A jégkorszak elõtt a Kárpát-medence lakott volt, ahonnan nagy számú embersereg települt át a Föld melegebb pontjaira, így Mú kontinens megmaradt szigeteire pl. Ataiszra is. Amikor Ataisz Kr.e. 5038-ban elsüllyedt, az onnan túlélõk évszázadokkal késõbb újra szövetségbe álltak, létrejött a Hun Törzsszövetség a mai Kína területén. Ennek elsõ vezetõje Agaba fõsámán volt, aki ismeretszerzõ utakra küldte kalandozó ifjait. Így jutott el a mai kelet-kínai Ordoszból Kerka ifjúsági fõvezér a mai Magyarország területére. Minden Kr.e. 4020-ban történt.

Kerka jelentésébõl kitûnik, hogy a Kárpátokban, a jégkorszak elõttrõl visszamaradt hunokkal találkoztak, akiket tarkósoknak vagy bikedeknek neveztek. Az érdekes az volt, hogy Kerkáék megértették egymás nyelvét a visszamaradt hunokkal.

A Melegvizek Birodalma valamilyen szinten védettebb volt a jég és a hideg ellen, mint más területek a planétán. A bikedek is a hegyek melegvizû barlangjaiban vészelték át a jégkorszakot. Élelmet, idõszakos termeléssel tudtak biztosítani maguknak.

A jégkorszak elõtti õsi leírások 120 hõforrásról tanúskodtak, ám Kerka csak 12-t talált meg. A többit a lezúduló jégáradat és hordalék betemette.

Kerka látogatásával megkezdõdött az õshazánkba a jégkorszak utáni visszatelepülés.

A következõ 200 esztendõ alatt hét törzs alakult ki a térségben. A nyolcadik törzs Kr.e. 3880-ban érkezett, akik a már ott lévõkkel együttesen, az akkor már álló Pusztaszeren Balog lovas fejedelmet választották a Melegvizek Birodalmának Nagykáll-jává. Ekkor az Ataiszon már mûködõ 3 pontos Káll rendszert 5 pontosra bõvítették tovább.

Balog, az új fejedelem, az abban az idõben létrehozott Debrecenbõl irányította a birodalmat. Debrecen vásárjoggal felruházott város volt.

Kr.e. 3750-re a nyolc törzsnek sikerült újra benépesítenie a Kárpát-medencét. Ezen törzsek voltak: Úzon, Tisa Ozora, Semte, Pilis, Tardos, Békés-Bõ és Balog.

A 258. medvetoros évben (Kr.e. 3782) járványos megbetegedés miatt több település kipusztult, és az elmenekült lakosok sem mertek visszaköltözni „tisafás” lakógödrös házaikba.

Kr.e. 3776. táján újabb csapás érte az ottélõket, mert Biked Birodalmából többen szintén menekülni kényszerültek, amiatt, hogy a bekövetkezett földrengések közben a kõházak összeomlottak és a lezúduló kövek sokakat maga alá temetett.