs�kszentm�rtoni feliratb�l (5. �bra), valamint egy kurz�vabb v�ltozat szerepel a B�l M�ty�s (1718), Szentkir�lyi S�muel(1730) �s a nagyb�nyai reform�tus egyh�z (1820) �ltal feljegyzett betûsorokban is. Az “�/õ” hangok jel�l�se azonban a k�l�nb�zõ sz�kely �r�seml�kekben kor�ntsem egys�ges, 5-6 teljesen elt�rõ alakv�ltozat ismert. K�joni “�” betûje p�ld�ul Marsigli rov�snapt�r�ban �s a nikolsburgi �b�c�ben is “�” hangot jel�l.

Ezek a jelens�gek �sszhangban vannak azzal, hogy maga az “�/õ” hang is viszonylag k�sõn alakulhatott ki a magyar nyelvben. P�ld�ul a latin-magyar betûs iratokban m�g n�h�ny �vsz�zaddal ezelõtt is K�rmend nev�t idõnk�nt K�rmendnek �rt�k (s nyilv�n �gy is ejtett�k). Aligha lehet�nk teh�t bizonyosak abban, hogy ez a rov�sjel a hun korban is az “�/õ” hangot jel�lte.

A harmadik jel eset�ben a hangalak �s a jeln�v tiszt�z�sa v�gett a formai p�rhuzamokhoz kell fordulnunk. Ilyenek az orchoni t�rk “k”; a germ�n “b” bjarkan “nyirfa” r�na; a k�nai fou “big mound, earthen hill”; sõt az “�k�r” jelnevû f�n�ciai alef betû �s a latin “k” is (5. �bra).

K�tfog� f�sûre hasonl�t az “�/�” elõtt �s ut�n �rhat� orhoni t�rk “k” (azaz az “�k”, “�k”, “k�”, “k�” sz�tagcsoport) jele. E sz�tagcsoportot a jenyiszeji t�rk �r�sban az �l�re �ll�tott k�t hegy rajza jel�li, s e k�pszerûbb grafikai v�ltozat hozz�seg�t benn�nket a fenti hun jel meg�rt�s�hez. A k�t �l�re �ll�tott hegy ugyanis a sz�kelyben az “m” (magas) jele. Az – esetenk�nt �l�re �ll�tott – hegyek sora a magyar n�pi k�pjelek k�z�tt �s egy hun sz�jv�gen is az �gbe vezetõ �t, a vil�ghegy szimb�luma (Varga/1998 4., 10., 15. �bra).

A fibula harmadik jele teh�t valamif�le kiemelked�sre, szikl�ra, hegyekbõl �ll� l�pesõre, a magasba vezetõ �tra utal.

A germ�n r�na�r�s �szaki (sv�d, norv�g) v�ltozat�ban szint�n tal�lhat� egy k�tfog� f�sû alak� “p/b/mb” jel. Ennek a d�n meg a korai (k�z�ns�ges) jelsorban ugyancsak az �l�re �ll�tott k�tcs�cs� hegy felel meg. A jel neve Jensen szerint bjarkan, ami Bern�th Istv�n t�j�koztat�sa szerint “ny�rfa” jelent�sû, a ny�rfa pedig a s�m�nhitû n�pekn�l a s�m�navat�s sor�n az �gbe vezetõ utat szimboliz�lja. A ny�rf�t e szertart�sok sor�n gyakran helyettes�tik l�tr�val, de akkor ezt a l�tr�t is ny�rf�nak nevezik. Azaz joggal gondolunk arra, hogy e germ�n bjarkan is az �gbe vezetõ �t (l�tra, vagy l�pcsõ) jele.

A k�nai fou “nagy domb, f�ldhalom” egyik v�ltozata (Karlgren 1957/1108/b jele) h�rom �l�re �ll�tott hegy, a 1108/c v�ltozat pedig egy h�romfog� f�sû (5. �bra).

A k�pszerû – teh�t az �l�kre �ll�tott �s megszem�lyes�tett hegyeket �br�zol� – jelek neve a fenti hangalakok, jelnevek �s k�pek alapj�n a kõ lehetett.

A line�ris v�ltozatot, a “k�tfog� f�sût" azonban egy �k�r h�tgerinc�nek �s k�t szarv�nak is �rtelmezhett�k (olyasf�le megfontol�ssal, mint ahogy a hegyeken tisztelt Ba�l �ll�tott maga helyett bika alak� ut�dot). �gy feltehetn�nk a line�ris jelv�ltozatok eset�ben az �k�r jelnevet is (v�. t�r�k �k�z “�k�r”) – ha az �k�r az “�k �r”, “�k �r” �sszet�telbõl alakult ki �s hegyes szarvai miatt egy (hegy)isten szimb�luma volt.

A fibula harmadik jele (a “kõ”, “�k kõ”, “�k �r”, vagy “�k�r” hieroglifa) a hunokn�l tal�n m�g a “k” hangot jel�lte, ak�r k�sõbb a t�rk�kn�l, vagy a latinban ma is. Idõvel (a hun kor ut�n?) az�rt v�ltozhatott meg a hangalakja “�/õ”-re, mert a sz�kelyben f�l�s sz�m� “k” jel volt (ma is kettõ van), de “�” betû egykor tal�n nem volt.

A magyar nyelv fejlõd�se (az “�” hang elk�l�n�l�se) kik�nyszer�thette a kõ (�k�r?) jel�nek “�” betûk�nt val� alkalmaz�s�t. Ez a t�rk sz�tagcsoport-jel a magyar kõ, �k, �k�r szavak jel�l�s�vel �sszef�gg�sben alakulhatott ki.

A fibula h�rom jel�nek betû szerinti olvasata eszerint szak, amely “ter�let, orsz�g” jelent�sû �s az �szak (�j szak “az �j birodalma”) �sszet�telben ma is haszn�ljuk. A feliratot tal�n szakõ “szent kõ” alakban is olvashatn�nk az obi-ugor sanki "nagy isten" alapj�n �s ez az �szaki sarkon elk�pzelt �s a fibul�n �br�zolt megszem�lyes�tett vil�ghegy miatt logikus is lenne.

A sza + kõ “szent kõ” �rtelmez�st erõs�ti a rokon szak�ll sz� “�st�k�s f�nycs�v�ja”, “bizonyos n�v�nyek term�s�bõl ki�ll� sz�lak egy�tt”, “tajt�kpip�n l�võ mocsok”, “�reg ember”, “a keny�r p�pja”, “a k�m�ny p�rk�nyzata alatt l�võ, kiugr� t�glasor” jelent�sbokra, amely vagy megszem�lyes�t�sre vagy kiemelked�sre utal. Az �szaki-sarok (a vil�goszlop) pedig megszem�lyes�tett, Istennel azonos�tott kiemelked�s.

Val�sz�nûbb azonban az �szak olvasat, amely e szakõ �s szak fejlem�nye. A hangz�ugrat�s szab�lyai szerint ugyanis az “e/�” kezdõhangot a szak el� olvashatjuk – azaz a hun jelv�nyre az �SZAK sz�t �rt�k magyarul, sz�kely rov�s�r�ssal.

Gondolatis�ga alapj�n a cik�da alak� jelv�ny uralkod�i szimb�lum is lehetne. Egyszerû kivitele miatt azonban val�sz�nûbb, hogy katonai rangjelz�s volt. A vit�z temet�sekor a jelv�nyt a kor�bbi lecs�ngõ helyzet�bõ1 felfel� ford�tva helyezt�k a s�rba, hogy a halott lelk�nek az �gbe vezetõ utat mutassa. E szok�sr�l tan�skod� s�rleletek a nagysz�ks�si hun �s a felsõ-tisza-vid�ki honfoglal� magyar s�rokb�l egyar�nt ismertek.

A k�rd�ses jelsort Soproni S�ndor k�z�lte 1967-ben. Le�r�sa szerint k�lesdi, vagy k�rny�kbeli gazd�lkod� tal�lta meg a hat s�lyb�l �ll� sorozatot, amelynek n�gy darabj�n kisebb felirat tûnik szembe. A s�lyok form�ja szokatlan, nincs anal�gi�juk, pontos lelõk�r�lm�nyeik sem ismertek.

A feliratok lehets�ges �rtelm�t elõre jelzi, hogy Soproni S�ndor szerint a s�lyokon a v�rhat� s�ly-jelz�seken t�l n�ha felt�ntetik a tulajdonos nev�t is. Nem mindegyik s�ly-jelz�s kifog�stalan, amennyiben a jelzett s�lynak (unci�kr�l �s dext�nsokr�l van sz�) a t�nyleges s�ly nem mindig felel meg pontosan. Ezzel egy�tt is �gy tûnik, hogy a lelett�rgyak �s jel�l�seik a r�mai kor jel�l�si �s s�lyrendszer�nek ut��let�hez �s hat�rter�let�hez tartoznak – azaz a hun kor hagyat�k�r�l lehet sz�.

Az egyik s�lyon halv�nyan bekarcolva, sz�kely rov�sbetûkbõl �ll� elmos�dott sz�veg l�that� (6. �bra). A felirat j�l olvashat�, de jelei k�z�l kettõnek a felold�sa magyar�zatra szorul.

Az egyik a t�kr�z�tt (a f�ggõleges tengelye k�r�l megford�tott) “n” betû, amely k�tszer is elõfordul a sz�vegben. Ezekben az elõidõkben m�g j�l ismert volt a jelek fogalom�rt�ke. Ez�rt elegendõ lehetett egy “nagy” hegyet rajzolni az “n” felid�z�se �rdek�ben s kev�sb� volt fontos a grafikai alak ir�nyults�ga, amely ekkor – �ppen a sz��rt�k ismerts�ge miatt – m�g nem r�gz�lt egy�rtelmûen.

Hasonl� k�vetkezetlens�g l�that� a csornai hun sz�j v�gen �s a sopronkõhidai s�tart�n is, ahol a szint�n hegyet �br�zol� “m” v�ltozatai ir�nyulnak egyszer jobbra, m�sszor meg balra. Nyilv�n nem az volt az �rdekes itt sem, hogy a hegyek cs�csa balra mutat-e, vagy jobbra, hanem az, hogy a fokok a “magas”-ba vezetnek.

A m�sik magyar�zatra szorul� betû a jobbr�l elsõ jel, amelynek formai p�rhuzamai elvileg k�t hang�rt�k behelyettes�t�s�t is megengedik. Az egyik formai megfelelõ a fentebb ismertetett budapesti jelv�ny “k” betûje, amivel a KeSZi D�NeSN� olvasatot kapjuk. Friedrich Kl�ra a cs�kszentm�rtoni “õ” betû figyelembev�tel�vel az ÕSZ D�NeSN� olvasatot javasolja. Az “õ” hang azonban nem adna �rtelmes olvasatot a budapesti jelv�ny betûsor�ban, itt teh�t – olvasat�nak elfogad�sa eset�n – ellentmond�s keletkezne. Mi�rt haszn�lt�k volna a hunok ugyanazt a jelet egyidejûleg k�t k�l�nb�zõ hang jel�l�s�re? T�bb joggal sz�m�tunk arra, hogy az azonos kor� hun feliratokban egy jelnek csak egy hang�rt�k felelt meg.

B�r semmiben sem lehet�nk teljesen biztosak, �gy v�lj�k, hogy a jel hang�rt�k�nek v�ltoz�s�t a sz�kely “õ” jel kialakul�s�r�l (a “k” fogalomjel “k” �s “õ” betûkre hasad�s�r�l) fentebb mondottakkal elfogadhat�an magyar�ztuk.

Hangs�lyoznunk kell, hogy a KeSZi D�NeSN� olvasatot nem tekintj�k v�glegesnek, mert az t�lzottan modernnek tûnik.^[14] Az olvasatb�l csak a m�ssalhangz�kat tekintj�k elfogadhat�nak, a mag�nhangz�k eset�ben (azok jel�letlens�ge miatt) szabad az �t a tov�bbi tal�lgat�sok �s elemz�sek elõtt. A felirat – a jelform�k alapj�n – az olvasat esetleges bizonytalans�gai ellen�re is a sz�kely �r�shoz k�thetõ �s �gy feltehetõ, hogy egy magyar nyelvû sz�veget rejt.

Az �j rov�s�r�sos hun nyelveml�kek teh�t a hagyom�nyban megõrzõd�tt k�pet t�masztj�k al�: a hunok magyarul besz�ltek, mert a hunok �s a magyarok azonosak.

K�t t�rt�neti feljegyz�ssel is rendelkez�nk, amely seg�t a hun nyelv jelleg�nek tiszt�z�sakor: az egyik Menandrosz mûv�ben, a m�sik a Tarih-i �ng�r�szben tal�lhat�. Ezeket az adatokat a hunokkal foglalkoz� tanulm�nyok szerzõi rendszerint meg sem eml�tik.

�d�tõ kiv�tel Sebesty�n L�szl� (1975/41-43), aki eml�keztet Menandrosznak Czegl�dy K�roly �ltal 1954-ben k�z�lt adat�ra: “e dologban Czegl�dy a m�rvad� szakember, de vele pend�l egyet a vil�gt�rt�nelem is. ... Menander ugyanis elmondja (az avarokr�l), hogy �lt�zet�k az, ami a hunok�, nyelv�k is egy a hunok�val, mivel tolm�csuk e n�p rendes tolm�csa volt”.^[15] Azaz a hunok marad�kaival �s az �jonnan �rkezõ avarokkal 558 t�j�n folytatott t�rgyal�sokon a biz�nci udvar ugyanazt a tolm�csot tudta alkalmazni, mert a hunok �s az avarok egy nyelven besz�ltek.

Menandrosz az avarok �s a hunok nyelv�nek azonoss�g�r�l besz�1. E n�pekrõl tudjuk, hogy elõzõleg a heftalita Hun Birodalomban �ltek egy�tt �vsz�zadokig. Õk lehetnek a csodaszarvas mond�ban eml�tett k�t testv�rn�p, a testv�rn�pek pedig azonos, vagy hasonl� nyelven besz�lhettek. Menandrosz h�rad�sa egyed�l is elegendõ a hun-magyar nyelvi azonoss�g meg�llap�t�s�hoz. Ma m�r ugyanis egyre nyilv�nval�bb, hogy az avarok olyan nagy t�megben �lt�k meg �rp�d n�p�nek honfoglal�s�t, hogy az avar alapn�pess�g egyed�l is meghat�rozta a l�trej�võ �j Magyarorsz�g nyelv�t. Ha az avarok nem magyarul besz�ltek volna, akkor most mi sem besz�ln�nk magyaru1.^[16]

A m�sik t�rt�neti forr�s a Tarih-i �ng�r�sz h�rad�sa (1982/39), miszerint "amikor abba a tartom�nyba (a K�rp�t-medenc�be) �rkeztek, l�tt�k, hogy (ott) az õ nyelv�k�n (azaz Hunor n�p�nek nyelv�n) besz�lnek (az ottani n�pek)". Sajnos a T� sem nevezi meg mag�t a nyelvet, puszt�n annyit �ll�t, hogy a n�pek nyelve azonos. Tov�bbi neh�zs�get jelent, hogy a T� n�pneveivel sem �llunk sokkal jobban. Am�g Menandrosz vil�gosan hunokr�l �s avarokr�l besz�l, a T� eset�ben csak az nyilv�nval�, hogy a bevonul�k eset�ben hun-ut�d n�prõl van sz�. A Tarih-i �ng�r�sz Hunor n�p�nek t�rt�net�rõ1 sz�l, amely n�p neve “egyszer �ng�r�szre v�ltozott”. Ez�rt e honfoglal� (pontosabban visszat�rõ) n�pet gondolhatn�nk hunnak, onogurnak (szab�rnak), vagy magyarnak is. A helyben tal�lt õslakoss�g n�pnev�t a T� nem hagyta r�nk, de a Csaba-monda alapj�n a sz�kelyekkel azonos�thatjuk õket.

M�gis, a szûkszav�s�guk ellen�re is, ezek az adatok felhaszn�lhat�k a hun-magyar nyelvi azonoss�g ellenõrz�s�re. K�nnyen bel�that� ugyanis, hogy ha a fenti id�zetekben szereplõ n�pek b�rmelyike magyar, akkor a t�rt�net�r�k a hun nyelv magyars�g�t bizony�tj�k. Ehhez azt kell tiszt�zni, hogy mely n�pek szerepelnek a h�rad�sokban, s hogy ezek valamelyike azonos-e a magyars�ggal.

A visszat�r�s k�r�lm�nyeinek tiszt�z�s�ra lehetõs�get ad a T� ama t�j�koztat�sa, amelyet k�zvetlen�l az id�zett hely elõtt ad: “egy nap Adzsem (Perzsia) orsz�g�nak padisahja Kosztantinije (Biz�nc) fejedelme ellen hadj�ratot ind�tott, �s emiatt Dzsiddija (Szk�tia)^[17] orsz�g�nak uralkod�j�t�l seg�ts�get k�rt. Dzsiddija fejedelme seg�ts�g�l Hunor n�p�bõl. ... h�szezer katon�t gyûjt�tt �ssze, �s Adzsem padisahj�hoz k�ldte (ezt a sereget). Amikor Adzsem padisahja is Kosztantinije ellen ment, az eml�tett Hunor n�p�t t�mad�s �rte, mely azt�n ily m�don elv�lt Adzsem padisahj�t�l, �s Pannonija tartom�ny�ba k�lt�z�tt.”

Azt a t�rt�nelmi helyzetet kell teh�t azonos�tanunk, amikor egy hun-ut�d n�p Perzsia sz�vets�gesek�nt Biz�ncot t�madta, mik�zben egy nagy erejû t�mad�s miatt v�g�l a K�rp�t-medenc�be vonul.

Az idõpontot Perzsia �s Biz�nc ellens�gesked�sei hat�rozz�k meg: ilyen harcokra 527 �s 532, valamint 540 �s 545 k�z�tt ker�lt sor (Br�hier/1999). Perzsi�t ekkor Kav�d (488-531) �s fia, K�rosz (Khoszrau Anosirv�n, vagy Nusirv�n, 531-579) uralta. Az õ nev�k szerepel Keve �s Ke�r alakban a magyar kr�nik�k kir�lylist�iban is. Kav�dot a hunok �ltett�k vissza a perzsa tr�nra, K�rosz pedig avar any�t�l sz�letett. Mindketten a heftalita Hun Birodalomnak (azaz Szk�ti�nak) ad�ztak. Tabari �s a Derbend N�hme szerint K�rosz alap�totta a kauk�zusi Madzsar v�rost, a t�r�k forr�sok pedig azt �ll�tj�k: K�roszr�l maradt re�nk a Szent Korona (Varga/1999/169). Ezek a kapcsol�d�si pontok arra utalnak, hogy j� nyomon j�runk.

506 �s 557 k�z�tt a Kauk�zus �szaki elõter�ben, de r�szben a Kauk�zuson t�l is, a szab�rok az urak (V�s�ry/1993/132). E helyzetnek a t�rk�k 557 k�r�li t�mad�sa vet v�get, de ugyanezen t�rk t�mad�s puszt�tja el a heftalita Hun Birodalmat is. A heftalita Hun Birodalomb�l menek�lõ avarok a kelet-eur�pai sztyepp�n egyes�lnek a szab�rokkal s v�l�k vonulnak a K�rp�t-medenc�be.

L�that�, hogy a hunokt�l az avarokon �t �rp�d honfoglal�s�ig �velõ szab�r t�rt�net adja meg a v�laszt arra a fenti k�rd�s, hogy milyen (azonos nyelvû) n�pek K�rp�t-medencei tal�lkoz�s�t eml�theti a T�.

A forr�sokb�l az is kider�l, hogy a szab�rok �s az avarok egyar�nt a heftalita Hun Birodalom n�pei voltak eredetileg. A szab�rok azonban az avarokn�l kor�bban indultak el nyugatra: Atilla idej�ben megj�rt�k a K�rp�t-medenc�t, K�rosz (Nusirv�n) idej�ben pedig a Kauk�zus vid�k�n tany�ztak.

K�rosz �rja az Intelmeiben, a Karnamag VI. �s IX. epiz�dj�ban, hogy 53 ezer t�rk�t^[18] (k�zt�k h�szezer igen j� lovast!)^[19] telep�tett le Al�norsz�g hat�r�n, valamint Azerbajdzs�nban �s a mervi o�zisban.^[20] H�t t�rzsre osztotta õket �s kag�nokat jel�lt ki f�l�j�k. Ezzel f�gg �ssze, hogy Kav�d �s K�rosz egyik legfõbb bizalmasa, a vall�si bonyodalmakban �s politikai villong�sokban nagy szerepet j�tsz� Zaberg�n “szab�r k�n”, az 526-ban a biz�nciak ellen k�ld�tt perzsa sereg nesztori�nus vall�s� vez�re volt. Mivel K�rosz 542-ben lefejeztette a nesztori�nus egyh�z fej�t, Zaberg�n �s szab�rjai elhagyj�k Ir�nt. (Feh�r/1972/71-95). Nem sokkal ezut�n, a t�rk t�mad�s^[21] k�vetkezt�ben 557 k�r�l �sszeoml� heftalita Hun Birodalom avarjai k�vetik Zaberg�n szab�rjait.

A kijevi orosz õskr�nika is megõrizte e t�bb hull�mban zajl� v�ndorl�s eml�k�t: “Keletrõl, a szk�t�k f�ldj�rõl elõsz�r a bolg�r-t�r�k�k �rkeztek, �s letelepedtek a Duna ment�n.^[22] Majd az oborok �s a feh�r ugorok k�vetkeztek, akik (623-ban) Herakliosz cs�sz�r ellen hadakoztak.^[23] K�sõbb, m�r Oleg fejedelem idej�ben (897-912) a fekete ugorok vonultak el Kijev mellett.^[24]”

Az orosz õskr�nika elsõk�nt id�zett mondat�ban szereplõ bolg�rokat hun ut�