Bevezetõ

L�tezik egy mond�s: "Aki ismeri a m�toszokat, az ismeri az embereket." Az emberis�g tapasztalatokat szerzett, amelyeket azut�n az asztrol�gia dolgozott fel �s tett tov�bbadhat�v�. Cselekedeteinket ugyanis a benn�nk rejlõ �vezredes tapasztalatok ir�ny�tj�k. A tapasztalatok olyan erõk, amelyek az �rtelemtõl f�ggetlen�l mozgatnak benn�nket.
A hagyom�ny szerint ez az erõ az emberben lakoz� isteni szf�r�b�l ered, s csup�n az�rt vet�tj�k az �gre, hogy ez�ltal objekt�vebb k�phez jussunk. Objekt�vnek lenni azt jelenti, elt�volodni �nmagunkt�l, vagyis a szubjekt�v elemektõl. Az ember soha nem fogja egyetlen isten l�tez�s�t sem bebizony�tani.

A l�lek, a tudattalan azonban ismer egy benn�nk rejlõ erõt. Ez�rt is van az, hogy a benn�nk �lõ lelkek is olyan sokf�l�k, mint mondavil�gunk istenei. Eleinte abban a t�vhitben �lt�nk, hogy minden a saj�t akaratunkon m�lik, �s valamennyi d�nt�s saj�t elhat�roz�sunk gy�m�lcse. Azonban hajlamosak vagyunk �tsiklani af�l�tt, hogy l�tezik egy pont, ahonnan m�r nincs vissza�t, egy pont ahol m�r nem v�laszthatunk, �s m�r nem tarthat vissza semmif�le �rtelem. Ekkor m�r saj�t utunkat j�rjuk, �s megsz�llottk�nt �ld�z�nk valamit, ami teljess�ggel f�l�tt�nk �ll �s hatalm�ban tart.
Ezzel alakot �lt�ttek �s vezetõnk�l szegõdnek az istenek �s archet�pusaik. Az asztrol�gia egyik �rdeme, hogy megfejtette a rendk�v�l szerte�gaz� �s sokszor nehezen �ttekinthetõ istenm�toszok l�nyeg�t. Az asztrol�giai archet�pusokat teh�t az emberi tapasztalatvil�g protot�pusainak tekinthetj�k.

Apoll� - Nap

Ritk�n fordult elõ, hogy az istenek �s istennõk val�s�gos alakban mutatkoztak meg az emberek elõtt. Idej�k legnagyobb r�sz�t az Ol�mposzon t�lt�tt�k. Õk annak k�sz�nhett�k halhatatlans�gukat, hogy rendszeresen fogyasztott�k fels�ges italukat, a nekt�rt, �s �nyenc eledel�ket, az ambr�zi�t. Sz�mos term�szetfeletti tulajdons�ggal rendelkeztek, p�ld�ul meg tudtak jelenni emberi �s �llati form�ban egyar�nt.

A g�r�g istenek ugyanolyan j� �s rossz tulajdons�gokkal rendelkeztek, mint az emberek, �ppen ez�rt az Ol�mposz gyakran volt hangos a vit�kt�l �s visz�lyokt�l. Apoll�n,- Zeusz �s L�to fia, Artemisz ikertestv�re- neve olykor egyszerûen Phoibosz " Ragyog�", jelen�tette meg az �kori g�r�g mitol�gi�ban a Nap erej�t. Vihar, tûz �s f�nyisten volt, az �let isteni fia, a tisztas�g, a vil�goss�g �s f�ny gy�gy�t� erej�nek hordoz�ja. A j�sl�s �s a k�lt�szet istene. T�zes nyil�val elpuszt�tja az alvil�g s�t�t l�nyeit, az ellene fordul� vagy l�zad� embereket.

�rtett a betegs�gek, sebek orvosl�s�hoz. K�lsej�t tekintve dali�s, ar�nyos testalkat�, fej�t aranyos f�rt�k bor�tj�k, tekintet�bõl nyugalom �s a szellem f�nye �rad. Szereti a dalt �s p�rtolja a k�ltõket, õ a m�zs�k karvezetõje, a lantj�t�kot Herm�sztõl tanulta. A lakom�kon az isteneket dallal, muzsik�val gy�ny�rk�dteti. Kedvenc �llata a hatty� �s azok a madarak, amelyeknek r�pt�bõl j�solni szoktak. Gy�gy�t� istenk�nt hat�sk�r�be tartozik a bûn�k elt�rl�se, olykor azonban szigor�an les�jt a haland�kra, p�ld�ul ikertestv�r�vel, Artemisszel lenyilazza az elbizakodott Niob� gyermekeit, m�skor j�rv�nyt k�ld az emberekre.

 �rt a vad�szathoz is felszerel�s�hez tartozik egy ez�st �j, melynek ny�lvesszõi mindig c�lba tal�lnak. Kedvesei k�z�l h�res Daphn�, aki elutas�totta szerelm�t, ez�rt az isten bab�rf�v� v�ltoztatta. 

 Az asztrol�giai Nap, �leterõnk szimb�luma. Az �letet, az alkot�st szolg�l�, a neh�zs�geket lek�zdeni k�pes erõ jelk�pe. V�llalkoz� kedvre, b�tors�gra buzd�t. A mondavil�g azonban a negat�v von�sokat sem hallgathatja el. Neki tulajdon�t n�h�ny jellegzetes emberi gyenges�get, mint p�ld�ul �ntelts�get, kritik�tlans�got, saj�t szem�ly�nk t�lbecs�l�s�t. Apoll�n a bab�rkoszor� visel�s�nek dicsõs�g�n k�v�l, mag�ban hordozza a m�ly zuhan�s lehetõs�g�t.

A g�r�g mondavil�gb�l sz�rmazik a " napvil�gra ker�l" kifejez�s, ami a sz�l�sban rejlõ igazs�g alapja. Aki hazudik, az menek�l a f�ny elõl, a s�t�tben adja �t mag�t bûn�s sz�nd�kainak �s val�di dion�szoszi k�bulatban lel m�lt� jutalomra. Dion�szosz a vil�got beragyog� hatalmas Nap ellenistene. Õk ketten azonban m�gis egyazon istenszimb�lum k�t arca. A Nap a horoszk�pban arr�l ad felvil�gos�t�st, hogyan viselkedem, mennyire b�zom magamban, mennyire vagyok �n�ll�, cselekvõk�pes, milyen erõs az akaratom �s megval�s�t� erõm. Hol van �letem s�lypontja, melyik az az �letter�let ahol kiteljesedhetek, �s kibontakozhatok. Milyen a viszonyom a tekint�lyt, hatalmat k�pviselõ emberekkel. Mennyire vagyok �leterõs, eg�szs�ges �s �letvid�m.

Holdistennõk

A m�sik fõvil�gos�t� a Nap ut�n a Hold is mag�ra vonta az emberek figyelm�t. Nem ok n�lk�l v�lt a Hold, k�l�nb�zõ korok, k�l�nb�zõ n�pek szem�ben legfõbb isteni jelk�p�v�. A Nap a f�rfiass�g, a Hold a nõiess�g szimb�luma. Szinte valamennyi mitol�gi�ban nõi alakban jelenik meg a Hold, �s amilyen sok arca van a Holdnak, olyan sokf�l�k a holdistennõk is. Szel�n� a holdistennõ a befogad�, nõi princ�piumot jelenti, neve "sug�rz�t" jelent. Uranosz �s Gaia gyermeke. Testv�re �s feles�ge H�liosznak, a napistennek, akivel csak titokban lehetnek egym�s�i, Szel�n� eltûnik, amikor H�liosszal egyes�l. �jhold van, a kezdet �s �jrakezd�s idõpontja.

Egy �j ciklus kezdõdik, �s �gy tal�ljuk meg a Nap �s Hold egyes�l�s�ben a mag, a cs�ra a dolgok õskezdet�nek k�p�t. Szel�n� a term�kenys�g, a nõk az otthon �s a csal�d istennõje, de az �jszak��, az alv�s� �s a hal�l� is. �sszef�gg�sbe hozhat� a F�ld �letritmus�val, az �r- ap�llyal, amelyet a F�ld t�megvonz�sa id�z elõ, �s minden olyan folyamattal, amelyben a sz�let�s �s elm�l�s ciklusa jelen van. A monda szerint, a sz�p fiatal isten Endymion egy barlangban aludt, Latmosz hegy�n, amikor Szel�n� megpillantotta. A monda k�l�nb�zõ okokat eml�t, hogy mi�rt aludt el �r�kre, egyik szerint, az õ v�gya volt, mert irt�zott az �regs�gtõl, �gy az alv�s megõrzi �r�kre fiatals�g�t �s sz�ps�g�t.

A m�sik t�rt�net szerint Zeusz felfedezte H�r�val val� titkos szerelm�t, �s �r�k �lomba mer�tette. Szel�n� egyes�lt az alv�val, an�lk�l, hogy egy sz�t sz�lt volna, �s �tven l�nnyal aj�nd�kozta meg. Itt tal�ljuk meg a sz�tlan, csendes odaad�st, a k�szs�gess�get �s az �sszetartoz�st, amelyek jellemzõek a Hold princ�piumra. Itt �jra elõj�n a term�szet �szt�n�s term�kenys�ge, mely gondolatok n�lk�l szaporodik,- egy belsõ ritmusnak engedelmeskedve.
Artemisz a g�r�g mitol�gia szûz istennõje a term�szetes �rintetlens�gben �lõ le�nyok jelk�pe, a Hold egy m�sik aspektusa, k�pe megfelel a n�vekvõ Holdnak, amely m�g nem �rte el a teljess�get, vagyis a teliholdat. Gy�ny�rû fiatal hajadon, ar�nyos termettel, derûs �s egyben komoly tekintettel. K�l�n�sen ragaszkodik hajadons�g�hoz. Mindj�rt sz�let�se ut�n, l�tva, hogy anyja mennyit szenvedett Apoll�n vil�gra hozatal�val, arra k�rte Zeuszt, hogy �r�kk� szûz maradhasson. Otthona z�ld erdõs�g, a tiszta forr�s, ahol �llatokra vad�szik. Õ a szûzies tisztas�g v�delmezõje. K�s�ret�hez tartoznak a harcias amazonok, akik vak d�hvel, �nmagukat elcs�f�tva harcolnak tisztas�guk megõrz�s��rt a f�rfiak vil�ga ellen.

A telihold megfelelõje H�ra, Zeusz feles�ge. Õ az anyas�g istennõje, �s, a nõk fontos szerep�re utal a g�r�g mitol�gi�ban. H�ra az otthonok �s tûzhelyek õrzõje. A h�zass�g t�rv�nyeit szigor�an betartja, de nemcsak saj�t mag�t v�di az idegen f�rfiakt�l, hanem Zeuszt is szeretn� a nõktõl, ami nem mindig siker�l, ez�rt a m�toszokban f�lt�keny istennõk�nt �br�zolj�k. Perszephon� -Zeusz �s D�m�t�r l�nya- birodalma, a teljes els�t�t�l�s fel� tart� holdsarl� alvil�gi istennõj�nek lakhelye.
A monda szerint �pp vir�got szedett t�rsnõivel Szic�li�ban, amikor kett�hasadt a F�ld, �s H�d�sz az alvil�g istene elõbukkant aranyszeker�vel �s elragadta õt. Hi�ba kereste anyja, hi�ba borult gy�szba a f�ld, Perszephon�nak az alvil�gban kellett maradnia. K�sõbb D�m�t�r k�r�s�re Zeusz megengedte, hogy az �v k�tharmad�t az Ol�mposzon t�ltse, de a t�bbi egyharmad �vet f�rj�vel kellett t�ltenie az alvil�gban.

Az �jholdnak, de k�l�n�sen a holdfogyatkoz�snak a fekete Holdnak Hekat� az istennõje, - boszork�ny- az �jszaka kir�lynõje, h�rom feje van �s egy kutyafalka kis�ri. Lef�tyolozott arccal, kez�ben f�kly�val, fõleg keresztutakn�l, vagy a temetõkben jelenik meg, roml�st �s hal�lt visz mindenhov�. Hekat�t, a m�regkeverõt, nemhi�ba k�t�tt�k a holtak birodalm�hoz. Kezdetben j�t�kony istennõnek sz�m�tott, k�sõbb azonban a s�t�t tudattalanb�l felt�rõ f�lelmet, testes�ti meg. N�la lel otthonra az eg�sz d�monvil�g, a k�s�rtetj�r�s, a var�zslat �s lid�rces �lmaink minden alakja. Az �j leple alatt kiv�l�an ûzi var�zsl�i mesters�g�t. M�g Zeusz is tisztelte hatalm�t, �s senki sem merte õt akad�lyozni.

A Hold l�lektanilag tekintve, �rzelmi vil�gunk, lelk�nk alaphangulat�t szimboliz�lja, valamint, a tudattalan, �szt�n�s �rzeteinket �s �rzelmi mint�inkat, amelyeket a mindennapokban meg�l�nk. A Hold azt mutatja, hogyan reag�lunk a k�lsõ ingerekre, milyenek a lelki reakci�ink. A legelsõ mint�k csecsemõ �s kisgyerekkorban aktiv�l�dnak, �s intenz�ven kapcsol�dik az any�hoz. Teh�t a benn�nk �lõ anyai �s õsi- nõi princ�piumhoz. Az odaad�si k�pess�g�nkrõl, a ragaszkod�sr�l, a gondoz�sr�l �s t�pl�l�sr�l, arr�l, hogyan tudunk �rzelmileg kiny�lni, �s mennyire vagyunk befoly�solhat�ak. Mivel az anya a csecsemõ sz�m�ra a vil�got jelenti, egy olyan "õsbenyom�st" hagy benne, amit mag�val visz az �letbe, s ez lesz az alapvetõ tapasztalata a vil�gr�l �s anyak�prõl.

Herm�sz - Merk�r

Elõsz�r teh�t a Nap �s Hold hat�s�t fedezte fel az ember �s ezek ritmus�t. A megfigyel�sekkel pedig felfedezte az idõsz�m�t�st. A t�bbi istens�g jellemz�s�ben egyre ig�nyesebb lett, r�juk vonatkoz� tud�s�t �s tapasztalatait egyre pontosabban igyekezett megfogalmazni. Merk�rt, a g�r�g mitol�gi�ban Herm�sznek h�vt�k.
Ez a bolyg� �ll legk�zelebb a Naphoz, �s legnagyobb t�vols�ga tõle 28 fok, teh�t �lland�an a Nap k�zel�ben tart�zkodik, hol elõtte, hol m�g�tte j�r. Nem csoda teh�t, hogy ezt a v�ndorl�st k�vetj�r�sk�nt k�nyvelt�k el az emberek. Õ lett az istenek h�rn�ke. Kez�ben h�rn�k p�lc�t tart, melyen k�t k�gy� tekergõzik, fej�n �ti kalap, l�b�n sz�rnyas saru.

E mellet õ lelem�nyess�g, az �gyess�g istene, a kereskedõk �s tolvajok p�rtfog�ja, a holt lelkek vezetõje. Feltal�lta a p�sztors�pot �s a betûvet�st. Õ rak t�zet az Ol�mposzon az isteneknek, �s seg�ti a sz�nokokat. M�r a fogantat�sa is �sszef�gg a bolyg� szimbolik�j�val. Apja Zeusz egy �jjel kisurrant feles�ge, H�ra mellõl �s megl�togatta barlangj�ban Maiat, M�k�n� egyik hegy�n. Ott nemzett�k Herm�szt, aki titokban sz�letett meg. Teh�t " t�rv�nytelen" gyermek.
Nemz�se �sszef�gg a nem teljesen leg�lis fogalm�val. Kezdettõl fogva f�ggetlen, m�r egy napos kor�ban fiatalemberr� �rik, ehhez az idõszakhoz kapcsol�dik legh�resebb m�tosza: Kim�szott b�lcsõj�bõl �s b�kateknõbõl k�sz�tett lantj�n mulatta mag�t. / Az antik �llat�vi �br�zol�sokon az Ikrekn�l mindig hangszer van, legt�bbsz�r lant./ Majd egy napon felfedezi Apoll�n marhacsord�j�t.

 Ravasz cselt eszel ki, hogy ellopja �tven tehen�t, s elhajtotta õket, de h�ttal a menetir�nynak, hogy a nyomok megt�vessz�k a gazd�t. K�t tehenet �gyesen megs�t�tt, a t�bbit elrejtette. Majd visszab�jt a b�lcsõbe, s �rtatlan kisdednek mutatta mag�t, akkor is amikor Apoll�n sz�mon k�rte tõle a csord�t. �gyesen tagadja, arra hivatkozva, hogy õ m�g gyerek. Apoll�n Zeusz el� viszi az �gyet, ahol a tettes ism�t olyan ravaszul v�di mag�t, hogy a fõisten nem tud haragudni r�.
Herm�sz egy�ttal ki is haszn�lja az alkalmat arra, hogy helyet k�veteljen mag�nak az Ol�mposzon az istenek k�z�tt, �s megeml�ti, hogy k�t �llatot �ldozott a tizenk�t istennek.

 Az istenek ama k�rd�s�re, hogy ki a tizenkettedik, hiszen csak tizenegyen vannak, ravaszul �gy v�laszol: " Õ ette meg az �llatok tizenketted r�sz�t, egy falattal sem t�bbet, mint amennyi õt megilleti." Zeusz nevet a fi� agyaf�rts�g�n, �s k�sõbb a megfelelõ tisztelettel emeli az istenek sor�ba. �r�lt az �tletes, �gyesen besz�lõ kis istennek, �s Herm�sz megk�ri õt, hogy tegye meg h�rn�k�v�. Cser�be meg�g�ri, hogy nem hazudik t�bbet, de azt, hogy mindig a teljes igazs�got fogja mondani, sajnos nem tudja meg�g�rni.

Feladataihoz tartozik, hogy az istenek akarat�t k�zvet�tse az emberek fel� �s ford�tva. Soha nem alkalmaz erõszakot, hanem besz�dk�szs�g�t, meggyõzõerej�t haszn�lja ink�bb. M�g az alvil�gba is eljut, neki tulajdon�tj�k azt a k�pess�get, hogy a lelkeket visszahozza az Alvil�gb�l. Kor�n felismerte, hogy az emberben lakoz� j� �s rossz egy�ttesen rejlik benn�nk, s hogy saj�t magunknak kell megtal�lnunk a k�t v�glet k�z�tti egyens�lyt. Õ az emberi isten, az emberhez legk�zelebb �ll� gyeng�kkel. L�thatjuk teh�t, hogy a merk�ri �szj�r�s nem azonos az �rtelmi k�pess�ggel, az a Hold ( jobb agyf�lteke) �s Nap (bal agyf�lteke) egy�ttes mûk�d�se. A Merk�r arr�l ad felvil�gos�t�st, hogyan gondolkozunk, besz�l�nk, hogyan tanulunk, �s mit jelent sz�munkra a tud�s. Milyen m�rt�kben tudunk objekt�ven �s semlegesen gondolkodni, �s hogyan dolgozzuk fel azokat a tapasztalatokat, amelyekkel kapcsolatba ker�l�nk. Hogyan fejezz�k ki magunkat, a tud�s mely ter�letei �rdekelnek k�l�n�sen, hogyan tudjuk az �rdekeinket �rv�nyes�teni.

Aphrodit� - V�nusz

Val�j�ban a V�nusz volt az a bolyg�, ami amely az idõk kezdete �ta, legink�bb elbûv�lte az embereket. Esthajnalcsillagk�nt is ismerik, noha �jf�lkor soha sincs a horizont felett. Nem csoda teh�t, hogy a g�r�g mitol�gi�ban Aphrodit�r�l sz�l� m�tosz is k�tarc�. E kettõss�get, Ph�szphorosz �s Heszperosz istenek alakja jelk�pezi. Phoszphorosz a Napot megelõzõ hajnali csillag, a komoly tal�lkoz�st bevezetõ gyeng�d szerelmi j�t�k. Heszperosz ezzel ellent�tben az esti csillag, amely a csendes szerelmet, az �sszetartoz�st jelk�pezi. A hagyom�ny szerint, az esti csillag k�s�ri n�sz�gyba az �jdons�lt p�rt.

M�r sz�let�s�nek k�r�lm�nyei k�z�tt is kettõss�g van, az egyik szerint apja Zeusz, akinek vill�ma meg�rintett egy kagyl�t, �s a tenger habjai k�z�l kiemelkedett ki az istennõ.M�sik n�zet szerint, Uranosz az apja, akinek kifoly� v�r�bõl keletkezett a sz�ps�ges Aphrodit�.
Ciprus sziget�n (itt b�ny�ssz�k a legt�bb rezet, ami a V�nusz f�me) volt kultusz�nak egyik k�z�ppontja, e szigeten ter�ltek el gy�ny�rû kertjei, amelynek ker�t�s�t �s kapuj�t, f�rje Hepaisztosz a kov�cs k�sz�tett.
Az istennõ �breszti fel a szerelmi v�gyat, hatalma mindenkire kiterjed, (kiv�ve Ath�n�t, Artemiszt �s Heszti�t.) M�g a tengernek is parancsol, kedvezõ szelet, sz�p idõt ad a hozz� foh�szkod� utasoknak. Ugyanakkor megb�nteti azokat, akik nem ismerik el a szerelem hatalm�t vagy dacolnak vele.

Aranyszeker�t verebek h�zz�k, kedvenc madarai a galambok. Amerre j�r az eg�sz term�szet meg�jul, az embereket boldogs�g �nti el. Szent n�v�nyei az alma �s a r�zsa. T�bbsz�r szerelmi kalandokba bocs�tkozik haland�kkal, istenekkel egyar�nt.
Amikor egyszer �r�sszel volt egy�tt, H�liosz �szrevette õket �s �rtes�tette Hepaisztoszt, aki egy bûv�s aranyh�l�val foglyul ejtette õket, hogy az istenek nevessenek a p�rul j�rt szerelmesp�ron. Csak Poszeidon k�r�s�re engedte õket szabadon.
Minden f�rfiban �s nõben megvan a V�nusz-elv, amiben igen neh�z megtal�lni az egyens�lyt. Aphrodit�-V�nusz a nõnek a f�rfi ir�nt �rzett v�gy�t �s a t�k�letess�g fel� t�r�st szimboliz�lja.

Tudja, hogy nincs boldogs�g, szenved�s �s nincs gyõzelem, �ldozat n�lk�l. Aki t�k�letes boldogs�gra v�gyik, annak elõbb v�gig kell j�rnia Szt�x vizeit.
A nemek tal�lkoz�s�ban Aphrodit�-V�nusz �s �r�sz-Mars �llnak term�szetes fesz�lts�gben egym�ssal. Azonos m�rt�kben kell k�tõdni�k egym�shoz, k�l�nben szerelm�k puszta nemi kapcsolatt� v�lik.
A V�nusz a horoszk�pban arr�l ad felvil�gos�t�st, hogy �ltal�ban mit tal�lunk sz�pnek, hogyan pr�b�lunk harm�ni�t teremteni, milyen az �zl�s�nk , milyen t�pus� emberekkel j�v�nk ki jobban, kiket ker�l�nk. Hogyan teremt�nk kapcsolatokat. Mit tal�lunk �rt�kesnek, mely dolgok adj�k nek�nk a szem�lyes biztons�g �rz�s�t. Mi okoz �r�met �s beteljes�l�st. Mennyire vagyunk odaad�ak, meg�rtõek, mennyire tudunk m�sokra figyelni, illetve, hogyan tudjuk mindezt befogadni.