32.Szkita aranyvros
2007.06.16. 17:24
|
|
|
A Szkta aranyvros! 6000 aranytrgy a srban!
Nmet rgszek nemrgiben a szibriai sztyepken folytatott kutatsaik sorn hihetetlenl gazdag Szkta lelet egyttesre talltak. A krlbell 2500 ves leleteket a Herman Parzinger ltal vezetett kutatcsoport egy valsznleg kultikus temetkezsi helyen , egy "blokkhzhoz" hasonlthat hz egyttesben talltk. Tbb mint 6000! aranytrgyat magba foglal lelet tbb mint 50 kilogramm sznaranyat tartalmaz!
A lelet gazdagsga meghaladja a Trjai vagy akr a Tuthenkamen srjnak gazdagsgt. A lelet tudomnyos szempontbl is vilgraszl. A megtallt trgyak olyan eddig ismeretlen kultrrl s formavilgrl tanskodnak amely alapjaiban rengeti meg a Szkta kultrrl eddig alkotott kpet. A Szktk a bronzkor sorn mint indoeurpai lovas np tr ki a keleti sztyeppek vidkrl s indul dl s nyugat fel. Elszr a Kimmerekkel keverednek hborba majd mr trtnelmi forrsokban emltve a az Asszrokkal s a Mdekkel vvnak hbort. Kxarsz(628-ban) veresget mr a szkta seregekre majd Dareiosz (514-512 kztt) vezet hadjratot a mr a Fekete tengertl keletre fekv vidkeken l Szktk ellen.
A szktk a Dnyeszteren tkelve benyomulnak a balkn flszigetre, az Al-Dunhoz s a Krpt-medencbe. A Szktk eljutnak a mai Nmetorszg(Bajororszg) terleteire , s Itliba is betrnek. A Szktk knny fegyverzet lovasok, szarbl kszlt, ketts grblet j hrral, hrom l hegy nylvesszvel van felszerelve. Harcmodoruk s fegyverzetk ersen hasonlt a ksbbi Hun, Avar, Magyar tpushoz. Lersok alapjn szinte sszetveszthetek. Ha nem tudnnk p mely nprl van sz ,nyugodtan sszetveszthetnnk brmelyikkel.
Halottkultuszuk a pusztai npekre jellemz srhalmos temetkezs. A fejedelmeiket srhalmok gy nevezett kurgnok al temetik. A legnagyszerbbek Dl-Oroszorszgban tallhatak, de nem egyet haznkban is feltrtak mr.
|
|