A Szentivn ji tzgyjts - leginkbb ez is a Naphoz, a fnyhez ktd szertarts - rmtz. Az v leghosszabb napjn fnymegtart, mgikus ervel ruhztk fel, st gygyt ert is tulajdontottak neki. A tznek tovbb tzvsz ellen vd funkcija is volt.
A tz krl elfogyasztott cseresznye a gyermekldst segtette el. A gyermekeknek
Szent Ivn-i almt szrtak, hogy ne betegedjenek meg. A tz mellett jvendltek s boszorknykodtak is. A Jnos napi dalokban (a refrnben a "jaaniku" sz ismtldik) a gyermekektl az aggastynokig mindenkit a tz mell hvtak. A tvol maradk szntit gazoss, ket magukat lmatagg s a munkhoz ertlenn tkoztk. A tz kr gylknek valamit fel kellett ldozniuk: a lngok kz fagakat, szttest, gyapjt, pamutot vagy teleket vetettek.
A nvnyek mgikus ereje
Jnos nap jjeln a nvnyek titokzatos s mgikus ervel brnak, amibl az emberek is rszeslhetnek, ezrt Jnos napkor gygynvnyeket gyjtttek. A csodlatos erej virgokbl - amikbl 7 vagy 9 klnbz fajtnak kellett lennie - koszort fontak, amit a sznt vagy az llatok gyaraptsnak mgijhoz, a jvendlsben s a szerelmi mgiban hasznltk fel. Klnleges ervel brt Jnos nap jjelnek harmatja is: az sztek ma is hisznek ennek egszsgmegrz hatsban. A mezkrl gyjttt Jnos napi harmatot letvznek tartottk: az ezzel val mosds meggygytotta a szem s borbetegsgeket. A lnyok hittk, hogy a Jnos napi harmat megrzi fiatalsgukat s szpsgket.
A nyri nnep egyik szimbluma volt s ma is az a kitakartott szobba vitt nyrfa g s annak lgyan kesernys nnepi illata. A vilgos Jnos napi jjelen a lnyok ablaka al vagy a csr bejrata el a szerelem jeleknt nyrfagakat hordtak.
A Jnos napi jjel a mez s llatllomny mgijnak jszakja volt. Titokzatos cselekedeteket folytattak, hogy biztostsk maguknak a tbb tejet s a gabonatermst. Titokban ms istlljban jrtak fejni, a jobb gabonatermst az idegen fldekrl a gabonafejekkel vagy a szalma sszefonsval loptk el. A titokzatos tetteknek kln ert adott, ha meztelenl cselekedtk.
A Jnos nap jnius 24-n tradicionlisan a holtakrl val megemlkezs napja is. A templom s a temet felkeresse utn gyakran a rokonokhoz s bartokhoz utaztak vendgsgbe.