�jabb kunhalmokat tal�ltak haz�nkban

Mintegy 40 �j kunhalmot �s t�bb v�dett n�v�nyfaj �j �llom�ny�t fedezt�k fel az orsz�g keleti megy�j�ben. Az eredm�nyek egy tavaly indult kutat�s sor�n ker�ltek felsz�nre, melynek c�lja a szabolcsi kunhalmok �s f�ldv�rak felt�rk�pez�se volt.

Kor�bban a term�szetv�delmi nyilv�ntart�s 16, a r�g�szeti 65 – r�szben m�r teljesen elpusztult – kurg�nt tartott sz�mon Szabolcs-Szatm�r-Bereg megy�ben. A mostani felm�r�s eredm�nyek�nt �sszesen 101 m�g l�tez� objektumot siker�lt azonos�tani �s adataikat f�lvenni.

Az „�jonnan f�lfedezett” kunhalmok k�z�tt olyan l�tv�nyos p�ld�nyok is vannak, mint Rakamazon a csaknem 10 m�ter magas Cseh-halom, vagy a m�r 100 �ve a megye polihisztora, J�sa Andr�s �ltal eml�tett, de az�ta elfeledett ny�rgyulai, t�bb kurg�nb�l �ll� csoport.

A kutat�s elszomor�t� eredm�nye a szabolcsi kunhalmok rossz �s egyre roml� �llapota. A felm�r�k nem egy esetben tapasztalt�k, hogy az 1970-es �vek t�rk�pein m�g egy�rtelm�en azonos�that�, t�bb m�ter magas halmok teljesen elt�ntek, vagy t�bb m�terrel alacsonyabbak lettek. Val�di „�sgyep” a megye egyetlen kurg�nj�n sem tal�lhat�, ehhez k�pest �r�mteli felfedez�s volt a v�dett macskahere k�t, �s a t�rpemandula egy �llom�ny�nak megtal�l�sa – der�l ki a felm�r�st v�gz� szervezet, az Ifj� Botanikusok Bar�ti K�re honlapj�n k�zz�tett besz�mol�b�l.


A halmok pusztul�sa t�bb okb�l is p�tolhatatlan vesztes�g: egyr�szt kultur�lis �r�ks�g�nk egyed�l�ll� r�sze megy �gy veszend�be, m�sr�szt a t�jk�p, �s az �l�vil�g is k�rosodik. A kunhalmok ugyanis sz�mos v�dett faj �s pusztul�ban lev� ritka n�v�nyt�rsul�s sz�m�ra is v�gs� mened�k�l szolg�lnak.

Ennek oka, hogy a halmok felsz�n�n az �vezredek alatt k�pes volt megtelepedni a k�rnyez� ter�leteken egykor domin�ns sz�raz pusztai l�szveget�ci�. Mivel k�s�bb a hazai l�szgyepeket szinte kiv�tel n�lk�l besz�ntott�k, utols� h�rmond�ik sokhely�tt csak a halmok nehezen megm�velhet� meredek oldalain maradtak meg.

A f�ldv�rak kutat�s�nak eredm�nyek�nt k�t �jabb objektum ker�lhet hivatalosan v�delem al�: a r�g�szeti forr�sokb�l m�r ismert orosi f�ldv�r, illetve egy �feh�rt�n tal�lt, meglep�en �p er�d�tm�ny.


B�r sok�ig vitatott volt a kunhalmok mesters�ges vagy term�szetes eredete, a szak�rt�k ma m�r egyet�rtenek abban, hogy ezek a magaslatok mesters�ges eredet� l�tes�tm�nyek, m�gpedig r�zkori, bronzkori �s k�s�bbi n�pek keze munk�ja nyom�n j�ttek l�tre. Ezeknek a halmoknak a t�lnyom� t�bbs�ge �gynevezett haloms�r, m�s n�ven kurg�n. A rendszerint a talajszinten elhelyezked� s�r f�l� 2-3 m�teres, de olykor a 10 m�tert is meghalad� (esetenk�nt 100 m�ter k�r�li �tm�r�j�) dombot emeltek.

N�ha el�fordult, hogy a halom magasabb r�tegeibe is temetkeztek, esetenk�nt egym�st k�vet� kult�r�k �jabb �s �jabb r�tegekkel magas�tott�k a kurg�nt. A haloms�ros temetkez�s az �zsiai sztyepp�k nom�d, lovas n�peinek saj�tja. Eur�p�ban a K�rp�t-medence a legnyugatibb ter�let, ahol ezek a kult�r�k �letm�djuknak megfelel� term�szeti k�rnyezetet tal�ltak, �ppen ez�rt haz�nkt�l nyugatra csak elv�tve tal�lni ilyen objektumokat.

A kunhalmok kisebb r�sze �si telep�l�sek anyag�nak egym�sra r�tegz�d�s�b�l keletkezett �gynevezett lak�halom, de el�fordulnak olyan halmok is, amelyet eleve �rhely c�lj�b�l, hat�rpontnak, vagy �ppen pog�ny �ldoz�hely gyan�nt hoztak l�tre. A megt�veszt� elnevez�s a 19. sz�zadban alakult ki, ugyanis akkor ezeknek a magaslatoknak a kialakul�s�t a K�rp�t-medenc�ben letelepedett kunoknak tulajdon�tott�k.

A K�rp�t-medenc�ben a kunhalmok egykori sz�m�t mintegy 40000-re becs�lik. M�ra viszont a felismerhet� halmok sz�ma alig n�h�ny ezerre cs�kkent.


National Geographic Online