A tengerparton élõ agabák a nagy Vízözön utáni ezer esztendõ alatt jelentõsen megsokasodtak. Az észak felé terjeszkedõ kínajokkal gyakorivá váltak háborúskodásaik, s végül a kínajok elfoglalták az agabák által lakott partszakaszt (ma Sárga-tenger környéke). Az agabák egy része behódolt, többségük azonban a hunokhoz menekült.

Történt egyszer, hogy Ordoszba téli vásárra jöttek össze a hun törzsek sámánjai. Az ifjabb bölcs Agaba öröme ha­tártalan volt, amikor az Ordosz feletti Bálvány-hegyi vásáron felismerte az elpusztult hun törzsekbõl megmenekült ataiszi népek maradványait. Itt összetalálkozott Góg és Magóg hunjaival. Megértették egymást, így ismerték fel közös õsi eredetüket.

A nagy örömre medvetort ültek. Az elsõ medvetor holdtöl­tétõl-holdtöltéig tartott. Ezen idõ alatt – Agaba javaslatára – megalakult az Öregek ­Tanácsa, a huszonötödik napon pedig létrehozták a hunok törzs-szövetségét, 24 törzs részvételével. Agaba kiváló reformer volt, és az alábbi pontokban elsõ reformtetteit foglaljuk össze:

1. A különbözõ törzsek és népek egyeztették mitológiájukat, és megszervezték a törzsszövetségek rendjét.

2. Agaba ja­vaslatára újrakezdték az idõszámítást, mivel a teleholdak holdév számlálása – a gya­kori ködök miatt – nehézkes és eltéveszthetõ volt. Ezért mindenki egyetértett azzal, hogy egységes idõszámítást kell bevezetni. Ekkor már az Ataisz pusztulása utáni 12968. holdévet írták (Kr. e. 4040-ben). Az új idõszámítás szerint egy esztendõ az egyik medvetortól a következõig tartott, tehát az egyik téltõl a másik télig.

3. Az elsõ törzsszövetségi fõsámán Agaba lett.

4. Agaba az írá­sukat is megreformálta, és az általa alkotott rovásírást általánossá tette a sámánok körében.

5. Agaba javaslatára kezdték el írni történelmüket is. A fõsámánok mindenkori kötelessége lett, hogy a hun törzsszövetség eseményeit a valóságnak megfelelõen megörökítsék. Ezért történetírásuknak „Arvisura” azaz „Igazszólás” nevet adták, és ezeket az agaba törzse által Ataiszból hozott aranylemezeire rótták, hogy az idõ vasfoga el ne pusztítsa. A fõsámán mellett mindig rovósámánok mûködtek (mivel a fõsámá­nok látása idõvel meggyengült). Az Arvisura rovások szokása Anyahita õsi ataiszi Arvisura rovásait eleveníti fel, és folytatja a munkát, hogy az emberiség krónikáját ily módon is megõrizzék.

6. Legelõször közösen lerótták Ataisz hitvilágát. Minden nép elmondta a saját ismeretét a témáról, amit egyeztettek, és a közös álláspont került rögzítésre.

7. Az i.e. 4040-ik év­tõl folyamatosan írták a ma már õsi regét az Arvisurákat. Mivel az Ordosz körüli település lakói úzok voltak, a rovósámánok mindig az õ nyelvjárásukkal rótták le az újabb Arvisuráikat. Nyelvük az évezredek során keveset változott, ezt ma magyar nyelvként ismerjük.

8. Megalapították a Tûzfutási vetélkedõt. A vetélkedõ gyõztese kalandozásokat vezethetett Ataisz leszármazottainak felkutatására.

9. Agaba törekedett, hogy a szövetségbe tömörült új népnek még az emlékezetébõl is kitörölje az emberáldozat fogalmát.

10. Törvénybe iktatták, hogy minden emberöltõ alatt legalább egy alkalommal kalandozni menjenek békés avagy háborús céllal, mert csak az újonnan látott és ta­pasztalt élmények alapján lehet továbbfejlõdni. A sámánrajcsur vállalko­zó ifjaiból minden 25. évben más-más irányba kalandozókat küldtek rokonlátogatásra, hogy állandó kapcsolatot tartsanak az ataiszi népekkel.

Kr.e. 4040-ben a Törzsszövetség tagjai lettek (24): türk, kaza-hun, széki-hun, bolgár, jász, lett, manysi, mari, komi, csuvasz, vepsze, tatár, kun, manzsu, kabar, mordvin, úz, suoma, vót, baskír, észt, újgur, mongol és avar törzsek. 

Öregek Tanácsa

Ma egy államban a parlament hoz olyan döntéseket, amely a nemzet egészére hatással van. Az ilyet demokratikus intézménynek szokás nevezni. A szakrális birodalomban a parlament helyett a bölcsek, a vének, az öregek tanácsa hoz döntéseket. A fejedelem vagy király mögött álló testület komoly erkölcsi és tudományos alapot ad a szervezetnek, amelyet képvisel.

Az Öregek Tanácsát Kr.e. 4040-ben hozták létre, egyidõben az új Arvisura korszak és idõszámítás bevezetésével, amely azóta is tart. Sámánféle emberek és a törzsek vezérei alkották az elsõ Tanácsot.

A Tanács hivatott olyan esetekben dönteni, amikor konfliktus és zûrzavar alakul ki a királyi vezetésben. Konkrétan megtörtént, hogy mikor Atilla meghalt i.sz. 453-ban, a fiai és Buda fia között testvérháború tör ki a hatalomért. A helyzetet a Tanács oldotta meg, rendet és békét teremtve. Akkor Buda fiát, Aladárt elküldték a Kárpátokból.

A fõvezér által hozott törvények elfogadására, szentesítésére is a Tanácsot kérték fel. Az Öregek Tanácsa olyasféle hatalommal bírt, mint ma a köztársasági elnök. A Tanács elé kerültek azok a jelentések is, amelyek a föld más területérõl érkeztek a helyi rovóktól.

Olyan döntéseket hozhatott továbbá a Tanács, amelyek a teljes törzsszövetség egész rendszerét érinthették. Például, amikor a rováskarakterek használatáról vitáztak és döntöttek, hogy a szokás azonos rendszer (törvény) szerint létezzen mindenhol.

A diplomáciai ügyeket is ezen a fórumon tárgyalták meg. A Tanács foglalta írásba Kr.e. 2475-ben a vérszerzõdéssel megpecsételt Béke és Rokonság szerzõdést a hunok és a kinajok (kínaiak) között.

A Tanács döntött arról is, ki induljon útnak, ha hadjárat vagy kalandozás készült. Nemcsak a személyekrõl döntöttek, hanem a létszámról és a különítmény összetételérõl is.

Névfelvételkor, beavatotti névadáskor a Tanács mondott áment az elhatározásra, és õk indították be az oktatásokat, képzéseket is.

Az Öregek Tanácsa egy földi szervezet neve, azonban ilyen fórum a galaxisban is van, amelyet Vének Tanácsának neveznek. Az Ordoszban megalakított Tanács az égi fórum földi „alosztálya” volt.

Papi elnevezések

A Hun közösségben mindenkinek megvolt a feladata. Ordoszban 25 féle szakot lehetett tanulni és ennek megfelelõen vált valaki ilyen vagy olyan pappá. Az, hogy papot mondunk, azt jelenti, hogy szakmája mellett tudta és hirdette az õsmagyar vallás egyistenhitét. A papi tisztségek a következõk voltak.

abakán: öregtanács-pap,

 arbag: gyógyító-pap,

 bacsa: ellátó­pap,

 bán: õrségpap,

 barus: jövendõmondó-pap,

 boksa: tudós-pap,

bõd: bõségpap,

dalacs: katona-pap,

duru: szövet­ségi-pap,

 gyula: szerzõdési-pap,

 harsány: kispap,

hor­ka: bírósági-pap,

 igric: éneklõ-pap,

 jaku: össze­kötõ-pap,

 kács: vándorló-pap,

kende: napisten-pap,

magóc: varázsló-pap,

 nazír: istenidézõ-pap,

pateszi: öregistenidõ-pap,

regõs: tanító-pap,

rimolán: gondozó-papnõ,

 szécs: aranyasszony-pap,

tárkány: kovács-pap,

 ulcsák: nemzetség-pap,

vajda: kalandozó-pap.