Közel-Keleten (vagy más néven Termékeny Félholdban) hogyan alakultak ki a Vízözön elõtt és közvetlenül utána az ataiszi gyarmatbirodalmak. Felépült Uruk birodalma, majd a hunok kiválása után Paripa és Dabósa, illetve Magyarka városai. Az innen kelet felé vándorló hunok megalapították Hunnor városát. Eközben Ménes Egyiptoma is virágzásnak indult.

Hunnornál nem álltak meg a hunok, hiszen voltak, akik szegényebbek voltak, mint társaik s továbbvándoroltak kelet felé. Ezek a hunok már keveredtek az agabák törzseivel.

Kelet-Kína ekkor gyéren lakott volt, a térség õslakói, a jürcsik és az ajnók találhatóak meg helyenként. Ez a két õsi népcsoport háborúba került egymással, és ekkor érkeztek a térségbe a hun-agaba-féle népek. A hunok a jürcsik mellé álltak, együttes erõvel legyõzték az ajnókat.

A jürcsik vezére, Jümmön hálából a hunok ifjúságának adományozta Ordosz térségét. A csata során számos ajnót foglyul ejtettek, akikkel emberségesen bántak. Nem vetették béklyós rabságba õket, hanem három hónap múlva valamennyit felszabadították, és hun nõkkel házasodhattak össze.

Az ajnók nem voltak hálátlanok a jó bánásmódért, és szövetségre léptek a hunokkal. Azt kérték a korábbi ellenfelüktõl a jürcsiktõl, hogy a hunokhoz hasonlóan, õk is engedjék el a náluk lévõ ajnó foglyokat, de ezt Jümmön vezér megtagadta. Ekkor az ajnók és a hunok elzavarták a jürcsikeket a Sárga folyó (Hangun) térségébõl. Az ajnók és a hunok tartós barátságot kötöttek, és a két nép fiai és leányai összeházasodtak. Az ajnók sok száz évvel késõbb váltak ki ebbõl a közösségbõl, amikor Kr.e. 4040-ben létrejött a Hun törzsszövetség Ordoszban, mert a medve áldozatát vallási okokból nem tudták elfogadni. Ekkor észak felé indultak, és a mai napig Szibéria kies vidékeit lakják.

A hunok egy része a Hanguntól északra telepedett meg. Az úzok a Sárga-folyó nagy kanyarulatától nem messze felállították székhelyüket, aminek Ordosz lett a neve. Ordosz farkasvermet jelent.

Ordosztól keletre, a tengerek felé éltek még Ataiszból származó rokonnépek, akikkel felvették a kapcsolatot, s cserekereskedelmet alakítottak ki.

Az agabák az évszázadok alatt megsokasodtak, de az észak felé lakó kinajokkal elszaporodtak a háborúskodások. A kinajok végül elfoglalták a tengerparti részt, amelyet addig az agabák laktak. Az agabák egy része a betolakodók soraihoz csatlakozott, vagyis behódolt, de a többség a hunokhoz menekült. A bölcs Agaba sámán vezette õket, akinek a lányát Uzon, az úz törzs vezére vette el feleségül.