|
125.Jurta
2007.11.10. 14:21
Magyar őseinknek az égi hatalmakról vallott hitünk pontosan megfelel evilági életünk rendjének. A nagycsalád munkamegosztása is megmaradt az égben. Az Atyaisten fiai a Nap és a Hold pályájával törődnek, az asszonyok az életvizére, a születendő gyermekek lelkeire vigyáznak, s így tovább. Ezt a világos szerkezetet átszövi s megszépíti az ősi anyajogú nagycsalád maradványa: a teremtő Istenanyában való hit, aki minden sarjadó élet kútforrása. Talán ez az oka, hogy Miasszonyunkat, Szűz Máriát a Magyarok oltalmazójává fogadták?
Legfelül áll a Teremtő, aki a fejedelem mesebelivé szépülő őse. Nálunk a Nap illetve a vele azonosuló turul volt az úr. Neki csakis a fejedelem mutathatott be áldozatot, hiszen ő volt vérségi kapcsolatban vele. Istenünk csak a mienk volt: "a magyarok Istene".
A tiszta becsületes ember 7 ősét kell ismerje, így rétegződik az ég is 7 vagy 9 egymás fölött lévő rétegre. Valamennyi rétegben tágas mezők, jó legelők vannak, s az égig érő fa csúcsán, elérhetetlen messzeségben székel az egész nép isteni őse.
Az áldozat nem más, mint az ősök /égi nagycsalád/ vagyonának gyarapítása lóval, juhokkal, vajjal, terménnyel stb. /égetés útján/ Az égi nagycsaládok rétegei lassan az ősmúltba vesztek, s kialakult belőlük a rétegekre bomló mennyország. Ennek már minden rétegében isteni lények laknak, lefelé megvan a rangsor.
Teremtés: minden létező teremtett dolog. A teremtés a Teremtő által a teremtmény nevének kimondásával történik. - "Az ige testté lett." A dolgok feletti uralom összefüggött a dolgok igazi nevének kikutatásával és birtokbavételével. /Ez az igézés alapja./ Ezért adja a nagycsalád őse is nevét minden vagyonának, vagy jegyzi meg tulajdonjegyével, mert csak így tudja védeni.
Harmadik réteg: a jó és a rossz hatalmak küzdelme: ha a túlvilági ősöket megharagították, akkor azok bosszút álltak. Azok az ősök, akik az utódok rosszasága miatt pusztultak el, régente mint rontószellemek szerepeltek, akiknek közös bosszújától kellett tartani. Így alakult ki lassan az égi rétegződés ellentéteként, az alvilágnak ugyancsak a nagycsalád rendje szerinti rétegződő képe. A sötétség hatalmainak igazi ideje az éjszaka. Elűzésüknek legjobb fegyvere a nap tükre, a melegítő és világító tűz, amelyben az ősök tanyáznak. Ezért nem szabad a tűznek kialudnia.
Világképünk negyedik rétege a családi lélekújulás, az újjászületés, egyszóval egy tágabban értelmezett lélekvándorlás hite. Mivel az ember életét nem ő maga irányítja, hanem a benne újjászülető ős és a világrend, tehát hozzáértő emberek jósolni is tudnak. A másvilággal élve is érintkező személyek segíteni tudnak ott is, ahová a családfő hatásköre már nem ér el. /sámánok, nézők, látók, táltosok, bűbájosok/ Ezek hatalmukba tudnak varázsolni szellemeket, kik felett más élő ember nem rendelkezik. Hatalmuk azonban csak az alsó rétegek szellemeihez ér el.
Ötödik réteg: a túlvilág nem csak folytatása evilági életünknek, hanem egyúttal tükörképe is. Ennek az öt rétegnek az egymásba ötvöződéséből, egymásból való sarjadásából alakult ki évezredek alatt a honfoglaló magyarság világképe. A nagycsalád feje s a családanya nagyrészt még ma is a család papja és papnője.
Áldozat: az elégetés az ősnek szólt, a régi családi áldozatok székhelye a tűz, mivel az ősök abban laknak. Amikor őseink egyik legelőről a másikra költöztek, a régi szállás tüzét magukkal vitték az új szállásra. A tűznek nem szabad kialudnia. Tüzet csak férfi gyújthatott. /Az őskorban a meghalt őst, a tűzhely alá temették vagy elhamvasztották./ Mi is elégettük idegenben meghalt harcosainkat, ha nem volt mód a hazahozatalra.
Amint a fejedelem családjában a tűz azonosult a Nappal, úgy az ég sem más, mint a hatalmassá tágult jurta. A csillagok pedig nem mások, mint a jurta nemezének lyukai. Ezen a nyíláson bocsátotta le a Teremtő a világ teremtett dolgait. Nemcsak a tűzben s a küszöbben lakhat a család őse, hanem kőben s fában is. A jurta berendezésénél, a fekvésénél és a tárgyak elhelyezésénél a hagyományos zodiákust is figyelembe vették.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
