Ron: Az "�let magja" elnevez�s� m�helyben, mely az �let Vir�ga halad� kurzus�t takarja, ehhez hasonl� k�rd�sekkel foglalkozunk. Saj�t kutat�saimat illet�en arra a k�vetkeztet�sre jutottam, hogy a h�l�, vagy h�l�k az �srobban�s idej�n vagy m�g kor�bban keletkeztek, amikor az �ress�g m�g csak k�sz�lt a fizikai univerzum megsz�let�s�re. Ha sz�ba ker�l a h�l�, sokunknak olyan k�p jut esz�be, amilyet k�nyvekben l�ttunk: a f�ld �s egy k�r� h�zott, sz�gletes energia vonalakb�l �ll� m�trix. Ez term�szetesen helyes, b�r a h�l� az�rt enn�l sokkal t�bb.

A h�l�k frakt�lok �s holografikusak. K�rbesz�nek minden teremt�st, bele�rtve annak multidimenzion�lis szintjeit.  Nem csak a f�ld�n l�teznek, csatlakoznak a fizikai univerzumhoz, mely nem l�tezne n�lk�l�k. Az�rt van r�juk sz�ks�g, mert �k biztos�ts�k az �leter� energia megfelel� eloszt�s�t, a fizikai teremt�shez sz�ks�ges mint�kat �s m�g sok mindent. A h�l�k nem csak ennyib�l �llnak: mag�nak a teremt�s szent k�dj�nak fizikai kiterjed�sei. Nem �lettelen "t�rgyak" - mag�nak a tudatnak a lenyomatai, harm�nikus form�ban kifejezve.

K�nny� meg�rteni a h�l�k elm�let�t annak, aki j�rtas a szakr�lis geometri�ban. Ahhoz azonban, hogy m�lyebbre �shassunk a tudath�l�k meg�rt�s�ben, el�sz�r v�gezn�nk kell egy kis el�munk�t. Azoknak, akiknek �jdons�got jelent a szakr�lis geometria, hadd kezdjem azzal, hogy a h�l�k az energia �s a tudat kifejez�d�sei, melyek a szakr�lis geometria t�rv�nyeinek megfelel�en ar�nyokat k�vetnek. Ezek a h�l�k k�rbefonj�k az eg�sz multidimenzion�lis univerzumot. Mi a szakr�lis geometria? Mindenki tudja mi a geometria, �s b�rki k�pes egy geometriai forma megrajzol�s�ra. Ha ezt �sszekapcsoljuk a Legfels�bb L�lekkel, a tudattal vagy "Istennel", ha megnyitjuk sz�v�nket a geometri�nak, akkor megteremtj�k a szakr�lis geometri�t.

A szakr�lis geometri�n a geometria azon fajt�j�t �trj�k, mely a tudat(oss�g), a test �s a l�lek fejl�d�s�t geometriai terminusokban �br�zolja. Az igaz szakr�lis geometria nem csak statikus sz�gletes form�kb�l �ll. Szervi eredet�, �l� - �lland� fejl�d�sben (transcendens) vagy visszafejl�d�sben (materializ�l�d�s) �ll, felemelkedik vagy lefel� halad egyik form�b�l a m�sikba.

�gy a bolyg�t k�r�lvev� h�l� nem m�s, mint a teremt�s alapelveinek geometriai �s energetikai kifejez�se, mely h�dk�nt szolg�lhat bolyg�nk fizikai �s energetikai megnyilv�nul�sa k�z�tt. Ahhoz, hogy meg�rts�k milyen �ri�si is a h�l�, vizsg�ljuk meg el�sz�r a bolyg�nkat! Bolyg�nkon ahhoz, hogy legkisebb r�szecske, elem vagy vegy�let megszil�rduljon �s materializ�l�djon, sz�ks�g van egy tervezetre �s egy mint�ra, valamint egy l�tc�lra. Bolyg�nkhoz a tervezet �s a minta maga a h�l�. A h�l� szolg�l vezet�k�nt, vagy tervezetk�nt, k�r�l�tte szervez�dnek a kvarkok, pozitronok, elektronok, atomok �s v�g�l a vegy�letek. A h�l� biztos�tja a sz�ks�ges elemek megfelel� eloszt�s�t �s rendszer�t, azon elemek�t, melyek a teremt�shez felhaszn�lhat� �p�t� "kock�k". A h�l� feladata tov�bb�, hogy biztos�tsa az �leter� energia �s mindazoknak a frekvenci�knak a megfelel� eloszt�s�t, melyek ahhoz sz�ks�gesek, hogy fenntarts�k a bolyg�k frekvencia spektrum�nak hat�kony energetikai f�ziskapcsolat�t. (A f�ziskapcsolat biztos�tja a koherenci�t, de ez olyan t�ma, ami t�l nagy ahhoz, hogy ebben a cikkben r�szletezni tudjuk).

�gy tulajdonk�ppen azok a h�l� mint�k, melyek az elemek kialakul�s�hoz sz�ks�gesek r�tegz�dnek. Ez a r�tegz�d�s a l�lekb�l ered �s alakul �teri, elektromos, g�z�llapot�, foly�kony �s s�r�bb anyagg�.  A tudat szerkezetileg a s�r�s�g k�l�nb�z� fokain halad kereszt�l, hogy hat�ssal legyen minden szintre, az eg�szen l�gnem�t�l az eg�szen s�r�ig.

A fenti f�nyk�peken l�thatjuk, ahogy az atomok rendszerezett form�ban sz�tterjeszkednek a h�l�n. Ezek a kerek elektronok mandala alakzatban sorakoznak, pont mint egy pl�t�i szil�rd test, vagy pl�t�i szil�rd testek kombin�ci�ja.

Ha megn�zz�k Hans Jenney tanulm�ny�t, melynek c�me Cymatics (megj: hull�mjelens�gekr�l sz�), tal�lhatunk p�ld�kat arra, hogyan k�pes a kerek f�m t�ny�rra helyezett homok megtartani egy zenei hangsz�nt. �t�s hat�s�ra a homok r�szecsk�k geometriai alakzatokat vesznek fel minden egyes zenei hanghoz, s amint v�ltozik a hang, megv�ltozik a geometriai alakzat is. Ha Masaru Emoto munk�j�t vizsg�ljuk meg, melynek c�me „�zenetek a v�zt�l” (cikkhez klikk) l�thatjuk, hogy m�g a v�z is geometriai alakzatokat �lt atomi szintjein.

Ha a 3 dimenzi�s val�s�gunkat vizsg�ljuk meg k�zelr�l, mindenben megtal�ljuk a szakr�lis geometri�t. Az �sv�nyok szakr�lis geometriai ar�nyokban szervez�dnek, amit a legt�bb dr�gak�veket �s �sv�nyokat �br�zol� k�nyvben megfigyelhet�nk, ha bemutatj�k geometriai lenyomatukat.

A bolyg�kat k�r�lvev� h�l� ezek szerint olyan, mint egy kert „r�csozat”. Ez a kert r�csozat ir�ny�tja a sz�l�t�k�ket �s m�s n�v�nyeket, hogyan terjeszkedjenek, n�vekedjenek kifel�, felfel�, egy r�csmint�t k�vetve, egy bizonyos „form�ban”. A h�l� k�t alapeleme a r�csminta �s (anyag)szerkezet. Mindkett�nek vannak saj�ts�gai vagy tulajdons�gai. A r�csmint�t h�vhatjuk a f�rfi- �s a (anyag)szerkezetet a n�i aspektusnak. Egym�ssal harm�nikusan m�k�dnek, hogy teljess� tegy�k az �let v�ltozatoss�g�t. Hasonl�an m�k�dik az eserny� a f�m rudacsk�kkal (f�m v�z) �s a v�z�ll� anyaggal. A f�mszerkezet teszi lehet�v�, hogy a v�z�ll� anyag kifesz�lj�n �s �gy lesz lehet az eserny� hat�kony.

Az emberi l�nyekn�l is megtal�lhatjuk ezt a p�rhuzamot. Fizikai testben l�v� spiritu�lis l�nyekk�nt, spiritu�lis voltunk egy holografikus, benn�nket k�r�l�lel� rendszerb�l sz�rmazik, mely �sszek�t minden �letet �s �tfogja az eg�sz teremt�st. Hogy ennek hatalmass�g�t bele tudjuk helyezni egy fizikai testbe, �ssze kell tudnunk hajtogatni l�t�nk nagys�g�t szimboliz�l� eserny�t egyfajta lepk�v� fejl�d� gub�ba �s �tmenetileg be kell csuknunk. Ki kell v�rnunk az id�t, m�g kifejl�d�nk �s eml�kezni kezd�nk arra, kik vagyunk igaz�b�l. Ott van benn�nk, mindny�junkban a teremt�ssel j�r� �sszekapcsol�d�sok v�gtelen kiterjed�s� frakt�l �s hologr�f mint�zata.

A Krisztus tudath�l� az eserny� hasonlatnak a bolyg�nkon megval�s�tott verzi�ja – a teremt�s teljesen nyitott mint�zata, mely �lland� kapcsolatban tart benn�nket eredet�nkkel �s arra �szt�n�z minket, hogy fejl�dj�nk az �jraegyes�l�s ir�ny�ba.

A tudath�l�k magukban foglalj�k a kozmikus egym�sba kapcsol�d�s eml�k�t �s �gy azokat, akik r�juk hangol�dnak arra �szt�nzik, hogy val�s�ts�k meg �nmagukat.

Hogyan jellemezn� a Krisztus h�l�t azok sz�m�ra, akik nincsenek tiszt�ban ezzel az elm�lettel? Tulajdonk�ppen mi az?

Ron: A Krisztus H�l� a F�ld k�r�l l�tezik. K�l�nf�le kutat�k jelezt�k m�r a l�t�t k�l�nb�z� magass�gokban a F�ld felett. �gy hiszem, hogy a h�l� frakt�l �s hologr�f min�s�g�b�l kifoly�lag az�rt jelenik meg k�l�nf�le szinteken, mert val�j�ban ott van mindenhol. A Krisztus H�l�r�l azt tartj�k, hogy r�gz�tve van a tengely�n�l, Kair�n�l �s Moorea-n�l (Polin�ziai sziget), a t�bbi rezg�si csom�pontja a F�ld felsz�n�n tal�lhat�. Ezek a rezg�si csom�pontok term�szetes, energia er�helyek, melyeket t�bb �kori kult�r�kban is hajsz�lpontosan megjel�ltek �s haszn�ltak is.