Grandpierre Attila

�let�nk alak�t�s�hoz, �rtelm�nek megval�s�t�s�hoz l�nyeges megfelelõ k�pet kialak�tanunk az �nnep l�nyeg�rõl. A mai vil�gban az �letrõl egy csõl�t�s alakul ki, m�gpedig egy olyan csõl�t�s, amely egyszerre r�vidl�t�s is, teh�t r�viden r�vidcsõ-l�t�snak lehetne mondani. Ehelyett megpr�b�lok visszamenni a kezdetekig, a magyar vil�gl�t�s talaj�ig. A magyar �nnepek mibenl�t�t nem lehet felder�teni, ha elõsz�r nem takar�tjuk el a meg�rt�st elz�r� akad�lyokat, �t-torlaszokat. Az egyik ilyen a mitol�gi�r�l kialak�tott t�v-k�pzet. A mai vil�gban a mitol�gi�t t�rt�nelmi �s term�szet-tudom�nyos szempontb�l megb�zhatatlannak tekintik. A mitol�gi�r�l k�zkeletû n�zet, hogy a vall�sokhoz k�tõdik, �s t�bbnyire val�tlan elemekre �p�lõ meseszerû, mondaszerû k�ltem�nyek, t�rt�neti szempontb�l megb�zhatatlan inform�ci�k. Val�j�ban azonban majdhogynem ford�tva �ll a helyzet. Ha meggondoljuk, hogy a mitol�gi�k az emberi �let �s a Vil�gegyetem v�gsõ k�rd�seirõl gondolatok egys�ges rendszer�t alak�tott�k ki, �s hogy a mitol�gi�kat nem egyes emberek hozt�k l�tre, hanem benn�k az õsn�pek a kezdetektõl hagyom�nyozott tud�sa, kult�r�ja testes�lt meg, �rdekes �sszehasonl�t�st tehet�nk a mitol�gi�kat l�trehoz� �s a mai kult�r�k k�z�tt. Ma a n�pi kult�r�k folytonoss�ga megszakadt, az egy kult�rk�rh�z tartoz� emberek nem j�rnak �ssze n�zeteik kicser�l�s�re, nem alak�tanak ki egys�ges, n�pi magaskult�r�t. Ezzel szemben kifejlõd�tt egy olyan kult�ra, amely Ludwig von Bertalanffy, vagy Konrad Lorenz v�lem�nye szerint a gazdas�gi �letnek szorosan al�rendelt. A mai kult�ra legfeljebb periferikusan, t�bbnyire az int�zm�nyes kereteken k�v�l foglalkozik az emberi �let �s a Vil�gegyetem v�gsõ k�rd�seivel, �s ezeket rendszerint, mint tudom�nyosan vizsg�lhatatlan k�rd�seket, ki is rekeszti a vizsg�land� k�rd�sek k�r�bõl. Az õsi k�z�ss�gek tagjait viszont �rdekelte a k�rnyezõ vil�g term�szete, a Vil�gegyetem l�nyege, az ember sorsa, rendeltet�se, �s ezeket meg is vitatta, �s ezekrõl ki is alak�tott k�zkeletû n�zeteket, amelyek a nemzet kult�r�j�t jelentett�k. A mitol�gi�k ezeket a k�rd�seket viszont a nemzet �lete sz�m�ra k�zponti jelentõs�gûeknek tekintett�k. A mai kult�r�k ebben a vonatkoz�sban is sokat tanulhatn�nak az �ltaluk len�zett, t�bbezer �ves mitol�gi�kt�l. A mitol�gia komoly tud�st õrz�tt meg, hozott l�tre, �s rendszerezett, amely nem felsz�nes n�zetrendszer, hanem az emberis�gõsi tud�s�t is mag�ban rejti, ha alaposabban megvizsg�ljuk.

A mitol�gi�k a nemzeti kult�r�k k�zponti magjai, �s az emberis�g õsi tud�s�t õrzõ hagyom�nyokban gy�kereznek. Ker�nyi K�roly p�ld�ul r�mutat, hogy Herodotosz m�g logoszt mond ott, ahol a k�sõbbi Sz�krat�sz �s Protag�r�sz m�toszt mond. Ez azt jelenti, hogy Herodotosz idej�ben m�g a mitol�gia k�rd�seit m�g logosszal, logik�val vizsg�lt�k, p�rsz�z �vvel k�sõbb viszont m�r az �rtelem kivonult a v�gsõ k�rd�sek vizsg�lat�b�l. A mitol�gia a logik�ban, az emberis�g õs-tudom�ny�ban gy�kerezik, amelyet a g�r�gs�g kialakul� kult�r�ja tasz�tott a logosszal szembe: csak az�ta �ll�that�, hogy a m�tosz �s a logosz k�lcs�n�sen kiz�rj�k egym�st. A m�tosz a Magyar Nyelv �rtelmezõ sz�t�ra szerint vall�si t�rgy� õsi monda.

De mi a vall�s? Mindenkinek van egy kialakult k�pe arr�l, hogy mi a vall�s. De t�nyleg az-e a vall�s, aminek ma gondoljuk? Vagy itt is arr�l van sz�, hogy a vall�sr�l kialakult k�zkeletû n�zetek nem fedik a vall�s eredeti tartalm�t. Annak idej�n mit �rtettek a vall�s alatt? Azt �rtett�k, amit mi ma �rt�nk? A helyzet a k�vetkezõ: nem azt �rtett�k, hanem szinte a ford�tottj�t. Megism�tlõdik az a jelens�g, amelyet a mitol�gia sz� eredeti jelent�s�nek vizsg�latakor tapasztaltunk. Ma a vall�s alatt elsõsorban misztikus n�zeteket �rt�nk. A misztikus n�zetek pedig csak att�l misztikusok - pl. a magyar nyelv �rtelmezõ sz�t�ra meghat�roz�sa szerint - , hogy az �ltaluk t�telezett jelens�g vizsg�lat�b�l kiz�rj�k az �rtelmet, azt mint az �rtelem �ltal megk�zel�thetetlen, k�d�s, megfoghatatlan t�nyezõt t�telezik. A misztikus be�ll�t�dotts�g olyan t�nyezõt �ll�t vil�gl�t�sunk k�z�ppontj�ba, amely nem a tud�s, hanem a tud�snak szinte az ellent�te, ami lefedi �s megakad�lyozza tud�st, mert a vil�g legfontosabb t�nyezõj�t az �rtelem sz�m�ra megk�zel�thetetlennek minõs�ti.

De gondoljunk bele, milyen lehetett az eredeti vall�s, amely a misztikus vall�sok, a kereszt�nys�g elõtt l�tezett! Helyezkedj�nk be az akkori vil�gl�t�sba! Vallassuk errõl a magyar nyelvet, amelynek a vall�sok l�trej�ttekor kellett nevet, jelent�st adni a vall�sra vonatkoz� legfontosabb szavaknak! A magyar nyelv szerint az ember azt vallja, amit val�snak tart, amit legjobb �s legalaposabb ismeretei szerint tart val�snak, ami a legjobb meggyõzõd�se, amely a teljes �s sz�ntiszta igazs�g. A vallat�s is a legm�lyebb igazs�g kik�nyszer�t�s�re ir�nyul, arra, hogy a vallatott elmondjon mindent, amit tud a sz�ban forg� t�rgyr�l. A vall�s a magyar nyelvben eredetileg az igazs�g megvall�s�t jelentette. Teh�t nem egy �nk�nyes vagy tetszõleges hiedelmet - a magyar õsvall�s a k�sõbbi misztikus vall�sokkal szemben m�g az igazs�g megismer�s�re, megõrz�s�re �s teljes felt�r�s�ra ir�nyult. Nem egy olyan hit �ll a k�zpontban, amely maga z�rja ki, hogy igazs�g�rt�k�t b�rki megk�zel�tse. Ford�tva, az volt a k�telezõ, hogy mindenki legjobb bel�t�s�val, legm�lyebb vizsg�latai, �rtelme alapj�n tal�ljon r� a min�l teljesebb igazs�gra. A magyar õsvall�s a k�sõbbi misztikus vall�sokkal szemben m�g az igazs�g teljes m�lys�gben t�rt�nõ megismer�s�t szolg�lta. Olyan vall�s volt, amely az alapk�rd�sekben homlokegyenest ellenkezõ ir�nyults�g�, mint a misztikus vall�sok.

Ipolyi Arnold, a magyar mitol�gia elsõ �jkori ismertetõje szerint “a mitol�gia a hajdankor - a misztikus vall�sok elõtti kor - n�peinek tana az isten s a vil�gr�l”. �gy mondhatn�nk teh�t, hogy az õsvall�s a vil�gtan �s istentan, vil�g-tudat �s isten-tudat. Ahogy Ipolyi �rja: az �ntudat kifejlõd�se is csak k�z�ss�gi hat�sok r�v�n lehets�ges. M�g ink�bb k�z�ss�gi gy�kerû az �ntudat p�rja, a vil�g-tudat �s az istentudat. A vil�gr�l szerzett ismereteink nagy r�sz�t m�sokt�l kapjuk. Az isten-tudatn�l k�l�n�sen ez a helyzet. A val�di isten-tudat az eredetek tana. Mif�le term�szetû az igazi Isten? Mibõl keletkezett minden? Az õsi tud�s az eredetek tana kellett legyen, mert mindent akkor tudunk csak meg�rteni, ha elmegy�nk a v�gsõ gy�kerekig, vagy a hogy a magyar nyelv mondja, a dolgok v�gsõ magj�ig. A dolgok v�gsõ gy�kere ugyanis - ha meggondoljuk - nem a gy�k�r. Nem a gy�k�rbõl lesz a n�v�ny, mert a gy�k�r is lesz valamibõl. Minden l�tezõ legt�m�rebb v�gsõ sûr�tm�nye, l�nyege nem a sokat emlegetett gy�k�r, hanem a mag. A magyar mitol�gia minden l�tezõ v�gsõ magj�nak tana volt. R�viden: õs-tan. Az õs-eredet tana. Az õsmag tana.

 Ha megn�zz�k, mit �r Ipolyi, el�t�nik, hogy az �si tud�s, a term�szetes vall�s magja kett�s term�szet�: a vil�g-tudat �s az isten-tudat p�rosan jelentkeznek. Ebben az a t�ny fejez�dik ki, hogy a magyars�g miszticizmust�l m�g romlatlan szeml�lete a vil�got isteni term�szet�nek l�tta. Az �si magyar l�t�sban a vil�g �s isten: egy. A vil�g isten-l�nyeg�. De mit �rthet�nk az isten alatt? Mi az igazs�g az isten fel�l? Ez itt a k�rd�s. A legjobban ezt is az �si szeml�letbe helyezkedve foghatjuk fel. Titokfejt� Grandpierre K. Endre " A magyar �svall�s t�rt�nelmi alapjai", �s "Istennyomok h�t�lnyi por alatt." c�m� munk�iban megmutatta, hogy a magyars�g �si igazl�t�sa, val�s�gl�t�sa, vil�gl�t�sa k�z�ppontj�ban a Napisten �llt. Mivel Isten a legf�bb l�ny neve a magyarban, a Napisten-tan k�zponti felismer�se, hogy a legf�bb l�ny a Nap - �l. A Nap - �l� l�ny. Az, hogy a vil�g �s az Isten egy, azt jelenti, hogy a vil�g �l� term�szet�. Nem olyan teh�t, mint amilyennek a mai civiliz�ci� mutatja, ami szerint a vil�g idegen, k�z�mb�s anyagcsom�k mer� halmaza, hanem ellenkez�leg, a vil�g egy �l� szervezet, olyan valami, aminek szervez�d�se adja l�nyeg�t, szervez�d�se a magja. "Az aranykorb�l ered� felfog�s egy�ltal�n nem ellent�tes a mai tudom�nyos felfog�ssal, csup�n meghaladja azt, legal�bbis egyel�re, mert vil�gszerte dereng �s terjed m�r az �skori tud�s, hogy a Nap hasonl�thatatlanul nagyobb hat�ssal van a f�ldi �letre, semmint gondoltuk.

 Nem csup�n arr�l van sz�, hogy a Nap f�nye �s melege n�lk�l kipusztulna az �let, de arr�l is, hogy minden �let val�ban a Napb�l ered, a Nap az �let f�ldi megteremt�je, �letre h�v�ja, teh�t � az igazi teremt�, t�le ered �s t�le f�gg minden �let, �gy, ahogy azt aranykori el�deink tudt�k. Mag�nak az emberi elm�nek adott, tudati szint� m�k�d�s�t is � tartja fenn. A Nap - minden elevenek k�tfeje, az �let, a f�ldi �let k�zponti k�tforr�sa.� az �l� Isten, minden �l�n�l �l�bb �l�."

A magyars�g �svall�s�ban az Isten ugyanakkor a Mindens�g Ura, Had�r, a Hadisten, akinek lak�helye a Tej�t. A Tej�t egy �l�l�ny volt, ma �gy mondhatn�nk, a Galaxis �l� rendszer. A Nap mellett a Tejutat is �l�l�nynek fogtuk fel. Ezt fejezi ki a csodaszarvas - a kozmikus vil�got megtestes�t� �sjelk�p. Reg�s�nekek sora, �s olyan sokezer�ves magyar n�pballad�k, mint a "J�lia sz�p le�ny" tan�skodnak err�l.

Az �smagyar mitol�gia, vil�gtan k�zponti Isten�nek m�sik form�ja, elnevez�se: a Magyarok Istene. Ebben az elnevez�sben a magyar nemzeti l�t isteni eredet�nek �s a magyars�g �sszetartoz�s�nak tudata fejez�dik ki. Az a tudat, hogy a magyar n�pet a Term�szet er�i hozt�k l�tre, a magyar nemzetet a Term�szet szervez�ereje szervezte meg �s �lteti, tartja fenn.

A magyar �shagyom�nyok vizsg�lata arra a felismer�sre vezet, hogy az �si vil�gl�t�sban a l�tez�k isteni, vagyis �l� term�szete (eszerint isteninek, csod�latosnak, csod�kkal tel�tettnek az �letet tartott�k) els�sorban a Vil�gegyetemben, a Mindens�gben, a Tej�tban, a Napban �s a magyar nemzetben testes�l meg. A legf�bb �l� l�nyek kateg�ri�i teh�t a Mindens�g, a Tej�t, a Nap �s a magyar nemzet. Mai �sszel is bel�that�, hogy mindezek val�j�ban olyan tudatform�k, szervez�d�ssel b�r� rendszerek, amelyek egy, az egy�ni szervez�d�sn�l, a tudatn�l magasabb szervez�d�s kifejez�d�sei, �s mindennek igazs�gtartalma megalapozhat�. Az �si magyar �nnepek a r�tuson alapulnak. A r�tus �s a m�tosz pedig egy vil�gszeml�let kifejez�d�sei (D�m�t�r Tekla: Napt�ri �nnepek �s n�pi sz�nj�tsz�s, Budapest, 1973). A magyar �nnepek felt�r�sa akkor �rhet el eredm�nyt, ha a v�gs� �ttekint�, szervez� t�nyez�, a magyar vil�gl�t�s ismeret�ben keres �s �rt�kel.

A mai �nnepeket �ttekintve meg�llap�thatjuk, hogy ahogy a mai kar�csony-�nnep k�l�nb�zik a r�gi magyars�g kerecsen-�nnep�t�l, �gy a legt�bb magyar �nnepet vagy eltemett�k, vagy vall�sos m�zzal �nt�tt�k le. Vannak �jabb kelet� �nnepek is, mint p�ld�ul m�jus elseje, a munk�soszt�ly �nnepe. A hamis�tatlan magyar �nnepek eredeti term�szet�nek felt�r�s�hoz meg kell szabad�tani a vall�sos m�zt�l �nnepeinket. Csak �gy tudhatjuk meg, milyen volt a magyar �nnep akkor, amikor m�g �nt�rv�ny�en tudott megnyilatkozni. M�sr�szt a mitol�gia vizsg�lat�val meg kell tal�lnunk a magyar vil�gl�t�s eredeti szempontjait, �rt�kel�, �rtelmez� l�t�s�t, en�lk�l az �nnepek eredeti szerepe �s �rtelme nem t�rhat� fel. De mi lehetett az �nnepek eredeti szerepe, feladata, jelent�s�ge az �letben? Annyit �rz�nk ma is, hogy az �nnep felemel�, k�z�ss�gi �sszej�vetel, de itt a v�gs� alapokat kell megvil�g�tani.

Mindennapok �s �nnepek

Az �nnepet l�nyeg�t akkor tudjuk megragadni, ha ellent�t�vel, a mindennapokkal �ll�tjuk szembe. A mindennapok bez�rj�k a l�t�hat�rt, egy adott feladatra �sszpontos�tunk. Ez persze fontos, l�nyeges, s�t elker�lhetetlen ahhoz, hogy az ember tov�bb tudjon jutni. De hova? Nagyon j�, hogy az ember k�pes megl�tni, mi van az orra el�tt, �ppen mit is kell tennie. De ahhoz, hogy l�ssuk, hova vezet mindennapjaink tev�kenys�g�nek eredm�nye, fel kell emelj�k tekintet�nket a mindennapok t�vlat�b�l az �tfog�bb t�vlatokba. Hova tartunk? Honnan indultunk, �s hova jutunk, ha �gy megy�nk tov�bb? Mire jutunk az �let�nkkel? Ez az �let megfelel bels� l�nyeg�nknek, az emberi l�tez�s t�rv�nyeinek? Milyen ir�nyba halad �let�nk? Ez a k�rd�s pedig m�r az �let v�gs� c�lj�hoz vezet. Fel kell m�rj�k, hogy sz�z�ves l�pt�kben gondolkodjunk �let�nkr�l. S�t, a mi �let�nk l�nyeg�t nem �rthetj�k meg, ha nem l�tjuk, mi �ltal�ban az �let l�nyege, hiszen a mi egy�ni �let�nk csak egy megnyilv�nul�sa az �let �serej�nek. Mit kell tenn�nk ahhoz, hogy az �leter� kivir�gozzon, kibontakozzon benn�nk �s k�r�l�tt�nk? Vil�gl�t�s n�lk�l ezt nem tudjuk meg�llap�tani. �let�nk t�vlatai t�lmutatnak egy�ni �let�nk keretein, akkor ezeket a t�vlatokat k�z�sen kell tiszt�zni �s megvil�g�tani, �s k�z�sen lehet csakis olyan �rv�nyes er�vel felruh�zni, hogy ezek val�j�ban k�pesek legyenek megfelelni annak a c�lnak, amire val�k. Az �nnep teh�t az �let�nk hossz�t�v� kiteljesed�s�vel, vagyis �rtelm�vel f�gg �ssze. R�videbben, lelk�nk �dv�t szolg�lja. Kell, hogy id�nk�nt egy teljes napot lelk�nk meger�s�t�s�re, tiszt�z�s�ra, igazi mivolt�ra hangol�s�ra ford�tsunk. Az ilyen nap az �dv-nap. Ha ilyen l�trehozott a nemzet kult�r�ja, �s rendszeres�tett, akkor ennek elnevez�se a hasonul�s t�rv�nyei szerint az �dv-napb�l �nnepp� egyszer�s�dhet. Az a nap, amikor lelk�nk �dve �ll a k�z�ppontban, az �nnep-nap. Az �gy kialakul�, eredeti �nnep-felfog�s m�s, mint p�ld�ul a mai m�jus elseje. Legal�bbis az MSZMP idei felvonul�sa meglehet�sen savany� hangulat�nak, a lelki �dv el�mozd�t�s�t illet�en pedig meglehet�sen medd�nek t�nt.

Az �nnep fogalma, l�nyege, term�szete

Az �nnep - az �dv-nap, az �let l�nyeg�nek k�zvetlen megnyilv�nul�sa, kijelent�se, az �let �sszpontosul�sa, felfokoz�d�sa, az �let k�z�ss�gi ereje �ltal. Az �nnep l�nyege, hogy lelk�nk �sszekapcsol�dik egym�ssal, bels� l�nyeg�nk kinyilv�n�tja akarat�t, mivolt�t, term�szeti l�nyeg�t, �s egys�g�t a "k�lvil�ggal", a K�z�s Vil�ggal. A Vil�gegyetem, a Term�szet, az emberis�g, a nemzet, a csal�d �s a szem�ly l�nyege egy. Bels� vil�gunk l�nyege az elme-l�nyeg�s�g, a teremt� gondolatis�g, teremt� �rz�sbelis�g. Ha a "k�ls�" vil�g egyl�nyeg� a bels�vel, akkor a k�ls� vil�g l�nyege is az elme-l�nyegis�g, a vil�gban is gondolati �s �rz�sbeli l�nyeg tev�kenykedik. �rz�keln�nk kell a vil�g gondolatbeli �s �rz�sbeli l�nyeg�t. A sorsk�z�ss�g bens�s�gess�g�nek, az �let l�nyeg�nek kiemel�s�re ir�nyul� k�z�ss�gi tev�kenys�get jelent. A l�nyeg kiemel�s�hez l�t�s kell, a l�nyeg �s az �sszef�gg�sek, s�lyok, jelent�s�gek l�t�sa, �rz�kel�se. Az �let l�nyeg�nek megl�t�s�hoz azt kell megl�tni, ami az �letet l�trehozta, a Term�szetet �s a Vil�gegyetemet. Ebben az egyl�nyeg�s�gben bels� vil�gaink is �sszekapcsol�dnak, eggy� v�lnak egym�ssal �s a Term�szettel. �sszekapcsol�dunk olyan egys�ges eg�ssz�, a Term�szetnek egy olyan teremtm�ny�v�, amelyen a gy�m�lcs�k a mi �leteink. Egys�ges l�t�nk egy �letf�t alkot, egys�ges szervez�d�st, amelyben a Term�szet akarata fejez�dik ki �s �ll �lm�nyszer�en el�nk. Ennek el�r�se az �nnep igazi c�lja.

Hogyan maradhatnak fenn a r�gi magyar �nnepekr�l besz�mol�k? A mi orsz�gunkban egyetlen m�dja van ennek. Meg kell k�rn�nk egy k�lf�ldit, j�jj�n el ide, �rja le az �nnepet, �s vigye el mag�val egy olyan orsz�gba, ahol ez az �nnep-le�r�s biztons�gban van, ahol nem fogj�k el�getni, eltemetni. �s akkor p�rsz�z �v m�lva, ha valaki r�bukkan erre a dokumentumra, v�gre elolvashatjuk, mi t�rt�nt n�lunk. Zolnay L�szl� "Kincses Magyarorsz�g" c. k�nyv�ben k�lf�ldi besz�mol�t k�nytelen id�zni. 1501 janu�rj�ban �rt Magyarorsz�gra Tommaso Dainiero, Modena k�vete. "Soha �letemben ekkora �nnepet nem l�ttam" - �rja a vil�gl�tott modenai k�l�gy�r. "A budai f�t�r k�zep�n sz�p sz�k�k�t �llt, amelyb�l ezen az �nnepnapon kit�n� bor csordog�lt v�z helyett. A n�p naphosszat zar�ndokolt e csodaforr�shoz. Azt�n a legs�r�bb tolong�sba s�lt kappanokat, ludakat, galambokat dob�ltak, amelyeket azt�n a t�meg �ri�si dulakod�s k�zben ezer meg ezer darabra szaggatott."

Egy m�sik besz�mol� egy magyar �nnepr�l Sir Philippe Sydney 1573-as �r�sa r�v�n maradt fenn. "Magyarorsz�gon l�ttam, milyen m�don �nekelnek �nnepeiken �seik dics�s�g�r�l, amelyeket ez a j� katon�s nemzet a vit�zi b�tors�g legf�bb lelkes�t�inek tart." Sajnos, a mai magyar nemzeti �nnepeken se nagyon �nekelnek�seink dics� tetteir�l, �s �gy a vit�zi b�tors�g legf�bb lelkes�t�it eln�m�tani.

Milyenek lehettek a magyar �nnepek? A n�prajzi irodalom �ll�t�sai szerint szok�sainkat, �nnepeinket annyira �titatta az eur�pai kult�ra, hogy m�r nem lehet megmondani, melyik �nnep�nkben �ppen mi is a magyar jellegzetess�g. Az egyik ilyem szembet�n� jelens�g a magyarok megsz�llott t�nc-�hs�ge �s t�nc-�lvezete. Az �nnepeket t�bbnyire �ttett�k a templomokba. A magyarok azonban minden �nnepen kiad�san t�ncoltak. �gy a templomi �nnepeken is t�ncoltak, a magyar virtus eg�szs�ges �leterej�t azonban kitiltott�k a templomokb�l. Ma m�r nem t�ncolnak a magyarok a templomokban. De t�ncoltak a temet�kben is. A term�szetesebb kult�r�k �let-hal�l felfog�sa k�l�nb�zik a "komoly", m�vi �l-kult�r��t�l. Senkinek nem lehet nagyobb sz�ks�ge az �leter�re, mint annak, aki �ppen most halt meg. A most meghalt szem�ly eml�k�nek ad�z� t�nc gondoskodhat a szem�ly t�rsadalmi megbecs�l�s�nek meger�s�t�s�r�l. Hasonl� �let-k�zels�get jegyeztek fel a hal�l �s a szerelem felfog�s�ban az etruszkok �s a f�n�ciaiak kult�r�j�ban. Szint�n magyar jelens�gnek tarthat� az a saj�tos magyar �nnep, amit Zolnay L�szl� fentebb id�zett k�nyv�ben tombol�s n�ven eml�t. Ma is megfigyelhet� kisgyerekekn�l, �s spont�n k�z�ss�gi jelens�gk�nt, amikor az ember szinte kil�p abb�l a k�t�tts�gekb�l, amiket az �gynevezett h�tk�znapok ir�ny�tanak, �s egyszerre elkezd �gy viselkedni, ahogy a saj�t bels� t�rv�nyei �rz�kelik bels� vil�g�t. Amikor az emberre "r�j�n az �tperc", akkor bels� folyamatai elevenednek fel.