Videó: Szántai Lajos a magyar karácsonyról 2007-12-27. 12:29 Neves művészettörténészünk Pörzse Sándor műsorában világítja meg a Krisztus előtti eredetű ősi magyar karácsonyt és azt, hogy mi honosítottuk meg a Kárpát-medencében. A velünk kapcsolatba került szláv népek mind a magyarból vették át a karácsony szót. Ehhez képest különböző hangsúlyokkal, de egyként hazudik a ballibik és zsidórasszisták által dominált, megbízható és sokoldalú információkat csak elvétve felvonultató, közröhej tárgyát képező magyarországi Wikipédia és az MTA úgynevezett Akadémiai kiadója. Amelyek a sólyomröptetés ősi szokását egyszerűen elhallgatják, helyette szláv illetve óorosz  jövevényszónak minősítik a karácsonyunkat, ismét azt bizonygatva, mennyire primitív, szavakat és szokásokat csak másoktól elcsenni képes népség voltunk. A hulladékot a sutba vágó értékes videointerjú a végén. (Szántaitól egyébként rettegnek a sötét erők, s miután vitába szállni képtelenek az empirikus műveltségű és rendkívül precíz tudóssal, agyonhallgatják, vagy feljelentik és beperelik, amiért Pap Gáborral közösen "volt képe" újra kiadni reprintben a a Képes Krónikát, az eredeti latin mellett kiegészítve magyar és angol fordítással!, szakmai magyarázatokkal és két tanulmánnyal. Fehér Mátyás Jenő domonkos rendi történész, később emigrációban élő író, az általa lefordított 12-13. századi inkvizíciós jegyzőkönyvek alapján jut arra a meggyőződésre, hogy a magyarok őseinek hitvilágában is a legnagyobb ünnep a karácsony volt, már jóval Jézus születése előtt, és ennek az ünnepnek a jellegére a karácsony szó utal, amely kerecsensólymot jelent. Hivatalos "nyelvészeink", akik nagy igyekezettel bizonygatják, hogy minden szavunkat másoktól vettünk át, a karácsony szót ismeretlen vagy szláv eredetűnek határozzák meg, A Magyar Nyelv Történeti és Etimológiai Szótárából (röviden TESZ, Akadémiai Kiadó 1970), amely négy vaskos kötetből áll, megtudhatjuk, hogy a karácsony szó szláv eredetű, a kerecsen pedig óorosz, ami ugyanaz. A kerecsennél még ezt olvashatjuk: "a szláv szó hangalakja a kerecsennek, illetőleg a kabócának a hangját utánozza." A madarászok és rovarászok helyében tiltakoztam volna, bár szárnya mindkettőnek van. A Magyar Értelmező Kéziszótár (Akadémiai Kiadó Budapest – 1975, 1985) megismétli a TESZ szláv – óorosz meghatározását. Halasy-Nagy Endre szerint karácsony szavunk a Kara asszony – sötét asszony, fekete asszony – szóösszetételből származik, amely az év legsötétebb napjára utal. A téli napforduló őseink életében is jelentős ünnep volt, összegyűltek, magukkal hozva a Nap madarakat, a kerecsensólymokat. Ekkor röptették fel őket először a levegőbe, a táltosok áldása után. Ezt nevezték kerecseny ünnepnek, amelyet később betiltottak a táltos vallással együtt. "A Karácsony ünnepe az ősi hitvilág legnagyobb napjai közé tartozott, éppúgy mint a kereszténységnél az ige megtestesülésének... megemlékezése. A táltos perek folyamán sokszor felbukkan a vallató kérdés a pogány magyarság ünnepeire vonatkozólag, sokszor pedig a tanúvallomások egy-egy elejtett mondata világít rá a Karácsony fogalmára... Így vallotta 1245-ben Dala fia Undo perében Rufus segesvári polgár: Krisztus születése ünnepén a régi magyarok a sólyom ünnepét tartják. Obol várjobbágy szavai szerint pedig: Ekkor (Karácsonyról van szó) a sólymokat vadászatra eresztik és sok nép viszi oda madarait, amiket a táltosok megáldanak... Kisszer Mihály szerint: A régihitűek Urunk születése napján tartják a sólyom ünnepét... Ágota özvegy Ithe táltosról vallja a következőket: Amikor Karácsonykor a fiatalság az első új sólymokat felrepteti, szokott énekelni és buzdítani azt ifjúságot, hogy ezeket a dolgokat soha emlékezetéből kiveszni ne hagyja... Boksa táltos védelmére felsorakozott tanúk egyike, egy bizonyos Kozma a következőket mondja: A solymárok ünnepén, amelyet régi nyelven Karácsonynak neveznek." (Jegyzőkönyv részletek Fehér Mátyás Jenő Középkori magyar inkvizíció című könyvéből.) Rákay Fülöp - Kuruc.info - Friedrich Klára-Szakács Gábor - Echo Tv  nyomán