Az �shaza minden le�r�s szerint szigetszer� volt (sziget vagy �ri�s f�ldr�sz egy �ce�n k�zep�n). A f�ldrajzi besz�mol�k egy atlantikus (az Atlanti-�ce�nban tal�lhat�) �s egy tropikus (a Csendes-�ce�n �vezet�ben, a mai Polin�zia ter�let�n l�v�) szigetbirodalomr�l tesznek eml�t�st. Az el�bbi neve a m�toszokban k�zismert (Atlantisz, Avallon, Amentet, Nyugathon - �szaki r�sze a maj�kn�l Tula, a germ�n mitol�gi�ban Thule), a m�sik� a maorikn�l Mu, D�l-Indi�ban Gondv�na n�ven szerepel.

Az �shaz�ban paradicsomi (aranykori) �llapotok uralkodtak. Nem volt hal�l, betegs�g �s �regs�g, ismeretlen volt a gy�l�let, a h�bor� �s a visz�ly. Az istenek �s az emberis�g �sei �r�mteli testv�ris�gben, bar�tokk�nt �ltek egy�tt, �g �s F�ld k�z�tt t�retlen volt az inform�ci��raml�s, az oda-vissza kommunik�ci� (a szellemvil�gba vezet� szf�r�k �seink sz�m�ra �tj�rhat�k voltak).

�

A m�toszok alapj�n az is t�ny, hogy nemcsak a magyars�g k�zvetlen �sei, a tur�niak sz�rmaznak Atlantiszr�l (Gondv�n�n f�k�pp, szinte 100%-ban tur�ni jelleg� t�rzsek �ltek). Atlantiszi eredet� az indogerm�n n�pess�g �sszes �ga is, az �g�r�g�kt�l a kelt�kig, a szl�vokt�l �s germ�nokt�l a hettit�kig �s a szanszkrit nyelvet besz�l� �indekig. Az indogerm�n �s a tur�ni n�pcsal�d a leg�jabb bizony�t�kok szerint k�zeli testv�r: az al�bbi m�tosz �ppen ennek a r�gi, m�ra tal�n elveszett testv�ris�gnek �ll�t az iranisztik�ban k�zismert eml�ket.

A r�gi perzsa m�tosz szerint az �z�nv�z el�tt �lt a hatalmas var�zser�vel rendelkez� �skir�ly, Nimr�d, aki Atlantisz, Gondv�na �s Ir�n felett egyar�nt dics�s�ggel uralkodott. Feles�g�t�l, Anahita (En�h) kir�lyn�t�l ikerfiai sz�lettek: az id�sebb neve Tur, az ifjabbik� Ir volt (a perzsa hagyom�ny teh�t a tur�ni n�peket - ahov� a magyarok is tartoznak - �s az indoir�ni n�peket �destestv�reknek tekinti). A barna haj� Tur herceg f�k�pp a m�gi�ban, a gy�gy�t�sban jeleskedett, �gy amellett, hogy az els�sz�l�tt jog�n � �r�k�lte Nimr�d �gbe t�voz�sa ut�n a tr�nt, � lett a vil�g f�t�ltosa, m�g �ccse, a sz�ke, k�k szem� Ir a hadvez�ri tiszts�get birtokolta.

A k�t herceg - �gy sz�l a m�tosz - gyermekkoruk �ta versengtek egym�ssal, s ez a rivaliz�l�s feln�tt korukban sajnos ny�lt ellens�gesked�ss� m�ly�lt. Hatalmas h�bor�kat v�vtak egym�s ellen f�ldr�szt�lf�ldr�szig, m�gnem v�g�l �gy d�nt�ttek, v�get vetnek a - milli�nyi tur�ni �s ir�ni harcos �let�t k�vetel� - testv�rh�bor�nak, �s a b�k�t sz�vets�ggel er�s�tik meg. A b�kek�t�s helysz�ne egyes hagyom�nyok szerint a Zagrosz-hegys�g, m�s �r�sok alapj�n a Pam�r volt; a szertart�s r�szleteit a kaldeus legend�k elbesz�lik, egy szk�ta domborm�ves aranylemez pedig �br�zolja is. Ezen azt l�thatjuk, amint �ppen megv�gj�k ereiket (Tur, a magyarok �se a bal alkaron, a k�ny�khajlat alatt, �r pedig a csukl�j�n) �s egy kup�ba csorgatva a v�r�ket, annak test�kbe fogad�s�val pecs�telik meg a b�kek�t�st. �me, a t�rt�nelem els� �smagyar v�rszerz�d�se!

Mag�r�l Nimr�d �skir�lyr�l, az ikrek apj�r�l szint�n izgalmas legend�k maradtak fenn az �kori Ir�n �s Mezopot�mia �r�sos besz�mol�iban, valamint a g�r�g t�rt�net�r�k m�veiben. Az �sz�vets�g mind�ssze annyit jegyez meg r�la, hogy Kus fia volt (apj�t m�s forr�sok Tanaisznak nevezik), hogy “hatalmas vad�sz volt � az �r el�tt..." (lM�z. 10:9) �s hogy �p�ttetett egy �ri�si, emeletes tornyot (egyes forr�sok ezt monument�lis csillagvizsg�l�nak, m�sok piramisnak tartj�k), B�belben azaz Babilonban, amely az �p�t�k g�gje miatt isteni b�ntet�sk�nt porr� omlott. A torony�p�t�s hagyom�ny�t a kaldeus Nimr�d-hagyom�ny kiss� m�sk�pp mes�li el. Eszerint ebben az id�ben egy d�monikus l�ny (egyfajta sz�rnykir�ly) tart�zkodott a F�ld f�l�tti �gben, akivel Nimr�d eg�sz �let�n kereszt�l hatalmas h�bor�kat v�vott.

�Azt is mondj�k, mag�t�l Ba�l istent�l (m�sok szerint Had�rt�l vagy Mardukt�l) kapott egy hatalmas �jat, amelynek var�zsereje, term�szetfeletti k�pess�gei voltak. Nimr�d v�g�l �gy d�nt�tt, megszabad�tja a vil�got az ellens�gt�l �s sz�rnysereg�t�l. M�gikus erej�t haszn�lva, titkos alkimista� technik�val �p�tett egy h�temeletes� tornyot, minden emelet�t m�s �s m�s dr�gak�b�l �s nemesf�mb�l, nevezetesen a k�vetkez�kb�l: