Ten vezér megölése

Anyahita unokája, Aran hozzáment Ten vezérhez, akit neveznek még õs-Tennek, és az áradó Nagyfolyó ifjú királyának is. Ez az elnevezés nem valódi folyamot jelöl, hanem egy transzcendentális kiáradást.

Minden áradásnál egy-egy gyermeke született Arantól. Ezért a bátyjai Ten vitéz férfinépét felbujtották, hogy öljék meg õt. A gyilkosság megtörtént, Aran ezután templomgazdaságával együtt hazatért Úr városába.

Aran új férjet kért az Égiektõl, és hamarosan meg is kapta Samasna Pisti (beszélõ név: Szemes Napisten) személyében.

Samasna Pisti és Aran

Aran nagyon sokat szenvedett Ten elvesztése után, de nagyon boldog volt, amikor új ura megérkezett. Összeházasodtak és több gyermekük született.

Samasna Pistit az Úr hegyén királlyá kenték a pateszik. Samasna bölcs és okos uralkodó volt, akit az Égiek segítettek.

A birodalmat apró gazdaságokra osztotta fel, tanította a földmûvelés újabb módszereit és felparcellázta Káldea és Élám területét.

Gyakorlati iskolát indított be, a földmûvesek egyik nap Úr város földjein ellesték a papoktól a földmûvelés módját, másnap a saját földjeiken gyakorolták ezt. A terményekbõl, a gyümölcsökbõl és az állatokból pedig egy részt Úr templomába vittek bemutatásra.

Úr városa csatornázott volt. Samasna idejében virágzó úri közösség létezett.

Ménes öröksége

Samasna Pisti idõközben megöregedett, és nem is tudta, hogy örüljön vagy sírjon, amikor Ten vezér elsõ fia, Ménes megkereste õt, és követelte vissza apja birtokait. Ekkor már 4320 önálló gazdaság jött létre a folyóközben.

Samasna a hasznosat és a szükségest összekötve elrendelte a Nagyvíz környékének meghódítását. Minden lovat elvittek Úr városából, csak a szamarakat hagyták meg. Az új területeket csak lóval lehet meghódítani, s a szamarak egyébként is alkalmasak a földmûvelésre.

Ménes volt Ten elsõ fia, okos és tanult pateszi. Mikor megérkeztek a Nílus deltájába, a bölcsek elébük mentek, mert égi jelek korábban már jelezték érkezésüket.

A Deltában lezajlott legutóbbi nagy áradáskor nagyon sok fiatal, erõs férfi meghalt, így a bölcsek várták a csodát, hogy az égi hatalmak tanult munkáskezeket küldenek. Egy magasabb szintrõl megvizsgálva, tehát Ménesék voltak a csoda, de ezt az okát Ménesék útjának már csak a mélyebb jelentésrétegbõl érthetjük meg. 

Ménes négy öccsével nyomban munkához látott és gondosan betelepítette a lovasait. Hálát adott az úrnak, aki édesapja birodalmát égi segítséggel és gondoskodással visszaadta. Az elsõ év termése igen bõséges volt, ezért a bölcsek királlyá választották õt. Innen ered „Ménes, az elsõ egyiptomi király” elnevezés, melyet ismerhetünk.

Samasna Pisti volt Uruk második királya (Buda után). Õ a lovakat átengedte Aran birodalmának, Aran pedig a teljes lóállományt Ménesnek adta, aki megalapította Lovasfejedelmi Birodalmát.

A térségben létrejött elsõ 24 hun törzsi települést Hétvárosnak (Hetevaret/Havarut) nevezték.

Ménes birodalom elsõ városai

Ménes érkezése elõtt Ten vitéz a Turra hegyeibõl hozott kövekbõl építette a Deltában az elsõ várost, amit Ten városnak neveztek. Késõbb e mellé építi fel Ménes az Õs-Ten kegyhelyet, amit papi városnak tett meg.

Ménes fia, Nap-Kira, az apja hódításai nyomán újabb várost hozott létre, On napisten városát, ahol Amun papjai 45000 áradási év feljegyzéseibõl alapítottak könyvtárat.

Ménes második fia volt Narmen, aki Úr városbeli segítséggel felépíti Tébát (ma: Theba), amelyet szellemi központtá változtattak. Téba felszentelésekor halt meg Ménes, akit az itteni szentélyében temettek el.

Ménes harmadik fiának, Hór-Abának a fia Athotis volt, aki felépítette Anu városát. Késõbb õ fejlesztette tovább Hétvárost.

Ménes negyedik fia, Kadhafi egy tengeri birodalmat létesített, és felvette a kapcsolatot Etur fejedelem népével. 

Ménes birodalmának elsõ irányítói, a folyóköziek voltak (Mezopotámiában). Amikor Ménes birodalma már állt, akkor Samasna Pisti nagy papi kísérettel és kiképzett templomgazdasági vezetõkkel megérkezett a felszentelésre, és átvették a birodalom irányítását Úr város magasabb mûveltsége szerint. Az irányítást Ménesék szívesen átadták, mert Úr városát kaltesi tudásúak vezették, akik magasabb szellemiséggel bírtak.

Samasna számos tanácsot adott Ménesnek az ésszerû kormányzáshoz, és Úr város szerinti képjelekkel leveleztek. Úr és Ménes birodalom között pateszik tartották fenn a kapcsolatot.

Osiris (Õsúr)

Õsúr, a Mari birodalombeli aranyasszony legnagyobb fia volt. Hiába volt sok felesége, mégsem volt gyermeke. Nem volt mit tenni, Ménes harmadik fiát örökbe fogadta. Hór­-Aba – aki addig legényember volt – papnak tanult és nazírságot fogadott. Õsúr halála után örökölte birodal­mát. A fõpapságot Szakara mágusra ruházta át. Feleségül vette – noha a nazírsági fogadalom nõtlenséget jelent – Õsúr legfiatalabb nejét, és Szalajkától sok gyermeke született. Hór-Aba új várost építtetett, s mivel a felesége után mágusnak a veje lett, a fejedelmi várost Szakharának nevezték el.

A pateszi tanulók azt vallották: Osiris (Õs­úr) úgy székeljen, mint RÁ, és RÁ úgy székeljen, mint Osiris. Ez valószínûleg azt jelentette, hogy Õsúr a Teremtõ Napszálát hozta le a földi világba.