Szinte m�g n�zni is j�l esik, amikor valaki energi�val tel�tett, felszabadult, friss �s vid�m. Ez mindig meg�rinti a jelenlev�ket, r�juk is �tsug�rzik valamennyi e lend�letb�l. Elem�ben van � mondjuk ilyenkor, s nem is t�preng�nk azon, van-e e kifejez�snek valami olyan b�vebb, az �sszef�gg�sekre is r�vil�g�t� �rtelme, mely sz�munkra is lehet�v� tehetn� e kellemes �llapot el�r�s�t. Pedig egyre t�bbet hallani az elemek tan�r�l: de hogy ez �sszef�ggene l�tez�s�nk azon kellemes megnyilv�nul�si form�j�val, amikor magunk is elem�nkben vagyunk? Nos, legyen ak�r a magyar nyelv rejtett b�lcsess�g�r�l, ak�r a v�letlenek �sszj�t�k�r�l sz�, az elemek tana ilyen �rtelemben is utat mutat.

Empedokles, a g�r�g filoz�fus, m�gus, pr�f�ta �s gy�gy�t� n�gy elem, a f�ld, a leveg�, a v�z �s a t�z vonz�s �s tasz�t�s, k�t�s �s old�s, szeretet �s gy�l�let �ltali alakul�s�val, kevered�si ar�ny�nak v�ltoz�s�val magyar�zta minden lehets�ges l�tez� l�trej�tt�t �s elm�l�s�t, illetve �talakul�s�t. K�s�bb kieg�sz�lt e n�gy elem egy �t�dikkel, az �terrel, mely mindegyiket mag�ba foglalja, mondhatni, a n�gy elem kvintesszenci�ja. Amint az az �br�n is l�that�, a k�ztes r�szek, azaz egyes elemek tal�lkoz�sai tulajdons�gokat hoznak l�tre. A buddhista felfog�s szerint vannak szil�rd, foly�kony, h�- �s sz�lelemek. Azt, hogy mindez nem csak egyes anyagok tulajdons�gaira vonatkozik, j�l mutatja p�ld�ul egyes teoz�fusok, �gy a 15. sz�zadi gondolkod�, Jakob B�hme felfog�sa is, aki az elemeket egy�rtelm�en tudat�llapotoknak feleltette meg. Term�szetesen gondolhatunk itt a pszichol�gi�b�l ismert emberi v�rm�rs�kletekre stb. is, de tov�bbi elemz�s helyett n�zz�k ink�bb, hogyan f�gg ez �let�nk boldogabb�, eg�szs�gesebb�, kiegyens�lyozottabb� t�tel�vel �ssze.

Minden ember mag�ban hordozza mind a n�gy, s�t mind az �t elemet, ezek kombin�ci�it �s egym�shoz val� viszonyul�sukat is. Ilyen �rtelemben az eg�szs�g �s mindaz, ami fontos sz�munkra, le�rhat� ezen elemek harmonikus egys�g�nek l�trehoz�s�val. Azaz kijelenthetj�k, hogy �let�nk minden t�rekv�se az ��ter� �nmagunkban val� felismer�s�re �s kiteljes�t�s�re ir�nyul. Ugyanakkor szem�lyis�g�nk, emberi tulajdons�gaink el�g egy�rtelm�en megfeleltethet�ek egy-egy elemnek, illetve kombin�ci�juknak. Aki az asztrol�gi�t h�vja seg�ts�g�l, sz�let�si jegye �s aszcendense r�v�n k�nnyen meg�llap�thatja, hova is sorolja �nmag�t. Ezt azonban, n�mi �nismeret birtok�ban, a tov�bbiakban k�vetkez� le�r�sok seg�ts�g�vel is megtehetj�k, ami r�ad�sul azzal az el�nnyel is j�r, hogy �gy mostani szem�lyis�g�nket vessz�k alapul.

F�LD

A test, a fizikai l�tez�s szintje. Az �let alapjaihoz, a term�szethez, a finom �telekhez, a csal�dhoz, az otthonhoz, a biztons�ghoz, a stabilit�shoz val� fokozott ragaszkod�s. A F�ldember akkor van elem�ben, ha �tadhatja mag�t az �let apr� �r�meinek, vagy azok el�r�se, biztons�ga �rdek�ben tev�kenykedhet. Ny�ltsz�v� �s adakoz�, de csak azokkal szemben, akiket � v�laszt ki, akiket mag�hoz tartoz�nak fogad el, k�l�nben �nz� �s sz�r�s, vagy egyszer�en csak k�l�nvonul �s kirekeszti a �betolakod�t�. A legnagyobb kih�v�st r� n�zve a leveg� eleme, illetve az ahhoz �s annak kombin�ci�ihoz tartoz� emberek jelentik. B�r titokban v�gyik r�, vesz�lyesnek �rzi, kisebbrend�s�gi komplexus�t ideges lekezel� magatart�ssal kompenz�lja. A v�z megmozgatja, �thatja, de hossz� t�von, vagy er�teljesebb jelenl�te eset�n egyszer�en lehetetlenn� teszi kibontakoz�s�t. Erre gyakran az �rzelmek elutas�t�s�val �s �rdekl�d�si ter�let�nek megfelel� fokozottabb aktivit�ssal reag�l. B�r ez ut�bbi t�bbnyire kedvez� hat�s, mindez egy�ttesen elveszi t�le mindazt, amit alapterm�szet�n�l fogva az otthon, a csal�d jelent sz�m�ra. A t�z hat�sa �ppen ennek ellenkez�je: mindabban megszil�rd�tja, ami fontos a sz�m�ra, cser�be viszont olyan �n�tad�st, cselekv�si- �s d�nt�sk�ptelens�get k�r, ami ellen csak makacss�ggal, a szok�sokhoz val� t�lzott ragaszkod�ssal tud tiltakozni. Jellemz� viselked�sm�dok: sz�les j�kedv, j�pofas�g, ny�lt, darabos gesztusok, prec�z odafigyel�s / z�rk�zotts�g, odavetett sz�r�s megjegyz�sek, z�rt, r�vid reakci�k, �mintha nem hallan�. Kedvelt alakzatok: n�gysz�gletes, neh�z darabok, esetleg nem t�l �kes, enyh�n �velt d�sz�t�sekkel. Sz�nek: fekete, v�r�s, barna, esetleg a sz�rke, a s�rga n�h�ny �rnyalata. �telek: h�sok, s�rgar�pa, t�k, z�ldbors�, burgonya, kukorica, di�, datolya, f�ge, ban�n, szilva, sz�l�. �ze: �des, mely �z fokozott keres�se utalhat ezen elemmel val� kapcsolatunk kiegyens�lyozatlan volt�ra.

LEVEG�

A gondolkod�s, a szellemi l�tez�s szintje. Fokozott �rdekl�d�s az �let nagy k�rd�sei, a filoz�fia, a tudom�nyok �s a m�v�szetek (els�sorban a k�lt�szet, az irodalom, a sz�nm�v�szet �s a zene) ir�nt. A Leveg�ember elem�ben van, ha n�lk�l�zhetetlennek �rzi, kifejezheti mag�t, ha mag�ra vonhatja m�sok figyelm�t, vagy �nmag�ra figyelhet (elm�lked�s, medit�ci�, rosszabb esetben �lmodoz�s). Seg�t�k�sz, mindenhol �s mindenkin�l ott van, ahol, akin�l kell, de �tn�z mindenen �s mindenkin, aki/ami nem ker�l valami�rt figyelme f�kusz�ba. �lete nagy akad�lyait a f�ld elemmel �sszef�gg� dolgok �s emberek alkotj�k, legyen ak�r testi eg�szs�gr�l, anyagi biztons�gr�l, vagy a helyben marad�s k�t�tts�g�r�l sz�. A v�z leh�ti �s hat�konyabb� teszi a leveg�t, de cser�be �nmaga mind nagyobb �tad�s�t k�ri, ami �ltal leh�zza azt. Ezzel szemben a t�z hev�ti, felemelked�sre k�szteti, de cser�be a v�zhez hasonl�an � is teljes �n�tad�st k�vetel. A v�laszreakci� mindk�t esetben elt�volod�s �s l�zad�s, ami a v�zre �s a t�zre egyar�nt �tl�nyeg�t� er�vel hat, mindez azonban csak id�leges, a val�di elt�volod�s, vagy �talakul�s elmarad. Jellemz� viselked�sm�dok: k�nnyeds�g, ked�lyess�g, ny�lt, l�gy gesztusok, figyelem, odafordul�s / neh�zkess�g, depresszi�s hangulat, s�rt�d�kenys�g, t�ntet� mimika, sz�rakozotts�g, �mintha a m�sik ott sem lenne�. Kedvelt alakzatok: kerek, keleties, �ves, d�szes alakzatok. Sz�nek: k�k, z�ld, ezek �rnyalatai �s egy�ttesen alkalmazott komplementer sz�nek. �telek: joghurt, kelt-t�szt�k, �leszt�, savany�-k�poszta, alma, k�rte, narancs, citrom, anan�sz, zs�lya, csombor, bazsalikom �s minden illatos f�szern�v�ny. �ze: savany�, mely �z fokozott keres�se utalhat ezen elemmel val� kapcsolatunk kiegyens�lyozatlan volt�ra.

V�Z

Az �rzelmi, lelki l�tez�s szintje. Vonzza minden, ami az �rz�sekkel, a v�ltoz�ssal, a t�l�l�ssel �s az alkalmazkod�ssal, �talak�t�ssal kapcsolatos. A V�zember akkor van igaz�n elem�ben, ha lend�letesen, mindenen �s mindenkin �tg�zolva t�rhet c�lja fel�, vagy ha m�sok, esetleg �nmaga �rzelmi h�rjait kedve szerint pengetheti. Mindig k�sz a m�sok�rt val� cselekv�sre, de igaz�b�l saj�t teljes�tm�nye az, ami �rdekli, hiszen kiv�l� sz�n�sz, aki annyira �t�li az �ppen j�tszott darabot, hogy azt az adott pillanatban maga is v�res val�s�gk�nt fogja fel. Legnagyobb ellenfele �s seg�t�je a t�z, melynek �talak�t�s�t olyannyira sz�ks�gesnek �rzi, hogy hajlamos azt ki is oltani: ehhez azonban maga is �t kell, hogy alakuljon, amit ment�lis, szellemi f�l�ny�nek �reztet�s�vel juttat kifejez�sre. A leveg� �szt�nz�leg hat r�, de ezt t�bbnyire rossz n�ven veszi, felh�borodik rajta. Minden igyekezet�vel uralkodni igyekszik a leveg�n, de mivel ezt nem teheti meg, kisebbrend�s�gi �rz�ssel, indulatokkal reag�l. A f�ld elemmel m�r eg�szen m�s a helyzet: ez stabiliz�l�n, er�t ad�n hat r�, amit igyekszik ki is haszn�lni, de ha bet�lt�tte szerep�t, minden sz�vf�jdalom n�lk�l le is mond r�la. Jellemz� viselked�sm�dok: cselekv�kedv, int�zked� magatart�s, gyakoribb gesztikul�ci�, gyors d�nt�s / alusz�konys�g, tespedts�g, elz�rk�z�s, inger�lts�g, �a m�sik a h�lye�. Kedvelt alakzatok: cs�csos, h�rom- vagy soksz�g� alakzatok, els� l�t�sra szab�lytalannak t�n� d�sz�t�elemek. Sz�nek: z�ld �s a t�bbi sz�n szokatlan �rnyalatai. �telek: bab, s�rgabors�, meleg levesek, minden, ami hossz� ideig f�tt. �ze: s�s, mely �z fokozott keres�se utalhat ezen elemmel val� kapcsolatunk kiegyens�lyozatlan volt�ra

T�Z

Az er�, az energetikai l�tez�s szintje. Kreativit�sa, szenved�lyess�ge, lend�letess�ge nem ismer hat�rokat, vonzza minden, ami a ritmussal, t�nccal, mozg�ssal, a f�nnyel �s a vizu�lis dolgokkal (pl. ilyen m�v�szeti �gakkal) kapcsolatos. A T�zember akkor van elem�ben, ha alkothat, �tl�nyeg�thet, lelkes�thet, szervezhet, vagy valami r�git az �j rem�ny�ben lerombolhat. Mindig seg�teni akar m�sokon, hajland� ak�r a v�gletekig is lelkes�teni, kiutat keresni, de ezt �nmaga kiterjeszt�se �rdek�ben teszi, mert nem k�pes elviselni semmif�le s�t�ts�get, b�natot, tesped�st, nyomotts�got, �gy �rzi, maga �g ki, ha megt�ri ezt. �tj�t csak a v�z �llhatja: tudja, hogy vesz�lyes r� n�zve, m�gis vonzza, elhiteti mag�val, hogy k�pes azt medr�ben tartani, �tj�t megvil�g�tani, egyengetni. A leveg� t�pl�lja �s t�mogatja �t, amit a vil�g�rt se lenne hajland� �szrevenni, hiszen �rzi, ak�r kiolt�ssal is fenyegethetn�. Kapcsolatuk m�gis kiegyens�lyozott, b�r �lland�an v�ltoz�. A f�ld a t�z sz�m�ra alapot ad, az �letben marad�s felt�tel�t jelenti, de hat�rt is szab terjed�s�nek: �ppen ez�rt a t�z titkon mindig l�zad a f�ld eleme ellen, m�gsem fordul ellene, s�t olyanokat is eln�z neki, amiket m�snak soha. Jellemz� viselked�sm�dok: t�ntet� j�kedv, lelkes�t� �t�l�s, �t�l�ssel el�adott gesztikul�ci�, v�ratlan fordulatok / elfojtott harag, term�szetellenesnek hat� visszafogotts�g, hiszt�ri�s indulatkit�r�sek, t�relmetlens�g, �majd �n megmutatom�. Kedvelt alakzatok: cs�csos, �velt �s kacskaring�s alakzatok, ritmikusan ism�tl�d� d�sz�t�elemek. Sz�nek: s�rga �s feh�r, pasztell, vagy t�l �l�nk sz�nek. �telek: sal�taf�l�k, juh- �s kecskesajt, paprika, bors, k�v�, teaf�l�k, olajbogy�, komp�tok, cs�p�s �s keserny�s f�szerek. �ze: keser�/cs�p�s, mely �zek fokozott keres�se utalhat ezen elemmel val� kapcsolatunk kiegyens�lyozatlan volt�ra

B�r a le�r�sok r�szletess�ge alig l�pi t�l a k�pi szimbolika szintj�t, m�r ebb�l is vil�gosan eld�nthet�, melyik elem az, amelyik a leger�teljesebb benn�nk, s melyik j�tszik m�g komoly szerepet ak�r szem�lyis�g�nk, ak�r kapcsolataink alakul�s�ban. Nyilv�nval�: ahhoz, hogy elem�nkben lehess�nk, �gy �rdemes �ln�nk, hogy �let�nk minden ter�let�n ennek megfelel�en cselekedhess�nk. Akad�lyoz� t�nyez� persze van b�ven, de tudv�n, kiben mi �s mi�rt v�lt ki olyan viszonyul�st, amely ellehetetlen�ti kiteljesed�s�nk, fel�ll�thatunk bizonyos strat�gi�kat.

URALKOD�S

Ha azt akarjuk, hogy valamely ter�leten mi legy�nk az, aki mindig, minden helyzetben egyb�l elem�ben van �s megengedhetj�k magunknak azt, hogy e ter�letre olyan embereket vonzzunk, akik ezt ig�nylik, m�g m�sok esetleg fokozatosan elt�volodnak t�l�nk, �m legyen. A dolgunk egyszer�: er�s�ts�k az el�rhet� maximumig f� elem�nket. Viselkedj�nk, cselekedj�nk, �tkezz�nk, �lt�zk�dj�nk elem�nknek megfelel�en, munkahely�nk, lak�sunk stb. berendez�s�ben juttassuk a lehet� legnagyobb t�ls�lyba ezt az elemet. Ha j�l �s kitart�an dolgozunk, az eredm�ny nem marad el, s�t, meglep�dve �szlelhetj�k, hogy id�vel mintha a t�bbi elem, illetve az azokhoz tartoz� emberek sem tudn�nak ellen�llni vonz�sunknak.

KIEGYENL�T�S

Vannak olyan �letter�letek, kapcsolatok, ahol az uralkod�s strat�gi�ja vesztes�get okozna sz�munkra, vagy erk�lcsileg helytelen lenne. Ha valaki k�t elem kombin�ci�j�t �tv�zi szem�lyis�g�ben, szint�n az a legjobb megold�s, ha a kett� kiegyenl�t�s�vel pr�b�l meg c�lba �rni. A kor�bban m�r eml�tett m�don er�s�ts�k most mindk�t elem ter�let�t, odafigyelve arra is, hogy egyik se kapjon nagyobb teret �let�nkben, mint a m�sik. K�zben ne feledj�k, hogy minden emberi reakci� valamelyik elem megnyilv�nul�s�t, esetleg egy m�sik elemhez val� viszonyul�s�t hordozza. Neh�z, sok elemz�st, gondolkod�st �s m�rlegel�st, saj�t hib�inkb�l val� tanul�st ig�nyl� strat�gia ez, r�ad�sul igaz�n abbahagyni sem lehet, hiszen hat�sos csak akkor lesz, ha j�l begyakoroltuk �s szinte �szt�n�ss� v�lt.

�SSZHANGTEREMT�S

A legt�bb f�radts�got ig�nyl�, de egyszersmind a leghat�sosabb strat�gia az, ha mindegyik elemet megpr�b�ljuk �nmagunkban felismerni, er�s�teni �s �sszhangba hozni. Ezt a maga t�k�letess�g�ben persze nagyon neh�z lenne el�rni, amit azonban megtehet�nk az az, hogy emberi kapcsolatainkat �s �let�nk k�l�nb�z� ter�leteit egy-egy elemnek, a hozz� tartoz� magatart�sm�doknak stb. rendelj�k al�, �gy, hogy abban az�rt f� elem�nk is j�l tudja m�g �rezni mag�t. Azaz uralkodnunk kell saj�t elem�nk�n, mik�zben a t�bbi elemet �nmagunkban felismerj�k, hat�sukat egym�s k�z�tt kiegyenl�tj�k. A legj�rhat�bb �t tal�n az, ha mindh�rom strat�gi�t fokozatosan, l�p�sr�l l�p�sre val�s�tjuk meg.

B�rmilyen bonyolultnak t�nj�k is: az �t maga a kezdet, a kezdet maga az �t, s ha csak annyit �r�nk is el, hogy vil�gosan �tl�tjuk saj�t magunk �s m�sok reakci�it, azok mi�rtjeit, m�ris tudni fogjuk, mikor h�z�djunk meg csendesen a h�tt�rben, s mikor j�tt el a mi id�nk.

Sim� S�ndor