Bikaf�kez�s - leg�nyavat�s

P�nk�sdi n�pszok�sok

Val�sz�n�, hogy tavaszi �nnepeinkkel sem Eur�p�ban megismerkedt�nk meg, ugyanis avatott n�prajzkutat�ink meg�llap�tott�k, hogy "A legr�gibb forr�soknak azokat a k�nai le�r�sokat tartj�k, melyek a Hiungnu birodalomr�l sz�lnak...E tud�s�t�sok nem egy�rtelm�ek, de annyi kider�l, hogy h�rom f� �nnepi peri�dus volt: kora tavasszal, tavasz v�g�n, /ny�r elej�n/, a harmadik pedig �sszel, amikor a lovak m�r megh�ztak. E h�rom id�pont ann�l is val�sz�n�bb, mert az alt�ji n�pekn�l eg�szen napjainkig,.. ez az �ldozat bemutat�s�nak f� ideje is" A tavaszi id�szakban tartott �nnepek k�r�be sorolhat� a magyar "p�nk�sdi kir�lyv�laszt�s" szok�sa.

A magyar n�prajznak k�l�n fejezete foglalkozik a tavasszal megtartott, n�pi �nnepi szok�sokkal �s ezen bel�l a "p�nk�sdi kir�lyv�laszt�s"-sal.

A magyarorsz�gi p�nk�sdi alakoskod�s az eur�pai szok�ssorozat egy l�ncszeme, de n�lunk...a m�jusi-p�nk�sdi �nnepk�rnek nincs boszork�nyos, manisztikus jellege, sem v�zit�nd�rek, sem halottak nem k�s�rtenek ezen az �nnepen, pedig a Ruszalk�k a keleti szl�v szok�sokban megjelen�tve is felt�nnek. Eszerint a K�rp�t medenc�ben letelepedett magyars�g �gy illeszkedett be szok�saival Eur�p�ba, hogy k�zben meg tudta �rizni saj�tos m�velts�g�t, melyet Keletr�l hozott mag�val, mint p�ld�ul a "bikaf�kez�st"

A n�p k�r�ben v�gzett szakszer� gy�jt�seken k�v�l, a 19. sz�zadi magyar sz�pirodalomban is tal�lhat� le�r�s egy, a t�rgyunk szempontj�b�l igen fontos �s k�l�nleges p�nk�sdi n�pszok�sr�l.

J�kai M�r: az Egy magyar n�bob c. reg�ny�ben a VIII. fejezetben egy p�nk�sdi kir�lyv�laszt�st �r le "Nagykunmadarasban". A kir�lyv�laszt�s p�nk�sd harmadik �nnep�n l�verseny form�j�ban zajlik le... amikor ennek eredm�ny�t a n�z�k nem fogadj�k el, a vet�lked�n a felek vad bik�t hajszolnak.

Ugyancsak J�kai a Vas�rnapi �js�g 1856 �vfolyam�ban egy dun�nt�li p�nk�sdi kir�lyv�laszt�st hasonl� m�don �r le. Kecskem�ti bikahajszol�sr�l �r D�m�t�r Tekla n�prajzkutat�nk 1983-ban: "Bikaf�kez�ssel egybek�t�tt p�nk�sdi kir�lyv�laszt�sr�l m�g sz�zadunk els� �vtized�ben is hallunk. A szok�s azonban napjainkban m�r ismeretlen, a k�sz�l� magyar n�prajzi atlasz k�rd�s�re j�form�n semmi v�lasz nem �rkezett."

K�z�p-�zsi�ban, Mong�li�ban m�g napjainkban is k�zzel f�keznek, ter�tenek f�ldre bik�kat, a f�rfi�i er� bemutat�sak�nt. Eur�p�ban a k�z�pkorban nem volt ilyen szok�s, a bik�kt�l, f�k�nt a nagytermet�, szilaj magyar fajt�t�l, f�ltek. Albertus Magnus 1248-ban egy lovag �s egy bika k�zt lezajlott k�zdelmet �r le, melyben a bika olyan �d�z d�hvel rohant a lovagra, hogy oldalt kapta, iszony� l�k�ssel feltasz�totta, lovast�l kereszt�lg�zolva rajta...

T�ltos hiedelmek

Mint minden n�pszok�s, a bikaf�kez�s is egy j�val kor�bbi, �si , vall�si, kultikus hiedelemb�l ered. Az "�si magyar hitvil�g" - ak�rcsak a finnugor �s t�r�k n�pek� - a ma s�m�nizmusnak nevezett hiedelmeken alapult.

Kutat�ink egyet�rtenek abban, hogy: "N�p�nk hiedelemvil�g�ban mind a mai napig �l az a hit, hogy az emberfeletti hatalommal rendelkez� t�ltosnak id�nk�nt meg kell k�zdenie m�s t�ltossal, fekete bika, l� stb. alakj�ban..."

Az �si hiedelemben a bika megf�kez�se nem testedz�s, sport volt, hanem val�s�gos k�zdelem, melyet a t�ltos-s�m�n v�vott a gonosz, a rossz ellen. Barna G�bor �rja: "Hajd�drogon egy p�sztorembert emlegetnek, aki t�ltos volt. A legel�re ment ki viaskodni. El�tte azonban sz�lt k�t embernek, hogy "gyertek ki, mert nagy vihar lesz. Majd j�n egy bika ... oszt �sszevereksz�nk. Csak a kisk�rmit �ss�tek, hogy t�rj�n meg, hogy el ne verje a hat�rt a j�g." P�z�s� Pist�r�l, a h�res hortob�gyi "p�nz�s�" t�ltosr�l is azt tartott�k Egyeken �s Nagyiv�non, hogy "h�tszer kellett volna megverekednie egy t�ltos bik�val, de nem b�rt vele. A Tiszaf�redi Reform�tus Egyh�z anyak�nyv�ben jegyezt�k fel hal�l�t, "1939. december 20. 80 �ves, ok: v�gelgyeng�l�s." Teh�t sz�zadunkig �lt a bikak�zdelem hiedelme, szoros �sszef�gg�sben a t�ltos-s�m�n hittel.

A bikaf�kez�s Dede Korkut k�nyv�ben, Bik�cs k�n nemzets�ge eredetmond�j�ban:

"A l� l�ba v�gtat, az �nekmond� nyelve is gyorsul akiknek bord�juk van, fejl�dnek, akiknek mellkasuk van, n�vekednek. A fi�, apj�val ez id�ben felkereste Bajandur k�n sz�ll�shely�t.
�m k�nom, Bajandur k�nnak volt egy bik�ja �s egy tevecs�d�re. Az a bika, ha a szarv�t kem�ny k�h�z �t�tte, a k�vet lisztk�nt porlasztotta. Egyszer ny�ron �s egyszer �sszel a bik�val a tevecs�d�rt megk�zdett�k. Bajandur k�n a hatalmas oguz bejekkel a l�tv�nyoss�got meg szokta tekinteni, �gy sz�rakoztak.
�m szult�nom, Dirsze k�n fiacsk�ja h�rom apr�ddal a t�ren bokacsonttal kock�zott. "Fussatok" - ki�ltott�k a fi�csk�knak, a bik�t elereszt�k. A h�rom fi� elfutott. Dirsze k�n fiacsk�ja nem menek�lt, a ny�lt t�r k�zep�n �llt, n�zett. A bika pedig j�tt, a fi�ra t�madt, meg akarta �lni. A fi� felkapott egy nagy k�vet �s a bika homlok�ra �t�tt. A bika farolva h�tr�lt, majd megint a fi�ra t�madt. A fi� ism�t kem�nyet �t�tt a bika homlok�ra, de ez alkalommal a bika homlok�nak fesz�tve �kl�t el�re nyomult �s eljutott a t�r sz�l�ig. A bika �s a fi� hosszasan tusakodtak. A bika m�r k�t l�bon �llt. Sem a bika, sem a fi� nem b�rt a m�sikkal. A fi� gondolv�n mag�ban, mondta: "Ha egy tet�nek oszlopot �tnek, az a tet�nek t�masza lesz. �n mi�rt t�masszam a homlok�t, hiszen ezzel seg�tem talpon maradni." Ezzel a fi� az �kl�t a bika homlok�r�l levette, �tj�b�l f�lreugrott. A bika nem tudott talpon maradni, �tbucsk�zott a fej�n. A fi� k�s�t kih�zta �s lev�gta a bika fej�t.
J�v�n az oguz bejek a fi�t k�r�lvett�k:
- �ljen! - mondt�k. - Korkut aty�m, j�jj�n, adjon e fi�nak nevet, vigye �t mag�val az apj�hoz, k�rjen az apj�t�l a fi�nak bejs�get, adjon neki tr�nt.
H�vt�k. Dedem Korkut j�tt vala, a fi�t mag�val vive - az apj�hoz ment. Dedem Korkut a fi� apj�hoz sz�lt, l�ssuk k�nom mit sz�lott:
�gy sz�lt:
Hej Dirsze k�n!
Fiadnak bejs�get adj, tr�nt adj,
�rdemes �-
Hossz�nyak� arabs lovat adj, h�tas legyen,
�gyes �.
Az akolb�l t�zezer juhot adj e fi�nak, ny�rsra val�k legyenek,
�rdemes �.
Teveist�ll�db�l r�t tev�t adj e fi�nak, m�lh�sa legyen,
�gyes �.
Aranyos f�del� lak�s�trat adj e fi�nak, �rnyatad� legyen,
�rdemes �.
H�mzettv�ll� szokm�nyt adj e fi�ra, �lt�z�ke legyen,
�gyes �.
Bajandur k�n ny�lt ter�n e fi� harcolt, egy bik�t meg�lt, a te
fiadnak neve Bik�cs legyen, a nev�t �n adtam, �veit Isten adja
- mondta.

Dirsze k�n a fi�nak bejs�get adott, tr�nt adott. A fi� a tr�nra �lt, �m apja negyven vit�z�vel nem sz�molt."

Ne feledkezz�nk meg, hogy Arany J�nos Toldij�ban is a h�s ifj� egyed�l, puszta k�zzel f�kezi meg a bik�t �s csak ezut�n v�lik - �nmaga sz�m�ra is - alkalmass� a bajv�v�sra. Toldi b�tyja is negyven vit�zzel lovagol Bud�ra, vagyis annyival amennyi egy vit�zz� v�lt oguz ifj�nak is j�rt k�s�ret�l.

Az oguz eredetmond�ban a k�z�ss�g �s annak vezet�i sz�m�ra a gyermek felserd�l�s�t a bika feletti gy�zelem bizony�totta. Az ifj� nevet kap, m�gpedig nem az apj�t�l, hanem Dede Korkutt�l, aki ugyan az apj�hoz viszi a fi�t, de azt�n ellentmond�st nem t�rve parancsolja: a te fiadnak neve Bik�cs legyen! majd azt is hozz�teszi : a nev�t �n adtam. A t�rt�netben a n�vad�s kiemelt jelent�s�g� esem�ny, hiszen nemcsak egy gyermekb�l ifj�v� serd�lt nev�r�l, hanem egy oguz nemzets�g elnevez�s�r�l sz�l. A n�vad� az oguzok szellemi vezet�je, az ifj� a j�v�ben a nev�t visel� nemzets�g vez�re, feje, aki m�lt� lett az �ltala legy�z�tt "er�" totemisztikus nev�re.