Nem feledhetj�k szumer-p�rtus-szk�ta-hun-magyar �si m�ltunkat ! ! ! !
  

Grandpierre Attila: Kik �p�tett�k a k�k�r�ket?-

�sszef�gg�sek Stonehenge �s a magyarok k�z�tt. 1. r�sz.- A magyarok ma ismert legr�gibb kr�nik�ja T�rih-i-�ng�r�sz- Ez az �skr�nik�nk azt �rja: „A reg�s�k �s a kr�nik�sok ezt �gy �rt�k meg (3. old.)…�ng�r�sz (a magyarok) n�pe Hunor nemzets�g�b�l sz�rmazott (5. old.)…Amikor (Pann�nia) tartom�ny�ba �rkeztek, l�tt�k…hogy az � nyelv�k�n (azaz a hunok nyelv�n) besz�lnek (az ottani n�pek)…V�g�l is a Tisz�n �tkel� Hunor n�pe egyes�lt Hunornak azzal a n�p�vel, amelyik Adzsem padisahj�val (az �z�nv�z ut�ni Nimr�d, Evilath uralkod�j�val) erre a t�jra k�lt�z�tt �s itt telepedett le” (57. old.).

Megjelent: KAPU, 2005.09/62-65. oldal.  Grandpierre Attila:

Kik �p�tett�k a k�k�r�ket?

�sszef�gg�sek Stonehenge �s a magyarok k�z�tt. 1. r�sz.

Kik voltak a magyarok el�dei? Vajon csakis m�s, nem-magyar n�pek lehettek, ahogy azt igyekeztek bel�nk sulykolni? Miel�tt elt�vedn�nk a t�bbsz�z �ve mesters�gesen kialak�tott hom�lyban, n�zz�nk el�sz�r p�r alapvet� t�nyt! L�szl� Gyula a kett�s honfoglal�s elm�let�vel 1978-ban �llt el�. Grandpierre K. Endre 1979-ben jelentette meg az els� tanulm�nyt �skr�nik�nkr�l, a t�r�kb�l magyarra Blaskovics J�zsef pr�gai turkol�gus tansz�kvezet� professzor �ltal leford�tott magyar �sgeszt�r�l, amellyel megt�rte a V�mb�ry �rmin �ltal az MTA-nak bemutatott magyar �skr�nik�t, a T�rih-i-�ng�r�sz-t �vez� 120 �ves (!) csendet. A magyarok ma ismert legr�gibb kr�nik�ja T�rih-i-�ng�r�sz (azaz: A magyarok t�rt�nete) c�mmel maradt r�nk - k�zvetlen�l az �rp�di bej�vetel el�tti id�kben �r�dott.

 Ez az �skr�nik�nk azt �rja: „A reg�s�k �s a kr�nik�sok ezt �gy �rt�k meg (3. old.)…�ng�r�sz (a magyarok) n�pe Hunor nemzets�g�b�l sz�rmazott (5. old.)…Amikor (Pann�nia) tartom�ny�ba �rkeztek, l�tt�k…hogy az � nyelv�k�n (azaz a hunok nyelv�n) besz�lnek (az ottani n�pek)…V�g�l is a Tisz�n �tkel� Hunor n�pe egyes�lt Hunornak azzal a n�p�vel, amelyik Adzsem padisahj�val (az �z�nv�z ut�ni Nimr�d, Evilath uralkod�j�val) erre a t�jra k�lt�z�tt �s itt telepedett le” (57. old.). Grandpierre K. Endre tanulm�nya orsz�gszerte nagy figyelmet �bresztett, �s ennek nyom�n 1982-ben meg is jelent a T�rih-i-�ng�r�sz, m�g ha meghamis�tott form�ban is (pl. „A (magyar) reg�s�k �s a kr�nik�sok ezt �gy �rt�k meg” helyett „Az �vsz�zadok h�rn�kei �s a h�rek elmond�i ilyenk�ppen adt�k el�”-re voltak k�pesek m�dos�tani a sz�veget, csakhogy fenntarts�k a magyar �r�studatlans�g tudom�nytalan dogm�j�t). 1996-ban jelent meg Grandpierre K. Endre „T�zezer �vi k�zdelem haz�nk megmarad�s��rt” c. tanulm�nya, amiben r�szletesen dokument�lja a magyars�g t�bb, mint t�zezer �vre visszamen� m�ltj�t. T�zezer �v, �s sokezer kilom�tert �tfog� t�vols�g! Hiszen Evilath f�ldje (a Kaszpi tenger alatti M�dia, a m�d m�gusok f�ldje) n�gyezer kilom�terre van a K�rp�t-medenc�t�l! Hogyan volt k�pes a magyars�g n�gyezer kilom�teres t�vols�gon �t t�bbezer �ven kereszt�l kapcsolatot fenntartani?

 Honnan tudta Hunor �s Magor az �z�nv�z ut�n, hogy ha elt�nt el�l�k a Csodaszarvas (a Nap), az csak azt jelentheti, hogy vissza kell k�lt�zni�k a K�rp�t-medenc�be? Grandpierre K. Endre kimutatja, hogy tudniuk kellett r�la, hogy �shaz�juk a K�rp�t-medence, Evil�th f�ldje csak �tmeneti haza, mert a szent haza, az �shaza a K�rp�t-medence – Csodaszarvas-mond�ink r�szletes elemz�se ezt meggy�z�en bizony�tja. �s azt is kimutatta az elemz�s, hogy s�rget� k�r�lm�nyek is szerepet j�tszottak a visszat�r�s id�z�t�s�ben, �s ezek a s�rget� k�r�lm�nyek halmoz�dtak fel olyan m�rt�kben, hogy a visszat�r�s nagy feladat�t m�r nem lehetett tov�bb k�sleltetni. Ezek a s�rget� k�r�lm�nyek pedig nem lehettek m�sok, mint h�rek, amik a K�rp�t-medenc�b�l, az �shaz�ban �l� magyarokt�l �rkez� h�rek, k�r�sek, s�rget�sek. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyars�g �vezredeken kereszt�l f�ldr�szeket �tfog� m�ret� fut�rszolg�latot volt k�pes fenntartani!

P�ratlan, vil�gra sz�l� teljes�tm�ny ez az �z�nv�z ut�ni vil�gban, ahol nyilv�n az �z�nv�z ut�ni k�r�lm�nyek miatt is megnehez�lt az �let menete. De nem p�ratlan ez a magyar t�rt�nelemben, mert ahogy erre Grandpierre K. Endre 1996-ban r�mutatott, K�zai „A magyarok viselt dolgai” c. kr�niok�j�ban arr�l sz�mol be, hogy Attila nagy nyugati hadj�rata megkezd�sekor a vil�g n�gy �gt�ja fel� �rszemeket �ll�tott fel. �rszemeinek els� csoportja Sicambri�t�l kiindulva K�ln germ�n v�ros�ig h�z�dott, �jjel-nappal �rk�dv�n, egym�st�l olyan t�vols�gban helyezkedett el, hogy mindegyik�k hallhassa a m�sik (azaz �r szomsz�dja) ki�lt�s�t. A m�sodik (csoport, �gazat) a Litv�ig, a harmadik a Don folyam ment�ig, a negyedik Z�ra dalm�t v�ros�ig �llt �rs�get, s ezek szav�b�l �s ki�ltoz�s�b�l a vil�g n�gy �gt�ja �rtes�lhetett arr�l, hogy Attila mit tesz �s mif�le tev�kenys�ggel van elfoglalva.” Grandpierre K. Endre kimutatja, hogy a K�zai feljegyezte anyag f�lre�rthetetlen�l a N�gy �gt�j urainak �shagyom�nyaira �p�l, azaz a f�ldkereks�g urai hozt�k l�tre annak idej�n a n�gy vil�gt�j   �reinek szervezet�t, ez �r�kl�d�tt �t a hunok kor�ra �s Attila ezt a hagyom�nyt �j�totta fel. Tegy�k hozz�, hogy a f�ldkereks�g legnagyobb szab�s� �p�tm�nye, a k�nai Nagy Fal – micsoda egybees�s – ugyancsak a hunokkal kapcsolatos.

A Selyem�t – hogy, hogy nem – ism�t csak a hunokkal kapcsolatos, K�n�t�l a K�rp�t medenc�ig vezet – s�t, az eg�sz �tvonal az �kori Szk�tia ter�let�n fut! Az �kor h�res �tjai k�z�l F�nyes Elek (1851) szerint az obszidi�n �t, �s a s��t is a K�rp�t-medenc�b�l indult el, s�t az egyik eur�pai borosty�n�t, valamint a kagyl��t �s a selyem�t is ide vezetett vagy itt ment kereszt�l. Az utak �sszefut�sa pedig �ppen a t�megek �ltal s�r�n l�togatott, vagy lakott ter�letet jelenti” (B�rczy, 1999, 11). Mesterh�zy Ern� (2003, 326) �szrevette, hogy az M7-es aut�p�lya somogyi szakasz�n, amely 80 km hossz�, 20 r�zkori vagy r�gibb telep�l�st t�rtak fel, kifejezetten �jk�korit, azaz a Dun�nt�li Vonald�szes Ker�mia n�p�nek leleteit �s nyomait pedig 10 helyen (Bend�r M�ria-Honti Szilvia-Kiss Vikt�ria, Somogyi M�zeumok K�zlem�nyei, 2000, 102-103. old.). A felt�rt somogyi szakasz fel�lete 8 n�gyzetkilom�ter, �s erre 10 �jk�kori telep esik, eszerint n�gyzetkilom�terenk�nt egy. Ha az M7-es aut�p�lya nyomvonal�nak kiv�laszt�sa v�letlenszer�nek tekinthet�, ebb�l sz�mszer� becsl�st nyerhet�nk a K�rp�t-medence n�pess�g�re az �korban.

 A felt�r�sok szerint az �kori Polg�r (i.e. 6000 k�r�l) 2000 f� lakoss�g� volt, a kisebb telep�l�sek 30-50 f�t sz�ml�ltak. �magyarorsz�g ter�lete 320 ezer n�gyzetkilom�ter�re a leleteknek megfelel�en 5% nagyv�rost v�ve 16 ezer nagyv�ros (egyenk�nt 2000 f�) �s 304 ezer falu (30 f�) ad�dik – azaz �sszesen egy megd�bbent� sz�m: 40 milli� f� – ami azonban kev�sb� megd�bbent�, ha a mai n�pess�ggel vetj�k �ssze, hiszen eszerint a K�rp�t-medence lakoss�ga eszerint nem v�ltozott l�nyegesen! A 40 milli� egytizede is 4 milli� – egy olyan sz�m, ami mellett nem lehet elmenni, k�l�n�sen, mivel nem l�gb�l kapott, hanem szigor� t�rgyi bizony�t�kokon – amiket persze min�l sz�lesebb adatb�zison kell �jra �s �jra leellen�rizni. A tat�rlakai korong (Z�honyi Andr�s: A tat�rlakai korong 7000 �ves? KAPU 2005.06-07, 98-101) �jabb, r�g�szeti bizony�t�kot jelent a Folyamk�z-beli sum�r kult�ra �s a k�rp�t-medencei kult�ra k�z�tt, ism�t csak �vezredek �s t�bbezer kilom�ter t�vols�g�n �t�velve.

 Kirajzol�dott el�tt�nk egy k�p, amelyben a magyarok m�r az �z�nv�z idej�n magyarul besz�ltek, �s amelyben a magyarok k�z�tti kapcsolat t�zezer �veken �s sokezer kilom�teren �t szoros, folyamatos, �l� volt. Nimr�d fiait, id�zz�k csak el�nk m�g egyszer,

Hunornak �s Magornak h�vt�k. L�t�ket most m�r t�rt�nelm�nk leghitelesebb forr�sa, legr�gibb eredet� �skr�nik�nk is al�t�masztja. Evil�th f�ldj�r�l t�ny, hogy sok hat�s kimutathat� a magyars�gban. A m�d m�gusok (legal�bb r�szben) Magor n�p�nek helyben maradt ut�dai. H�rodotosz azt �rja, hogy a m�gusok a m�dek szent kasztja. A „medicina” vil�gsz�, a vil�g sok nyelv�ben az orvost jel�li. Medikus, azaz orvostanhallgat� nek�nk is ismer�sen cseng. Ha a medikus, medicina sz� a m�dek n�pnev�b�l ered, akkor a m�dek h�resek kellett legyenek gy�gy�t� k�pess�geikr�l. T�ny, hogy az �kori m�dek gy�gy�t� k�pess�gei m�g 2000 �vvel k�s�bb, 150 �vvel ezel�tt is k�zismertek voltak: Alexandre Dumas „A kir�lyn� nyak�ke” c. k�nyv�nek 41. oldal�n m�g �gy �r: ha meggy�gy�tja bar�tomat, akkor a (m�d) m�gusokhoz hasonl� m�gikus k�pess�gekkel b�r! A „m�d”, „mad” �s a „mag” szavak egyar�nt eszerint jelent�s�kben is ugyanazt a „gy�gy�t�, nagytud�s�, magastud�s�” jelent�st hordozt�k. M�dia az �kori Perzsia el�dje. Vajon kik lehetnek ezek a m�dek, akiknek t�rzsei Strab�n szerint „a byssek, p�rai, tak�nak, arizantok, bud�k �s magok”, �s szent t�rzs�k a m�gus t�rzs?  R�j�ttem, hogy a legillet�kesebbeket, a kort�rs n�peket kell vallat�ra fogni. Perzs�ul M�di�t �gy mondj�k: Mada. A „mada” n�v nyom�ban kutatva r�bukkanunk a szarmat�kra, akiknek nev�t �jabban a „Surya Mada”, „Surya Madra” (Surya: az indiai Napisten), „Napisten� M�dek” indiai n�vb�l sz�rmaztatj�k.

 Aradi �v�t�l, a neves India-kutat�t�l tudom, hogy a hinduk a legmagasabb, br�hmin kasztba egyed�l a „magar” nev� m�gusokat vett�k be, mert r�luk a br�hminok elismert�k, hogy t�bbet tudnak, mint �k maguk. Ha teh�t a perzs�k a m�d m�gusokat „mada”, „magos” n�ven nevezt�k, az indiaiak „madra” �s „magar” n�ven, akkor a m�d �s a magyar m�gusok k�z�tt k�zvetlen kapcsolat �llhat fenn. Nemr�g f�ny der�lt arra is, hogy a Kassai K�dex hiteltelen�t�si t�rekv�sei megbuktak (Horv�th Lajos, az Orsz�ggy�l�si Lev�lt�r nyugalmazott f�lev�lt�rosa cikke: A Kassai K�dex, augusztus havi Magyar F�rum, 2005. 8. sz�m, 40-46. old.) – a Kassai K�dex eredeti sz�veg�ben pedig a magyar �svall�s tiszts�gvisel�it k�vetkezetesen m�gusoknak nevezik. Az �kori k�nai nyelvben az „udvari m�gus” kifejez�sre a „mag” kiejt�s� sz�t alkalmazt�k, vagy Magor nev�nek sz�t�v�t – �s �gy magyar n�pnev�nk sz�t�v�t. Attila hun nagykir�lyt a m�dek kir�ly�nak is nevezt�k kort�rsai. Ha pedig Magor �s n�pe val�ban l�teztek m�r az �z�nv�z k�r�li id�kben, ahogy ezt a fentieken k�v�l m�g rengeteg c�folhatatlan adat is jelzi, akkor a magyar n�p �s a magyar nyelv egyar�nt legal�bbis az �z�nv�zig visszavezethet� folytonoss�got mutat.

Mindezt az�rt kellett el�re bocs�tanom, mert mostan�ban furcsa bizalmatlans�g �t�tte fel a fej�t a k�ztudatban a magyarok �seinek magyar mivolt�t illet�en, �s ezt a hom�lyt el kellett oszlatni. Ann�l is ink�bb, mert a legut�bbi �vekben c�folhatatlan r�g�szeti t�nyek sokas�ga utal arra, hogy Stonehenge �p�t�i, szellemi atyjai, tervez�i magyarok voltak. Mivel Stonehenge t�bb hull�mban, i.e. 3000 k�r�li �vekt�l kezdve �p�lt, vagyis mind�ssze 5 000 �ves, ez�rt 1.) ha akkoriban a magyarok �sei magyarok voltak, �s 2.) ha a magyarok �sei �p�tett�k Stonehenge-t, akkor a matematikai t�telnek megfelel�en, miszerint ha A=B �s B=C, A=C, k�nytelenek lesz�nk kimondani, hogy 3.) Stonehenge-t magyarok �p�tett�k. De hogy egy ilyen s�ly� �ll�t�st kell�en megalapozhassunk, l�ssunk el�bb a t�nyek m�dszeres bemutat�s�hoz!

2001-ben T. Douglas Price �s munkat�rsai toll�b�l alapvet� jelent�s�g� munka l�tott napvil�got a nagytekint�ly� „Antiquity” c�m� r�g�szeti szaklapban (75: 593-603). Ebben a szerz�k a leg�jabb stroncium-izot�pos vizsg�latokkal kimutatt�k, hogy a t�rt�nelem el�tti Eur�pa els� magasm�velts�ge, a vonald�szes ker�mia kult�ra a mai Magyarorsz�g ter�let�r�l indult ki 7700 �vvel ezel�tt, m�gpedig nem egyszer�en a kult�ra terjedt el, hanem a n�pess�g. Meg�rj�k, hogy Eur�pa a vonald�szes ker�mia n�p�nek k�sz�nheti a f�ldm�vel�s, a h�z�p�t�s, a temetkez�s, a kifinomult fazekass�g, a magas sz�nvonal� k�megmunk�l�s tudom�nyait. A stroncium-izot�pokkal ugyanis a csontv�zak anyag�t tudt�k megvizsg�lni, �s ezekr�l tudt�k kimutatni, hogy milyen klimatikus �s t�pl�lkoz�si viszonyok k�z�tt n�ttek fel a kult�ra t�nyleges hordoz�i, az emberek. Az egyes t�jakra, k�rzetekre ugyanis m�s �s m�s stroncium-izot�p ar�ny jellemz�, �s ennek alapj�n az egyes emberek v�ndorl�sa is nyomon k�vethet� a stroncium izot�pok vizsg�lata alapj�n. A vonald�szes ker�mia hordoz�ir�l Eur�pa-szerte kider�lt, hogy t�lnyom� r�sz�k a K�rp�t-medenc�ben sz�letett �s nevelkedett, �s ezeket a fizikai vizsg�lattal meg�llap�tott t�nyeket r�g�szeti leletek is b�s�gesen al�t�masztj�k. Mesterh�zy Zsolt „A magyar �kor” c. k�tk�tetes munk�j�nak (2003) 2. k�tet�ben (257. oldalt�l) bemutatja, hogy a vonald�szes ker�miat�rgyak f� meghat�roz� mot�vuma, a spir�l val�j�ban Nap-jelk�p, amely �-Magyarorsz�g minden korszak�ban, t�bb mint t�zezer �ven �t jelen van folyamatosan, t�r�s n�lk�l, a vonald�szes ker�mi�t megel�z�en is.

Eur�pa els� k�k�rei a mai Magyarorsz�g ter�let�n, Polg�r-Cs�szhalom k�rny�k�n �p�ltek 7000 �vvel ezel�tt, a vonald�szes ker�mia sz�l�f�ldj�n (l�sd sorozatunkat: K�k�r�k �s szk�t�k, KAPU 2005. 06-07, A k�k�r�k eredete �s az emberis�g eltemetett �skori magaskult�r�ja, 1.-3. r�sz, KAPU 2005. 03-04-05). Mesterh�zy (2003, 324) r�szletesen le�rja, hogy k�z�ss�gi �nnepek c�lj�ra szolg�l� �p�tm�ny nyomaik�nt �tsz�r�s k�r�rokrendszert tal�ltak, amelynek �p�t�s�hez 30-40 000 k�bm�ter f�ldet munk�ltak meg, azaz �ri�si szervez�er�t kellett mozg�s�tani. Zalai-Ga�l Istv�n, az MTA R�g�szeti Int�zet�nek munkat�rsa, a t�rt�nettudom�ny (r�g�szet) doktora az Archaeol�giai �rtes�t�-ben (1990, 117: 3-24) meg�rja, hogy

„A k�z�p-eur�pai vonald�szes ker�mia elterjed�si ter�letein szinte mindenhol nagyobb sz�mban tal�ltak �rokrendszereket, k�r�rkokat l�gifot�z�ssal, illetve az ahhoz kapcsol�d� magnetom�teres m�r�sekkel.” Felt�telezhet�, hogy ezek a k�z�ss�gi �nnepek c�lj�ra �p�l� k�r�rokrendszerek, amelyekben p�ld�ul Polg�r-Cs�szhalomn�l is Napisten-tiszteletre utal� t�rgyakat tal�ltak  (l�sd A Magyar Nemzeti M�zeum r�g�szeti ki�ll�t�s�nak vezet�je, Kr. e. 400 000-Kr. u. 804, Magyar Nemzeti M�zeum, 2002, 42), Nap-szent�lyek voltak. T�jol�suk csillag�szati alapon t�rt�nt. Ha pedig ez �gy van, akkor minden bizonnyal a k�k�r�k k�zvetlen el�deinek tekinthet�k, olyan �p�tm�nyek nyomai, amelyek szarvasagancsokb�l (mint Stonehenge els� szakasz�ban), fac�l�p�kb�l (mint az erd�lyi k�r�rokrendszerekben), �s k�oszlopokb�l (mint Stonehenge m�sodik-harmadik szakasz�ban) �p�ltek, de amelyeknek ma m�r csak nyomai, �rkai maradtak fenn.

2002-ben �t kilom�terre Stonehenge-t�l, Amesbury mellett rendk�v�li r�g�szeti leletre bukkantak. A Wessex Archeology (http://www.wessexarch.co.uk/faq.html#whatis) Nagy-Britannia egyik legnagyobb r�g�szeti k�zpontja. Honlapjukon (http://www.wessexarch.co.uk/projects/amesbury/archer.html) alapos t�j�koztat�s tal�lhat� az �j�sz Kir�ly, Stonehenge Kir�lya (Amesbury Archer, King of Stonehenge) felt�r�s�r�l. A felt�rt s�rban csupa rendk�v�li t�rgyra bukkantak. Am�g a korabeli Eur�pa s�rjaiban 5 t�rgy, k�zt�k egy arany t�rgy tulajdonosa m�r gazdagnak sz�m�tott, addig Stonehenge �j�sz Kir�ly�nak s�rj�ban mintegy 100 t�rgyat tal�ltak, k�zt�k arany f�lbeval�kat. A s�r az eg�sz korabeli Eur�pa kiemelked�en leggazdagabb s�rja – t�bb, mint t�zszer annyi t�rgyat tartalmaz, mint az ut�na k�vetkez� leggazdagabb ismert s�r az eg�sz korai bronzkorban (i.e. 2 400- 1 500).  Az �j�sz Kir�ly i.e. 2 300 k�r�l �lt, vagyis Stonehenge m�sodik szakasz�nak �p�l�se idej�n, �s �gy felt�telezik, hogy az � magas szint� tud�s�val f�gg �ssze a Stonehenge �p�l�s�ben megtestes�l� magas szint� csillag�szati �s vall�si tud�s.

Az �j�sz Kir�ly fogazat�nak, csontv�z�nak �s t�rgyainak (k�t arany f�lbeval� vagy hajcsat, h�rom r�z k�s, kovak� ny�lhegyek, homokk� k�ny�kv�d�k �s fazekak) izot�pos elemz�se v�ratlan eredm�nyekre vezetett. Az oxig�n izot�pjainak elemz�se a fogzom�nc tulajdonos�nak sz�rmaz�si hely�re enged k�vetkeztetni. A fogzom�nc k�miai jegyz�k�nyv a kutat�k szem�ben, feljegyzi a gyermekkort�l kezdve a kl�m�t, a geol�giai viszonyokat. Minden egyes fog ablakot nyit a fogzom�nc k�pz�d�si ideje alatti viszonyok felt�rk�pez�s�hez. Majdnem minden oxig�n, ami be�p�l a csontozatba �s a fogazatba, az iv�v�zb�l sz�rmazik, �s majdnem minden v�z, amit megittak, es�b�l vagy h�b�l ad�dott. Az oxig�n h�rom izot�pj�nak (elt�r� atoms�ly� v�ltozat�nak) ar�nya f�gg a lak�hely v�zpartt�l m�rt t�vols�g�t�l, tengerszint feletti magass�g�t�l, �s a f�ldrajzi sz�less�gt�l. Meleg kl�m�ban magasabb az oxig�n 18-as izot�pj�nak ar�nya. A fogban tal�lt oxig�n izot�pok ar�nyait �sszehasonl�thatjuk a k�l�nb�z� k�rzetek iv�vizeinek ar�nyaival, �s ennek alapj�n meghat�rozhat�, hol �lt a fog tulajdonosa fogzom�nc�nak k�pz�d�se idej�n. A vizsg�latok szerint az �j�sz Kir�ly K�z�p-Eur�p�ban �lte le fiatal �veit, m�gpedig egy a mai brit �ghajlatn�l hidegebb k�rzetben – val�sz�n�leg Ausztria, vagy Sv�jc, D�l-N�metorsz�g k�rzet�ben. A r�z k�sek egyike a mai Spanyolorsz�g, m�sika a mai Franciaorsz�g k�rzet�b�l sz�rmazik. Az arany t�rgyak eg�sz Britannia ter�let�n a legkor�bbi arany t�rgyak.

Ha egyszer K�z�p-Eur�p�ra utalnak az izot�pos vizsg�latok, n�zz�k meg, mi volt a korabeli K�z�p-Eur�pa kultur�lis �llapota! A K�rp�t-medenc�ben a r�zkor a vil�gon els�k�nt fejl�d�tt ki az i.e. 5. �vezredben. A f�mmegmunk�l�s �gyszint�n a K�rp�t-medenc�ben volt a legfejlettebb – teh�t ha az izot�pos vizsg�latok eredm�ny�t �sszevetj�k a r�g�szeti-kultur�lis t�nyekkel, szem el�tt tartva Stonehenge Kir�ly�nak rendk�v�li gazdags�g�t, �gy t�nik, m�g egy l�p�ssel pontos�thatunk: az �j�sz Kir�ly minden bizonnyal a K�rp�t-medenc�b�l, illetve a K�rp�t-medencei kult�rk�r k�zvetlen k�rny�k�r�l sz�rmazhat. Vegy�nk most mindehhez m�g egy fontos, eddig meglep� m�don nem m�rlegelt t�nyt: a t�nyt, hogy Stonehenge Kir�lya �j�sz volt. Igaz, maga az �j elkorhadt az �vezredek alatt, de a homokk�b�l k�sz�lt k�ny�kv�d�, ami v�dte az �j�sz k�ny�k�t az �j visszacsap�d�s�t�l, egy�rtelm�en azt jelzi, hogy nagyerej�, messzehord�, visszacsap� �jat haszn�lt, vagyis reflex�jat. K�thet�-e a reflex�j valamely n�phez? Az els� reflex�j �br�zol�sok, �gy t�nik, az i.e. 2. �vezredb�l, a hikszoszok (ismeretlen eredet� lovasn�p) kor�b�l maradtak fenn Egyiptomban.

 A lovasn�pek eredete pedig – meg kell �llap�tani – a magyarokhoz vezet el benn�nket. Mario Alinei (http://en.wikipedia.org/wiki/Mario_Alinei), az utrechti egyetem nyelv�szet professzora, az UNESCO “Eur�pa Nyelv�szeti Atlasza”  volt eln�ke, a Quaderni di semantica review nyelv�szeti foly�irat alap�t�ja �s f�szerkeszt�je nemr�g magyarul is megjelent k�nyv�ben (�si Kapocs, 2005, 458), azt �rja: „a lovagl�s tudom�nya a puszt�k t�rs�g�ben a r�zkorszak elej�n sz�letett, a m�g egyes�lt ur�li nyelvek lovas sz�kincse ekkor alakult ki.” Ha teh�t a magyarokhoz f�z�dik a lovagl�s tudom�ny�nak feltal�l�sa, �s a lovas kult�r�hoz a visszacsap� �j feltal�l�sa, akkor sz�ks�gk�ppen a magyarok tal�lt�k fel a visszacsap� �jat. Ez a k�vetkeztet�s�nk megegyezik az ismert t�rt�nelmi t�nyekkel. A Magyar Nemzeti M�zeum (http://www.museum.hu/search/permanent.asp?IDP=1830&ID=55) honlapj�n szerepl� „Kelet �s nyugat hat�r�n - A magyar f�ld n�peinek t�rt�nete” c. cikkb�l id�zve: „Az eur�zsiai nom�d hunokat pl. a hadvisel�sben (pl.: reflex�j), a hitvil�gban (�st�k) �s a viseletben (�kszerek) hozott �jdons�gaikkal jellemzik.” Hasonl�k�ppen: „Hunok – gepid�k – langobardok” c. cikk�kben B�na Istv�n, Cseh J�nos, Nagy Margit (http://www.bkiado.hu/netre/netre_hungeplan/hungeplanjobb_metaval.htm)

�gy �rnak: „Az antik kort�rsak egys�gesek voltak abban, hogy a hunok katonai sikereiket p�ratlan t�k�lyre emelt lovas�j�sz harcmodoruknak k�sz�nhett�k. Lovuk t�len-ny�ron f�radhatatlan volt, csontmerev�t�s reflex�juk val�s�gos csodafegyvernek sz�m�tott, el�l-h�tul magas k�p�j� nyerg�kb�l el�re vagy h�tra fordulva s�r�, j�l c�lzott ny�lz�porral b�n�tott�k meg s zil�lt�k sz�t ellens�geiket. Nem v�letlen�l volt egyik hatalmi szimb�lumuk �s m�lt�s�gjelv�ny�k az aranylemezekkel d�sz�tett vagy bevont „arany�j”, amely ma m�r j�n�h�ny p�ld�nyban ismert hun vezet�k s�rj�b�l vagy halotti �ldozat�b�l.”                            

T�ny, hogy a visszacsap� �j m�g a magyarok �rp�di visszaj�vetelekor is �jdons�gsz�mba ment Eur�p�ban. K�pzelhetj�k, mit jelenthetett egy ehhez hasonl� csodafegyver 3000 �vvel kor�bban, Nagy-Britanni�ban! Nehezen tagadhat� t�nyk�nt kell �rt�kelj�k, hogy jelent�s s�ly� t�rgyi bizony�t�kokat tal�ltunk Stonehenge Kir�lya �s a magyars�g korabeli jellemz�i k�z�tt. Mindez ann�l ink�bb figyelemre m�lt�, mert egy sor �jabb, alapvet� fontoss�g� t�ny meger�s�teni l�tszik a magyarok �s a k�k�r�k, k�zt�k Stonehenge kapcsolat�t – l�sd sorozatunk tov�bbi r�szeit.