A Foton �vr�l r�szletesebben

Az al�bbi id�zetek �tl�nyg�l�s Kapuj�ban I K�nyvb�l val�k, a teljess�g ig�nye n�lk�l! A k�nyv 2003-�vi �llapotott t�kr�zi!

"A foton �vvel a tud�sok �s asztrol�gusok �ppen �gy foglalkoznak, mint a m�diumi �zenetek. 1961-ben fedezt�k fel m�holdak seg�ts�g�vel, hogy a Plej�dok k�r�l valami furcsa, aranyl� energia felh� jelenik meg. Pontosan nem tudt�k defini�lni, hogy mi ez, de az �szrevehet� volt, hogy hat�rozottan k�zeledik a Naprendszer fel�. Ak�rmilyen megd�bbent� is, a NASA el�sz�r kidolgozta a tervet a Foton �v felrobbant�s�ra, �s �ll�t�lag tettek is erre k�s�rleteket. Ez t�k�letesen kifejezi ezen csoport val�di sz�nd�kait, hatalmi g�gj�t, �s hamis mindenhat�s�g tudat�t. Hamarosan azonban r� kellett d�bbenni�k, hogy a Foton �vet nem tudj�k megsemmis�teni, �s az hat�rozottan, ellentmond�st nem t�rve k�zeledik.

A foton keletkez�s�r�l, a fizika szintj�n annyi elmondhat�, hogy amikor egy pozitron tal�lkozik egy elektronnal, a m�sodperc t�red�ke alatt lenull�z�dik a t�lt�s�k, �s a kiegyenl�t�d�s pillanat�ban az anyag energi�v�, fotonn�, f�nny� alakul �t. Tulajdonk�ppen ez az abszol�t F�ny, ami a r�szecsk�k tal�lkoz�s�b�l sz�letett.
1987 �ta, s�t m�r az 1960-as �vek �ta sz�mtalan tudom�nyos munka �s tal�lgat�s l�tott napvil�got arr�l, hagy vajon milyen lesz az, amikor a Naprendszer�nk �s a F�ld tal�lkozik ezzel a mez�vel.
Egy�bk�nt a Foton �vvel val� tal�lkoz�s val�ban hozhat kataklizm�kat, mint ahogy a legut�bbi Oroszl�n vil�gkorszakhoz k�t�dik Atlantisz pusztul�sa is, �s az azt k�vet� �z�nv�z, i.e. 10 800 k�r�l. Teh�t a Foton �vbe val� bel�p�s, nem mindig kellemes, csup�n felemel� �t�l�s, de mindenk�ppen egy hihetetlen m�ly transzform�ci�. Lehet�s�g az eml�kez�sre, egy kvantum ugr�s meg�l�s�re, amikor is egy eg�sz civiliz�ci� felemelkedhet a l�tspir�lj�n egy magasabb szintre.
A mi kollekt�v �s egy�ni rezg�sszint�nk�n m�lik, hogy ebb�l mit fogunk meg�lni.
A tud�sok az el�rejelz�seikben sok olyan dolgot eml�tenek, melyek r�szben m�r �rz�kelhet�ek, csak tal�n finomabban, �s nem egy univerz�lis kataklizma jelleg�vel.
Arr�l besz�lnek, hogy a szeizmikus aktivit�s fokoz�dhat, vagyis f�ldreng�sek, vulk�n kit�r�sek, nagyobb gyakoris�ggal v�rhat�ak. Esetlegesen p�lusv�lt�s is t�rt�nhet, �s ezeket a jeleket val�ban m�r mind tapasztaljuk is.
Ha a Nap l�p be el�sz�r a Foton �vbe - mondt�k a tud�sok -, akkor lehet, hogy 5-6 napra teljesen kialszik az �gbolt f�nye, �s tot�lis s�t�ts�g borul a F�ldre. S�t bizonyos fok� leh�l�s is elkezd�dhet, ami ak�r egy �tmeneti, kisebb fajta j�gkorszakkal is fel�r majd. Ut�na pedig, az abszol�t F�ny sug�rz� jelenl�te lesz v�rhat�, szerint�k.
A Foton �vbe val� bel�p�st egy�bk�nt 1987-re j�solt�k, majd 1995-96-ra, azut�n pedig 2003-ra. De abban minden kutat� egyet�rtett, hogy 2012-ben m�r teljes bizonyoss�ggal benne lesz�nk a Foton �v sugar�ban.
Amit�l a legink�bb tartottak az volt, hogy az eg�sz elektromos h�l�zat megb�nul majd, hiszen a mi vil�gunk az elektronok t�ls�ly�ra �p�l. Az elektronok mozg�sa tartja �letben a sz�m�t�g�pes rendszereket, az elektromos berendez�seket, a t�vk�zl�st, a l�gi ir�ny�t�st, �s szinte minden ter�lete a h�tk�znapok zavartalan m�k�d�k�pess�g�nek az elektromoss�gon m�lik.
Ezzel szemben a Foton �v l�nyege �ppen egy pozitron t�ls�ly jelenl�te. Teh�t, val�ban megalapozott az a gyan�, hogy ha egy ilyen pozitron t�ls�ly tal�lkozik a vil�gunk elektron t�bblet�vel, akkor a k�t r�szecske tal�lkoz�sakor egy rendk�v�li kis�l�s, f�nyjelens�g k�s�ret�ben a t�lt�s lenull�z�dik, �s az elektromos berendez�sek haszn�lhatatlanokk� v�lnak.
Gondoljunk csak az �ppen a k�zelm�ltban t�rt�nt amerikai nagy �ramkimarad�sra, amikor 2003. augusztus 14-�n �szak-Amerika �ri�si, kiterjedt s�vj�ban kialudtak a f�nyek, mert a gener�tor meghib�sodott. Majd szeptember 26-�n hajnalban ugyan ez t�rt�nt eg�sz Olaszorsz�gban is.
Aki figyelte ezeket a jeleket, az �szlelhette, hogy ezekben a h�napokban n�lunk is felt�n�en sok �tmeneti �ramsz�net volt.
Ez mind a Foton �v hat�sa, ami csak s�r�s�dni fog a j�v�ben.
Ami miatt ez nem t�rt�nt meg gyakrabban, �s az eg�sz bolyg�ra kiterjed�en, az az, hogy bizonyos Sz�riusz-, Plej�dok-, �s Arcturusbeli szellemi csoportok roppant er�fesz�t�seket tesznek a F�ld ter�ben dolgozva az�rt, hogy l�trehozzanak egy olyan speci�lis morfogenetikus mez�t, egy v�d�h�l�t, amely egyenl�re m�g le�rny�kolja a gener�torokat, �s a fontos elektromos k�zpontokat.

Azonban a Foton �v hat�sa �s jelenl�te rendk�v�l pozit�v, hiszen ez az �let jelenl�te maga, �s nem kell megijedni ezekt�l a hat�sokt�l. Azt tudjuk, �s �rezz�k, ak�r bevallj�k a szakemberek ak�r nem, hogy a mi h�ztart�si berendez�seink is, mint a TV r�di�, sz�m�t�g�p, mikrohull�m� s�t�, �s term�szetesen a mobil telefonok is, igen komoly, �s k�ros elektrom�gneses hull�mokat bocs�tanak ki, amelyek szinte �tsz�vik az otthonainkat, munkahelyeinket, �s ott vannak minden�tt.
Ezek a hull�mok, l�thatatlanul ellent�tes forg�si ir�nyra k�sztetik a szervezet�nk molekul�it, atomjait, �s �letellenes folyamatokat ind�tanak el a sejtjeinkben, mely hossz� t�von diszharm�ni�t, betegs�get, �s a sejtek �reged�s�t v�ltja ki.
M�g a fotonok finoman �thangolj�k a "molekul�k forg�si spinjeit", �s az �let szerinti, pozit�v kvantumokat k�zvet�tik a sejtjeink fel�, amely az eg�szs�g, �s a sejtszint� megfiatalod�s ir�ny�ba tolja el a test�nkben zajl� folyamatokat.
Erre utal egy�bk�nt Barbara Marciniak, A Plej�dok tan�t�sai c�m� k�nyv�ben, amikor elmondja, hogy a mi elektromos berendez�seink val�j�ban egy titkos, de nagyon is sz�nd�kosan, megtervezett "tudatkontroll" eszk�zei. Az �ltaluk kibocs�tott, �s meghat�rozott frekvenci�ra hangolt berendez�sek, az emberi agyat el�rve r�st �tnek annak energetikai v�delm�n, �gy egyfajta tudat-manipul�ci� t�rt�nhet �ltaluk.
A kutat�k k�r�ben igen nagy aggodalmat kiv�lt� m�sik ter�let, az atomreaktorok, �s atomfegyverekkel v�gzett k�s�rletek labilit�sa. Att�l tartanak ugyanis, hogy a Foton energia er�s �s kisz�m�thatatlan hat�sa, egy v�ratlan l�ncreakci�t ind�that el az instabil radioakt�v elemekben, �s ez menthetetlen�l robban�sokhoz vezethet. Ez a f�lelm�k sem alaptalan, hiszen az emberis�g sajnos vissza�lt ezzel a technikai tud�ssal is, �s nagyon sok olyan k�zben van ma a vil�gon atomfegyver, akik nem j�l haszn�lj�k ezeket az er�ket, �gy szembeker�lnek a F�nnyel.
Itt is elmondhat�, hogy az �gi csoportok komoly �sszefog�ssal tartj�k fenn az atomer�m�vek k�r�l a v�delmi f�nyh�l�t, hogy oda egyenl�re ne l�phessen be a Foton �v hat�sa.
Ezt a v�delmi burkot l�ttuk id�n a Paksi er�m� k�r�l is, ahol szint�n volt bizonyos fok� sziv�rg�s, melyet ezzel a mez�vel igyekeztek meg�ll�tani az �giek.
A Plej�dok �zenetei �gy sz�ltak, Barbara Hand Clow szerint, hogy 1987. m�rcius 16-a �s 22-e k�z�tt a F�ld bel�pett a Foton �vbe, egyetlen h�tre.
Ezut�n, minden �vben egy h�ttel ez el�tt l�pt�nk a F�gy s�vba, �s egy h�ttel ez ut�n hagytuk el ezt a mez�t.
Vagyis minden �vben kitol�dik ez az id�szak 2-2 h�ttel.
1988-ban m�r h�rom hetet, 1998-ban pedig m�r k�zel f�l �vet tart�zkodott a F�ldbolyg� a Foton �v sugar�ban �s 2012-ben a bolyg� kering�si p�ly�j�nak az eg�sze benne foglaltatik majd.

A Nap egy�bk�nt 1998-ban l�pett be a Foton �vbe, amit a csillag�szok is visszaigazoltak, ugyanis igen intenz�v napaktivit�s volt akkort�jt, �s k�l�nf�le naprobban�sok zajlottak a fel�let�n.
Itt �rdemes megjegyezn�nk azt is, hogy id�n, 2003. okt�ber 23-24-�n is rendk�v�li erej� napkit�r�sek jelentkeztek, k�t hatalmas napfolt megjelen�se nyom�n, amelyek izz� g�zfelh�ket l�velltek ki a F�ld fel�.
A tud�sok bejelent�se szerint az ut�bbi �vek legnagyobb viharai d�ltak most a Nap felsz�n�n, �s a F�ld m�gneses ter�t el�rt g�zfelh�k m�rs�kelt geomagnetikus viharokat keltettek. Ezek k�vetkezt�ben a m�holdas rendszerek, az elektromos h�l�zatok, �s a mobiltelefonos h�l�zatok is megb�nulhattak r�szlegesen.
Mivel a g�zok elektromosan t�lt�tt r�szecsk�ket tartalmaznak, ez�rt val�ban �rz�kelhet�ek voltak ezek a zavarok a t�vk�zl�si, a m�holdas, az �ramszolg�ltat�, �s a navig�ci�s rendszerekben. Arr�l is vannak statisztikai adatok, hogy az emberek �rzelmi, �s ment�lis �llapot�ra is er�sen hathatnak ezek a napkit�r�sek, ilyenkor t�bb baleset, katasztr�fa, �s ak�r er�szakos cselekm�ny is t�rt�nik.
�rdekes megfigyeln�nk, hogy mikor voltak ilyen naptev�kenys�gi maximumot jelz� �vek:
1945, 1956, 1968, 1979, 1990, 1998, 2001, �s most 2003!

A legut�bbi esetben mi azt l�ttuk, hogy a Nap Kapuj�ban, amely egy nagyon fontos szakr�lis t�r a 4. Dimenzi� fels�bb okt�vj�n, teljes nyugalom van, s�t bizonyos rezg�sszint emelked�s �rz�kelhet�. Azonban egy nagyon er�s Foton �v hat�s, �s foton be�raml�s t�rt�nik a Nap, mint 3. Dimenzi�s �gitest ter�be, ami szinte forr�, izz� l�vaszer� �rv�nyeket kelt a felsz�n�n. L�that� volt, hogy �ppen a Nap feladata ennek a foton energi�nak a k�zvet�t�se a Naprendszer tov�bbi bolyg�i fel�, �gy ezek a foton r�szecsk�k forr� g�zfelh�kbe csomagolva �rik el a F�ld felsz�n�t is.

Ism�t hangs�lyozzuk, hogy a Foton �v nem m�s, mint a F�ny h�rn�ke a F�ldanya �s az emberis�g sz�m�ra! Az eml�kez�s kulcsa, �s az Isteni/Istenn�i teljess�g fel� vezet� �t h�dja, mely �temel majd benn�nket abba a tudatoss�gba, ahol igaz�n �nmagunkra ismerhet�nk. Teh�t ne f�lelemmel figyelj�k ezeket a v�ltoz�sokat, ink�bb egy nyitott, bizalommal teli v�rakoz�ssal!
A vil�g eg�szen k�l�nb�z� pontjain fogadnak bizonyos m�diumok, tan�t�k �s gy�gy�t�k hasonl� �zeneteket a Felemelked�s Isteni terv�r�l, hogy ezek az �breszt� szign�lok eljussanak az emberis�g azon r�sz�hez, akik �rz�kenyek �s nyitottak a szellemi szf�r�k jelenl�t�re, �s akik eredeti �letterv�k szerint, a F�ny k�ld�tteik�nt r�szei ennek a kozmikus folyamatnak.
Van egy fontos d�tum, amely rendszeresen megjelenik ezekben az �zenetekben, m�gpedig a 2012. december 21., vagy m�shol a december 23-24., mint ennek a kozmikus t�rt�n�snek a f�ldi id�ben m�rt pontos id�pontja. Ez a d�tum a maja napt�r v�ge is. A mexik�i Palenque templomv�rosa volt egykor a maja t�rsadalom egyik k�zpontja, amely t�bb mint ezer �vvel ezel�tt �lte vir�gkor�t, �s egy nagyon �rdekes id�sz�m�t�si m�dot, illetve ezzel �sszef�gg�sben fontos pr�f�ci�kat hagyom�nyozott a vil�gra. Bizonyos, m�s maja forr�sokban pedig, ett�l egy kicsit elt�r� id�pont szerepel, m�gpedig 2013. febru�r 19, mint az utols� 13 �ves ciklus v�ge. Mindenesetre az bizonyos, hogy 2012. december 21. egy nagyon fontos id�pillanat lesz, amikor sz�mtalan kozmikus folyamat �rkezik el a v�gpontj�hoz.
Egyr�szt, ez lesz az a pillanat, amikor a F�ldbolyg� a Plej�dok, Alcyone csillaga k�r�li 25.920 �ves kering�si p�ly�j�nak v�gpontj�ra �rkezik. Ugyanebben a pillanatban, ezzel t�k�letesen szinkron, a Plej�dok eg�sz csillagrendszere a Galaktikus k�zpont k�r�li 225 milli� �ves kering�si ciklus�nak v�g�re �r, s�t az eg�sz Tej�t Galaxis is �ppen abban a pillanatban jut majd el, egy enn�l v�gtelen�l hosszabb kering�si p�ly�ja v�gpontj�ra a Nagy K�zponti Nap k�r�l.
Olyan ez, mintha egy k�l�nleges kozmikus spir�lt�nc z�r�akkordja hangzana fel a t�rben.
De, ahogy a teremt�s �r�k k�rforg�s�nak rendj�ben, minden hal�lkapu egyben az �jj�sz�let�s k�sz�b�t is jelenti, �gy ez a j�v�beli pillanat az eg�sz univerzum �jj�sz�let�s�t is jelenti majd. Az �let nem v�sz el, csak �talakul, �s ebben a folyamatban a Plej�dok csillagrendszere, �s vele egy�tt a Naprendszer, �s term�szetesen a F�ldbolyg� is �jj�sz�letik, �s �tl�p egy �j teremt� �lom k�sz�b�n.
Ez�rt olyan hihetetlen�l fontos az a fejl�d�si ciklus, amelyet be kell j�rnunk 2012-ig, �s ez�rt �rezhetj�k, hogy rendk�v�li �s megism�telhetetlen �letet �l�nk most, amelyben tan�i, teremt�i, s�t f�nyk�ld�ttei is vagyunk ennek a kozmikus t�rt�n�snek, melyre nem volt m�g p�lda a bel�that� t�rt�nelm�nkben."�