A Szent Korona k�sz�t�s�nek ideje, helye �s alkalma

- �tszerkesztett �s kieg�sz�tett kivonat „A Magyars�g jelk�pei” c. k�tetb�l, ahol a k�panyag �s az irodalomjegyz�k is megtal�lhat�. -

T�rt�net�r�k a Szent Korona sz�let�s�r�l

Ibrahim Pecsevi t�r�k t�rt�net�r� "azt �ll�tja, hogy � hallotta a magyarokt�l ezt a nyilatkozatot: a korona 3000 esztend�s; Iszkendert�l (Nagy S�ndor) �r�k�lte Nusirv�n (K�rosz) s ett�l sz�llott mi re�nk. Tov�bb� Mohammed Emin nagyvez�r 1768-ban azt �rta Kaunitz herczegnek, hogy az osztr�k cs�sz�r ‑ mint a Nusirv�n idej�b�l maradt korona �r�k�se ‑ egyed�l �rdemli meg az "imperator" cz�met." (Th�ry/1893/343, 344)

Nagy Szulejm�n 1529. �vi hadj�rat�nak le�r�sa szerint a Tas falu melletti �llom�son a pasa l�h�ton �sszegy�jtv�n a b�geket, el�hozatta a kir�lyokt�l viseltetni szokott koron�t s megmutatta nekik, ezt mondva: "Ez a korona Nusirv�n idej�b�l maradt fenn." (Katona/1989/127).

B�r e t�r�k feljegyz�sek nem hagytak m�ly nyomot a koronakutat�sban, Nusirv�n (K�rosz) �s kora nem vethet� el, amikor a korona eredet�t kutatjuk. Vannak ugyanis tov�bbi adatok �s megfontol�sok is, amelyek alapj�n bizonyosra vehetj�k, hogy Perzsia hunok-j�rta hat�rter�letein sz�letett meg a Szent Korona. [1]

A k�vetkez� oldalakon ezeket az adatokat vessz�k sorra.

A st�lusp�rhuzamok tan�s�ga

A kutat�s �ltal kor�bban is figyelembe vett technikai �s st�lusp�rhuzamok arra utalnak, hogy hun-avar �tv�s�k is k�sz�thett�k a koron�t.

E szerint a Szent Korona annak az �j �tv�s-technik�nak a kiemelked� alkot�sa, amelyik a Volga-vid�ken a IV. sz�zad dereka ut�n, teh�t a hunokkal egy�tt jelenik meg. Ennek jellemz�i az els�sorban indiai piros almandint �s sz�nes gr�n�tot meg mervi(?) �vegpaszt�t felhaszn�l� rekeszes k�berak�s �s a filigr�noz�s. Hasonl� t�rgyak t�meg�t t�rt�k fel Kercs k�b�l �p�tett s�rkamr�iban (IV. sz�zad v�ge, V. sz. eleje), ahol ez a polichr�mnak nevezett st�lus m�r teljesen kifejlett form�j�ban jelentkezett. A polichr�m st�lus korai el�fordul�sai II-IV. sz�zadi gr�z �s �rm�ny s�rokb�l ismertek, ahova p�rthus majd szaszanida h�d�t�k vihett�k. Mag�t a rekeszes technik�t (zom�nccal, vagy k�vel) m�r j�val a hun kor el�tt ismert�k a szk�t�k, de a sz�nes k�berak�st kiv�l�an alkalmazt�k a p�rthusok �s a kus�nok is (Bakay/1997/159).

A rekeszes k�technika eredetileg tal�n a F�ldk�zi-tenger partj�n alakult ki, amely ter�letet a Krisztus sz�let�s�t megel�z� �vtizedekben a p�rthusok is h�doltatt�k. A st�lus kialakul�sa minden bizonnyal a p�rthusok �s kus�nok mediterr�n, sztyeppi �s indus ter�leteket �sszek�t� t�rt�net�nek �s kereskedelmi kapcsolatainak k�sz�nhet�. Mag�t a Szent Koron�t m�r a szaszanida puszt�t�sok el�l Perzsi�b�l a hunokkal egy�tt �l� sztyeppi apar (avar) t�rzsekhez visszat�r� kereszt�ny p�rthus (apar) �tv�s�k alkothatt�k meg a hun-perzsa hat�rter�leteken.

A korona st�lusp�rhuzamai megtal�lhat�k a szaszanida Ir�n k�rnyezet�ben, a hun id�kben vagy azt k�vet�en k�sz�lt keleti ez�st�k�n is. Ennek p�ld�i a p�rta hegy�br�zol�sai.  A kett�s vonallal rajzolt hegyeken l�that� kisebb halmok (k�rak�sok, olt�rok, l�ngnyelvek?) az �tv�ss�g�r�l �s �veggy�rt�s�r�l h�res mervi o�zisban alkalmazott szimb�lumok (1. �bra). A sivatagi telep�l�s fontoss�g�t �s gazdags�g�t a mellette vezet� Selyem-�t adta, amely az akkori vil�g legjelent�sebb kereskedelmi �tvonalak�nt �sszek�t�tte a mediterr�n vil�got K�n�val. Merv ma kihalt romv�ros a sivatagban, egykor azonban lakoss�g�nak sz�ma meghaladta a f�lmilli� f�t.

1. �bra. Azonos st�lus� �s szerkezet� halom�br�zol�sok egy 421-438 k�z�tt Mervben k�sz�lt ez�stt�lr�l (balra, Marschak/1986 nyom�n), egy IX. sz�zadi keleti ez�stt�lr�l (k�z�pen, Marschak/1986 nyom�n) �s a magyar Szent Korona p�rt�zat�r�l (jobbra)

Megengedi hun m�hely felt�telez�s�t a Szent Korona abroncs�nak m�rete �s d�sz�t�se is. Ez egy eredetileg 52 mm sz�les aranyszalag, amit gy�ngydr�t keretek osztanak �kk�veket �s zom�nck�peket tartalmaz� mez�kre. A hun diad�mok abroncsa 5-8 cm sz�les aranyb�dogb�l k�sz�lt, s e m�rettartom�nyba illik a Szent Korona abroncsa is. Az abroncs d�sz�t�se is hun mint�t k�vet. Hasonl�k�ppen gy�ngydr�t-keretek osztj�k �kk�veket tartalmaz� mez�kre p�ld�ul a Verhnye Pogromnoj�b�l sz�rmaz� hun n�i diad�mot is.

Hun st�lus� a Szent Korona p�rt�zata is. Az abroncsb�l kiemelked� 5 f�lk�r�ves �s 4 h�romsz�g alak� ‑ hegyeket �br�zol� ‑ p�rtad�sz k�z�l a homlok f�l�tt elhelyezked� k�z�ps� f�lk�r�ves a legnagyobb, a t�bbiek jobbra �s balra cs�kken� magass�g�ak. Hasonl� ehhez a Verhnee Pogromno�b�l sz�rmaz� hun diad�m (2. �bra), amelynek k�zep�n egy nagyobb f�lk�r�ves p�rtad�sz van, mellette jobbr�l �s balr�l kisebb h�romsz�g alak�ak, azokon t�l pedig �jra f�lk�r�vesek tal�lhat�k. E hun p�rtad�szeket a szakirodalom az�rt nevezi "gomba alak�" d�sz�tm�nyeknek, mert nem ismerte fel a sztyeppi koron�kon l�that� hegy- �s szarv�br�zol�sok "kir�ly" jelent�s�t. S hogy e hun koron�n (�s t�bb hun �st�n) nem gomb�k, hanem "nyeles" hegyek vannak, azt egy litv�n t�ny�r fel�ln�zeti vil�gmodellje is megvil�g�tja – a hasonl� vil�gmodellekben ugyanis nem gomb�k, hanem a vil�g n�gy sark�nak hegyei szoktak szerepelni (2. �bra). Ny�lre (vil�gf�ra) �ltetett �ttetsz� krist�ly (hegyszimb�lum) a magyar uralkod� jogara is, ahol a krist�ly a k�b�l val� lebeg� �g, teh�t az �gi orsz�g jelk�pe. Ez�rt a Szent Korona p�rt�j�nak �ttetsz� hegy�br�zol�sai is az �gi orsz�gok (a kilencszint� �g) jelk�pei.

A Szent Korona egyes st�luselemei tov�bbi hun vonatkoz�sokkal rendelkeznek, ilyen a fel�let zs�folt d�sz�t�se, amely a hun korban j�tt divatba (B�na/1993/46). Az �gi foly�kat szimboliz�l� keresztp�nt t�m�tt d�sz�t�se a Szent Koron�n a Tej�t kiemelt tisztelet�re utal, amely Berze Nagy J�nos �s Ipolyi Arnold kutat�sai szerint szinte napjainkig fennmaradt a hun-ut�d magyars�gn�l.

A keresztp�nt boltozat�n tr�nol� napos‑holdas Krisztus-k�p p�rhuzama nem csak II. Andr�s magyar kir�ly 1233-as pecs�tj�n, hanem horezmi �rmek uralkod�k�pein, teh�t az avarokat �s hunokat kibocs�t� ter�letek sz�v�ben is felbukkan (Bakay/ 1997/206).

Hun vonatkoz�s� az apostolk�pek n�melyike is, mert Andr�s a Fekete-tengert�l �szakra �l� n�pek k�z�tt tev�kenykedett s F�l�p is a "nom�d" n�pek t�r�t�je volt. A katonaszentek ‑ Szent Demeter �s Szent Gy�rgy ‑ pedig hun p�nc�l�lt�zetet viselnek (Csomor/1996/541).

Szinte azonos a felhaszn�lt k�vek fajt�ja �s a k�szimbolika is. A Szent Korona k�vei: s�t�tv�r�s almandingr�n�t, k�k zaf�r, z�ld �veg. A k�t sz�ls� �ves cs�csd�szen valamikor feh�r k�vek (kvarcok, op�lok?) voltak, s feh�rek az igazgy�ngy�k is. A fennmaradt hun aranydiad�mokon t�lnyom� r�szben szint�n piros gr�n�tlapok vannak, de el�fordul benn�k feh�res kvarc �s k�k, vagy z�ld �vegpaszta-bet�t is (Fettich/1940/17). Teh�t a hun koron�kon is nemzeti sz�neinket tal�ljuk, mert az �g (a Nap t�ze), a F�ld (z�ld mez�i �s k�kl� hegyei) valamint a v�z (a vil�gtenger �s a n�gy szent foly� feh�r szalagj�nak) felid�z�s�vel egyar�nt a vil�gmindens�get jelk�pezik. Ugyanez a sz�nszimbolika jelenik meg a magyar c�merben is.

A Szent Korona abroncs�nak �s keresztp�ntj�nak �sszeszegecsel�se a - kub�n-vid�ki hun p�rtad�szen l�that� k�t szegecsnyomb�l sejthet� - pusztai r�gz�t�si elj�r�ssal megegyezik. Szegecsel�ssel r�gz�tett�k a honfoglal�k is legszebb �kszereiket a hordoz� fel�letre (166. �bra).

Kiszely Istv�n sz�beli t�j�koztat�sa szerint a k�nai Kanszu tartom�nyban l�v� Dunhuang 325-�s barlangtemplom�nak Kr. u. III. sz�zadb�l sz�rmaz� falk�pein k�t hun vezet� fej�n hasonl� fejd�sz van, amelyeket � szem�lyesen l�tott �s le is f�nyk�pezett. Sajnos, e f�nyk�pet nem k�zli a k�zelm�ltban megjelent k�nyv�ben, ahol eml�t�st tesz a barlangtemplom k�peir�l (Kiszely/1992/293).

A korona Krisztus-k�peinek �letf�i is ir�ni jelleg�ek. A nyugati, vagy a biz�nci m�v�szetben nem �llnak �letf�k a tr�nol� Krisztus mellett. A g�r�g �s latin felirat, meg a kereszt�ny szimbolika viszont nem jellemz� a szaszanida Ir�nra ‑ ez�rt a koron�t el��ll�t� m�helyet Ir�n hat�rvid�k�n, p�ld�ul a Hun Birodalomhoz tartoz� mervi o�zisban kell keresn�nk. Ez a sivatagi v�ros ugyanis – mint al�bb l�tni fogjuk - megfelel a fenti �r�s- �s vall�st�rt�neti k�vetelm�nyeknek.

Sz�kely rov�sjelekkel �sszevethet� hieroglif�k a Szent Koron�n

R�g�szeti leleteik tan�s�ga szerint a hunok �s az avarok haszn�lt�k a sz�kely rov�s�r�s el�dj�t �s mind bet��r�sos, mind pedig hieroglifikus (k�pszer�, vall�sos jelent�s�g� sz�jelekb�l �ll�) feliratokat egyar�nt hagytak r�nk (Varga/2001/145). Hasonl� jelk�szlet mutathat� ki a Szent Koron�n is, amelyet �rtelmezni, s�t esetenk�nt olvasni is tudunk. 

Hieroglif�kat (szimb�lumokat) form�l p�ld�ul a Szent Korona szerkezete is (3. �bra).

A korona szerkezet�nek fel�ln�zete az isten �ltal teremtett, rendezett F�ldet �br�zolja, ez�rt azonos a sz�kely rov�s�r�s „f” (F�ld) jel�vel. A vil�g k�zep�t jelzi: a teremt�s �s az isteni eredet� uralkod� hely�t, ahonnan a rend a vil�g n�gy t�j�ra sz�tterjed. Megjel�li �s a teremt�s folytat�s�ra k�telezi az uralkod�t.

A korona szemb�ln�zete az eget tart�, az eget �s a F�ldet �sszek�t� vil�goszlopot (vil�gf�t) �br�zolja, a hun dinasztia �s a kir�lyi hatalom �gi eredet�re eml�keztetve. A szemb�ln�zet ez�rt egyezik meg az �g/�g szavak �s�b�l r�vid�lt „g” rov�sjel form�j�val.

Hettita f�mplakett	Urartui k�pjel	K�nai lolo „�g” k�pjel	Sz�kely „g” (�g) jel	Az �den t�rk�pe	Sz�kely „f” (f�ld) jel	K�nai „f�ld” k�pjel

3. �bra. A Szent Korona fel�l- �s szemb�ln�zete

Szimb�lumok tal�lhat�k a Szent Korona d�sz�t�s�ben is.

A sz�kely "j" rov�sjellel �sszevethet� kacskaring� alak� filigr�nok serege (4. �bra) nem v�letlen�l d�sz�ti �ppen a keresztp�ntokat. A keresztp�ntok ugyanis a rendezett vil�g k�zep�nek (az Isten �ltal szab�lyosra teremtett F�ldnek, az Arar�t k�r�l elter�l� �dennek) n�gy szent foly�j�t szimboliz�lj�k. (A „j” rov�sjel a „foly�” jelent�s� j� szavunk sz�jel�b�l keletkezett.)

4. �bra. Kacskaring� alak� filigr�nok a Szent Korona keresztp�ntjain

A hun sz�rmaz�studattal rendelkez�, Emese �lm�ban v�zb�l sz�let� �rp�dh�z eredethagyom�nya miatt igen fontos k�r�lm�ny, hogy ‑ ismereteim szerint ‑ a kir�lyi fejd�szek k�z�l csak a Szent Koron�n, a concques-i avarhun szobor koron�j�n, horezmi p�nzek ural­kod��br�zol�sain �s a t�rk K�l-tegin m�rv�ny szobr�nak fejd�sz�n (Ba­kay/ 1997/214, 244) ‑ teh�t hun, id�legesen hunn� v�lt, vagy hun-ut�d n�pek alkot�sain ‑ tal�lhat�k tajt�kz� hull�mot �br�zol� kacskaring�k. Atilla elithadsereg�nek katon�i is aranyszalagb�l alak�tott kacskaring�kat viseltek a nadr�gjukon (l. Csomor/1996/629!). Ezzel nyilv�n ama g�zl� v�z�re utaltak, amelyen a csodaszarvast k�vetve keltek �t, s amely �j haz�t alap�t� sebezhetetlen h�s�kk� avatta �ket.

A fenti F�ld �s j� hieroglif�k kiolvashat�k „J� kir�ly – j� F�ld” �rtelemben is, mert a k�rbe z�rt kereszt a kir�lyt is azonos�totta. Ez az olvasat a koronaeszme legt�m�rebb, legkor�bbi �r�sos �sszefoglal�sa, azaz a vil�g legkor�bbi alkotm�nysz�vege. Az �r�sm�d ma meglep�nek t�nik s hi�ba is pr�b�ln�nk sz�mon k�rni e nagyszer� �kszeren azt, amit a bet�vet�sr�l kisiskol�s korunkban tanultunk. E jelek nincsenek rendezetten sorba rakva, ahogy azt szeretn�nk, mert a korona sohasem szolg�lt olvas�k�nyvk�nt. Az aranyb�l form�lt hun hieroglif�k m�gis ezeket a magasztos gondolatokat hirdett�k az uralkod� fej�n. A Szent Korona egy�bk�nt alkalmatlan lett volna a koron�z�sra, de tal�n nem maradt volna r�nk a koronaeszme sem.

S v�g�l tal�lunk fonetikus, azaz a modern szok�soknak jobban megfelelve olvashat� feliratot is a Szent Koron�n.

Az abroncson l�v� Krisztus-zom�nc t�rdeinek rekeszrajzolat�ban (5. �bra) ugyanis felismerhet� a „jm” ligat�ra, amely megtal�lhat� cs�ng� h�mestoj�son, az erd�lyi fazekasmot�vumok k�z�tt �s hun sz�jv�gen is. Nagy K�roly �s Szent Istv�n k�s�bbi ligat�r�s n�vmonogramjainak el�k�pe ez. A rekeszrajzok k�l�n�s alakzataira Ludvig Rezs� �tv�s h�vta fel a figyelmet a Nap Fiai alap�tv�ny �ltal szervezett �r�st�rt�neti el�ad�ssorozaton tartott el�ad�s�n. Mint meg�llap�totta, e rajzolatok a szok�sos �s indokolt form�kt�l az�rt t�rnek el, mert valamilyen jelent�st hordozhatnak.

A „j” �s „m” rov�sjelek megfelel�ib�l �ll� rajzolatok �rtelmez�se n�h�ny �vig tart� munk�m eredm�nye.

E szerint a „jm” jel�sszevon�s kacskaring�b�l �s hegyek rajz�b�l �ll s az �sszet�tel olvasata J�ma. A j� sz�r�l fentebb m�r esett sz�: foly� jelent�s� �s a Tejutat �br�zolja. A ma sz� megfelel�je magas, m�gus, magyar, m�l, mart, mez�, megye szavaink t�v�ben fordul el�. Szint�n a magasba vezet� �tra utal. A jel�sszet�tel hangalakja �s grafikai form�ja k�zel �tvenezer �ves, amit az is bizony�t, hogy a „jm” (pontosabban: J�ma) ligat�ra gyakran el�fordul a prekolumbi�n Amerika szimb�lumai k�z�tt is. (Varga/2002)

A felirat J�m�nak, az �z�nv�z el�tti aranykor uralkod�j�nak, vagy isten�nek nev�t �rzi, amely az ir�ni mitol�gi�ban Jima, a germ�nban pedig Ymir alakban maradt fenn.

K�llay Ferenc (1861/246) eml�ti: A pog�ny finn faj� n�pek k�zt m�g ma is vannak ima, vagy juma f�istennek b�lv�nyk�pei, melyeknek �ldoznak. A n�vle�r�s k�l�nb�z� az �r�kn�l, de a k�z�rtelem szerint ugyanazon f� l�nyt jelentik. A votj�kokn�l inma, ilmar, inm�r alakot tal�lunk. „M�llerben (Der ugrische Volksstamm II. B.) jumar, juma (=ima) jumala v�ltoz� alakzatjai ugyanazon egy sz�nak, honnan a papok neve jommas (=im�s), Schefferben (Lappland Frankf. 1675) jumula, jumal, immel, ibm�l, jubmel nevek �llanak, s az immel … = isten, a lapp �si hagyom�ny Jumi t�rzs�b�l sz�rmaztatja a n�pet, ki patriarcha volt. Arndt sz�t�r�ban, jumas, jamas vogul sz�form�k j� �rtelemben, jumala, jummal, jubmel, ibmel, jumu isten nevek s jumonu istenasszony eml�ttetnek. … Mohne (Geschichte des Heidenthums Leipzig 1822. I. B.) (szerint) a Teremt� fab�lv�ny�t lapp f�ld�n jubmelnek �rj�k … S�ndor Istv�n m�r a finn juma, s a magyar ima gy�ksz�t egynek vette.”

Szent Gy�rgy k�ny�k�n (balra) Az abroncs Krisztus�nak  t�rd�n (jobbra)

5. �bra. A „jm” (J�ma) ligat�ra a Szent Koron�n

Juma, vagy Kugu-jumo a mari mitol�gia f�istene. � teremti a vil�got (s ez�rt eml�tik nev�t a Szent Koron�n).

Otto von Sadovszky (1989/165) amerikai n�prajzkutat� �rja: „Since the Penutian word jom is probably the most significant word in California, let us consider in detail its occurrence.” Amivel csak egyet�rthet�nk. A r�gi kaliforniai penut indi�nok jom szava sz�munkra val�ban a legfontosabb sz�. Olyan eset, amely alapos megfontol�sra k�sztet.

A maidu indi�nokn�l ugyanis a s�m�n neve yomi. A wintu indi�nok nyelv�ben pedig a yom „m�gikus, term�szetf�l�tti”. A jomu sz� a bodeg�kn�l „�lni, szeretni”, a miwok indi�nokn�l pedig „nevet�s” jelent�s�.

Sadovszky hasonl� szavakat tal�l a vogulokn�l is, amelyek t�v�t a magyar j� sz�val veti �ssze: a jomas „j�, megfelel�, sz�p, szerencs�s”; a james khum pedig „orvos” - ami ez esetben a s�m�nnal azonos szem�ly. 

A mai magyarban is haszn�ljuk e sz�t ima alakban.

E felirat miatt is szent a korona.

A koronaeszme forr�sai

A magyar koronaeszme forr�sair�l a koron�ba foglalt jelk�pek kapcs�n m�r fogalmat alkothattunk. Ezek nincsenek t�vol a szaszanida nagykir�ly, Nusirv�n (Khoszrau An�sirv�n vagy K�rosz, 531-579) vil�g�t�l, akinek tan�t�s�t Maszudi egyik sz�vege �rizte meg. "A kir�lyi hatalom a hadseregen nyugszik, a hadsereg a p�nzen, a p�nz a f�ldad�n, a f�ldad� a f�ldm�vel�sen, a f�ldm�vel�s az igazs�gos korm�nyz�son, az igazs�gos korm�nyz�s a hivatalnokok megvesztegethetetlens�g�n, a hivatalnokok megvesztegethetetlens�ge a vez�r megb�zhat�s�g�n, mindez pedig azon, hogy a kir�ly �beren vigy�zzon, nehogy a saj�t hajlamai parancs�ra cselekedj�k, �s k�pes legyen �gy ir�ny�tani hajlamait, hogy � uralkodj�k f�l�tt�k �s ne azok �f�l�tte."

Hasonl� magyar �llameszme nyomai maradtak fenn K�zain�l, Anonymusn�l, az Intelmekben �s az Aranybull�ban is. Nincs teh�t sz�ks�g arra, hogy a korai magyar �llameszm�t nyugati kereszt�ny ideol�gi�kb�l vezess�k le. Am�g ugyanis a korai Karoling �llammisztika csaknem kimer�lt az uralom szakr�lis igazol�s�ban, addig a sztyeppi magyar �llameszm�ben �s K�roszn�l megjelenik a hatalom elvi korl�toz�s�nak a gondolata.

S mivel K�rosz k�ts�gtelen�l kapcsolatban �llt magyar nyelv� n�pess�ggel (Tabari �s a Derbend N�hme szerint � alap�totta a Kuma menti Madzsar v�rost), a magyar �llameszme sz�m�ra is k�nnyebb egy keleti eredetet elfogadni. Ann�l is ink�bb, mert ez az uralkod�i �nkorl�toz�s a sztyeppi katonai demokr�ci�k alapgondolata. Az �lland�an fegyverben �ll�, harcokban edzett n�ppel szemben ugyanis ez az egyetlen lehets�ges uralkod�i magatart�s.

A Szent Korona jelk�prendszere is kifejezetten el��rja az uralkod� sz�m�ra, hogy a genezist naponta megism�telje: a szervezetlen embert�megb�l s a m�veletlen ter�letekb�l vir�gz� orsz�got, a k�oszb�l rendet teremtsen. A v�zb�l sz�let�, isteni h�s�k �nfel�ldoz� �let�tj�t k�vetend� p�ldak�nt �ll�tja az uralkod� el�, s ebb�l sz�rmazik az Intelmek �s a koronaeszme �nkorl�toz� jellege (Varga/1999).

Egy n�p, amelynek h�szezer igen j� lovasa van

A magyar kr�nik�k kir�lylist�j�ban Keve �s Kear neve k�t perzsa uralkod�t jel�l: Kav�dot �s fi�t, K�roszt. Joggal kapja fel fej�t az olvas�, mondv�n, hogy mit keresnek perzsa cs�sz�rok a magyar kir�lyn�vsorban?

A t�rt�neti forr�sok alapj�n meglep�en pontos v�laszt adhatunk e k�rd�sre.

A Tarih-i �ng�r�sz a magyar �st�rt�net honfoglal�st megel�z� szakasz�t elbesz�lve eml�t egy 20 000 lovassal b�r� n�pet: „egy nap Adzsem (Perzsia) orsz�g�nak padisahja Kosztantinije (Biz�nc) fejedelme ellen hadj�ratot ind�tott, �s emiatt Dzsiddija (Szk�tia) [2] orsz�g�nak uralkod�j�t�l seg�ts�get k�rt. Dzsiddija fejedelme seg�ts�g�l Hunor n�p�b�l … h�szezer katon�t gy�jt�tt �ssze, �s Adzsem padisahj�hoz k�ldte (ezt a sereget). Amikor Adzsem padisahja is Kosztantinije ellen ment, az eml�tett Hunor n�p�t t�mad�s �rte, mely azt�n ily m�don elv�lt Adzsem padisahj�t�l, �s Pannonija tartom�ny�ba k�lt�z�tt.”

 A T� egys�ges folyamatk�nt adja el� e lovasn�p t�rt�net�t, mindv�gig azonos�tva �ket a Szent Koron�val m�r bizonyosan rendelkez� k�z�pkori magyars�g el�deivel. A Szent Korona eredet�nek kulcs�t teh�t e n�p (eleink) t�rt�net�ben kereshetj�k.

A t�rt�neti forr�sokban azonban hi�ba kutatn�nk azt a n�pnevet, amit a T� haszn�l, mert Hunor n�p�vel nem tal�lkozunk benn�k. Azonos�t�sukhoz azt a t�rt�nelmi helyzetet kell megtal�lnunk, amikor valamelyik hun n�pcsoport Perzsia sz�vets�gesek�nt Biz�ncot t�madta, mik�zben egy nagy erej� t�mad�s miatt v�g�l a K�rp�t-medenc�be vonult.

Az id�pontot a Perzsia �s Biz�nc k�z�tti ellens�gesked�sek id�pontja hat�rozza meg. Br�hier (1999) szerint ezekre 527 �s 532, valamint 540 �s 545 k�z�tt ker�lt sor. Perzsi�t ekkor Kav�d (488-531) �s fia, K�rosz (531-579) uralta. K�rosz apj�t, Kav�dot 498/9-ben a hatalmuk tet�pontj�n l�v� hunok �ltett�k Ir�n tr�nj�ra. Az avar any�t�l sz�letett K�rosz 557 t�j�n sz�vets�gre l�p a t�rk�kkel �s legy�zi kor�bbi sz�vets�ges�t, a heftalita Hun Birodalmat.

506 �s 557 k�z�tt a Kauk�zus �szaki el�ter�ben, de r�szben a Kauk�zuson t�l is, a szab�rok az urak (V�s�ry/1993/132), ez�rt joggal kelti fel �rdekl�d�s�nket e n�p. Mint l�tni fogjuk, a hunokt�l az avarokon �t �rp�d honfoglal�s�ig �vel� szab�r-magyar t�rt�net adja meg a v�laszt a k�rd�seinkre.  

A kauk�zusi szab�r ter�letek ekkor Perzsia �rdekk�r�be tartoznak. K�rosz �rja az Intelmeiben, a Karnamag VI. �s IX. epiz�dj�ban, hogy 53 ezer t�rk�t [3] (k�zt�k 20 ezer igen j� lovast!) [4] telep�tett le Al�norsz�g hat�r�n, valamint Azerbajdzs�nban �s a mervi o�zisban. [5] H�t t�rzsre osztotta �ket �s kag�nokat jel�lt ki f�l�j�k.

Ezzel f�gg �ssze, hogy Kav�d �s K�rosz egyik legf�bb bizalmasa a vall�si bonyodalmakban �s politikai villong�sokban oly nagy szerepet j�tsz� Zaberg�n (szab�r k�n) az 526-ban a biz�nciak ellen k�ld�tt perzsa sereg nesztori�nus vall�s� vez�re. Mivel K�rosz 542-ben lefejeztette a nesztori�nus egyh�z fej�t, ez�rt Zaberg�n �s szab�rjai elhagyj�k Ir�nt. (Feh�r/1972/71-95). K�s�bb, a t�rk t�mad�s [6] k�vetkezt�ben 557 k�r�l �sszeoml� heftalita Hun Birodalom avarjai k�vetik testv�reiket: Zaberg�n szab�rjait a kelet-eur�pai f�ves puszt�kra.

Tal�n t�bb v�letlen egybees�sn�l, hogy a Fekete-tenger partj�n �l� magyarokr�l azt �ll�tja Ibn Ruszta �s Gard�zi is: „Vez�r�k h�szezer lovassal vonul ki”. Ibn Ruszta m�ve Kmosk� Mih�ly (1997/66) szerint „meglehet�sen rendszertelen�l �sszef�rcelt kompil�ci�, amelynek egyes r�szei m�s �s m�s szerz�k m�veib�l vannak kioll�zva”. Ez�rt k�nnyen lehets�ges, hogy ez esetben egy avar kori adat tov�bb�l�s�r�l van sz�, amelyet a t�rt�net�r�k nem felejtettek el megeml�teni, ha eleinkr�l volt sz�.

A kijevi orosz �skr�nika is meg�rizte e t�bb hull�mban zajl� v�ndorl�s eml�k�t: „Keletr�l, a szk�t�k f�ldj�r�l el�sz�r a bolg�r-t�r�k�k �rkeztek, �s letelepedtek a Duna ment�n. [7] Majd az oborok �s a feh�r ugorok k�vetkeztek, akik (623-ban) Herakliosz cs�sz�r ellen hadakoztak. [8] K�s�bb, m�r Oleg fejedelem idej�ben (897-912) a fekete ugorok vonultak el Kijev mellett. [9] ”

            Az orosz �skr�nika els�k�nt id�zett mondat�ban szerepl� hun-ut�d n�peket el�szeretettel bolg�roknak tekinti a kutat�s, b�r a forr�sok onoguroknak, vagy szab�roknak is nevezik �ket. Az 551-ben �r� Jordanesz ezekr�l, vagyis az akkor a pontuszi tenger felett �l� onogur-szab�rokr�l �rja, hogy egyszer m�r j�rtak a K�rp�t-medenc�ben. (�k azok, akik az avarokkal vonulnak be �jra a K�rp�t-medenc�be s ott v�l�k azonos nyelven besz�l� n�pet tal�lnak a T� szerint.)

Jordanesz e helye ugyanazt a t�rt�netet �rizte meg, mint a Csaba-monda, mert a Csaba n�v a szab�r n�pn�vb�l v�lt szem�lyn�vv�. Az eml�kezet e szab�r dinasztia tagjainak cselekedeteit egyetlen szem�lyhez, Csaba kir�lyfihoz k�t�tte. Ez magyar�zza Csab�nak a magyar hagyom�nyban meg�rz�tt magas �letkor�t (a n�ki megfelel� bolg�r Irnik 108 �ves).

Kr�nik�ink szerint Csaba (azaz az �n�ll� szab�r dinasztia) meg�rte a K�rp�t-medenc�be t�rt�n� els� visszat�r�s id�pontj�t. K�zai �gy �r err�l: Csaba „fiait Edemennek �s Ednek h�vt�k. Mikor a magyarok m�sod�zben j�ttek be Pann�ni�ba, Edemen az atyj�nak �s anyj�nak igen sok rokons�g�val j�tt be. Anyja ugyanis Korozminok k�z�l val� volt. Ed azonban atyj�n�l maradt Szittyaf�ld�n.” K�zai e helyen t�bb fontos k�r�lm�nyre eml�kezik. Tud a szab�r-magyarok t�bb hull�mban t�rt�n� bevonul�s�r�l; az els� visszat�r�k k�t csoportj�nak egyes�l�s�r�l; �s arr�l is, hogy az egyik csoport Szk�ti�b�l, azaz a heftalita Hun Birodalomb�l �rkezett. Korozmia (Horezm) ugyanis a heftalita Hun Birodalom r�sze volt, amely a t�rk t�mad�s k�vetkezt�ben ekkor sz�nt meg l�tezni. Edemen n�pe teh�t egyr�szt a heftalita Hun Birodalom lakoss�g�b�l (avarhunokb�l), m�sr�szt a K�rp�t-medenc�b�l Atilla hal�la ut�n keletre (Perzsia hat�r�ig?) visszah�z�dott hun-ut�d n�pekb�l (onogur-szab�rokb�l) ker�lt ki.

H�szezer lovas� eleink elszakad�s�nak t�rt�nete a t�rk�k tolm�csol�s�ban is fennmaradt. A szogdok, akik kor�bban a heftalit�k alattval�i voltak, a Hun Birodalom buk�sa ut�n k�rt�k �j urukat, a t�rk Dizabulost, hogy k�ldj�n k�veteket a perzs�khoz a kereskedelmi kapcsolatok helyre�ll�t�sa �rdek�ben. Az els� k�vetj�r�s azonban eredm�nytelen volt, a m�sodik k�vets�g tagjait pedig a perzs�k megm�rgezt�k. Ezut�n a t�rk�k a biz�nciakhoz fordultak. A biz�nci cs�sz�r kik�rdezte a k�veteket s ek�zben hangzott el a minket �rdekl� p�rbesz�d is, amely Menandroszn�l maradt fenn:

„Teh�t ti – k�rd� a cs�sz�r – teljesen t�nkretett�tek a heftalit�k hatalm�t?” Mikor ezek azt felelt�k, hogy igen, azt k�rdezte a cs�sz�r: „Vajon a heftalit�k v�rosban laknak-e, vagy pedig falvakban?” -  „Uram, ez a n�p v�rosban lakik.” – „Teh�t – sz�lt k�zbe a cs�sz�r – nyilv�nval�, hogy ti valamennyi v�rosukat elfoglalt�tok.” – „�gy van.” – felelt�k. – „Hanem most arra vonatkoz�an vil�gos�tsatok fel, mekkora az avarok sokas�ga, amely a turkok birodalm�t�l elszakadt, s vajon egy r�sz�k m�g most is hatalmatok alatt van-e?” – „Vannak, akik a mi hatalmunk alatt vannak; akik azonban elszakadtak t�l�nk, azok – azt hiszem – k�r�lbel�l h�szezren vannak.” (Bendefy/2000/120)

A t�rt�neti forr�sok szerint (Sz�deczky/1992/19) a t�rk�k el�l menek�l� avarok 558-560 k�r�l h�doltatt�k a pontuszi sztyeppe n�peit (k�zt�k a Zaberg�n vezette szab�rokat). Ezt k�vet�en v�l�k egy�tt foglalt�k el a Duna-Tisza vid�k�t 561-562 ut�n. Baj�n kag�n (aki Menander Pretectornak egy kb. 562-re dat�lhat� h�rad�s�ban szerepel els� �zben) ekkor k�r leteleped�sre alkalmas ter�letet [10] Jusztini�nusz biz�nci cs�sz�rt�l. Baj�n k�zvetlen�l ezt megel�z�en (kb. 561-ben) vette �t a pontuszi n�pekkel kib�v�tett avar t�rzssz�vets�g vezet�s�t. Ez jelentette a szab�r dinasztia �n�ll�s�g�nak („Csaba kir�lyfi” uralkod�s�nak) v�g�t, amelyre a magyar �s a bolg�r t�rt�neti hagyom�ny egyar�nt eml�kezik. A dinasztiav�lt�sra val�ban Atilla 453 k�zep�n bek�vetkezett hal�la ut�n 108 �vvel ker�lt sor, ahogy azt a bolg�r feljegyz�sek meg�rizt�k.

Siker�lt teh�t f�nyt der�ten�nk azon esem�nyekre, amelyekre a T�, mint a hun-magyar dinasztia t�rt�net�re eml�kezik, s amelyek a Szent Korona keletkez�s�nek �s v�ndorl�s�nak k�r�lm�nyeit is megvil�g�tj�k. Az esem�nysort egym�st�l f�ggetlen�l le�r� kr�nik�sok l�nyeg�ben egybehangz�an adj�k el� a t�rt�netet. Ez a szab�r-avar-magyarok t�rt�nete, s egybev�g a B�borbansz�letett adat�val, miszerint a magyarok r�gi neve a szab�r volt. A T� e szab�r t�rt�net keret�ben adja el� a heftalita Hun Birodalmat �rt t�mad�st �s az avar honfoglal�st is. Ami azt jelenti, hogy a hunok, az onogurok, a szab�rok �s az avarok egyetlen n�p fiai voltak a magyar uralkod�h�z kr�nik�sa szerint is. A T� teh�t a hun uralkod�csal�d t�rt�net�r�it�l sz�rmaz� k�ts�gtelen hitel� adatsort mentett meg, amelyet sztyeppi rov�s(?)�r�sos t�rt�neti feljegyz�sekb�l �s a sz�jhagyom�nyb�l saj�tjak�nt �r�k�lt a k�z�pkori magyar kr�nikafolyam.

            K�rosz e n�p f�l� nevezett ki feljebbval�kat 531 (K�rosz uralkod�s�nak kezdete) �s 542 (az els� szab�r csoport Perzsia hat�r�r�l val� t�voz�s�nak id�pontja) k�z�tt. A h�rom ter�letre letelep�tett h�t t�rzs nyilv�n ekkor is sz�vets�get alkotott s K�rosz a sz�vets�g vezet�j�nek (a nesztori�nus kereszt�ny vall�s� Zaberg�nnak) adhatta a Szent Koron�t. Ez az aktus form�lis lehetett, K�rosznak nyilv�n nem volt lehet�s�ge a szab�r uralkod� t�nyleges kijel�l�s�re, csup�n meger�s�thette a jelent�s katonai er�t k�pvisel� szab�r t�rzsek v�laszt�s�t. Erre utal az a k�r�lm�ny is, hogy a Szent Korona Mervben k�sz�lt, amely ekkor (mintegy sz�z�tven �ven kereszt�l) a hunoknak ad�zott, azaz a Hun Birodalomhoz tartozott. K�rosz teh�t megsz�p�tve adja el� az esem�nyeket, amelyben neki val�j�ban csup�n formai szerep juthatott.

Ezt az esem�nysort t�masztj�k al� azok az �rm�ny adatok is, amelyek szerint eleink a Szent Koron�t az �rm�nyekt�l hozt�k volna el. Az eml�tett perzsa-biz�nci h�bor�k egyik c�lja ugyanis �ppen �rm�nyorsz�g megszerz�se volt. Ehhez az okot az szolg�ltathatta, hogy �rm�nyorsz�g tr�nj�n kor�bban a hun uralkod�h�zb�l sz�rmaz� Arszakida-dinasztia egyik �ga �lt, s e kor�bbi helyzet vissza�ll�t�s�ra t�rekedtek a heftalita Hun Birodalomb�l kiv�lt szab�r t�rzsek. Az �rm�nyek a visszat�r� hun-szab�r uralkod�t �s koron�j�t a saj�tjuknak tekinthett�k s ez t�kr�z�dik e sok�ig nem �rtett �rm�ny �ll�spontban.

L�ncocsk�k �s birodalmak

Gr�f R�vay P�ter korona�r szerint a Szent Korona cs�ng�i a korona al� tartoz� tartom�nyok szimb�lumai. A cs�ng�k h�rmas tagol�s� k�kompoz�ci�i val�ban �rtelmezhet�k "orsz�g" jelent�s� h�rmas halomk�nt. E k�h�rmasok keresztp�ntos foglalata ‑ R�vay P�tert al�t�masztva ‑ a korona szerkezet�t �s a sz�kely "f" (F�ld) rov�sjelet ut�nozza. Az�rt van bel�l�k h�rom, mert a korabeli szimbolik�ban a hegy �s k�l�n�sen a h�rmashalom (a h�rom k�) „orsz�g” jelent�s�. Maguk a l�ncok a teremt�sre utalnak (obi-ugor elk�pzel�sek szerint a teremt�s t�rt�nhet az �gb�l l�ncon t�rt�n� lebocs�t�s �ltal). A l�ncokon l�g� orsz�gok egy�ttese a birodalmat a teremt� aj�nd�k�nak, Istent�l sz�rmaz� orsz�gnak mutatja.

A Szent Korona eredetileg kilenc p�rtacs�ccsal, de csak �t cs�ng�vel k�sz�lt.34 A p�rta hegyei az �gbe vezet� �t kilenc szintj�vel (�gi orsz�gokkal) lehettek �sszef�gg�sben, a nagysz�ks�si sz�jv�g kilenc hegy�hez hasonl�an, m�g a cs�ng�k a dinasztia �ltal uralt f�ldi orsz�gokat jelk�pezhett�k.

De milyen f�ldi birodalomr�l lehet sz�? Melyik az a t�rt�nelmi alakulat, amelyikre e l�ncocsk�k utalnak? Nyilv�n olyanra, amelyik a korona k�sz�t�sekor l�tezett, vagy amelynek eml�ke ekkor m�g elevenen �lt. S itt aligha gondolhatunk m�sra, mint a P�rthus Birodalomra.

A. v. Gutschmid k�zli, hogy a Kr. u. I. sz�zadban az Azovi-tengert�l az Indusig terjed� �ri�si t�rs�gben minden�tt a p�rthus Arszakida-h�z tagjai uralkodtak. �t p�rthus r�szkir�lys�gr�l tudunk, a p�rthus nagykir�ly ‑ legal�bb n�vleges ‑ fennhat�s�ga alatt, ezek: P�rthia, M�dia, �rm�nyorsz�g, Szk�tia (a Kauk�zust�l �szakra) �s Baktria az Indus vid�k�vel. Ez ut�bbib�l fejl�d�tt ki a Kr. u. II-III. �vsz�zadban a Kus�n Birodalom. Faustus Byzantinus �rm�ny �r� szerint a szk�tiai �s az �rm�ny r�szter�leteken a 4. sz�zad elej�n m�g arszakida uralkod� �lt. T�bb korak�z�pkori �rm�ny forr�s az arszakid�kat az �zsiai hun dinaszti�b�l sz�rmaztatja, s az �rm�ny �r�k j�l �rtes�ltek lehettek, mert az �rm�ny tr�non t�bb mint h�romsz�z �vig �ltek az arszakid�k. A hagyom�nyokat k�vetve, a heftalita hunok Baktri�ban, az eur�pai hunok pedig Szk�t�ban ‑ teh�t egy-egy volt p�rthus r�szkir�lys�gban ‑ alak�tott�k meg birodalmukat (G�tz/1994/I/260).

A p�rthusok ‑ a g�r�g t�rt�net�r�k szerint ‑ az�rt kapt�k p�rthus nev�ket, mert elp�rtoltak rokonaikt�l, a "szk�t�kt�l" ‑ s e sz�b�l e n�pek magyar nyelv�re is n�mi f�ny der�l. E rokonok a hunok lehettek, akik a rokons�got m�g sz�mon tartott�k (azaz a Hunort�l �s Magort�l sz�rmaz� k�t testv�rn�p, akir�l kr�nik�ink eml�t�st tesznek, az avar �s a hun volt). M�ty�s kir�ly t�rt�net�r�ja, a magyar nemess�get szerzett Bonfini Antal a k�vetkez� kijelent�st tulajdon�tja Atill�nak: "a r�maiak ... sem p�rthus rokonainkat nem h�d�tott�k meg eddig, sem a hunoknak nem szabhattak m�g t�rv�nyt" (Bonfini/1995/77). A hunok teh�t ‑ M�ty�s kir�ly t�rt�net�r�ja szerint ‑ rokonaiknak tartott�k a p�rthusokat �s �gy joggal feltehet�, hogy a P�rthus Birodalmat a Hun Birodalom r�sz�nek, el�k�p�nek, ter�let�t a Hun Birodalomhoz csatoland�nak, azaz ig�ny-orsz�gnak tekintett�k.

A Szent Koron�t t�nylegesen egy olyan hun dinasztia terveztette �s k�sz�ttethette (a hozz� menek�lt p�rthus, azaz avar-szab�r �tv�s�kkel), amelyik tudatosan k�sz�lt a P�rthus Birodalom ter�leteinek �jb�li egyes�t�s�re. (K�rosz a hatalmuk tet�pontj�n �ll� hunok eszk�ze volt, a nagyszer� program r�szek�nt betelep�l� szab�rs�g azonban m�gis uralkod�j�nak tekintette. Hiszen v�r volt a v�r�kb�l.)

A Szent Korona teh�t a kor�bbi saj�t ter�letekre vonatkoz� hatalmi ig�nyeket fejezhette ki m�r a sz�let�sekor is. E jellegzetess�g�t napjainkig meg�rizte ‑ b�r a korona al� tartoz�, a cs�ng�k �ltal jelk�pezett orsz�gok az eltelt �vsz�zadok alatt kicser�l�dtek s kilencre szaporodtak.

A g�r�g �s  latin feliratok

Merv Kr. e. 323-ban beletartozott Nagy S�ndor birodalm�ba. Ut�da, I. Antiokhosz (Kr. e. 281-261) itt �p�ttette fel g�r�g mint�ra Antiokhei�t, amely a nagy t�vols�gokban is meglep�en egys�ges hellenisztikus kult�ra jellegzetes jegyeit viselte mag�n. Az �ltala �p�tett szeleukida Merv n�gyzeth�l�s alaprajz�, egym�st der�ksz�gben metsz� utc�kb�l �llt. A Kr. e. II. sz�zad v�g�re ugyan a baktriai g�r�g kir�lys�g is �sszeomlik, a hellenisztikus kult�ra azonban ennek ellen�re tov�bb �l. A mongol puszt�kr�l ekkor �rkez� kus�nok p�ld�ul �tvett�k az urb�nus �letm�dot �s vele a g�r�g �b�c�t is. M�g a Kr. u. 20 ‑ 48 k�z�tt a p�rthus f�v�rosban, a taxilai Szirkapban vert p�nzek, a v�rosterv, a templom �s az iparm�v�szeti t�rgyak is egyar�nt a g�r�g kult�ra er�teljes hat�s�t mutatj�k. E k�rnyezetben elk�pzelhet� g�r�g feliratok megjelen�se egy hun koron�n.

A latin feliratok keletkez�se is megmagyar�zhat� a forr�sok alapj�n. Kr. e. 92-ben t�bb sz�z �ves h�bor�skod�s kezd�d�tt a p�rthusok �s a R�mai Birodalom k�z�tt, amelynek az egyik legjelent�sebb esem�nye a carrhaei csata volt Kr. u. 53-ban. E csat�ban a p�rthus Suren (Sz�r�ny) t�zezres sereg�vel t�nkreverte Julius Ceasar uralkod�t�rs�nak, Crassusnak negyvenezres sereg�t. A p�rthus sereg gerinc�t a szakarauka neh�zlovass�g adta, amelynek pikkelyszer� lemezekb�l �ssze�ll�tott (a Szent Korona katonaszentjein l�that�) p�nc�lzat�t a mervi fegyverkov�csok k�sz�tett�k. Plinius szerint a vert seregb�l foglyul ejtett t�zezer r�mait a mervi o�zisban telep�tett�k le. E r�maiak k�s�bb a hun hadseregben bukkannak fel, s eljutnak eg�szen K�n�ig. Soraik folyamatos ut�np�tl�st kaphattak a R�mai Birodalom sz�kev�nyeib�l, sz�m�z�tt­jeib�l �s hadifoglyokb�l. �gy kor�ntsem elk�pzelhetetlen, hogy Merv lakoss�g�ban a hun id�kben is mindv�gig �ltek latinul besz�l� csoportok, els�sorban a pusztai n�pek �ltal megbecs�lt katon�k, k�zm�vesek, vagy az �rtelmis�g k�z�tt.

A latin nyelvet nem csup�n a hunokhoz csatlakozott, vagy szolgan�pek ismert�k, hanem maguk a hunok is. Thierry korabeli forr�s nyom�n �rja a r�szben R�m�ban nevelkedett Atill�r�l, hogy zs�llyesz�k�ben �lve fogadta a gall v�rosok papjait s �ket rossz latins�ggal r� akarta besz�lni, nyiss�k meg el�tte kapuikat (Thierry/1865/125). A hun f�nemess�g �l�n �ll� testv�rp�r: Onogesius (Hung�za) �s Skottas (Szk�ta) a hun �s a g�r�g mellett latinul is j�l tudott (B�na/1993/58).

Azaz a latin �s g�r�g nyelv� feliratokb�l kor�ntsem k�vetkeztethet�nk arra, hogy a Szent Korona nem hun m�helyben k�sz�lt. A k�tnyelv� feliratokb�l �ppen egy hun m�helyre, a mervi o�zisra lehet k�vetkeztetni.

A zom�nck�pek kereszt�ny szellemis�ge

Birodalmuk nyugati fel�ben a heftalita hunok a nesztori�nus kereszt�ny vall�st k�vett�k s ez magyar�zza a zom�nck�pek kereszt�ny szellemis�g�t. A sz�r zsinati iratok 424-ben eml�tik a mervi �s a her�ti, 497-ben pedig a gurg�ni hun p�sp�ks�get. Kosmas Indikopleustes szerint a heftalita uralkod� �s nagysz�m� heftalita kereszt�ny 550-ben k�vets�get k�ld�tt a perzsiai nesztori�nus egyh�z vezet�j�hez is (Czegl�dy/1954). Az ir�ni uralkod�k t�mogatt�k az V. sz�zad k�zepe t�j�n megalakul� perzsa nesztori�nus egyh�zat az ortodox Biz�nccal szemben. A heftalit�k �ltal a tr�nra visszahelyezett szaszanida Kav�d szint�n t�mogatta a nesztori�nus egyh�zat (Moravcsik/1938/184). �sszef�gghet a kereszt�nys�g ismeret�vel �s tisztelet�vel, hogy Atilla ‑ Le� p�pa k�r�s�re ‑ 452-ben el�llt R�ma elfoglal�s�t�l.

E t�rt�nelmi �s f�ldrajzi k�rnyezetben sz�letett meg a magyar Szent Korona. Tov�bbi sorsa a hunok �s avarok nyugatra v�ndorl�s�nak megfelel�en alakult: a birodalmakat felemel� �s porba d�nt� katonai esem�nyek, az oda-vissza hull�mz� n�pmozg�sok v�geredm�nyek�nt a K�rp�t-medenc�be ker�lt. (E v�ndorl�s k�zben k�sz�lhettek a korona zom�ncair�l azok a m�solatok, amelyeket Csomor Lajos tal�lt meg Tbilisziben.) Az avarokat kirabl� Nagy K�roly seregei a hadizs�km�ny r�szek�nt nyugatra vihett�k a Szent Koron�t is. T�l�k a p�p�hoz ker�lt, v�g�l pedig ‑ az orsz�g kereszt�ny hitre t�r�sekor ‑ a magyars�got megillet� koron�t Szent Istv�n visszakapta.

Akkor kapta meg, amikor az orsz�g �jra a kereszt�ny hitre t�rt: mert az avarhun n�pr�szek a p�rthus-heftalita id�kt�l kezdve �rizhett�k a kereszt�nys�g�ket. Ezt igazolja egy keleti forr�s is, amely szerint 523 t�j�n egyes kereszt�ny iratokat leford�tottak a kauk�zusi hunok nyelv�re (Moravcsik/1938).

Visszatekintve az elmondottakra, term�szetes a Szent Korona ir�nt a magyarok k�r�ben a kezdetekt�l megnyilv�nul� fokozott tisztelet, hiszen egy olyan kir�lys�g szimb�luma, amelyiknek egyar�nt ad�t fizetett a k�nai, a perzsa, a biz�nci �s a r�mai cs�sz�r is. A kir�lyi �kszer jelk�prendszere e k�dbe foszlott pusztai kir�lys�g b�szke �ntudat�t �rzi napjainkig.

 

---

[1] Azaz ism�t a magyar t�rt�netkutat�s legnagyobb k�rd�s�hez, a hun-magyar kapcsolatok vizsg�lat�hoz jutottunk el. S �gy t�nik, most siker�l kimozd�tani a kutat�st abb�l a g�d�rb�l, amelybe egyes t�rt�n�szek �s nyelv�szek politikai okokb�l juttatt�k. Nincs igaza V�kony G�bornak (2002/199), amikor arr�l �r, hogy az eur�pai k�z�pkor tudom�nyoss�ga m�r a X. sz�zadt�l �sszekapcsolta a magyarokat a hunokkal (mert m�r kor�bban is �sszekapcsolta), s hogy semmi adatunk nincs annak eld�nt�s�re, hogy ennek az �sszekapcsol�snak lehetett-e t�rt�neti alapja (mert kit�n� forr�saink vannak).

[2] Szk�tia a T� szerint „Szamarkandt�l a Fekete-tengerig terjed”.

[3] „Az orsz�gom �szaki r�sz�n lak� t�rk�k” alatt a heftalita Hun Birodalom lak�it, esetleg a p�rthusok ut�dait: az avarok, hunok, szab�rok egyik csoportj�t kell �rten�nk, mert �k laktak Perzsia �szaki r�sz�n �s Perzsi�t�l �szakra.

[4] Nem k�ts�ges, hogy ez az a 20 ezres sereg, amit a T� is eml�t.

[5] Amikor K�rosz kag�nt nevezett ki a mervi o�zisba telep�tett szab�r-avarok f�l�, akkor nyilv�n uralkod�i jelv�nyek �tad�s�val is meger�s�tette az �j kag�n helyzet�t. E jelv�nyek k�z� tartozhatott a Szent Korona, amelynek mervi k�sz�t�s�t t�rt�neti feljegyz�sek, m�t�rt�neti p�rhuzamok �s vall�st�rt�neti megfontol�sok alapj�n kor�bban felt�teleztem (Varga/1999/169).

[6] E t�mad�st eml�ti a T�.

[7] Ezek voltak a korai onogurok, k�zt�k a hunok – jegyzi meg Makkay J�nos (1996/67). Csaba kir�lyfi els� fi�nak, Edemennek n�p�r�l van sz�.

[8] �k az avarok �s a hozz�juk csatlakozott onogurok Makkay J�nos szerint (1996/67). Az orosz �skr�nika a perzsa-biz�nci h�bor�k egy k�s�bbi epiz�dj�t kapcsolta a feh�r ugorokhoz. Herakleiosz biz�nci cs�sz�r a szab�rok Szk�ti�ban maradt m�sodik csoportj�val (Csaba kir�lyfi m�sodik fi�nak, Ednek n�p�vel) hadakozhatott, akik szint�n a perzs�k sz�vets�gesei. Herakleiosz 623 tavasz�n bet�rt Media Atropaten�ba (Azerbajdzs�n), majd a Transzkauk�zusban t�lt�tte a telet, a K�rosz (Kura) foly� v�lgy�ben. (Br�hier/1999/57)