�

B�l�ny/Bivaly

�llhatatoss�g, higgadts�g, b�s�g A b�l�ny �letm�dja

A b�l�nyek �s a bivalyok csord�kban �lnek, a szarvasmarh�k rendj�be tartoznak, �zsi�ban, Afrik�ban �s �szak-Amerik�ban honosak. T�bb faj l�tezik, t�bbek k�z�tt p�ld�ul az �zsiai bivaly �s az �szak-amerikai b�l�ny, azaz a Bison, amelyek nagys�gban, s�lyban �s sz�rzetben k�l�nb�znek egym�st�l. A b�l�ny egy nagy test� �llat, testt�mege a 2 tonn�t is el�rheti. Massz�v feje a szarvakkal, z�m�k v�llai, t�meges teste er�t, kitart�st, f�l�s energi�t �s hatalmat szimboliz�l. Az �szak-amerikai pr�rik eredetileg sz�zezres p�ld�nysz�m� b�l�nycsord�it a telepesek 1700 k�r�l r�vid id�n bel�l majdnem teljesen, legt�bbsz�r �rtelmetlen�l lem�sz�rolt�k - de szerencs�re m�ra �jra sokasodnak.

Egykor az �szak-amerikai pr�ri indi�n t�rzsek b�l�nyekhez val� viszony�t a tisztelet, a szeretet, az �let �sszhangja a term�szettel �s nagy megbecs�l�s jellemezte. Minden vel�k kapcsolatos dolgot szentnek tartottak, �s a mai napig szentk�nt tisztelik �ket. A v�r p�ld�ul egyes�t a b�l�ny szellem�vel, a zs�r gyorsan meggy�gy�tja a sebet, �s v�delmet ny�jt mindenf�le t�mad�s ellen. A h�s egykor legf�bb t�pl�l�kk�nt szolg�lt �s gyakran zs�rral, f�szerekkel �s bogy�kkal egy�tt megsz�r�tott�k �s elrakt�rozt�k a hossz� v�ndorl�sokra vagy a kem�ny t�lre, �gy a neh�z id�kben sem �heztek az emberek. A b�rb�l s�trat �s ruh�kat k�sz�tettek, a csontokb�l pedig k�l�nb�z� eszk�z�ket, vall�si, ritu�lis t�rgyakat faragtak. A b�l�nyek vonul�si �tvonala a szent er� �tj�t jelk�pezte, hiszen ott leltek t�pl�l�kra �s term�keny f�ldekre is.

Sz�mos indi�n ritu�l�, cerem�nia, t�rt�net, m�tosz �s elbesz�l�s sz�v�dik az �llatok k�r�. Az egyik szerint az id�k kezdet�n �lt egy b�l�nyp�r a f�ld�n, �s �k hozt�k l�tre az �llatvil�got. A b�l�nyt a v�zzel, az es�vel, a szerencs�vel, a gazdags�ggal �s a term�kenys�ggel hozt�k kapcsolatba, ennek megfelel�en sz�mtalan b�l�nyritu�l� l�tezik, amelyek �ld�st, gazdags�got, vizet �s b�s�get� hivatottak biztos�tani. A dakota indi�nok p�ld�ul t�pl�l�kot �ldoznak fel, �s a nagy asz�ly idej�n egy szent b�l�nykoponya el�tt im�dkoznak annak �rdek�ben, hogy kapcsolatba ker�ljenek a b�l�nnyel �s a b�l�ny medicin�j�val. A b�l�ny h�s�t, a zs�rj�t �s az erej�t �ns�g idej�n a lelkek kiengesztel�s�re �s megnyugtat�s�ra haszn�lt�k, hogy azok �jra mell�j�k szeg�djenek, �s �tmutat�st adjanak.

A napt�ncban a b�l�nyeket id�zik meg, akik a t�ncosokat szellemi t�pl�l�kkal l�tj�k el, valamint saj�t erej�kbe vetett hitet �s �llhatatoss�got adnak nekik. A b�l�ny megmutatja a t�rzseknek a t�l�l�shez vezet� utat. A b�lcs b�l�nyasszony j egy ismert mitol�giai alak. T�le sz�rmazik az �telek elk�sz�t�s�nek, az eszk�z�k �s szersz�mok el��ll�t�s�nak ismerete, a b�l�nydal, a b�l�nyk�, a szerencs�s, szent k�z�ss�g �tja, �s � ismertette meg a t�rzsekkel a sz�mtalan ritu�l�t.�� adom�nyozta az embereknek a szent pip�t, amely a b�k�t, az �sszetartoz�st �s al szent k�z�ss�get szimboliz�lja, gy�gyer�t �s gy�gy�t� tud�st k�lcs�n�z. A szent� pip�t sz�vva a nagy szellemhez im�dkozunk; �gy ker�lhet�nk vele kapcsolatba akkor, ha a benn�nket �rt szerencs�t im�dkozva �s h�l�t adva viszonozzuk. Az� ima az indi�nokn�l mindig a h�laad�sra utal.