32.Szkita aranyváros
2007.06.16. 17:24
|
|
|
A Szkíta aranyváros! 6000 aranytárgy a sírban!
Német régészek nemrégiben a szibériai sztyepéken folytatott kutatásaik során hihetetlenül gazdag Szkíta lelet együttesre találtak. A körülbelül 2500 éves leleteket a Herman Parzinger által vezetett kutatócsoport egy valószínűleg kultikus temetkezési helyen , egy "blokkházhoz" hasonlítható ház együttesben találták. Több mint 6000! aranytárgyat magába foglaló lelet több mint 50 kilogramm színaranyat tartalmaz!
A lelet gazdagsága meghaladja a Trójai vagy akár a Tuthenkamen sírjának gazdagságát. A lelet tudományos szempontból is világraszóló. A megtalált tárgyak olyan eddig ismeretlen kultúráról és formavilágról tanúskodnak amely alapjaiban rengeti meg a Szkíta kultúráról eddig alkotott képet. A Szkíták a bronzkor során mint indoeurópai lovas nép tőr ki a keleti sztyeppek vidékéről és indul dél és nyugat felé. Először a Kimmerekkel keverednek háborúba majd már történelmi forrásokban említve a az Asszírokkal és a Médekkel vívnak háborút. Küxarész(628-ban) vereséget mér a szkíta seregekre majd Dareiosz (514-512 között) vezet hadjáratot a már a Fekete tengertől keletre fekvő vidékeken élő Szkíták ellen.
A szkíták a Dnyeszteren átkelve benyomulnak a balkán félszigetre, az Al-Dunához és a Kárpát-medencébe. A Szkíták eljutnak a mai Németország(Bajorország) területeire , és Itáliába is betörnek. A Szkíták könnyű fegyverzetű lovasok, szarúból készült, kettős görbületű íj húrral, három élű hegyű nyílvesszővel van felszerelve. Harcmodoruk és fegyverzetük erősen hasonlít a későbbi Hun, Avar, Magyar típushoz. Leírások alapján szinte összetéveszthetőek. Ha nem tudnánk ép mely népről van szó ,nyugodtan összetéveszthetnénk bármelyikkel.
Halottkultuszuk a pusztai népekre jellemző sírhalmos temetkezés. A fejedelmeiket sírhalmok úgy nevezett kurgánok alá temetik. A legnagyszerűbbek Dél-Oroszországban találhatóak, de nem egyet hazánkban is feltártak már.
|
|