�

Darumad�r

�bers�g, meg�jul�s, halhatatlans�g

A daru �letm�dja

A daru szinte minden�tt megtal�lhat�, D�l-Amerika, Uj-Z�land, Indon�zia �s Madagaszk�r kiv�tel�vel. 15 darufaj l�tezik, amib�l n�h�nyat a kipusztul�s vesz�lye fenyeget, mivel a daru t�lnyom�r�szt nagy vizekkel szabdalt, ny�lt ter�leteken vagy az egyre ritk�bban el�fordul� nedves, l�pos, mocsaras ter�leteken �l. A daru el�rheti a 120 cm magass�got. K�l�nleges ismertet�jegyei k�z�tt szerepel tollas szempill�ja, a hossz�, v�kony l�b, a hossz� hajl�kony nyak, a hossz� nyelv, �s a l�bujjak k�z�tt l�v� �sz�h�rtya. Bizonyos fajok �kszerszer� tollakat viselnek a fej�k�n.

Tolluk �ltal�ban sz�rke, barna vagy feh�r, a sz�rny fekete, a cs�r hossz� �s egyenes. Hangjuk m�ly torokhang. T�pl�l�kuk magvakb�l, gy�kerekb�l, n�v�nyi r�szekb�l, gy�m�lcs�kb�l �s n�ha k�l�nb�z� kis�llatokb�l �ll. Nagy csapatokban �lnek, t�rsas l�nyek �s csapatosan is vonulnak. Okt�ber k�zep�n kezdenek t�li lak�hely�k fel� k�lt�zni. �ves k�lt�z� rep�l�s�k alatt �jjel �s nappal folyamatosan, sz�net n�lk�l rep�lnek, rep�l�magass�guk el�rheti a 4000 m-t. Ilyenkor az �kform�ci�t kedvelik, ahol csak az �len rep�l� mad�rnak kell megk�zdenie teljes l�gellen�ll�ssal. Id�j�r�st�l f�gg�en febru�rban vagy m�rciusban k�lt�znek vissza.

�Nem sokkal ezut�n kezd�dik a n�sz. N�sz idej�n a jellegzetes t�nc �s a d�rg�, trombitaszer� �nek a legfelt�n�bb viselked�sform�k. M�rcius v�g�n kezd�dik a k�lt�s, ekkor a toj� a p�rj�val elk�l�n�l a csapatt�l. A h�m �s a n�st�ny a f�szket szil�rd vagy sek�ly, mocsaras talajra �p�ti, a toj� k�t toj�st rak. A k�lt�si id� egy h�napig tart. A fi�k�k f�szekhagy�k, m�r k�t nappal a kikel�s ut�n kimer�szkednek a f�szekb�l. Innent�l a sz�l�k vezetik �s t�pl�lj�k �ket a f�szek k�zel�ben. 9-10 hetes korukban a kicsinyek m�r k�pesek rep�lni, �s augusztus k�zep�n elhagyj�k k�lt�hely�ket, �s m�s csapatokhoz csatlakoznak.

�

A daru �s az ereje a vil�g kult�r�iban

A daru szerencseszimb�lum, az �bers�get, az igazs�goss�got� �s a hossz� �letet k�pviseli. Ha rep�l�s k�zben sz�netet iktat be, akkor �rs�get tart. Hogy ne aludjon� el, mindig egy k�vet kell tartania a karmai k�z�tt, ami, ha elaludna� �s kiesne, akkor fel�breszten�. A vil�gszerte t�ncolt ritu�lis darut�ncok szimbolikusan a l�lek v�ndorl�s�t jelk�pezik. A k�nai taoizmusban a daru a b�lcsess�g �s a halhatatlans�g jelk�pe. Egy legenda szerint aki a halhatatlans�got elnyeri, azt a daru az �gbe r�p�ti. �gy az �tmenet h�rn�kei. Egy �si kelta monda szerint, a brit b�rdot, Athirnet h�rom daru sz�ktette meg a m�svil�g kir�ly�nak, Midirnekaz udvar�b�l. Amikor valaki Athirne h�z�t megk�zel�tette, a daru azonnal rikoltozni kezdett: „T�nj el! Ne gyere k�zelebb! Maradj t�vol a h�zt�l!"

�Mindenki, aki l�tta a darut a t�volb�l, olyan er�tlenn� v�lt, hogy ezen a napon m�g a n�l�n�l sokkal gyeng�bb ellenf�llel szemben is alulmaradt. V�g�l egy istenf�l� ember tudta Athirnet kiszabad�tani a daruk fogs�g�b�l. Igy�l daru a t�vols�g, a bar�ts�gtalans�g, a visszautas�t�s jelk�pe. Ezenk�v�l a kelt�k szent �llata volt: a var�zsl�k fel tudt�k �lteni az alakj�t, �s �zeneteket k�zvet�tettek! �gy szigor�an tilos volt vad�szni r� vagy elfogyasztani. Az �r t�nd�ristenn�nek, Aeif�nek, aki az �si tud�s�rt, v�delem�rt, �talakul�s�rt �s az akad�lyok legy�z�s��rt felel, a daru az �llattotemje.

�rorsz�gban a mag�nyos daru legend�j�t ismerik. A mad�r Iniskea sziget�n �l az id�k kezdete �ta, �s az id�k v�gezet�ig �lni is fog. Hozz�rendelik a kelta Beltaine �nnepet m�jus l-j�n. A t�relmet, a kitart�st �s aj druid�k m�lyen gy�kerez� titkos tudom�ny�t k�pviseli. A daru sz�mos kult�r�ban a harcm�v�szet �s a gy�zelmes harci strat�gia �si jelk�pe. A kelt�k harcias, sikert hoz� szerencseszimb�luma, amelyet felgrav�roztak a kardokra, pajzsokra �s sisakokra.

A� kelt�k vil�gk�pe szerint a daru rajza elveszi az ellens�g erej�t, �s a harcosnak, aki viseli, szerencs�t, sikert �s �letet ad. K�n�ban l�tezik a feh�r daru harci st�lus, ami egy olyan technik�t jelent, amelyet a koncentr�ci�, a folyamatos testtart�sv�lt�s, a t�vols�gok f�l�tti gy�zelem, a bels� egyens�ly megtal�l�sa jellemez. A daru sok helyen c�mer�llatk�nt bukkan fel.